Néprajzi értesítő 4. évfolyam, 1903.

A székely csűr / Szinte Gábor = 4. évf. 1–2. sz. 1–23., ill., 26 ábr.

A SZÉKELY CSŰR. Ő törekje, polyvája foglalja el a helyet, mögöttük a szilvás kert terül el, melyet nagy kertnek, hátulsó kertnek is neveznek. De tekintsük meg magát a csűrt, mely a csűrös kert közepére van építve. A csűr. A csűr derekát keresztberótt rakófából építették, még pedig úgy, hogy az egyes gerendák közt a levegő járása folyton szárítsa a kévékben elrakott gabonát. E czélból csak az alsó talpfát faragták négyszögre, a felsőket azon gömbölyűre hagyták, a­mint a természet nevelte, csak a kérgét húzták le a tölgy-, bükk-, vagy fenyő­fáknak. A keresztberóvás többféle módját alkalmazzák: a beérelt rovás, mikor minden egyes fa felső részét ágyalják be fejszével; a fecske­fark, és farkasfog, mely szerint fűrészszel fecskefark alakban, vagy kapcsolt fogazatban illesztik össze a sarkokat. E két utóbbi vágás már mind a négy oldalt faragott gerendákat kivon. Nagy kiterjedésű csűrnél a váltó oszlopot is alkalmazzák csapos gerendákkal. (Széke­lyeknél a csapos gerendát peterkélt gerendának nevezik.) Az alapelrendezés hármas beosztásból állott: közepén a csűr, jobbra, balra tőle a két odor. Kisebb igényeknek az egy odor is megfelelt; e szerint osztályozták a csűrt is : két odrú csűr, vagy egy odrú csűr. Képünkön (2. ábra) két odrú csűrt látunk, mely a leg­nagyobb igényeknek is megfelelt. A derékmagasság rendesen 2 ölet (3,80 m.) ért el, s aztán rátették a koszorúfát. A koszorúfa össze­fogta a két odrot, s áthidalta a közben álló csűr üregét. Erre jött a szarvazat, magas szarufákkal, melyeket a csűr agyában, a kakasülő kötött össze, alsó részükön a koszorúfához kötve egy harmadrovás­sal, beágyzással és a derékszöggel (Vastag faszög.) A szarufák vége mélyen leereszkedett a csűr derekára, hogy a csapós esőtől lehetőleg védje. A csűr eleje keresztéssel, fiókkal is megtoldatott, hogy a csűr nagyobb legyen, a kapuk kinyitva is fedett helyen álljanak. A kieresztés veranda alakú fiók fedéllel egy pár oszlopon nyugszik, a kétfelé nyíló csűrkapu csépléskor természetes oldal­falat képez, hogy a gabonaszem szét ne peregjen. Képünkön tehát fiókos két odrú csűr látható csukott csűr­kapukkal. A tetőzet magas, hogy sok férjen el alatta, az eső, ha ne álljon meg rajta. Egyszerű sátor fedél, zsúppal fedve, szél ellen kalodákkal biztosítva. Manapság szalmával, zsúppal nem szabad többé fedni, s így a deszka, zsindely, cserép járja. Az odor. (3- ábra) (Székely szó­járás, azt hiszem odút, üreget jelent). A csűr méretei szerint az odor kiterjedése is alkalmazkodik.

Next