Népiskolai Tanügy, 1879 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1879-07-01 / 13. szám
13. szám. Kilenczedik évfolyam. Eger, Julius 1, 1879. NÉPISKOLAI TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. Előfizetési feltételek : 1 Egész évre . . . ......................4 frt. Félévre...............................................2 „ í Negyedévre.........................................1 „ Pályázati hirdetésért, tiz sorig , első ízben 1 frt, másod vagy harmad ízben 50—50 kr.; tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt fizetendő , előlegesen beküldve. EGRI, KALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZM. R. K. MIÉPTANITÓ-EGYLETEK KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 16-ÁN. ( A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: ; Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. ) Féléves előfizetőinket tisztelettel figyelmeztetjük az előfizetések szives megújitására. Néhány szó siketnémáink érdekében. Katói, főpásztoraink jótékonyságát s áldozatkészségét hangosan hirdetik a tények, s nincs vallásfelekezet, mely e tekintetben elismeréssel ne adóznék nekik. Kiknek jótékonysági érzetére apelláljunk tehát, ha nem az övékre, valahányszor csak emberbaráti ügyről van szó. Ilyen sínlődő ügy a mi szerencsétlen siketnémáinké, kiknek légiót képező száma nő fel a sz. István korona országaiban a nélkül, hogy csak századrészét is élveznék az áldásos nevelésnek, melyben épérzékű embertársaik mai napság már csaknem kivétel nélkül részesülnek. Azt hisszük tehát, hogy nem cselekszünk fölösleges dolgot, ha a tinifőpapság figyelmét, mint akik számos intézeteket alapítván, azok fenntartására ezreket áldoztak s folyton áldoznak, hazánk ezen elhanyagolt gyermekeinek szánandó állapotára fordítani igyekezvén, érdekükben e lapok hasábjain is pár szót koczkáztatunk. Állami intézet e szerencsétlenek számára tudvalevőleg csak az egyetlen, I. Ferencz és s király által 1802-ben alapított váczi létezik, mely azonban megközelítőleg sem elégséges — daczára 1876- ban eszközölt megnagyobbíttatásának — arra, hogy abba hazánk közel 3000 tanképes siketnémáinak csak fél százaléka is felvehető legyen. Mily roppant különbség az épérzékűek iskolába járó 71 %-kával szemben ! Ezenkívül bírnak az izraeliták Budapesten a három év óta megnyitott intézettel, mely legalább egyelőre elegendőnek látszik a hazában létező héber vallású siketnémák befogadására. Ifjabb időben azonban egyesek is, áthatva az emberképzés ezen magasztos nemétől, dicséretre méltó mozgalmat indítottak, természetesen kiki a maga szőkébb körében, így a többi között Laczkovich Ida pozsonyi áll. nőtanitóképezdei tanárnő vállalt el állítólag nehány siketnémát, némi előzetes nevelést adandó nekik ; hogy mily módozatokkal, arról nincs tudomásunk. Továbbá Losonczy László körösi ref. képezdei tanár is szándékozik, ha nem csalódunk, mellesleg siketnémák tanításával foglalkozni, valamint magáról a tanmódról is képezdet növendékeinek fogalmat nyújtani, ki úgy mint fennebbi tanárnő, hasonlag hospitált a jelen 1878/g. tanév elején néhány hétig a váczi siketnéma-intézetben. Leghatározottabb fellépést tanúsít végre ez irányban Tietsch Károly sopronmegyei ev. lelkész, ki egyenesen engedélyt kér a közoktatási minisztériumtól egy magán-siketnémaintézet nyithatására. Ha mármost magánosok vállalkoznak e szerencsétlenek érdekében, bizonyára minden anyagi haszon reménye nélkül, tisztán emberbaráti szeretetből kiindulva, — valamit lendíteni, akik szellemi s physical erőik ráfordítása mellett talán még erszényük igénybevételétől sem riadnak vissza, mert erre is készen állhatnak korunk mostoha anyagi viszonyainál fogva : menyivel inkább tehetnének j< pásztoraink hasonlót, de sokkal többet is ez érdemben akkor, amidőn máris annyi monumentális mű, intézmény, intézet, nevelde s iskola hirdeti hazafiságukat, nagylelkűségöket, s elvitázhatatlan emberbaráti hajlamaikat. Egy-egy siketnéma-iskola felállításával azonban nemcsak fokozódnék értékben a tisztelet, késő utódaink szivében pedig a kegyelet irántok, hanem jótékonysági műveleteik koronáját tennék le a művelődés oltárára, ha bizonyos részben a négyérzékűek is részesülhetnének ama jótéteményekben, melyekben — mindamellett hogy jobban szükségük a nevelés áldásait mint az épéivé-