Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-01 / 98. szám
Szerda, 1946 május 1. NÉPI EGYSÉG Kiutalták a magyar tanszemélyzet minden hátralékos járandóságát (Kolozsvár.) A kolozsvári tankerületi főigazgatóságon közölték, hogy anemzetnevelésügyi miniszter a romániai magyar nép- és középiskolai tanszemélyzet minden néven nevezendő fizetési hátralékját és törvényi járandóságát kiutalta. A fizetések és egyéb járandóságok kikézbesítése folyamatban van. Közölték továbbá azt is, hogy amialitzetnevelésügyi miniszter kiutalta a két magyar tankerületi főigazgatóság dologi kiadására szolgáló összegeket is, valamint külön 100 millió lejt iskolaépületek javítására, illetve bérköltségeinek fedezésére és 30 millió lejt az egységes gimnáziumok szemfénysorsú tanulóinak megsegítésére. A romániai magyar tanszemélyzet tehát május elsejéig minden járandóságát megkapta. SCsőgör Lajos dr., a Bolyai Tudományegyetem rektora ugyancsak a mai napon közölte, hogy a magyar egyetemi tanári kar és tanszemélyzet részére május elsejéig minden személyi járandóság megérkezett. A Groza Péter-kormány, mely az első pillanattól kezdve a legőszintébb jóindulatot mutatta a magyar tanügyek kérdésében, ezzel a tettével az egyik legsúlyosabb fegyvert ütötte ki a mindkétoldali reakció kezéből. Az itt élő magyarság demokratikus tömegei bizalommal tekintenek a Szövetséges román demokrácia és a Groza-kormány küzdelmei felé s meg vannak győződve arról, hogy lépésről-lépésre mindazon sérelmeink orvoslást nyernek, amelyek eddig a reakció mesterkedése folytán nemcsak a nemzeti egyenjogúsítás megvalósításának, hangja az itt élő népek békés megvétésének is útjában állottak. A hivatalos vizsgálat eredménye Romniceanu és Hatieganu miniszterek ellen senki sem intézett előre megfontolt támadást (Bukarest) A belügyminisztérium hivatalos közleményben hozta nyilvánosságra a Haţieganu és Romniceanu államminiszterekkel kapcsolatos incidensek ügyébenlefolytatott vizsgálat eredményeit. A vizsgálat soráin a következőket állapították meg: T. HaţieganU 'államminiszter Covarhi 'megyei 'körútja alkalmával 1946 április 22-én összetűzés keletkezett egy tehergépkocsi utasai és a miniszter két kísérője: sobanesett gimnáziumi tanár és Dimoftei Constantin között. Tohănescu a megyében fasiszta tevékenységéről ismeretes s demokrata ellenes és szovjetellenes, "magatartásáért a galaţi hadbíróság eljárást helyezett folyamatba ellene. Az összetűzés során Tohănescut és Dimofteit tettlegesen bántalmazták. Mint megállapították, a tettesek Apostol Mrin, Dăila Almán és George du nevű egyének voltak, akik ellen köröző levelet adtak ki. Ami Romniceanu minisztert illeti, amint az a „Liberalul”, a liberális párt lapjának beszámolójából kitűnik, Semmifélebántalmazást vagy sértést nem szenvedett és úgy semmi alapja nincs annak az iállításnak, mintha támadást készítettekvolna elő ellene. 2. Haţieganu államminisztert illetően a következőket állapították meg: Miközben a miniszter Dés várossal átellenben a Szamos folyó egyik kompján volt a miniszteri gépkocsi összeütközött akompon levő tehergépkocsival, amelynekelromlott a fékszerkezete. Haţieganu miniszter erre a tehergépkocsi utasaira Vallási érzelmeiket sértő megjegyzéseket tett. Haţieganu miniszter ugyanis sértve érezte magát, hogy az Utasok, amikor tudoomást szereztek kilétéről, kérdéseket intéztek hozzá múltbeli és jelenlegi tevékenységéről.*■** A Haţieganu miniszterrel szóváltásba került román állampolgárok nevei a következők: Pop Ilie, Alexandru Mihail, Lazar Tiberiu és Dascăl Iosif. A fenntiekből kitűnik ,hogy Romniceanu és Haţieganu miniszterek ellen senkisem intézett előre megfontolt szándékkal vagy anélkül semmiféle támadást. A május elsejei ünnepségek sorrendje Brassóban (Brassó) A május elsejei ünnepségek s trendjét a Román Kommunista Párt a Szociáldemokrata Párt és az ODAkiküldöttjeivel egyetértésben a következőképpen állapította meg: 1. Reggel fél 7 órakor gyülekezés a kijelölt helyeken. Hét órakor felvonulnak azEkésfront, a hadsereg, az Arlus, a Demokrata Nők Szövetsége és a szakszervezetek, utána a nagyüzemek munkássága, kerékpárosok és motorkerékpárosok, a Vasúti munkásság ,az Ekések és a Magyar Népi Szövetség lovasai, majd a feldíszített szekerek. A Magyar Népi Szövetség szek erei a Mester Utcai székház előtt, illetve annak udvarán gyülekeznek. I 2. Pontosan 9 órakor kezdődnek az ünnepi beszédek a Szabadság téren és 10 órakor veszi kezdetét a 3. felvonulás, amelyen az előre megállapított sorrend szerint vesznek részt a politikai pártok, Szakszervezetek és az ezemek munkásai. A felvonulás útvonala a következő: a Szabadság térről a Lópiadon át a régi Marzescu-kórházig, onnan az Árvaház és Fekete utcán a Zöldségpiac érintésével a Ferdinánd Király körúton át a megyefőnökség épületéig. *4. Délután 2 óráitól fél 6 óráig labdarúgó mérkőzések és villámtornák az Olympia pályán. Három órakor sportünnepség a Honterus téren, a Merem, Farola és Volna gyárak testnevelő pályáin. A Schief gyárban Ugyancsak délután 3 órakor több gyár részvételével hagyszabár s a közművelődési és testnevelési műsor lesz . 5. Este 7—9 óráig valamennyifilmfezinházban előad)és önkéntes belépti dijakkal a szakszervezetek javára. ’S. Este 9 órakor fáklyásul eset indul az olimpia pályáról, s 7. Kilenc—tiz óra között tűzijáték. Tatarescu helyettes miniszterelnök rádióbeszédben szögezte le, hogy kitart a haladó demokrácia mellett (Bukarest) Tatarescu helyettes miniszterelnök és külügyminiszter rádióbeszédben foglalkozott a béketárgyalásokkal és a választások kérdésével. A békeértekezletről szólva rámutatott az e kérdéssel kapcsolatban forgalomba került hírek téves Voltára,, majd azt hangoztatta ,hogy Románia nyugalommal és bizalommal tekint a békeértekezlet elél. A választásokról többek között ezeket momtotta: „Az elkövetkezendő választásokon a küzdelem nem két párt, vagy pártcsoport, hanem két felfogás, a politikai, gazdasági és szociális élet két tájékozódása között fog lefolyni.A mostani időik új tájékozódást képviselő poltikai erőkkel való együttműködés önfenntartási ténykedést jelent. Ezeknek az eröknek az elutasítása, vagy elszigetelése viszont romboló cselekedet lenne. Attól Izim, hogy az ország miként nyilatkozik ,,eg„ váljon a békés és haladó fejlődés útját követi-e, vagy pedig a harcok, a Vivóplánók, a nemzetvesztés Útját választja”. A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy Románia külpolitikájának alapját a Szovjetszövetséggel való barátság és együttműködés képezi. Ugyanakkor keresni fogja azonban a nyugati demokráciákkal való barátságot és együttműködést is. Az eljövendő választásoknak szentesíteniök kell a Szovjetszövetséggel való együttműködés útját. Minden más politika az országra nézve veveszélyt jelent és Románia jövőjét fenyegetné. A demokratikus politikai köröknek kötelességük kezet nyujtani egymásnak, hogy megállapodásra jussanak a választásokkal kapcsolatosan a közös kormányzási tervben. Ez a munkaterv hivatott mozgósítani az ország népét az állam megszilárdítására és az Újjáépítésre, hogy a román nép visszaszerezhesse az őt megillető helyet a többi demokratikus népek ostorában. Az országnak választania kell majd a terméketlen izgatás és az építőimunka, az elszigetelődés, a negatív politika és a megszilárdított pozitív politikája között . ». «Mal. A Magyar Népi Szövetség körzeti felelősei értekezletet tartottak Kolozsváron (Kolozsvár.) A Magyar Népi Szövetség körzeti felelősei április 25—26- án Kolozsvárt a MNSZ központi székházában értekezletet tartottak. A kétnapos értekezlet Kurkó Gyárfás országos elnök politikai tájékoztatójával kezdődött, melyet az egybegyűltek részletesen megvitattak. Ezután az egyes körzeti felelősök számoltak be a körzetükbe tartozó szervezetek szervezeti és politikai, valamint gazdasági helyzetéről. Czikó Nándor az ODA működéséről számolt be, Deli Erzsébet a MNSZ női, Lőrincz László az ifjúsági mozgalomról, tájékoztatta a körzeti felelősöket. Az értekezleten Mezei Lajos a szervezeti bizottság, Balogh Edgár a közművelődési bizottság, Mócsi Károly dr. a jog- és közigazgatási, Méliusz József a sajtó- és propaganda, Antal Dániel dr. pedig a gazdaságügyi ügyosztály, munkáját ismertette. Bányai László politikai előadása után az egybegyűltek részletesen megvitatták a választásokkal kapcsolatos tennivalókat, valamint az országos nagygyűlés előkészítését. ERŐK ÚJ PEZSDÜLÉSE Szabad Május Elseje... Mennyi büszke öröm, mennyi biztató ígéret, mennyi izzó tavaszi napsütés van elrejtve e három szóban! Idézi a tiszta lelkiismeret indító elégedettségét az elvégzett munka fölött, hirdeti a kötelességteljesítésnek előbb vagy utóbb kijáró jutalmát, harsogja a legszebb évtáj minden dallamos szépségét... S ha a „Szabad Május Elseje” elé odamondjuk: „második” — már tudjuk, hogy ebben a világban valami végérvényesen megváltozott, nemcsak alkalomadtán ülhettük meg egyszer szabadon ezt az ünnepet, hanem ezután mindig így lesz, nincs az az erő, ami ezt megváltoztathatná. Kerek egy esztendővel ezelőtt, nemcsak animálunk, hanem sok-sok más országban is, a megoldódott béklyók szabadságában, a felszabadulás felemelő érzésével ünnepelhettük ezt a napot. Mert hosszú éveken át a reakciós kormányok zsarnoki kértjének-kedvének volt kiszolgáltatva a dolgozó társadalmi rétegeknek ez az ünnepe. Igaz, május elseje sok gondot és fejtörést okozott ezeknek a kormányzatoknak. Pedig már nem is a tőke elmaradt hasznát féltették. Sokkal jobban rettegtek attól, hogy az együtt ünneplő munkás tömeg ereje tudatára ébred és ez a feszítőerő régi világukat alapjaiban ingatja meg. Mert mi történik akkor, ha a nép óriásitöbbségét alkotó munkástársadalom maga is részt kér sorsának irányításában és politikai hatalomra tesz szert? Ezért a reakciós kormányhatalom előtt mindenki, aki akkoriban május elsejét ünnepelt, kissé már gyanús is volt és mindenkire (ha elegendő lett volna belőlük) rendőrkopókkal ügyeltettek volna fel. S bizony a riadtan lapuló kispolgár úgy félt a május elsejei vörös zászlótól, mintha ez nem az emberiség nagy többségének javát élőmezarló jelkép, hanem holmi összeesküvés véres bűnjele lett volna, minthogy e jelkép belső titkos ereje sokkal nagyobb volt, mintsem Hogy Csak úgy egy-kettőre elbánhattak volna vele, megpróbálták a nemzetköziség, a munkában való szabad testvériesülés e jelképét nemzeti színekre átfesteni. Munkást a munkással állították szembe, hogy a nemzeti önérzet mérhetetlen feldagasztásával gyűlölködést szítsanak és egymásnak ugratva őket, erejüket terméketlen testvérharcban emésszék fel. Így küzdöttek a munkásegység megvalósulása ellen a félrevezetés, a melekutra-tere'és ravasz eszközeivel. Hogy ez milyen mértékben sikerült, ezt mindenki tudja Egyben pedig mindenkinek módjában van ma is tapasztalni, hogy a kiváltságaikat védő társadalmi osztályok politikai pártalakulatai ma is ehhez a fegyverhez folyamodnak, mert tudják, hogy különben nem vehetik fel a harcot ezzel a roppant erővel. Ezért igyekeznek minden áron szétforgácsolni a munkásegységet. Ám május elsejének politikai, osztály öntudatos jelentőségén kívül van egy másik etikai jelentősége is. Ez a nap ugyanis nemcsak a Munka szolgálóinak, a testi, és értelmiségi dolgozóknak, hanem a Munka megbecsülésének is az ünnepe. Keretei tehát kitágulnak, demokratikus tartalommal telítődnek. Mert a demokratikus szabadságjogok legbecsesebbike nyilatkozik meg a szabad ünneplés lehetőségében. Megszilárduló demokráciánk, szociális haladásunk fejlődési foka mérhető le a Munkának abban a hadseregében, amely az újjáépítésifeladatok vállalását hirdetve menetel ezen a napon a felvonulók oszlopsoraiban. Ez a Munka-hadsereg egyben a Béke-hadserege is, mert világszerte az egyazon lobogó alatt felvonuló dolgozók milliói ugyanazért az oszthatatlan demokratikus eszményért lelkesednek. De kétszeresen figyelemreméltó ez a szabad május elsejei felsorakozás azok számára, akik a romániai magyarság sorsáéhoz hasonlóan, létfeltételüket találják meg a demokrácia kiteljesedésében. Semmi sem hozhat közelebb egymáshoz két egymástól szánt szándékkal eltávolított népet, mint a Munka ünnepének közös megünneplése. Akiik együtt menetelnek a sorban nemcsak a szó fizikai értelmében kerülnek közelebb egymáshoz, hanem érzelmeik, óhajaik is az ünnepi hangulat forrpontján találkoznak. Semmi sem képes több hatással elűzni a sovinizmus féigcsikorgató oldalát, mint a közös ünneplésből kipattanó szikra testvéri érzelmeket felgyújtó lángnyelve. Éppen ezért a Munka minden emberének kötelessége élni e szabadsággalés megfürösztenie lelkét e csodálatos ünnep gyógyhatású varázslatában. Hadd mossa ki belőle a sok piszkolódó szennyet, ami az év folyamán felgyülemlett más nemzetiséghez, más felekezethez tartozó munkástársa, Embertársa ellen. A második szabad május elseje után csak a megújhodás, a lankadó erők új pezsdülése jöhet. Az, amire ma és mindaddig szükség van, amíg a legyőzött fasizmus maradványai a reakció jóvoltából még búvóhelyet lelnek és védnökeik háta mögül lövik ki mérgest nyilaikat a békességet, testvéri egyetértést és új, igazabb világot építő demokrácia és annak vívmányai ellen. Adjuk tehát át magunkat maradéktalanul május elseje tavaszi varázsának és ízleljük a szabadság szét eme egykoron tilalmas nap örök emberi szépségeiben! KISS ANDRÁS