Népnevelők Lapja, 1870 (5. évfolyam, 1-47. szám)
1870-09-18 / 38. szám
*sst<mm esesseaest*** Î Pest 1 I szept. II. 1870.ÿ * >£ r«MNÉPNEVELŐK LAPJA. S 38. sz. E 1. évfolyam. a Megjelenik #5<SC3«**e3«SeM*53 »5» Több szakférfiú közreműködése mellett szerkeszti Márki József tdr. kiadó-tulajdonos. Előfizetési pénz (*/t — 1 évre : 1 — 4 fr.) s kéziratok a szerkesztői s kiadói hivatalba (kecskeméti utca, 5. sz.) kéretnek küldetni . Első megrendelési idő leteltével, lapunk csupa elfogadásért is megrendelésnek tekintjük. »*a Iskola és élet. Neumann Soma által, a népnevelők első egyetemes gyűlésén a „Komáromi tanító-egylet“ megbízásából tartott előadás.*) Szeretett Agytársaim ! Az előadott tételekhez hosszas magyarázatot adni annyit tenne, mint a délszaki verőfény mellé lámpát gyújtani. A társadalom az életben mutatkozó fogyatkozásokért a népiskolát teszi felelőssé. Méltán e vagy nem ? az iránt tisztában vagyunk. Csak azt kérdem : sopánkodjunk-e mi ezen, vagy örüljünk-e neki ? Én azt hiszem, hogy csak örülhetünk, mert ez legfényesebb tanúbizonysága annak, hogy a társadalom belátja a népnevelés nagy horderejét, fontos jelentőségét ; hogy a társadalom belátja, miszerint a gyermekvilággal újból kezdődik a világtörténet. A belátás pedig az első lépés az érdekeltséghez. Naponként látjuk azt a természetben. A fénysugár sokkal gyorsabban tör magának utat a melegnél. Hanem én a kölcsönösség elvénél fogva megfordítom a tételt : ha a társadalom az életben mutatkozó fogyatkozásokért a népiskolát teszi felelőssé, akkor én a népnevelés fogyatkozásaiért egyenesen a társadalmat hibáztatom ; vagyis, hogy igazságtalan ne legyek, a társadalomnak azon osztályát, mely értelmiségénél és társadalmi állásánál fogva hivatva van a vezérszerepre. A lefolyt tanévben itt-ott már tapasztaltuk is amaz érdekeltségnek áldásos hatásait, de biz azok úgy tünedeztek elő, mint egyes várok Zahara homoktengerén. Egy ily párként tűnik fel előttünk Komárom városa, mely már eddig is roppant áldozatokat hozott és jövőben is hozni fog, azon célra, hogy községi iskoláját virágzásnak indítsa. De tegyük fel, hogy országszerte mutatkoznék ez érdekeltség.Még akkor se várjunk pusztán a népiskolától életre kiható sikert. A tapasztalat mutatja, hogy még a jó népiskolák sem képezhetnek jó községeket. Egyébiránt ez nagyon természetes. Kivánhatjuk-e már a pataktól, hogy hajót hordozzon? És nem fog-e az éretlenül leszakasztott gyümölcs csakhamar romlásnak indulni ? Nem csak a népiskola nevel. Ki sorolhatná fel azon tömérdek tényezőt, melyek az ifjúság nevelésére tettleg befolynak? Ezek között ott vagyunk mi tanítók, nevelünk oktatunk, de ne feledjük, hogy „míg óránkat felhúzzuk, mutatója egy ponton vesztegel.“ A népiskolai oktatás általán véve nem egyéb mint eszköz arra, hogy a lélek rugóinak erőt adjon a továbbfejlődésre, az öntevékenységre. A továbbfejlődés hiánya a félszegség*) bélyegét süti a nevelésre; a félszegség pedig a legsúlyosabb átok, mely valamely intézményt érhet, mert az kizárja minden tökéletesedés lehetőségét. (?) Ahol pedig ez hiányzik, ott valódi sikert senki ne várjon. Nagyobb városokban előbb-utóbb segítve lesz a bajon , lassanként mégis csak létesíttetni fognak a felső népiskolák, a polgáriskolák. De a kisebb városokban és falvakban?! — Vagy talán a falusi néptől várjuk a kezdeményezést ? No csak várjuk. Majd úgy járunk, mint Horátz párjai, akik szépen leültek a folyam partjára, azon hitben, hogy majd átmennek, csak folyjon le előbb a víz. Ismerjük a nép nézeteit gyermekei művelődését illetőleg. Én legalább sok atyától azt hallottam:„Tudós embert nem akarok gyermekemből nevelni. Keveset írni, olvasni, számolni már tud, s ez elég lesz neki mesterségéhez.“ Uraim ! ez oly balvélemény,mely népünknél közszájon forog, s ki a bajt át nem érti, attól ne várjuk annak orvoslását.A sötétség eloszlatására a felvilágosultak vannak hivatva, a balvélemények leküzdése végett a társadalom jobbjainak kell egyesülniök. Igaz, van már a házában számos népkör olvasó- és képző-egyletek, ismeretterjesztő-társulat , de ezeknek jótéteményeit csak egyes felnőttek élvezik. Már most kérdem : mit ér a fa egyes ágainak nedvesítése ? Öntözzük meg a gyökeret, ez fölveszi a tápot és azt minden irányban szétszivárogtatja. A népmivelés fonalát ott *) Lásd előbbi számunkat, 293—4 lapon.! *) Inkább télségnek lehetne azt mondani. Sz • r^k.