Népművelés, 1972 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
LÁSZLÓ TIBOR: A MUNKÁSSÁG MŰVELŐDÉSÉÉRT Az MSZMP budapesti bizottsága az elmúlt években több alkalommal megtárgyalta a főváros közművelődési helyzetét. E szerteágazó tevékenység csak a főváros társadalmi, politikaiés gazdasági fejlődésével összefüggésben értékelhető. Ebben jelentős segítséget adott az MSZMP X. kongresszusának az a fejezete, amely megjelölte a közművelődés helyét a szocializmus magasabb szintű építésében és a művelődésügy egészében. Eredmények, fogyatékosságok A Budapesti Pártbizottság 1971. szeptember 27-i határozata a fővárosi közművelődés főbb kérdéseiről eredményként fogadta el, hogy — a fővárosi közművelődési hálózat hatékonyan érvényesítette és közvetítette a párt politikáját; — a lakosság szocialista gondolkodásának formálásában, a műveltség fejlesztésében fontos szerepet töltött be az ismeretterjesztés és a műkedvelő mozgalom. A lakosság körében egyre többen igénylik a szocialista kultúra erőteljesebb támogatását, növekedtek az igények a kulturális értékek megértésére. A kispolgári életmód és gondolkodás azonban még viszonylag széles körben él, s a közösségtől való elfordulásra, közömbösségre, anyagiasságra ösztönöz. A közművelődésben a rétegenként eltérő sajátosságokat mutató elmaradás csak következetes, hosszú távú munkával számolható fe. Nehezíti ezt a szolgáltatások gyengesége, a bölcsődei, óvodai férőhelyek elégtelen száma, a közlekedés problémái stb., melyek a fizikai dolgozók — különösen a nők — jelentős részénél ma is nagyban akadályozzák a művelődési igény fejlődését. A lakosság szocialista gondolkodásának formálásában, a műveltség terjesztésében fontos az ismeretterjesztés. A művészeti mozgalomban új formák honosodtak meg, a régiek egy része pedig új tartalommal telítődött: a „Vándor Sándor kórusfesztivál”, a „Szóljatok, szép szavak” bemutatói, az „Ünnepelj velünk”, a szocialista brigádok vetélkedői, a tévé „Fekete-nehér...” vetélkedője, a budapesti diáknapok népszerűsége azt mutatja, hogy jelentős rétegek keresik a művelődés további lehetőségeit. Közművelődés és politikai propaganda Az értékeléskor válaszolni kellett arra, hogy a közművelődés milyen helyet foglal el a párt- és a társadami szervek tevékenységében, hogyan illeszkedik abba anélkül, hogy sajátos arculata feloldódna a politikai propagandában. A Budapesti Pártbizottság különös hangsúllyal emeli ki, hogy a pártbizottságok, a társadalmi és tömegszervezetek politikai tevékenységük során fokozottabban építsenek a közművelődésre, elősegítve, hogy az sa- 3 népművelés AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVELÉSI TANÁCS FOLYÓIRATA XIX. ÉVFOLYAM 1971. JANUÁR 0