Népnevelők Lapja, 1873 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-18 / 42. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ HÍV. KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő: Péterfy Sándor. 42. szám. Buda-Pest, 1873. október 18. VIII. évfolyam. Társszerkesztők: Kerékgyártó Elek, Lakits Vendel, Roth Vilmos és Stetrizer Lajos. Megjelenik minden szombaton. 1 A lap szellemi részét illető küldemények Előfizetési ár: Egész évre 4= frt, félévre 2 frt, nem Péterfy Sándorhoz Pes , Deák-tó 3. sz. ; előfi negyedévre 1 frt. Pályázatok és egyéb hirdetések tér pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz intézendők, petit soronként 10 krral számíttatnak. Kiadó : Aigner Lajos könyv rus Pesten, váci utca Előfizetési pénzek postai utalvánnyal küldendők. 118. szám ,,nemzeti szálloda. A népiskolák és a vallás. Népoktatásügyi törvényünk megalkotása és életbeléptetése nevezetes válaszfalat képez az általános nevelés multja és jövője között. Kifejezése volt az azon kötelességérzetnek, melyet mindenik államnak kell éreznie az ország lakóinak miveltsége előmozdítását illetőleg, s melyet bármelyik állam is csak az esetben teljesít, ha maga siet népiskolákat állítani, javítni és rendezni. Hogy e tekintetben mennyire felelt meg államunk a szükségnek és várakozásnak, teljesen kitűnik ama kedvező körülményből, hogy államunk épen ezen kötelességének hit teljesítéséért lett a nemzetközi kiállításon elsőrendű kitüntetésre érdemesítve. Nagy horderejű zálogul tekinthető ez a közművelődés érdekében. Mert az egyes ügybuzgó hitfelekezetek buzgósága lankadhat, lehűlhet az iskolák ügyét illetőleg, az államnál azonban ily eseménynek bekövetkezni nem szabad, vagy csak igen rendkívüli körülmények között engedhető meg. E pár vonás is eléggé igazolja áldásdús eredményét azon viszonynak, ha az államnak, mint valóban édesanyának, nincsenek kezei megkötve a közneveléssel szemben. De egy másik körülmény is igen megérdemli figyelmünket. A felekezet a rábízott népoktatás ügyét könnyen egyes egyének vagy kasztok érdekében zsákmányolhatja ki és eszközölheti, hogy a népfelvilágosítás helyett sötétségben maradásra törekedjék. Igaz ugyan, hogy ily visszaélélések az állam patrónussága alatt is történhetnek, de a tapasztalat azt bizonyítja, miszerint az oly országokban, hol a népoktatásról az állam gondoskodik, a mivelség összehasonlithatlan magasb fokon áll mint azon helyeken, hol azt az egyház vette kizárólag gondoskodása alá. úgy látszik, hogy hazai közönségünk igen jelentékeny része meg is van erről győződve. A felekezeti iskoláknak községivé változtatása azt bizonyítja. — Vannak azonban, kik még mindig idegenkednek a felekezetietlen iskoláktól. Veszedelmeseknek tartják azokat s még hiveit is elidegenitni igyekeznek, és mily szempontból halljuk a leghangosabb vádakat és panaszokat? . . Vallásos szempontból. Egyik csak annyit állít, hogy a felekezetietlen iskola megnehezíti a vallásos nevelést ; a másik már a mellett érvel, miszerint közönyösséget hoz létre a vallás iránt, míg a harmadik már határozottan bebizonyítottnak mondja lenni, hogy ténylegesen vallást dánná tesz. És ily értelemben nemcsak a humorisztikus „Magyar Állam“ szól, hanem sokszor oly férfiak is nyilatkoznak, kiktől az érett megfontolást már jogosan megvárhatnék. S e jó urak eljárásában különösen az a nevetséges, hogy a bizonyítás terére