Kalauz, 1865. október - 1866. szeptember (2. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-20 / 3. szám

3. szám. Második évfolyam. Pécs, okt. 20. 1865. Kalauz a nevelés és oktatás terén. Előfizetési föltételek: Megjelenik e kath­. hetiköz- Szerkesztői lakás: egész évre 4 fr., félévre 2 fr. lény minden pénteken, a püspöki könyvtárépületben. Toldalék az „Anyagi j­ólét, vagy szellemi mű­veltség ?“ czimű czikkhez.*) Diósber­ényitől. A toldalék, additamentum, mely a közélet különféle viszonyainak mind szellemi, mind anyagi terén egyaránt kiváló szerepet játszik, amennyiben a tökéletes­ülés, fölvilágosítás, kiegészítés, tetőzés sokat jelentő fogalmával azono­sítható, — még theologiát tanuló ko­romtól fogva izzadásig zaklatott emlé­kezetemben mély nyomot, eleven s meg nem toldható emléket hagyott; mert egyik még most is élő, köztisztelet­­i szeretetben álló volt tanárom, — kinek tettdús életét az Isten annyi év­­additamentummal toldja meg, mennyi­vel tantárgyát rendesen szaporította — annyira értett az additamentum, vagy­is a tökéletesbülés, fölvilágosítás és kiegészítés eme mesterséges munkájához, hogy nem egyszer mind a tíz ujjam körmét lerágtam, míg csak egyet is fejembe vágtam; azonban valamint az izzadást és körömrágás utófájdalmát velem a remek stylistika és magasztos tárgynak „ulteriori penicillo“ adum­­brálása szívesen felejteték, úgy a jelen toldalék által netán közelebbről érdek­­lendők, hiszem önkéntelenül is felejten­­dik a boszuságot s annyiszor vérzett körmömre annál kevésbbé ütendnek, minél inkább toldalékomban „sok igaz­ságot,“ és „kevés toldalékot“ rejteni tapasztalandnak. Most a tárgyhoz. Az anyagi jólét és szellemi mű­veltségnek karöltve kell haladnia s ha egyiknek a másik előnyére áldozatot kell hoznia, ez áldozathozó fél minden viszonyok közt nem lehet a „szellem.“ Még a „Tisza“ is meghajol a „Deák“ előtt; ennek szellemi nagysága fékezi és rendes medrébe visszaszorítja aman­nak romboló áradást okozható sebes folyamát; s ha a bányákat szellemileg ügyesen kezeli „Lárisch,“ bizony nem sokára tele leend a „pugyeláris.“ A szellemi műveltséget és anyagi jólétet hasonló gonddal és kegyelettel kell ápolni; mert egyik a másik nélkül nem virulhat, nem boldogulhat, mint a test lélek nélkül nem élhet, nem nőhet; ezek az ember életének föntar­­tásán, azok boldogításán működnek; ki bátorkodik megtagadni a logikai követ­kezetesség érdemét ezen tételektől: a szellemi műveltség oka, alapja, előz­ménye és szülője az anyagi jólétnek? s viszont az anyagi jólét oka, alapja, előzménye és szülője a szellemi művelt­ségnek ? E két tárgyban az ok és oko­zat, előzmény és következmény egymást helyettesítik, felváltják anélkül, hogy a „circulus vitiosus“ tőrébe essenek. — A szellemileg művelt ember úgy tudja elintézni, rendezni anyagi érdekeit, hogy ezekből a lehető legnagyobb hasznot húzhassa, — azért művelt országokban a tudomány és művészet kegyeletes ápolása mellett szépen virágzik a ke­reskedelem, ipar és gazdászat is, úgy *) Lásd a „Népnevelők Kalauzáénak I. év­folyama 14. számát.

Next