Népnevelők Lapja, 1894 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-17 / 11. szám

178 Különben igen visszás, természetellenes lenne az, hogy az a test, mely mindenüvé fényt áraszt, sötét legyen. A legegyszerűbb, legtermészetesebb az, hogy a nap egy óriási, izzó gömb, mely hő-, fény- és fiziológiai sugarakat bocsát ki. Ezen sugarak földünk légkörébe jutva, felmelegednek és párosulva a föld saját hőjé­vel, okozzák az uralkodó hőmérsékletet. De miből van a nap alkotva ? A spektrálanalízisből tudjuk, hogy a nap ugyanazon anyagokból áll, mint földünk és a többi égitest. Sokan attól félnek, hogy a nap, mely kisugárzás által folytonos­­san hőt veszít, egyszer ki fog hűlni. Ezen aggodalom egészen alaptalan, minthogy a napnak nemcsak kiadása, hanem bevétele is van. Ugyanis naponta sok ezer hullócsillag esik a napra. Ott az ütődés és súrlódás által hőt fejlesztve, ennek következtében elemeire bomlik és így újra hő lesz szabaddá. De az elemek vonzódnak egymáshoz, ezért melegfej­lesztés közben újra vegyülnek. Az így fejlesztett hő teljesen pótolja azt, melyet a nap kisugároz. De a nap, annak következtében, hogy meteorok hullnak reá, nem­csak meleget, hanem anyagot is nyer. Ennélfogva a nap folyton gyara­podik és ennek következtében vonzóereje is nagyobbodik. Tehát mind közelebb hozza maga felé az égitesteket, míg egyszer a Merkur, utána a többi bolygó a napba fog rohanni. Ki van számítva, hogy a föld spirális alakú pályán halad a nap felé. Ez a fentebbi állítás helyességét bizonyítja. Milyen lesz sok ezer év múlva az ég, a naprendszer? Olyan nem lesz, mint most, mert valamennyi bolygó a napba fog zuhanni ; az ütkö­zés oly óriási lesz, hogy az egész naprendszer ismét gázállapotba megy át. De ez oly sok ezer esztendő után fog bekövetkezni, hogy mi, sőt igen sok generáczió utánunk is, nyugodtan élvezhetjük a lét szépségeit. Pollatsek Irma és Margit, Zsingor Mihály. Hazánk testnevelésügyének egyik hivatott apostola — a boldogult Matolay Elek kiváló tanítványa — 1. évi márczius hó 1-jén élte 43., s boldog házasságának 14. évében megszűnt élni. A korabeli pályatársak, valamint a vidéki és fővárosi ifjabb kartársak közül nagyon sokan jó barátjukat, kiváló mesterüket, felejthetlen tanárukat vesztették benne. Született 1851. június hó 1-jén Ecséden. A szülők első magzatja igen gondos nevelést nyert. Iskoláit Beszterczebányán és Budapesten végezte. A 60-as évek végén a Nemzeti Tornaegyletben ismerkedett meg a tornázással, hova iskolatársai vezették, kik akkoriban már erős tornászok voltak. Zsingor Miska tanuló­társainak a lapdázás terén már számtalan­szor megmutatta volt nagy ügyességét; ezek most kíváncsian várták az alkalmat, hogy fog majd a tornázásban ügyeskedni ? Hát bizony nem­sokára versenyre kelt velük s győztesük lett. A hazai rendszeres test­­gyakorlás ügye ezen időben bölcsőjében ringott; ringatásában Zsingor Mihály nemsokára tevékenyen segédkezett. Matolay Elek, a magyar tor­

Next