Népművelés, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
JÁTSSZUNK RÖGTÖNZÖTT BABUKKAL A legutóbbi bájtkonferenciám nagymeglepetést keltett az egyik gyermekcsoport szereplése. Maga a darabrészlet iss, amelyet játszottak, elütött frissesége, közvetlensége által minden eddig látott gyermekprodukciótól. Utána pedig két mulatságos alkalmi rögtönzés következett, s a nézők önkéntelenül is feltették a kérdést: honnan ez a természetes, magától értetődő játékos kedv, mókázó hajlam, amely ellenállhatatlanul ragadja magával a bábjátékos gyermét és nézőjét egyaránt? A titok nyitja: a vezető pedagógusának az a következetes és a foglalkozások során gyakorlatban megvalósított törekvése, hogy felszabadítsa a gyermekek alkotó fantáziáját, lehetőséget adjon a szakköri órák keretében a gyermekek spontán játékösztönének, teremtő, alakító készségének kiélésére. Erre számtalan módszer kínálkozik. Az egyik legkézenfekvőbb és leghatásosabb, alkalmi bábuk készíttetése. Ezzel kezdte a kis csoport is szakköri munkáját, s nem a színpadi rögtönzéssel, mely már csak eredménye a Játékórákká változtatott műhelymunka során megszerzett képességnek. A gyermekek mákfejet, gubacsokat, krumplit, más terményeket alakítottak át fantáziájuk ösztönzésére boszorkánnyá, néger fiúvá, vagy Vitéz Lászlóvá. Így fejlődött kézügyességük, megfigyelőképességük, művészi érzékük, anyagismerettük, képződőerejük, fokozódott kísérletező kedvük, kifejező készségük, akaraterejük. Így jutottak közel már fiatal korukban — nemcsak a bábjátszás, de minden művészet forrásához, a háti anyagot emberábrázoló eszközzé felemelő, teremtő képességhez. Kitűnő pedagógiai eszköz az alkalmi, rögtönzött bábuk készítése, nem csupán gyermekek, de minden bábjátékos számára, e mellett gyakorlati haszna is van. Sokan vannak, akiket esetleg elriaszt a bábjátéktól az a meggyőződés, hogy ehhez a mesterséghez bonyolulttechnikai berendezés, hosszadalmas előkészület — tehát az esetleg meglevő Játék kedven kivül sok pénz és még több idő szükséges. Pedig szívesen játszanának, ha nem is nagy darabokat nyilvánosságnak, de apró, maguk által elképzelt jeleneteket, tréfákat, szívesen mozgatnának bábokat otthon vagy az iskolában a gyermekeknek, szívesen mulattatnák ismerőseiket, a legnagyobb tréfamester, a bábu segítségével „figurázva ki" jellemük vagy cselekvéseik, szokásaik fonákságait. Nos, a rögtönzött bábuk is meg tudják oldani ezt a feladatot, sokszor még jobban is, mint a körülményesen készített színpadibábuk. Jóformán minden anyag, háztartásban megtalálható kacat, semmiség felhasználható hozzájuk, a gyufásdoboztól, dugótól, párjavesztett kesztyűtől kezdve a zokniig, zsebkendőig, dobozokig, terményekig (hagyma, krumpli, kalarábé, répa, tök, alma, gesztenye stb., stb.) bezárólag. De hogy készül ezekből bábu? „A rögtönzött bábokhoz elsősorban ötletesség szükséges, éppen úgy, mint az alkalmi -darabok« megírásához. Ehhez a mindennapi élet ezernyi aprósága, eseménye, komikuma kínálkozik témának, csak meg kel ragadni őket. Előgyakorlatok nem szükségesek, a munka kialakítja az alkotó anyagismeretét, menet közben mutatja meg az anyagok formálhatóságatak korlátait és ábrázoló lehetőségeit” — írja az egyik bábszakkönyv (Kós-Koch: A bábjáték technikája. Művelt Nép, 1956.) s mindjárt egy sor példát hoz fel a különböző rögtönzött bábutípusra. Megtudhatja belőle az érdeklődő, hogyan lényegül át a csupasz ököl egy kis festék, gomb, szőrmedarab segítségével vénasszonnyá, a kesztyű fintorgó iszákossá, a csomóra kötött zsebkendővég kalózzá, a jégzokni nyúllá, a kalarábé kisasszonnyá stb. Csak kiragadott példákat lehet hozni, mert ennek a „játéknak” a variációs lehetősége határtalan. Ez alkalommal is csak ezt tesszük, amikor néhány fényképen bemutatjuk a kesztyű, a kendő, a krumpli, az alma „színjátszó képességeit”, továbbá pár rajz segítségével felhívjuk a figyelmet olyan tárgyak ábrázoló lehetőségeire, amelyek eddig jobbára elkerülték a rögtönzött bábukkal egyébként is foglalkozó bábozók figyelmét. Az 1. sz. rajz egy fogporos doboz és marokba fogott kendő tengerésszé való átváltozását mutatja; a 2. egy üres ragasztós üveg „részeges” bábbá alakítását ollózott papírcsíkból készítjük a maszkot). Kiégett villanykörte úgy alakítható, ahogy a 3. rajz mutatja: fémkupakjának lecsípése után temőkövön addig dörzsöljük nyakrészét, míg belső fémszáltartója kiesik (a), akkor hajat, arcrészt festünk rá (b), vagy gyertya csöpögtetéssel (4. rajz) plasztikusan formáljuk meg az orrot, szemet. Felragasztott papírsapka és haj, ujjra húzott ,papírgallér segítségével meztelen kézzel játszható vidám bohóc figurává válik (5. rajz). Egy üres vöröskeresztes doboz festett szem résszel, drótból hajlított, betűzött és belülről föl-le mozgatható szemüveggel, továbbá kendő segítségével meggyőzően ábrázolhat egy bábgyereket vizsgáló doktor bácsit. Végül a leghálásabb anyag, a krumpli egy variációját mutatjuk meg: gombszem, drót szemüveg, késsel kimetszett száj, s egy tintásüveg kupakja harapós kedvű korlátolt bürokrata figurájává változtatja. Csupán fantázia-indítónak szánjuk a közölt példákat; a bábjátékosok ezek alapján számtalan egyéni ötlettel tehetik színesebbé munkájukat. Kós Lajos rajzaival. Sz. D. 24 k ßäbkfte1$f OBRAZCOV A NÉPMŰVELÉSI INTÉZETBEN Sz. V. Obrazcov magyarországi vendégjátékának befejezése előtt társulata vezetőivel meglátogatta a Népművelési Intézetet és megbeszélést folytatott a bábrészleg munkatársaival, továbbá az Intézet központi instruktoraival s a kaposvári állami, a szegedi, pécsi, miskolci, békéscsabai amatőrbábszínházak vezetőivel. A tapasztalatcsere alkalmával az Intézet bemutatta a vendégeknek azokat a dokumentfilmeket, amelyek a magyar népi bábhagyományokról készültek, majd a pestújhelyi kultúrotthon gyermekbábszakköre mutatott be részleteket műsorából és köszöntötte kedves rögtönzéssel a látogatókat. Az Intézet stúdió-bábujainak megtekintése után Obrazcov közvetlen szavakkal megköszönte a számukra is rendkívül tanulságos és értékes találkozót. DJ DARABOT MUTATOTT BE a kaposvári állami bábszínház márciusban. A Móra Ferenc „Csalavári Csalavér” meséjéből Pápa Relli feldolgozásában és András Béla zenéjével készült bábjáték nagy sikert aratott. A bemutatót a színház és a Csehszlovák Kultúra rendezésében „bábjátékos nap” követte, amikor is bemutatták a felnőtt- s gyermekközönségnek a leghíresebb csehszlovák bábfilmeket. Este a Dalky Gergely színház és a bábszínház művészeinek közreműködésével csehszlovák Irodalmi est zárta be a programot. A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET BÁBCSOPORTJA értesíti a népművelési szerveket és az amatőr bábjátékosokat, hogy a Képzőművészeti Alap I. V. Bábműhelye ismét megkezdte működését. A bábegyüttesek rendezéseiket Budapest, V., Iványi u. 20. szám alá küldték. A Bábműhely az alábbi cikkeket készíti: nyersfej 10—12 Ft, festett, hajazott fej 22—25 Ft, készbábu (fej + jelmez) 110-140 Ft, állatbábu filcből 68—85 Ft. A bábok alkalmanként 15 százalékkal olcsóbbak, vagy drágábbak lehetnek. A Népművelési Intézet által indított típus-fej gyártás a Bábműhely újjászervezésével egyidejűleg megszűnik, tehát az ezekre a fejekre történő megrendeléseket is a Bábműhelynek kell megküldeni. A közelmúltban az alábbi helyeken alakult bábcsoport: Majs (MÉSZÖV), Kiskunhalas (Művelődési ház), Szihalom és Makó (Nőszövetség). A Hajdú-Bihar megyei Tanács Művelődési Osztálya tapasztalatcsere konferenciát tartott a megye bábosai számára. Megbeszélték a csoportok egymás közötti kapcsolatának kérdéseit és megtekintették a Ludas Matyi bábszínház műsorát s technikai berendezését.