Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)
1867-06-03 / 35. szám
Miképen használja fel a tanító szabad idejét, hogy megfelelhessen azon igényeknek, melyeket az egyház és állam irányában magára vállalt ? —(Wurth János után.,)— (Folytatás és vége.) IV. A negyedik eszköz, mely a tanító tova képeztetését nem kevesbbé előmozdítja, egy napró, vagy jegyzőkönyv vezetése és főleg a tollal való foglalkozás. A naplót méltán nevezhetjük életünk lajstromának. Kinek komoly szándéka az önképzés és folytonos művelődés, vezessen ily naplót, melybe aztán szorgalmasan jegyezze fel tapasztalatai és éleményei legfontosabb mozzanatait. Tanítók által vezetendő naplókba egyáltalán az élet, különösen pedig az iskolaélet legfontosabb eseményei, fejleményei, az oktatás és fegyelem hiányai, részfogásai, a tanmód és fegyelmi eszközök eredményei, valamint a tankönyvek hiányai, ezek mikénti javíthatása, továbbá tanítványai közt esetleg fölmerült történetek , kedélyhangulatok, vérmérsékletek és jellemek megfigyelése, végre szép, különösen vallásos és gyakorlati gondolatok, érzelmek lesznek följegyzendők. Az ily naplók átlapozgatása későbbi időkben nagy érdekkel fog bírni, s ekként az ily napló gazdag kincs, a kétely napjaiban tanácsadó, szomorú órákban vigasztaló, szükségben nélkülözhetlen segély, a munkálkodás eredményének tükre, az ember szellemi és erkölcsi fejlődésének megírt története leend. Kellner eszmetöredékei 75-ében a naplóvezetés még egy különös módját alálja a tanítóknak, hogy t. i. tanítványaik szellemi fejlődése, hiányai és erényein, a rájuk alkalmazott büntetések- és jutalmazásokon kívül még azt is jegyezzék fel, amit későbbi életök és szerencséjükre nézve tapasztalának. Az ily naplók üdvös szolgálatot nyújthatnának a gyakorlati lelki oktatásoknál. A naplók bizonyos neméhez tartoznak az úgynevezett jegyzőkönyvek is, melyekben a tanító naponkint följegyzi tanóráihoz való előkészületeit, valamint a tanayag terjedelmét, ide jegyzi fel továbbá az olvasott művekből vett kivonatokat. Ezekre vonatkozólag következőleg nyilatkozik Kellner eszmetöredékei 56-ában : „Egy tanító se mulaszsza el, ki önmaga és tanodájával törődik, bármely napot is egy-két vonással megörökíteni; azaz: írásilag történt gondolat-kifejezés által önmagát gyakorolni és ez csak a tanításhoz való előgyakorlat legyen.“ Írási dolgozatokban tehát a tanító hiányt nem szenved: a tanításra való előkészület, olvasmányok, tanácskozmányok és napló minden és elég anyagot nyújtanak avégből, hogy szorgalmasan dolgozzék tollal. A tanítónak továbbá és legkevésbbé sem haladatlan munkája lenne a néphagymányok, úgymint: népünk mondái és meséi, beszédei és énekei, játékai és talányai, erkölcsei és szokásai összegyűjtése. Bécsben Becher A. iskolai tanácsos úr szerkesztése mellett a „Blätter für Landeskunde von Nieder-Oesterreich“ czímű lap az enemű gyűjtemények kiadásával foglalkozik. Hazai népszokásaink is hasonlóképen egybegyűjtetve, mily drága kincset képezhetnének az utókorra, kivált ha akadémiánk sajtója által meg is örökíttetnének. Hogy pedig népnevelőink nyújthatnának e tekintetben legjobb segédkezet, kétséget sem szenved. Ha nem csalódunk, a „Kath. Néplap“ rt. szerkesztője készséggel nyitotta meg az ilynemű leírásoknak becses lapját, és mi úgy hiszszük, hogy a „Kalauz“, de bármely kath. népnevelészeti lapunk sem vonakodnék az ilynemű leírások közlésével. Ismernünk kellene e népet romlatlan természete minden kiágazásaiban s ha ismernők általán, mily vigasztaló lenne a gondolat, hogy e nép magvában még ép, gyökében még erős s csak lombozatában és kissé lejebb fészkelte meg magát az a különös madár, melyet mi köznyelven európai hitetlen civilisatiónak nevezünk. V. Áttérek most már azon eszközökhez, melyek a tanítónak inkább szellemi szórakozás, felüdülésül szolgálnak, de mindazáltal rá nézve még sincsenek szellemi haszon nélkül. — Az élvezetek legdúsabbikát s az örömek legtisztábbikát nyújtja a természet, Istennek eme nagyszerű alkotmánya. Mily jól érzi magát a tanító, ha be- 7^ Pécs, jun. 3-án 1867. 35. szám. Harmadik Évfolyam. a»s------------------------im c ' Tulajdonos kiadó és felelős ^ 9 szerkesztő: Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál- és elemi főtanodák s tanítóképezde igazgatója. ^ тъ---------------------KALAUZ. Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára. Szerkesztői lakás: Pécsett a püspöki joglyceumban. 913------------------------hm a & Megjelen e lap minden hétfőn. Előfizetési feltételek: Egész évre: 3 fr.; félévre: 1 fr. 60 kr. ‘э, é* fm----------------------