Népművelés, 1971 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1971-05-01 / 5. szám
A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS A SZÖVOSZ mozgalmi és a MM közművelődési főosztálya nemrég tárgyalta meg a fogyasztási szövetkezetek kulturális tevékenységét, a közművelődésben való részvételüket. A tárgy nem közismert, noha e terület ma is jelentékeny és lehetőségeiben még jelentékenyebb. Nézzük először csak az általános SZÁMADATOK TÜKRÉBEN Ma az országban 564 körzeti fogyasztási szövetkezet működik 1 600 000 taggal, köztük 130 000 alkalmazottal. Az ország településeinek 97 százalékában találhatók áfész-egységek, s megközelítően 5 400 000 lakos ellátásáról gondoskodnak. Ezenfelül 400 takarékszövetkezet dolgozik az országban, közel 800 000 taggal. (Újabban a SZÖVOSZ-hoz tartozik 400 lakásszövetkezet is — helyzetük ma még elég kialakulatlan.) A fogyasztási és takarékszövetkezetek tevékenysége elsősorban kereskedelmi és pénzügyi, a falusi-vidéki lakosság vásárlási és értékesítési igényeinek kielégítésére, érdekeinek képviseletére alakultak annak idején. E célt szolgálta és hivatott szolgálni ma is szervezetük: bizonyos kis összegű részjegyzés ellenében bárki szövetkezeti tag lehet, vásárlási-értékesítési tevékenységének arányában részesül a szövetkezeti nyereségből, és kap szolgáltatási, beszerzési, kölcsönzési, vendéglátóipari stb. kedvezményeket. Az áfészek évi nyereségének meghatározott része az ún. „tagsági érdekeltségi alap”-ba gyűlik, s a „különleges közgyűlési alap”-pal együtt a tagság kulturális és sportigényeinek kielégítését is szolgálhatja. Hogy szolgálja-e valóban, az az illető szövetkezet közgyűlésén, az igazgatóság és a tagság szemléletén és jószándékán múlik. Ezek az összegek országosan igen jelentékenyek. Az elmúlt évben csupán a tagsági érdekeltségi alapokból körülbelül 15 millió forintot használtak fel kulturális és sportcélokra. Azt persze, hogy hol mit mire költöttek, lehetetlen volna kinyomozni, hiszen az áfészek önálló egységek, csak a pénzügyi ellenőrzésnek tartoznak felelősséggel. De az eredményekben ez az összeg is szerepet játszik. Már sokkal követhetőbb, irányított és számontartott a megyei és az országos szövetségek költségvetéseiben tervezett kulturális alap — noha a másiknál jóval kisebb —, összesen mintegy 2 millió forint. Ezek tehát azok az anyagi források, amelyekből a szövetkezeti kulturális élet meríthet, s amelyek, mint a SZÖVOSZ nemrég megtárgyalt előterjesztése is beszámol róla, hagyománnyal bíró művelődési életet is teremtettek e területen. De a szövetkezeti kereskedelemhez is kapcsolódik nem egy, a lakosság művelődésével összefüggő ágazat, így a szövetkezeti könyvterjesztés, a vendéglátóipari egységek műsorszolgáltatása, a kiskereskedelmi műszaki és kultúrcikk-értékesítés stb. MŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG A fogyasztási szövetkezetek állag évi 3 000 ismeretterjesztő előadásra szerződnek a TIT-tel. Ezek jelentős részét a különböző mezőgazdasági — kisállattenyésztő, szőlő- és gyümölcstermesztő, méhészeti stb. — társulások igénylik. Saját dolgozóik és vezetőik számára is szerveznek ismeretterjesztő sorozatokat az áfészek és MESZÖV-ök (a megyei szövetségek), szövetkezeti és kereskedelmi akadémiákat, elsősorban a munkakörükkel összefüggő közgazdasági és pénzügyi témákban. E sorozatok előadóit többnyire a helyi szövetségek és a SZÖVORG (a szövetkezetek szervezési központja) biztosítja, mint a vezetőképző akadémiákét is, bár e területen egyes megyékben (Pest, Heves) a TIT is segítséget ad. A KPVDSZ-szel együttműködve szervezik az áfészek dolgozóik részére a „Társadalmunk időszerű kérdései” című politikai oktatást. A SZÖVOSZ-beszámoló megjegyzi, hogy az utóbbi években nem fejlődött, sőt sok helyen határozottan gyengült a TIT-tel való kapcsolat. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenység új követelményeivel és a TIT szervező munkájának problémáival magyarázzák a szövetkezeti vezetők — joggal-e, nem tudni. A megoldást viszont helyesen látják: új megegyezés szükséges. Az áfészek fenntartásában és velük közös fenntartásban 278 művészeti együttes dolgozik az országban. Köztük nem egy közismert, mint a már harmadszor kiváló együttes címet nyert mátészalkai cigányegyüttes, a vecsési színjátszók, a ktsz-ekkel közös fenntartású gyulai Kőrös Tánckar. Ágazat szerint: 98 néptánccsoport és népi együttes, többek között a mesztegnyői Berzsenyi, a siófoki Balaton, a sárospataki Bodrog tánccsoportok és a közös fenntartású kapuvári népi együttes; 56 zenekar, így a jónevű balassagyarmati és szolnoki népi-, a hatvani tánczenekar; 62 énekkar, pl. a tiszakécskei nőikar, a hajdúszováti Kodály Kórus, a tatai EgressyKórus; 31 irodalmi színpad, a nevesebbek Jászárokszálláson, Sümegen; 28 színjátszócsoport, köztük a háromszoros kiváló együttes Vecsésen, a szintén kitűnő szegedi közös fenntartású szövetkezeti együttes és 3 bábcsoport működik a fogyasztási szövetkezetek segítségével (a legjobb Mezőtúron). Szövetkezeti szakkör már kevesebb van, egyedül Heves megyében kedvelt ez a forma: nyolc—tíz film- és fotókör dolgozik itt, Hevesen, Füzesabonyban, Pétervásárán stb. A szövetkezeti népművelők gondot fordítanak az együttesek belső nevelőmunkájára: a siófoki népi táncosoknak saját klubjuk van, a szolnoki énekkar rendszeres zeneesztétikai és művészeti ismeretterjesztő munkában vesz részt, a vecsési színjátszók gyermekklubja is elismert. Mindez kamatozik a nagy, országos seregszemléken is (A Röpülj, páva győztesei közt volt a karádi átész nőikara, Gál Károlyné, a tápiószecsői kórus szólistája, a barcsi nőikar). Az országos jó szerepléseket a szövetkezeti együttesek rendszeresen megrendezett fesztiváljai készítik elő: kétévenként tartják meg a színjátszók szarvasi Justh Zsigmond találkozóját, s a versmondók is bemutatkoznak kétévente: korábban Kőszegen, legutóbb Esztergomban. Az idén, a szolnoki III. országos szövetkezeti kórustalálkozóra 38 áfész- és közös fenntartású kórust várnak. (Köztük a ma még kivételnek számító nádudvari énekkart, amely a Vörös Csillag Tsz-szel közös.) Június 5-7-én 1 700 szövetkezeti dalos mutatkozik majd be, és a fellépéseket követően szakmai konferenciák kezdődnek. Számos helyi és területi művészeti találkozónak is házigazdái az áfészek: már hagyományos a baranyai vasárnapok és a balatonlellei népek barátsága fesztivál a Pest és Veszprém megyei művészeti bemutatók, a hajdúi énekkari találkozók, a hevesi kulturális napok stb. A szövetkezeti művészeti vezetők továbbképzését a Népművelési In