Néprajzi értesítő 80. évfolyam, 1998.

A „Kalotaszeg – a népművészet felfedezée „ című kiállításhoz kapcsolódó, 1997. december 11-én azonos ímmel megrendezett konferencia előadásai - Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka élete és munkássága / Sebestyén Kálmán = 80. évf. 43–52., bibl. 51-52., English summ.

Tizenkilenc éves korában férjhez ment Gyarmathy Zsigmond kalotaszegi birtokos­hoz, Kolozs vármegye tisztikarának jeles személyiségéhez. A református papleány ez­által jelentős társadalmi rangra emelkedett, befolyását később a kalotaszegi varrottas háziipar érdekében kamatoztatta. A házasság megkötésére - a gyerőmonostori anyakönyv szerint -1862. október 8-án került sor, amelyről a kolozsvári „Korunk" című lap a következőképpen tudósított: „A szent frigy a monostori templomba köttetett, hol a menyasszony atyja, az irodalmi téren is ismeretes Háry Farkas lelkészkedik; az esketést zsoboki pap­­. Mike Lajos úr egy igen szép szívhez szóló beszéddel előzé meg. Megható volt a látvány midőn ... ka­lotaszegi festői szép népies öltözékben, a hajadonok pártás serege megjelent... kendő­vel fedve rejtegetvén szemérmesen azon ajándékot, mellyel a menyasszonyt... vagyoni állásukhoz képest meglepni óhajtották. Egyszerű üvegpohár, egy-egy festett tányér, tál, korsó volt a vagyonka, mit hálálkodva átnyújtottak, de felért sok arany-ezüst és ragyo­gó kövekkel... mert a szeretet adománya volt. Szép hozomány volt ez mind­azok előtt, akiknek szívük van ezt megérteni és átérezni."5 Az esküvő után a fiatalasszony Bánffyhunyadra, Kalotaszeg „fővárosába" költö­zött, és ott élt élete végéig.6 A neves írónő Gyarmathy Zsigáné korának ismert írónője volt. Irodalmi tevékenységének teljes érté­kelése még várat magára, de az irodalomtörténeti tény, hogy a kalotaszegi népéletet az ő írásaiból ismerte meg a magyar olvasó. Az irodalomban először 1861-ben jelentke­zett, amikor Gyulai Pálnak elküldte népdalgyűjtését. Élete folyamán összesen 7 re­gényt, 121 elbeszélést, novellát és 60-70 egyéb írást írt, illetve publikált (BARANYAI 1989). Ismertebb munkái: A hegyek közül (1886), Regény a szabadságharc idejéből (1890), A havasok alján (1891), Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából (1896), Kalotaszegi bokréta (1907) stb. Cikkei, riportjai, hangulatképei gyakran megjelentek a Kalotaszeg (1890-91) és a Bánffyhunyad és Vidéke (1899-1900) című lapokban, amelyeknek főmunkatársa, támogatója volt. A kalotaszegi asszony írói erényeit Mik­száth Kálmán is méltányolta azáltal, hogy az Egyetemes Regénytár jubileumi 100. kö­teteként Gyarmathy Zsigáné A havasok alján (1891) című elbeszéléskötetét jelentette meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak (1876-tól) és az Erdélyi Irodalmi Társaságnak (1896-tól), az előbbinek a századforduló idején Beniczkyné Bajza Lenke mellett az egyetlen női tagja. Részt vett a Néprajzi Társaság alapításában (1889). Kapcsolatban állt a korabeli íróvilággal, levelezett Jókai Mórral, Bródy Sándorral, Gyulai Pállal, Tol­nai Lajossal, valamint az irodalmi lapok szerkesztőivel. Kapcsolatait a varrottas háziipar érdekében is hasznosította (CSETRY 1969). 5. Korunk, Kolozsvár, 1862. október 12. (145. szám) „Kalotaszegről írják" című tudósítás a házasságkö­tés napját tévesen 1862. október 7-re datálta. Az esküvő nyoszolyaasszonya Bodnár Vilma, tanúja Balázs Sándor, násznagya Haray Viktor (1818-1882) neves színész és író volt. 6. A házasságból hét gyerek született, melyből három kiskorában elhalálozott: Zsiga (1866 + ), Etelka (1873 + ), Sándor (1875 + ), Zsiga (legidősebb fiú), Sándor (sz. 1880), Anna, Béla (sz. 1882).

Next