Népnevelők Lapja, 1875 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-23 / 43. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK" KÖZLÖNYE. J'NEVELÉS~oktatásügyletilap. Felelős szerkesztő: Gyulai Béla. Munkatársak : Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bauer N. Bója G., Bálint M., Bereti J.,Dolinár Gy. , Donner L. Fábriczy J., Faluvégi A., Földes I., Fuchs F. Garami R., Goldberg J. és M., Goll J., György A., Győrffy I., Gyulay E., Halász Gy., Honfy I. L., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy, Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss J., Kobányi M., Klukovszky J., Krajtsik S., Kohn Gy., Kunkei A., Kriesch J., Lederer A., dr. Márki J., Mayer M., Molnár Al., Molnár L., Morvay K., Neumann S., Németh G., Pál S., Péterfy S., Bohr F. Roller M., Roth V., Ságh J. Schőn J., Sebesztha K., Somlyai J., Schuch J. Schwarcz Gy., Szente J., Szélig J., Stern M., Szervizer L., Schmidt F., Schobar I., Stojanovics I., Szarvas G., Szász L. Szente J., Tanos I., dr. Toldy L., Túry I., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J., Wolfsherndt J., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizei E., Závodszky K., Zirzen J., Zichy A., Zsengén S. Ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt. net Kiadója: Tettey Nándor és társa Bugyedévre 1 frt.dapesten, váci utcában a „vas tuskóhoz.“ Pályázatok és egyéb hirdetések petit A szerkesztő lakása Budapesten, VII. Kisoronkint 10 krral számíttatnak. rály utca 46. sz. 43. szám. Budapesten, 1875. Október 23. X. évfolyam. Ismét a polgári iskola. Szegény polgári iskola, beh sok felöl támadnak meg téged, s valóban csoda, hogy még élsz — gondoltam magamban, midőn az utolsó napokban többször volt alkalmam cikkeket olvasni, melyek kérlelhetlenül pálcát törnek felette. Szegény polgári iskola, már gyermekkorodban mennyi szenvedéseken keresztül menni vagy te kárhoztatva! S váljon oly sok a bűnöd, hogy azokat érdemied ? Oh nem, hiszen még nem rég születtél, még alig volt alkalmad eddig fejlődő jellemedet megismertetni. De hát, te is csak a kiskorúak sorsát osztod, kik számtalan sok ellenséges —kívülről jövő — betegségnek ki vannak téve, melyek őket vad dühhel megtámadják s igen gyakran tönkre is teszik. De hagyjunk fel ez elmélkedéssel s térjünk át a dologra. A mint már említem, az utolsó időben sok lap sokféleképen foglalkozik a polgári iskolával. Az egyik annak beszüntetését, a másik átváltoztatását kívánja, szóval mindenki mást akar. Nem akarom azt állítani, hogy az ügy fejtegetése szükséges nem volna, de bátran mondhatom azt, hogy a fejtegetésnek csak akkor leend célja s üdvös eredménye, ha az tárgyilagosan, minden egyéni érdek s előítélet nélkül történik. De lássuk felülről lefelé, kik küzdenek a polgári iskola ellen ? Egyrészt oly tekintélyes férfiak, kik más tekintélyeket (a tanügy terén) elismerni, azoknak törekvését s működését helyeselni csak azért nem akarják, mivel ez által a magok nimbusát elhomályosítani vélik. Nem akarok neveket említeni, mert hiszen akik csak egy kissé ismerik fővárosunk tanügyembereit s azok működésének irányát, alapelveit azok tudni fogják, hogy kit vagy kiket gondolok. Cikkeikben személyeskedésekre mennek át; minthogy a polgári iskola a várakozásoknak teljesen meg nem felel, annak létrehozóit (— kik bizonyosan csak is jót akartak —) ha nem többel, legalább is a Tanügyben való avatatlansággal, tudatlansággal vádolják, nem vévén tekintetbe az „errare humanum, est 11 igaz közmondást, mely alól nincsen senki, sem a miniszter és titkára, sem pedig a tanító s tanulója kivéve. — De ők tovább is mennek. Logikájok