Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)
1867-07-01 / 39. szám
Pécs, m. 1-én 1867. 39. szám. Harmadik Évfolyam. Szerkesztői lakás: Pécsett a püspöki joglyceumban. 3 é s-----------------------Ш 8 Tulajdonos kiaddsa fololdai szerkesztő: Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál- és elemi főtanodák s tanító* képesde igazgatója. efo----------------------No KALAUZ. Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára. SsS-3 és»e •Ölt«з-Megjelen e lap minden hétfőn. Előfizetési föltételek: Egész évre: 8 fr.; félévre: 1 fr. 60 kr. t. Nevelészeti nézetek a testi nevelés természetes eszközeiről. II. A táplálékról. Az emberi test szakadatlanul képződik és nrul. Különféle anyagok takarodnak ki abból folytonosan, melyek más új anyagoknak bevétele és fölemésztése által pótoltatnak; ezek ismét részint a testhez hozzáképződnek, részint mint használhatlan részek a testből más és más utakon kitakarodnak. Azon működés, mely által a táplálék fölvétetik, feloldatik s lassankint vérré válik, — emésztésnek; ami pedig a felhasznált testrészek visszapótlását eszközli, — táplálásnak neveztetik. A testnek képződése, növése és gyarapodása tekintetéből nem közönyös dolog az, mily ételekkel s italokkal tápláltassanak a gyermekek. A tanító ugyan nem bír a gyermek táplálására közvetlen befolyással, de azért mégis tudnia kell neki az erre vonatkozó azon általános szabályokat, melyeknek alkalmazásától s megtartásától függ leginkább a test fejlődése s épségbeni tartása. A gyermekek tápszereire nézve figyelembe veendő azok minősége és mennyisége, melyek nemcsak a testi, hanem a lelki erők fejlődésére vonatkozólag is befolyást gyakorolnak. Amiért is 1.) a gyermekeket mindjárt kezdetben egyszerű, természetes és könnyű emésztésű étkekhez szoktassuk; hisz a természet különben is egyszerű táplálékkal megelégszik, sőt, — mint a tapasztalás bizonyítja—annál egészségesebbek a gyermekek, minél egyszerűbb táplálék nyújtatik nekik eledelül; azonban az egyszerű étkek jók legyenek ám, mert a félig érett, vagy épen éretlen gyümölcs, a sületlen, főtlen vagy féligmeddig főtt étkek inkább ártanak a gyermekeknek, semhogy testöket táplálnak. Káros továbbá őket arra kaparni, hogy holmi ingcsiklandoztató csemegékben, egyszóval nyalánkságokban találják legnagyobb gyönyörüket, mert az ilyesfélék elrontván a fogakat és gyomornedvet, nem csupán az egészségnek ártanak, hanem kezdeményei lévén a torkosságnak, kéjvágynak, inyenezjedésre is vezetnek. 2.) Szoktassuk a gyermekeket lassankint az ételek különféleségéhez és azoknak változtatásához, nehogy válogatók s finnyásak legyenek az étkekben; nem tudhatni ugyanis, minő étkekre szorulhatnak idővel, vagy egy nem vélt körülménynek következtében mivel kellene nekik beérniök. Mindazonáltal, ha a gyermekek közöl egy némelyik undorodnék valamely ételtől, őt evésre erőszakolnunk nem kell, mert az undor természetes is lehet, s ilyenkor a kényszerítés által csakis árthatunk egészségének. 3.) Gondunk legyen arra, hogy a gyermekek az étkezéssel túlságosan ne siessenek, mohón ne egyenek, szájokkal ne csámcsogjanak és az étkeket jól megrágják; a gyomor ugyanis csak a jól megrágott étkeket emészti könnyen, a roszul rágott étkek nehéz emésztést, gyomorfájást, rosz szájízt és sok esetben fejfájást okoznak. Hasonlóképen nagyon forrón sem jó az étkeket enni, mert a forró étel árt a) a szájnak, tompítván abban az ízlést s ha lenyeletik, árt b) a gyomornak , mert abban gyuladást és sebet okoz. 4.) Az étkezésnél mértékletességre szoktatandók a gyermekek. Nem a túlságos sok étel táplálja a testet, hanem amit a gyomor megemészteni képes. A mértékletesség szerfölötti hatású mind a testre, mind a lélekre nézve; mert nem azért él az ember, hogy egyék, hanem azért eszik, hogy éljen; — ellenben a mértékletlenség és falánkság által nemcsak a test válik a munkára alkalmatlanná és a tunyaságra hajlandóvá , hanem a lélek is eltompulttá s butává lesz. 5.) Valamint mindenben, úgy az étkezésnél is a rendre és időre kell felügyelnünk. A rend a dolog lelke, az emésztésre pedig kellő idő kívántatik: ennélfogva legyen bizonyos idő meghatározva, amikor a gyermekek reggelijüket, délebédjöket, ozsonájokat s vacsorájukat elköltik. Legegészségesebb, ha a gyermekek napjában négyszer esznek rendes időben s mindig meghatározott adagot kapnak az ételből. Óvnunk kell őket a minduntalani evéstől, mert igen könnyen telhetetlenekké válnak, úgy annyira, hogy egyeben sem járandószek, mint az evésen. Sokan a szülők