Népművelés, 1988 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
indult. Ez volt az első olyan program, melyet a külföldieknek is jó szívvel ajánlhattunk. Azóta igencsak felduzzadt a repertoár. A Balatoni Intéző Bizottság (BIB) kulturális szakbizottsága azért létesült, mert szükség volt egy fórumra, ahol a magyar tenger partjának eseményeiért felelős három megye koordinál. Bővült a komoly zenei kínálat, több helyütt tartanak orgonahangversenyeket is. Rangos könnyűzenei koncertek „járják” a Balatont. A Mahart siófoki leányvállalata zenés sétahajókat indít. Nemzetközi hírűvé lett a keszthelyi Helikon Fesztivál. A SZOT-szállók kultúrásai is nyitottságra törekszenek, s együttműködve az idegenforgalmi irodákkal, a művelődési intézményekkel, vándoroltatják műsoraikat. Továbbra is gondot okoz, hogy a hazai jegyárak mellett egy-egy kulturális vállalkozás aligha lesz önmagában nyereséges... A művelődési intézmények korrekt tervezését hátráltatja, hogy az igényelt támogatások összegéről későn - sőt időnként esetleg csak utólag - kaphatnak tájékoztatást. .. Ez a saját farkát harapó kígyó esete, mert az OIH sem hozhatja korábbra a döntését annál, mint ahogy megtudja, mennyi pénzt oszthat egyáltalán szét az igénylők között. Túl kellene lépni valahogy ezen. A BIB tájékoztatása alapján, a kulturális szakbizottságban részt vevők tavaly több mint 800 hivatalosan támogatott műsort szerveztek a balatoni nyárra, s csaknem 400 ezren tekintették meg ezeket. (Ez százzal kevesebb előadás, mint az előző évben, ám 8 ezerrel több látogató! A tőkés országokból érkező vendégek aránya 24 százalék volt.) A zenei rendezvényeken kívül szerepeltek köztük színházi előadások, gyermekműsorok, folklór programok, kiállítások, még idegen nyelvű előadások is. 1987 nyarára 1,5 millió forintot kapott az OIH-tól a Balaton. A tényleges költségek tükrében végül kevesebb volt a bevétel, mint a - több forrásból meríthető - támogatások összege, így már érthető, miért vállalkoznak ritkán rétegigényeket kielégítő műsorok szervezésére... Hogyan oszlik meg a térség programajánlata térben, időben, mennyiségben és minőségben? Ez javarészt a helyi adottságok és az intézményi lehetőségek függvénye. Tény, hogy ma is szükségesnek tartanák a szakmabeliek az évek óta javasolt Balatoni Újság indítását, mert belőle az ott üdülő hazai vendégek is friss tájékoztatást kaphatnának a programválasztékról. A BIB megítélése szerint a tömegkommunikációs szervek tájékoztató munkája nem pótolhatja egy balatoni regionális kiadvány közreadását. Veszprém: „tudathasadásos állapot" A nyári kulturális program előkészítésében jelentős feladat hárul a Balatont övező három megyére, név szerint a Siófoki Dél-Balatoni Kulturális Központ, a veszprémi Dimitrov Művelődési Központ és a Keszthelyi Goldmark Művelődési Központ dolgozóira. Fenyvesi Ferenc, a Veszprém megyei művelődési központ igazgatóhelyettese úgy fogalmaz: három megye osztozik és együtt dolgozik. A két párt településszerkezete teljesen más, és az infrastruktúrából még a helyi lakosság ellátási feltételei is hiányoznak... Szkizofrén helyzet. Mit jelent a nyár a balatoni népművelőknek? Azok az intézmények, amelyek a helybéliek művelődésének szolgálatára szerveződtek, óriási többletet vállalnak. A nyári szezonban olyannyira kifáradnak, hogy törvényszerűen, kicsit az odavalósiak rovására pihenhetik csak ki magukat... Szinte képtelen kívánalom: nyáron remek menedzserek, télen szuper közösségfejlesztők legyenek egy személyben. Az itt lakók kulturális igénye ilyenkor persze minimális: nyaranta jóformán a külföldiek kiszolgálásából élnek. A vendégfogadás fejlesztése szemmel látható és kikerülhetetlen is. Egyedül a 60 ezer lakosú Veszprémben egymillió turista fordul meg egy nyár alatt. Legnagyobb gondjuk, képtelenek arra szövetkezni az idegenforgalmi szervezetekkel, hogy azok anyagilag is támogassák a rendezvényeket. (Az országos idegenforgalmi bevétel 30 százalékát „termeli” meg a Balaton, ám ennek a döntő része elkerül onnan. Csak a helyi gondok maradnak a körzetben. ..) Az északi part kínálatában a komolyzene és a folklór a meghatározó. Mégis nehéz ide kultúrával csalogatni a külföldieket, hiszen többnyire nem a tehetősebb rétegek látogatnak Magyarországra. Merész következtetés, de hatásos: talán azért nem foglalkoznak eléggé az utazási irodák a kultúrával, mert a közönségük jó része zacskós tejet fogyaszt a szállodában. .. Az idegenforgalom maga szervezi a programjait, és nem jelentkezik vevőként a kulturális szerveknél. A turizmus egészében felfutóban van az az időtöltés, ami a vásárokat, az egész napos népünnepélyeket jelenti. Nagy tömegeket mozgat a népzene, a folklór, az eszem-iszom, s bár ez rendkívül költséges, belépődíj híján a vendéglátóiparban csapódik le az igazi haszna. Zömében a már családos, középkorosztály érkezik hozzánk. S ha valaki otthon sem látogat koncerteket, az itt töltött egy-két hét alatt se biztos, hogy megjön hozzá a kedve. Az igényes programokat főleg a nyugatnémet és az osztrák közönség keresi. Balatoni műsoriroda? Érdekes gondolat: a BIB kulturális szakbizottsága részint az együttműködés összhangját hivatott megteremteni, ám a szakmai koordináció még nem jött létre általa. Már a hetvenes évektől foglalkoznak egy balatoni műsoriroda létrehozásának gondolatával is, noha a valutáris jegyárusítás kizárólag az idegenforgalmi szervezetek monopóliuma. A kulturális kínálatról viszont csak a helyszínen tud érdemben tájékozódni az utazó. Propagandára ugyanis csak elenyésző összeget tudnak fordítani az intézmények. Eszükbe sem juthat például egy hatásos fényreklám, csak a plakát vagy a röplap. Előre tervezhető, jelentős vállalkozásba a legtöbb művelődési intézmény bele sem kezd, mert az túl drága, ideális lenne például a veszprémi Nyári Színház számára születő darab bemutatása, ám ezt is a költségei miatt vetették el. Bűnünk és nagy hibánk, hogy csekély a népművelők idegennyelv-ismerete. Pedig kizárt dolog, hogy enélkül jobban végezhetnék az idegenforgalom élénkítését is szolgáló munkát. (Veszprémben idén indult számukra angol és német nyelvtanfolyam, a szezon viszont még a tanulni vágyókat is halasztásra készteti.) Zavaró, hogy a szakemberek számára nem vált még lehetővé a részvétel külföldi tanulmányutakon. Nehéz úgy a külföldieknek szolgálni, ha nem ismerik művelődésük szokásait, normáit. Itt is felmerült, miért nem támaszkodnak a szervezők több amatőr együttes szerepeltetésére? A gyakorlat azt mutatja, az ő utaztatásuk, ellátásuk sem kerül kevesebbe, a hivatásosok meghívásánál, ráadásul esetleg több együttest kell ahhoz egyidőben felkérni, hogy kitöltsék a produkciók a teljes műsoridőt. Emellett át kellene törni azt a megszokást is, hogy ne ingyen várják a műsort az amatőröktől. .. Bizonyos gondok évtizedek óta változatlanok a Balaton-part népművelésében. A kulturális turizmus feladatait (a külföldi és a belföldi egyaránt) tulajdonképpen teljes embereket kívánnának, akik csak az előző szezon értékelésével és a következő előkészítésével foglalkoznak. Ám ahogy kiürül a tópart, váltaniuk kell; szeptemberi rendezvények, tanfolyamok, szakkörök indítása és a megszokott feladatkör várja mindannyiukat. A népművelőképzés tulajdonképpen 14