Néprajzi értesítő 12. évfolyam, 1911.
Tanulmányok - A palóczok lakóháza és berendezése / Istvánffy Gyula = 12. évf. 1. f. 1–15., ill., 15 ábr.
A palóczok lakóháza és berendezése. A palóczságnál a település formája már a legrégibb időben is a falu volt. A tanyarendszerű, magános letelepedésnek nyomára legalább ma már nem lehet akadni sem a Mátra, sem a Bikk, sem a Karancs környékén. Az egymással valamikor vérbeli rokonságban levő ú. n. hadsik, megtelepülésre is közös helyet választottak s egymás közelében maradtak. Városban a palócz lakni sohasem szeretett s ma is mindenütt kisebb községekben él. E községek legtöbbje patak közelében, erdős hegyek aljában keletkezett s nagy részük úgy helyezkedett el, hogy a lakóházak a patak két partján, széles utczát alkotva sorakoztak egymás mellé s a háztelek végében húzódott tovább a család zöldséges, gyümölcsös kertje és szántóföldje, mint ahogy ez még ma is nem egy helyen látható. A falu alvégre és felvégre oszlik, az oldalt keletkezett falurészek nevei pedig sor vagy szög. Temploma úgyszólván minden palócz falunak van s ezt rendszerint a község valamely — könnyen hozzáférhető — emelkedettebb helyére építették, hacsak a topográfiai viszonyok e szokás keresztülvitelében akadályul nem szolgáltak. Templomaik keletkezéséről biztos tudomásuk nincs s a legtöbbről azt szokták állítani, hogy a csehek építették. Lakóházaik az építés anyaga szerint régente több félék voltak, ú. m. faház, paticsház és vert ház. Legújabb keletű a kőház. Régente, mikor a falvakat környező domboldalak nagy részét is erdő borította, könnyen megszerezhető építési anyagul a fa szolgált. A legrégibb keletű házak valamennyije faház volt a szó oly szoros értelmében, hogy abban követ, téglát, vagy egy vasszöget aranyért sem lehetett volna találni, mert a palócz leleményesség az ajtódeszkák, oszlopok, gerendák, horgasfák, szarufák s léczek megerősítésére a csapolást, a faszöget és a gúzskötést alkalmazta, magát az épület oldal- és választófalait pedig teljesen fából készítette el. A lakóházat rendesen a telek egyik oldalába építették és építik ma is oly formán, hogy az épület homlokfala a vérttel és a két kis ablakkal . A hevesmegyei Ballán pl. Nagysor, Kissor, Temetősor,Czigánysor, Hutasor, Pétervásári sor, Tószög; Bocson: Meleghszög, Baloghszög, Berthólyszög, Parasztsor; Dorogházán: Károly-, Antal-, Kathonaszög és Veszedelemszög (mert itt a lakók sokat veszekedtek egymással). Néprajzi Értesítő Xn. 1