Kalauz, 1865. október - 1866. szeptember (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-06-01 / 35. szám
Pécs, jun. 1. 1866. 35. szám. Második évfolyam. ft a 11* 11 . a nevelés és oktatás terén. Előfizetési föltételek: egész évre 4 fr., félévre 2 fr. Megjelenik e kath. hetiközlöny minden pénteken. Szerkesztői lakás: a püspöki könyvtárépületben Nevelés- és oktatástani közlemények. Helyesirástani utasítások a közjel használásáról. Különféle irányú lapokat olvasgatván, úgy találtam, hogy azok némelyike nagyon is eltér egymástól a helyesírásra nézve. Nekünk jutott a feladat tisztába hozni a dolgot s egyformaságot eszközölni ott, ahol még eddig szétágaztak a vélemények; nekünk, kik a tanítói göröngyös pályán működünk s árgás szemekkel kisérjük a helyesírástani eltéréseket. Ha minden, hivatását szerető tanító készséggel ragadja meg az alkalmat és szerényen elősorolja nézeteit e becses lapok hasábjain, bizonyára könnyebben kimenekedhetünk a bonyodalmak tömkelegéből és a czél, mely után törekedtünk, el leend érve. Több szem többet lát, több kéz többet tehet. Ki tehát a nyilvánosság terére! — Tisztázzuk az eszméket, hozzuk rendbe az egyenetlenségeket! Én ez alkalommal a közjel használásáról adom szerény utasításaimat; s teszem ezt azon tiszta szándékkal, nem pedig különczködésből, hogy ivászatunkban az egyformaságot létrehozzam. Kötjelt (-) használunk I.) a többtagú szók elválasztásánál a sor végén; azaz: midőn valamely többtagú szót helyszűke miatt a sor végén meg kell szakasztanunk, a megszakasztásnál kötjellel (-),nem pedig kettősvonallal (-) vagy kettős vesszővel (-) jegyezzük meg; a felmaradt részszel pedig más sort kezdünk. — A kötjel, mint neve is mutatja, arra való, hogy az egy szóba tartozó részeket összekösse. — A kötjelt soha sem szabad a kettősvonallal felcserélni, mert a két egyenközű vizszintes vonal (‰) két egyenértékű kifejezés között áll, p. kétszer kettő=négy, továbbá azt is kifejezi, hogy „azaz“; p. monnó= mindkettő. — Nem szabad a kötjelt kettősvesszővel („) sem felcserélnünk, mert a kettősvessző („) idézőjel, mely is a) azon mondatok elején és végén áll, melyeket más íróktól szóról szóra felhozunk, p. „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar“; Ъ) az egyes szók kiemelésénél, p. a magyarok azért nevezik az Urnak szentelt hetedik napot „vasárnap“-nak, mert hajdan „vásárok“ tartattak e napon. Valamint tehát azon szókat, melyek több szónak vagy mondatnak öszszetartozását jelentik a beszédben, kötszóknak nevezzük, úgy az írási jelek közöl is azon jelt, melyet a többtagú szók elválasztásánál, vagy valamely összetett mondat alkatrészeinek megkülönböztetésére használunk, kötjelnek mondjuk. A szókat tagjaik, nem pedig elemeik szerént szakasztjuk meg. — Né