Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. január

1993-01-05

1993. január 5., kedd NÉPSZABADSÁGBUDAPEST Félelem Eleddig úgy gondoltam, hogy félelme­inket a tudat- .....................­lanság táplál­ja. Félünk minden olyan do­logtól, amelyet igazán nem is­merünk, tartunk az olyan ese­ményektől, történésektől, amelyek okai, következményei érthetetlenek és kiszámítha­tatlanok számunkra. S gya­korta ilyen okok miatt félünk kapcsolatba kerülni a min­dennapok során a számunkra „a titok misztériumával” öve­zett, tőlünk idegen, hétközna­pi hatalmakkal is. A hivatal útvesztőiben já­ratlan ember ódzkodva fordul a szolgálatára hivatott hiva­talnokokhoz, s bizalmatlan is, ha a helyi hatalom átláthatat­lanságával, kiszámíthatatlan­ságával a kiszolgáltatottság érzését kelti benne. A minap azonban rájöttem, hogy a félsz nem csak tudat­lanságból, hanem éppen el­lenkezőleg, akár még a viszo­nyok igencsak jó ismeretéből, a „jövőbe látásból”, a törté­nelmi tendenciák viszonyla­gos tudásából is belénk köl­tözhet. A Padlás című színi­előadás egyik szereplője vilá­gította meg ezt számomra. A darabban szerepel egy hatás­talanításra váró pokolgép, amelynek a leszerelésére hi­vatott tűzszerész a kritikus­ ­ pillanatban |­ff| megbénul a fé­ Hal­lejemtől. S ar­ra a kérdésre, hogy mi tör­tént vele, miért fél a bombától éppen egy bom­baszakértő?, azt feleli: „azért félek a bom­bától, mert bombaszakértő va­gyok”. Ilyentájt, az év kezdetekor szeretünk számot vetni az el­múlt idő eredményeivel és ku­darcaival, továbbá a jövőbeli reményekkel és lehetőségek­kel is. 1993-ban talán remény­kedhetünk egy szebb jövőben és boldogabb Budapestben. Bízhatunk talán a közbizton­ságunkat és közérzetünket be­folyásoló „veszedelmes viszo­nyok” szelídülésében, a véle­ményünk kimondásától és fel­vállalásától egyre jobban és többször visszatartó „forté­­lyos félelmek” csitulásában. Feltehetőleg bízhatunk egy oly kor eljövetelében, amely­ben a várospolitikus és a hiva­talnok jelszava ugyanaz: „Ná­lunk a szolgálat az első!” Persze én nem vagyok „jö­vőbe látó”, s a politikai esemé­nyek és viszonyok alakulásá­nak megjóslásával sem foglal­kozom. Mindössze annyit sze­retnék: mi, várospolgárok és a politikai viszonyok „bomba­szakértői” egyaránt, félelem nélkül éljünk Budapesten. Szegvári Péter Fogyatékosok Kőbányán Az értelmi fogyatékos gyer­mekek szinte minden csoport­ját képzik a X. kerületi Gém utcai Komplex Általános Isko­lában. Az enyhe fokú értelmi fogya­tékosok iskoláján kívül itt mű­ködik a középsúlyosan vissza­maradt gyerekeknek létesített nyolc osztály is, de a végzők ti­zennyolc éves korukig az intéz­ményben maradhatnak, a munkára felkészítő tagozaton. Gyógypedagógiai óvoda is léte­sült az iskolán belül, s a hal­mozottan fogyatékosoknak ha­­bilitációs napközi otthont szerveztek: őnáluk az értelmi fogyatékosság mozgáskorláto­zottsággal, illetve látás- és hal­láscsökkenéssel is társul. Az intézmény utóbbi funkciója fé­lig nyitott, míg a többi a kerü­leti igények ellátására szolgál. Az önkormányzat jóvoltából az iskola tizenöt logopédust is foglalkoztathat, így el tudnak jutni a kerület legtöbb iskolá­jába, óvodájába. Az önkormányzati testület abban is segítségükre volt, hogy hozzájussanak a Zágrábi úti bölcsőde üresen álló épületéhez. Az új intézmény felszereléséhez nemcsak a Mentőöv Alapítvány járult hozzá, hanem a Képcsar­nok Vállalat, a Művészeti Alap és a Budapest Galéria is. Az in­tézmény mindemellett vállal­kozni kényszerül: külföldről is várnak betegeket, hét végén pe­dig - szabad helyiségeikben - „gyermekhotelt” nyitnak azok számára, akik néhány órára vagy akár egy-két napra szülői felügyelet nélkül maradnak. ­ Bethesda: átadott feladatok A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése korábban úgy dön­tött, az Apáthy István Gyer­mekkórházat visszaadja a ko­rábbi tulajdonosnak, a Magyar­­országi Református Egyháznak. Az új nevén Bethesda kórház - a fekvőbeteg-ellátáson túlme­nően - a X., XIV., és XVII. ke­rületek gyermekeinek járóbe­teg-szakellátását is biztosítja. Ellátja ezenkívül a Fővárosi Gyermekfogászati Prevenciós Program feladatait, továbbá orvos-nővérszállót is működtet. Ezek fővárosi feladatok. Éppen ezért 1993. január el­sejétől a járóbeteg-szakrende­lést a XIV. kerületi önkor­mányzat, az orvos-nővérszálló működtetését a Fővárosi Ön­­kormányzat Uzsoki utcai kór­háza, míg a gyermekfogászati prevenciós program feladatait a Madarász utcai Gyermekkór­ház Rendelőintézet veszi át. A Fővárosi Önkormányzat 1992 második félévében tb-tá­­mogatásként 18 millió 800 ezer forintot kapott az intézmény fenntartására, melyet átadott az új üzemeltetőnek. A katolikus egyház perli a fővárost (Munkatársunktól) Ebben a hónapban tárgyalja a Fővárosi Bíróság a Fővárosi Önkormányzat és a katolikus egyház peres ügyét. Az egyház vissza szeretné kapni az I. ke­rületi Szabó Ilonka utcai szak­­középiskola épületét. A főváros vitatja az egyház álláspontját. Az épületben jelenleg a Vági István szakközépiskola műkö­dik, s több mint ezer diákot ok­tatnak itt. Az iskolában speciá­lis képzés folyik világbanki tá­mogatással.­­ A vita már tavaly nyár óta folyik. Lényege: a katolikus egyház úgy véli, az iskola ko­rábban az ő tulajdonukban volt, s - ennek megfelelően - katolikus egyházi iskolát sze­retnének itt létesíteni 1993 -1­0 szeptemberétől - válaszolta la­­unknak Vég Gábor, a Főváros Ö­nkormányzat egyházi ingat­lanokkal foglalkozó bizottságá­nak elnöke. - A mi megítélé­sünk szerint ez az épület nem esik az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény hatálya alá, mivel az - úgy vél­jük - nem volt egyházi tulaj­don. Egyébként már 1992-től folyamatosan tárgyalunk arról, miként tudnánk megegyezni. - Van megoldás? - Azt tudomásul kell venni, hogy a jó megoldás igen nagy anyagi áldozatokkal járna - el­sősorban persze a kormány ré­széről, de a katolikus egyháztól is -, s erre jelenleg nem igen lá­tok fedezetet. Úgy tűnik, hogy megfelelő csereingatlant pedig nem tud biztosítani a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. Patt­helyzetbe kerültünk. A vita egyébként nagyon ki­éleződött: az egyház a jelek szerint nem akarja megérteni a főváros álláspontját, amely sze­rint nem áldozhatunk föl ellen­szolgáltatás nélkül egy több mint száz tanárt foglalkoztató kísérleti jellegű szakközépisko­lát. Tehát csakis úgy adhatjuk vissza az épületet, ha a Vági István szakiskola megfelelő el­helyezését biztosítani tudjuk. Erre pedig nem sok esélyt lá­tok. - Mi lesz, ha a bíróság úgy dönt: az iskola valóban az egyház tulaj­donában volt? - Akkor automatikusan a volt egyházi ingatlanok vissza­adásáról szóló törvény hatálya alá helyezzük, de akkor is élünk törvény szerinti jogaink­kal, tehát ragaszkodunk a kár­térítéshez. Mi ebből a perből nem csinálunk presztízskér­dést. Egyébként a Fővárosi Va­gyonátadó Bizottság vezetője úgy véli - s ezt az álláspontját írásban is rögzítette -, hogy az ingatlan a Fővárosi Önkor­mányzat tulajdonában van. - S ha a főváros megnyeri a pert, akkor az egyház végleg lemondhat a katolikus iskoláról? - Meggyőződésünk, hogy valóban szükség van az egyházi oktatásra. Tehát ha megnyer­jük a pert, akkor is hajlandók vagyunk tárgyalni az épületről mindaddig, amíg megfelelő megoldást nem találunk. III nwpm^fML-Si ^iɱ -J 3 ti Y^str I ^ ^ t~~4 -J IIngatlanhelyzet az oktatásban Már két esztendővel ezelőtt is láttuk, hogy az iskolaépületek sorsán mily mértékben múlik a főváros oktatási rendszerének átalakulása. Ingatlanok híján nem tudnak új - akár magán­kézben lévő - iskolák létrejön­ni, továbbá megfelelő tér és al­kalmas épületek kellenek egy­­egy új képzés megindításához. Az „Egy világváros oktatáspo­litikája” elnevezésű koncepció­ban is javasoltuk, hogy létre kell hozni a kerületek képvise­lőiből, független tanügyi szak­értőkből, tekintélyes laikusok­ból, valamint a szakszervezetek és szaktárcák képviselőiből álló „tanügyi vagyonbizottságot”. Ez áttekintené a főváros egé­szében az igényeket és a lehető­ségeket. Ha ilyen szervezet nem is, de más hasonló, bár na­gyobb területet átfogó ingatlan­egyeztető bizottság korábban már létrejött. A helyzet azonban a fővárosi és a volt egyházi ingatlanok sorsát eldöntő törvények után súlyosabbá és nehezebben ke­zelhetővé vált. Vegyük sorra a gondokat. 1. Azzal, hogy az Országgyű­lés elfogadta a volt egyházi in­gatlanokról szóló törvényt, nemcsak a közszolgáltatásokért felelős önkormányzatokat hoz­ta nehéz helyzetbe, hanem azt a magánszférát is, amelyik nem világnézeti alapon szeretne is­kolát működtetni. Iskola­­épületet ugyanis csak az egy­ház kaphat vissza, de magán­­személy, szervezet már nem. 2. A fővárosi fenntartású is­kolák és kollégiumok közül ed­dig tizenhatot kértek vissza az egyházak képviselői. Ám mind­össze hárman akarják - az igénylők bejelentett szándéka szerint - a közoktatási felada­tokat továbbra is ellátni. Kér­dés: mi lesz a gyerekekkel, mi lesz a tanárok sorsa, kit tesz fe­lelőssé Budapest polgársága azért, hogy szűkül az oktatás kínálata? A Deák téri (Sütő utcai) álta­lános iskola ügye is azt mutat­ja, hogy nem csak az ingatlan­ról van szó. Hanem arról is - és ezt senki ne feledje hogy le­­het-e ma Budapesten egy mű­ködő világi iskolában a tantes­tület és az érintett szülők több­ször is kinyilvánított szándéka ellenére a nevelés tartalmát megváltoztatni bármely világ­nézet szellemében? Lehet-e egy elismerten magas szintű világi képzést az enyészetnek áten­gedni? Bizonyosan nem, de ah­hoz, hogy ez az iskola és mind­azok, amelyek hasonló helyzet­be sodortattak, tovább működ­hessenek, épületre van szüksé­gük. Márpedig ehhez kell a szaktárca, a fővárosi és a kerü­leti önkormányzatok együtt­működése. 3. Nemcsak a volt egyházi in­gatlanok ügyére, a magánisko­la-alapítási szándékok kielégí­tésére, hanem az olyan gondok­ra is közös megoldást kell ta­lálni, mint amilyen például a szerb és horvát iskola sorsa. Az eddig egy épületben évtizede­kig együttélő nemzetiségi okta­tás most elválik egymástól, és a nyugodt újrakezdéshez - érthe­tően - új épület kell. Remélem, a művelődési tárca illetékesei nem elégszenek meg a válási szándék támogatásával, hanem hathatós segítséget nyújtanak az új iskolaépület keresésében, felújításában és felszerelésében is. 4. A demográfiai hullám­völgy hatása először - termé­szetesen - az óvodákban érez­hető. A megürülő óvodaépüle­teket a kerületi önkormányza­tok más célokra fordították, nem gondolva egy újabb de­mográfiai hullám eljövetelére, amikor óvoda is kell majd. Félő, hogy az általános iskolai épületekkel is hasonló történik majd. Azt hiszem, hogy az egyes kerületek, városrészek demográfiai helyzetének, az is­koláztatási szokásoknak az is­meretében, kerületi oktatáspo­litikai koncepciókra építkezve, ki lehet alakítani a fővárosi in­gatlanok sorsát megnyugtatóan elrendező közös elképzeléseket. Össze kellene tehát hangolni az oktatási ingatlanok sorsát érintő kerületi és fővárosi kon­cepciókat, akár még egy leendő fővárosi tanügyi vagyonbizott­­ság keretei között is. Sáska Géza a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottságának elnöke (Fidesz) Abortusz és ügyintézés Január elsején lépett hatály­ba a magzati élet védelméről szóló törvény. A jogszabály kö­vetkeztében a terhességmegsza­kítás feltételei is megváltoztak. A parlament több mint 70 szá­zalékban a liberálisabb B válto­zatot támogatta, így lehetőség van arra, hogy a nem kívánt terhességet a 12. hétig megsza­kítsák. Az okok között a nő egészségi állapota, a magzat fo­gyatékossága vagy egyéb káro­sodása, bűncselekmény, illetve a terhes nő súlyos válsághelyze­te jöhet szóba. A 20. hétig ak­kor szakítható meg a terhesség, ha a magzat genetikai károso­dásának valószínűsége eléri az ötven százalékot; korlátozás nélkül pedig akkor végezhető el a műtét, ha az állapotos nő éle­tét egészségügyi okból veszély fenyegeti, vagy ha a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn. Nem kívánt terhesség esetén, a nőknek először egy családvé­delmi szolgálatot kell felkeres­niük. A családvédelmi szolgá­latnál döntésükhöz mindenféle információt megkapnak. Az ott dolgozó védőnők tájékoztatást adnak az állapotos nőnek a ter­hességmegszakítás és az örök­­befogadás törvényi feltételei­ről; elmondják, milyen pénzbeli és természetbeni támogatások­hoz juthat, ha megszüli gyer­mekét; ismertetik vele a se­gélyt, segítséget nyújtó társa­dalmi szervezeteket; s személy­re szóló javaslatokat tesznek a fogamzásgátlás módszereire. A családvédelmi szolgálatnál a nőnek önkéntesen kell anyagi helyzetéről számot adnia. Az abortusz díját a törvény 5000 forintban állapította meg, de a szociális helyzetre hivatkozva ez az összeg csökkenthető vagy akár el is elengedhető.­­Az egészségügyi abortuszt az egészségbiztosítási alap fizeti. Ha a terhesség bűncselekmény következménye, akkor a költ­ségvetés előlegezi meg az össze­get, de a perköltséget és a műtét árát behajtják az elkövetőn.­ Ha a családvédelmi szolgálat­nál jelentkező az összes infor­máció birtokában is a terhesség megszakítása mellett dönt, egy kérőlapot kell kitöltenie. Ezzel és a szolgálatnál kapott csekk befizetett szelvényével kell nyolc napon belül megjelennie az általa választott kórházban, ahol ismételten megerősített ké­résére, három nap után végzik el a művi beavatkozást. R. K. A. Fővárosi családvédelmi szolgálatok III. kerület, Vörösvári út 88-96. fsz. IV. kerület, Gyermekrendelő tanácsadó, Király u. 19-21. (volt Rezi K. u.) V. kerület, Szakorvosi rendelő, Hold u. 19. II. emelet VI. kerület, volt Család- és Nővédelmi Tanácsadó, Rottenbiller utca VIII. kerület, Tanácsadó, Szigony u. 2/B IX. kerület, Gyermekrendelő, Vaskapu u. 23-27. X. kerület, ÁNTSZ kerületi intézete, Endre u. 10. fsz. XI. kerület, Gyermektanácsadó, Kökörcsin u. 5. XII. kerület, Gyermekrendelő, Rácz A. u. 3-5. XIII. kerület, Bölcsőde, Vizafogó sétány 6. fsz. XIV. kerület, Gyermektanácsadó, Thököly u. 178/A XV. kerület, Rendelőintézet, Jókai u. 3. III. emelet XVII. kerület, Gyermekrendelő, Ferihegyi út 81. fsz. XVII. kerület, Szakorvosi rendelő, Vándor S. u. 1. XIX. kerület, Gyermekrendelő, Berzsenyi u. 3. XXI. kerület, Szakorvosi rendelő, Áruház tér 8.1. emelet XXII. kerület, Rendelőintézet, Káldor A. u. 5-7. III. emelet LEVESSZÜK A VÁLLÁRÓL / / AZ AFA-T K­edves Háziass­zonyok! Tisztelt V­á­s­á­r­l­ó­i­n­k ! A budapesti Skála áruházak szupermarketjeiben /Skála Budapest Nagyáruház, Skála Metró, Skála Csarnok/ több száz hazai élelmiszeripari terméket /ft­t h­e­lí­­­i, /­ vásárolhat meg, mert a Skála Trade Rt kifizeti vásárlói helyett az ÁFÁ-t Nincs áremelés, sőt... Tejtermékek, joghurtok, vajak, pékáruk, konzervek, bébiételek, liszt, étolaj, cukor olcsóbban kapható a Budapesti Skálákban. A Skála Budapest Nagyáruház szupermarketje ezentúl már vasárnap is nyitva tart 8 órától 14 óráig, ahol a felsorolt olcsó árucikkekből, valamint a szupermarket teljes választékából már ezen a napon is vásárolhatnak.

Next