Népművelés, 1973 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

— vezetője az első minősítéskor legalább D, a másodikon leg­alább C kategóriájú érvényes működési engedéllyel rendelke­zik. A színjátszó csoportok országos minősítése lehetőséget ad arra, hogy az azonos feltételek között működő együttesek munkáját mérni, egymás­hoz viszonyítani lehessen, az elért fokozat pedig kötelezi az együttese­ket a rendszeres belső nevelőmunká­ra, a folyamatos tevékenységre, a jó közönségkapcsolatra, a rendezőt a szakmai továbbfejlődésre. Természetes, hogy a kiemelt együt­tesek mércéje magasabb. Fokozatuk csak az esetben érvényes négy évig, ha esztendőnként legalább három bemutatót tartanak, legalább egy­szer részt vesznek egy országos vagy rétegfesztiválon, évente legalább ti­zenötször fellépnek, s előadásaikból öt munkás- vagy falusi közönség előtti tájelőadás. Minősítési alkalmak és szempontok A minősítés a mozgalom állami irányításának eszköze. Az országos minősítésen nyert oklevelet csak az a bizottság írhatja alá, amelyet a Népművelési Intézet küld ki. Miután a megítélés egységessége így biztosí­tott, nem szükséges külön minősítő versenyeket, fesztiválokat rendezni. Az egyetemi, főiskolai csoportok megszerezhetik diplomájukat a sze­gedi egyetemi fesztiválon, 1974-től a középiskolai diákszínpadok a csur­gói diákszínjátszó napokon, 1975-től az országos diáknapokon stb. Az azo­nos elnevezésű diploma (pl. a Zrínyi Mi­klós-kategória) nem azt jelenti, hogy — mondjuk — a honvédségi és az ipari szakmunkásképző intézeti csoportoknak közös fesztiválokon kell szerepelniük, de a megítélés szempontjából azonosoknak kell len­niük. Az általános minősítési szemponto­kat az eddigi gyakorlat adta meg. Ha a csoport igazolni tudja, hogy koráb­ban jelzett feltételei megvannak, ak­kor a minősítő bizottság a produk­ció — eszmei tisztaságát, a rendező koncepcióját, a rendezői megvalósí­tást, — a színrevitel technikai-műszaki színvonalát, az egyéni és kollektív teljesítményeket, a csoport beszéd- és mozgáskultúráját, valamint szcenikai szintjét­­értékeli. A minősítés ennyiben azonos az általában ismert zsűrizési szempon­tokkal. De a minősítő bizottság a csoport dokumentumainak birtoká­ban azt is értékeli, hogy­­ a csoport a mű bemutatásával milyen társadalmi, közéleti, közmű­velődési funkciót tölt be; — a műnek nem fesztiválon történt bemutatásával hogyan felelt meg a kiknek, mikor, hogyan, hol és mit játsszunk? alapelvnek. A minősítés haszna Kétféle haszonról beszélhetünk. Az egyik a legáltalánosabb: a moz­galom valamennyi rétegének egyön­tetű továbbfejlesztése, a csoportok működésének állandósítása. Ezenkí­vül mind a Népművelési Intézet,­­mind az egyes szervezetek — me­gyék, szakszervezetek, szövetkezetek stb. — megbízható képet­­kapnak ré­szint a mozgalom egészének állapo­táról, részint az egyes területeknek a mozgalom egészéhez viszonyított helyzetéről. De mit adhat fá, az arany fokozat az egyes csoportoknak ? Az országos irányítás kezében jelenleg nincs más ösztönző lehetőség, mint az, hogy 1975 — a minősítés első szakaszának lezárása­­ után kiváló együttes cím­re (a kórusokhoz hasonlóan) csak aranydiplomás együttest terjeszt to­vább a Népművelési Intézet. Külföl­di útra ugyancsak aranydiplomás együttes javasolható. A csoportokat közvetlenül fenntartó szervek felada­ta, hogy a rendező tiszteletdíját a le­hetséges bérkategória felső határán állapítsák meg, s a kiemelt kategó­ria tegye lehetővé a rendező szemé­lyi bérének kiegészítését is. A cso­portok fenntartási költségeinek meg­állapításában, jutalmazásukban stb. szintén mérvadó a minősítés, mely mint látható, kikapcsolja a megíté­lés számos szubjektív elemét. Tapasztalatok A néphadsereg országos minősítő fesztiváljára tizenöt együttes jutott el, s a legjobb kivételével mind mi­nősítő oklevéllel ment haza. A leg­jobb a kiemelt kategóriáért küzdő za­laegerszegi Reflex Színpad volt. Ha ezen a fesztiválon arany fokozatot kapott volna, akkor a most aranyat elért együttesek zöme csak ezüsttel rendelkezhetne. A minősítési rend­szer azzal­­is igazolta életképességét, hogy a fesztiválon most csak „ezüst­szinten” szerepelt az egyik honvédsé­gi csoport, a zsűri mégis aranydip­lomával jutalmazta, mert figyelembe vette azokat a művészeti eredménye­ket, amelyeket a csoport eddig elért, s azt a jelentős közművelődési fel­adatot, amelyet környezetében ellát. A minősítést szinte minden körben a legnagyobb örömmel üdvözölték. Viták természetesen adódtak és adód­nak is (a kiemel­tek körének megha­tározásából, a kazincbarcikai köte­lező részvételből, abból, hogy egyes csoportoknál talán elégséges lenne egy közeli arany fokozat után a ki­emelés megkísérlése stb.). Ezek alap­ján úgy véljük, hogy a minősítési rendszert kiindulásának, nem dogmá­nak kell felfogni. Bicskei Gábor Üzem­történeti pályázat Az üzemek államosításá­nak 25. évfordulója alkal­mából a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Párt­­történeti Intézet és a Ma­gyar Történelmi Társulat országos pályázatot hirdet. Célja, hogy méltó emlé­ket állítson az események­nek, feltárja, bemutassa a szocialista üzemek negyed­­százados gazdasági, műsza­ki, társadalmi, kulturális fejlődését. Pályázni lehet: elemző (monografikus), valamint dokumentációs és leíró munkáikkal. A pályázaton bárki (egyé­ni pályázó, munkaközösség, szocialista brigád) részt ve­het. A jeligés munkákat a meghirdető szervek képvi­selőiből alakított bizottság műfaji csoportok szerint bí­rálja el. 107 000 forint ér­tékben összesen 24 díjat adnak ki. A műveket az érintett üzem szerint illetékes szak­szervezetek megyei tanácsá­hoz kell megküldeni két példányban 1974. április 4- ig. A részletes pályázati út­mutatót ugyanonnan lehet igényelni. Eredményhirde­tés: 1974. augusztus 20-ig. 33

Next