Népművelés, 1972 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

LÁSZLÓ TIBOR: A MUNKÁSSÁG MŰVELŐDÉSÉÉRT Az MSZMP budapesti bizottsága az elmúlt években több alkalommal megtárgyalta a főváros közművelő­dési helyzetét. E szerteágazó tevé­kenység csak a főváros társadalmi, politikai­­és gazdasági fejlődésével összefüggésben értékelhető. Ebben jelentős segítséget adott az MSZMP X. kongresszusának az a fejezete, amely megjelölte a közművelődés helyét a szocializmus magasabb szin­tű építésében és a művelődésügy egészében. Eredmények, fogyatékosságok A Budapesti Pártbizottság 1971. szeptember 27-i határozata a fővá­rosi közművelődés főbb kérdéseiről eredményként fogadta el, hogy — a fővárosi közművelődési háló­zat hatékonyan érvényesítette és közvetítette a párt politikáját; — a lakosság szocialista gondolko­dásának formálásában, a műveltség fejlesztésében fontos szerepet töl­tött be az ismeretterjesztés és a műkedvelő mozgalom. A lakosság körében egyre többen igénylik a szocialista kultúra erőtel­jesebb támogatását, növekedtek az igények a kulturális értékek megér­tésére. A kispolgári életmód és gon­dolkodás azonban még viszonylag széles körben él, s a közösségtől va­ló elfordulásra, közömbösségre, anya­giasságra ösztönöz. A közművelődésben a rétegenként eltérő sajátosságokat mutató elmara­dás csak következetes, hosszú távú munkával számolható fe. Nehezíti ezt a szolgáltatások gyengesége, a bölcsődei, óvodai férőhelyek elégte­len száma, a közlekedés problémái stb., melyek a fizikai dolgozók — különösen a nők — jelentős részé­nél ma is nagyban akadályozzák a művelődési igény fejlődését. A lakosság szocialista gondolko­dásának formálásában, a műveltség terjesztésében fontos az ismeretter­jesztés. A művészeti mozgalomban új formák honosodtak meg, a régiek egy része pedig új tartalommal telí­tődött: a „Vándor Sándor kórus­fesztivál”, a „Szóljatok, szép szavak” bemutatói, az „Ünnepelj velünk”, a szocialista brigádok vetélkedői, a tévé „Fekete-nehér...” vetélkedő­je, a budapesti diáknapok népszerű­sége azt mutatja, hogy jelentős ré­tegek keresik a művelődés további lehetőségeit. Közművelődés és politikai propaganda Az értékeléskor válaszolni kellett arra, hogy a közművelődés milyen helyet foglal el a párt- és a társada­­mi szervek tevékenységében, ho­gyan illeszkedik abba anélkül, hogy sajátos arculata feloldódna a poli­tikai propagandában. A Budapesti Pártbizottság különös hangsúllyal emeli ki, hogy a pártbi­zottságok, a társadalmi és tömeg­­szervezetek politikai tevékenységük során fokozottabban építsenek a köz­művelődésre, elősegítve, hogy az sa- 3 népművelés AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVELÉSI TANÁCS FOLYÓIRATA XIX. ÉVFOLYAM 1971. JANUÁR 0

Next