Kalauz, 1865. október - 1866. szeptember (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-07-06 / 40. szám
630 s épen ez azon pont, amelynek tekintetéből a minapi czikkemre tett szerkesztői észrevételre akarok néhány szót mondani. Ugyanis azon megjegyzést téve a ft. Szerkesztő úr, hogy tanítótársaink panaszkodnak, hogy a szülők nemcsak olvasókönyvet, hanem még bibliát sem vesznek iskolás gyermekeiknek a nagy szegénység miatt, — s megemlíti egyszersmint, hogy e bajon is minél hamarább kellene segíteni. — Experto crede Ruperto ; hosszú tapasztalásból merem mondani hogy e bajnak nem épen mindig a szegénység,—sőt több esetben épen nem a szegénység az oka. — Volt alkalmam tapasztalni, hogy a jó módú gazda fia volt könyv nélkül, míg a szegény napszámos fia el volt látva a szükséges taneszközökkel. — A szegénységet azonban tagadni nem lehet, nincs ember e hazában, ki nem tudná, sőt tán azt is mondhatnék, hogy nincs ember,— az egyetlen uzsorások faját kivéve, ha mégis e faj az emberek sorába számítható,— nincs ember a hazában, ki nem érezné, hogy napról napra mélyebben sülyedünk az elszegényedés örvényébe; ám azért a költség, kímélést ott kezdjük-e meg, ahol annak legkevesebbé van helye, t. i. az iskolánál ?s oly csekélységgel, mint a tankönyvek ára, aminél sokkal többet költ a házhelyes gazda neje s lánya piperéjére, s többet költ az utósó napszámos is oly kortyokra, melyek nélkül egészségesen elélhetne?—Igaz, hogy alig elviselhető terhek alatt nyögünk, de fontoljuk meg azt is, hogy e terhek épen nem a pórosztály- s különösen nem a telkes gazdákra legterhesebbek, kik habár nagy terhet viselnek, de tán még nagyobbak alól szabadultak fel.-------Valljuk meg őszintén: nálunk e baj párhuzamos a hanyag iskolalátogatással, s mindkettőnek oka, ha jól fejezhetném ki magamat ! — talán a magyar embernek ama természetes csökönyösségében rejlik, melynél fogva saját javára is bottal kell őt terelni. És ez okból bátorkodom minap tett indítványomat megújítani. Állíttassanak fel a megyékben a tanbirói hivatalok s ezek kötelessége legyen a hanyag iskolalátogatók szüleit, valamint azokat is, kik — bár tehetnék, — gyermekeiket szükséges taneszközökkel el nem látják, szigorúan exequálandó büntetéssel kényszeríteni ebbeli kötelmeik teljesítésére. Az olyanoknak pedig, kikről kiviláglik, hogy csakugyan szegénység miatt nem képesek a tankönyveket megszerezni; talán nem lesz halálos bűn , katekizmust, bibliát és még magyar olvasókönyvet is juttatni onnét, ahonnét eddig nyaláb számra küldettek a német sidelek , még oly helyekre is, holaz Üstökösnek nem emlékszem melyik évi, nem emlékszem melyik számában megjelent rajzolat szerént,) valamelyik szomszédunkból oda tévedt korcsmaárendás egyetlen fia képezte a német ajkú többséget. Rubus. Nevezetes természettudósok élete és működése.*) Galileo Galilei. E jeles férfiú, kinek rövid életrajzát szándékozom adni, oly kitűnő helyet vívott ki magának roppant tehetségei által a természettudósok között, hogy méltán neveztetik az újabb természettudomány alapítójának és atyjának. Ő 1564-ben, február 18-án született Pisa olasz városban. Atyja Vincenzo di Michelagnolo Galilei ősrégi nemes, de elszegényült florenci család sarja volt. Édesanyját Amanati Júliának hívták, ki szintén híres családból származott. A szülők fiuk születése után *) Ezen életrajzok Hermann nyomán vannak készítve, 3gy helyen szó szerénti fordítással, általán pedig rövidebb előadással. Szülik.