Kalauz, 1865. október - 1866. szeptember (2. évfolyam, 1-52. szám)
1865-10-20 / 3. szám
3. szám. Második évfolyam. Pécs, okt. 20. 1865. Kalauz a nevelés és oktatás terén. Előfizetési föltételek: Megjelenik e kath. hetiköz- Szerkesztői lakás: egész évre 4 fr., félévre 2 fr. lény minden pénteken, a püspöki könyvtárépületben. Toldalék az „Anyagi jólét, vagy szellemi műveltség ?“ czimű czikkhez.*) Diósberényitől. A toldalék, additamentum, mely a közélet különféle viszonyainak mind szellemi, mind anyagi terén egyaránt kiváló szerepet játszik, amennyiben a tökéletesülés, fölvilágosítás, kiegészítés, tetőzés sokat jelentő fogalmával azonosítható, — még theologiát tanuló koromtól fogva izzadásig zaklatott emlékezetemben mély nyomot, eleven s meg nem toldható emléket hagyott; mert egyik még most is élő, köztiszteleti szeretetben álló volt tanárom, — kinek tettdús életét az Isten annyi évadditamentummal toldja meg, mennyivel tantárgyát rendesen szaporította — annyira értett az additamentum, vagyis a tökéletesbülés, fölvilágosítás és kiegészítés eme mesterséges munkájához, hogy nem egyszer mind a tíz ujjam körmét lerágtam, míg csak egyet is fejembe vágtam; azonban valamint az izzadást és körömrágás utófájdalmát velem a remek stylistika és magasztos tárgynak „ulteriori penicillo“ adumbrálása szívesen felejteték, úgy a jelen toldalék által netán közelebbről érdeklendők, hiszem önkéntelenül is felejtendik a boszuságot s annyiszor vérzett körmömre annál kevésbbé ütendnek, minél inkább toldalékomban „sok igazságot,“ és „kevés toldalékot“ rejteni tapasztalandnak. Most a tárgyhoz. Az anyagi jólét és szellemi műveltségnek karöltve kell haladnia s ha egyiknek a másik előnyére áldozatot kell hoznia, ez áldozathozó fél minden viszonyok közt nem lehet a „szellem.“ Még a „Tisza“ is meghajol a „Deák“ előtt; ennek szellemi nagysága fékezi és rendes medrébe visszaszorítja amannak romboló áradást okozható sebes folyamát; s ha a bányákat szellemileg ügyesen kezeli „Lárisch,“ bizony nem sokára tele leend a „pugyeláris.“ A szellemi műveltséget és anyagi jólétet hasonló gonddal és kegyelettel kell ápolni; mert egyik a másik nélkül nem virulhat, nem boldogulhat, mint a test lélek nélkül nem élhet, nem nőhet; ezek az ember életének föntartásán, azok boldogításán működnek; ki bátorkodik megtagadni a logikai következetesség érdemét ezen tételektől: a szellemi műveltség oka, alapja, előzménye és szülője az anyagi jólétnek? s viszont az anyagi jólét oka, alapja, előzménye és szülője a szellemi műveltségnek ? E két tárgyban az ok és okozat, előzmény és következmény egymást helyettesítik, felváltják anélkül, hogy a „circulus vitiosus“ tőrébe essenek. — A szellemileg művelt ember úgy tudja elintézni, rendezni anyagi érdekeit, hogy ezekből a lehető legnagyobb hasznot húzhassa, — azért művelt országokban a tudomány és művészet kegyeletes ápolása mellett szépen virágzik a kereskedelem, ipar és gazdászat is, úgy *) Lásd a „Népnevelők Kalauzáénak I. évfolyama 14. számát.