Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. november

1996-11-01

1996. november L, péntek BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 27 Öt polgár lesz díszpolgár A díszpolgári címek adományo­zásáról szóló előterjesztésről is szó esett a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén. Budapest leg­magasabb elismerésében kultu­rális és tudományos életünk öt kiválósága részesülhet. Pálya­futásuk önmagáért beszél, ez tevékenységük rövid ismerteté­séből is kitűnik. MUNKATÁRSUNKTÓL Faludy György 1937-ben Vil­­lon-átköltéseivel tűnt fel, de egy évvel később már saját ver­seit tartalmazó kötete is megje­lent. A háború előtt Franciaor­szágba, később Marokkóba me­nekült. Az akkor már nemzet­közi hírű költő Roosevelt elnök meghívására az Egyesült Álla­mokba utazott, és szolgált az amerikai hadseregben. A hábo­rú után hazatért Magyarország­ra, ahol 1950-ben letartóztat­ták, előbb Kistarcsára, majd Recskre internálták. 1956-os szerepvállalását követően újból száműzetésbe kényszerült. 1989-ben ismét hazatért szülő­városába, Budapestre. A nyolc­vanhatodik születésnapját a na­pokban ünneplő világhírű költő távollétében is mindig Buda­pest polgáraként élt és alkotott, ezért idei díszpolgárrá avatásá­val Budapest háláját és tisztele­tét szeretné kifejezni. A 87 esztendős Fejtő Ferenc meghatározó alakja a magyar közéleti publicisztikának, iro­dalomkritikának és történet­­írásnak. Fejtő Ferenc egyetemi tanulmányait Budapesten fe­jezte be, és 1944-ig itt élt. Még egyetemistaként vett részt a tandíjreform-bizottság munká­jában, demokratikus nézeteiért egy évre bebörtönözték. József Attilával együtt 1935-ben létre­hozta a Szép Szó című folyóira­tot, s 1936-ban publikálta Ér­zelmes utazás című regényét. 1938 és 1945 között a Népszava párizsi tudósítójaként egyre in­kább a politológia és a történet­tudomány felé fordult az érdek­lődése. Egy francia lapban meg­jelent későbbi cikkében a Rajk­­per valódi céljait leplezte le; ezután szakított a magyar poli­tikával, s Franciaországban él, ahol a Becsületrendet is meg­kapta. Kosáry Domokos történész 1913-ban született. 1941-ben a Kelet-európai Tudományos In­tézet igazgatóhelyettese, négy év múlva igazgatója lett. A há­ború után a Budapesti Tudo­mányegyetem tanszékvezető ta­nára. A kommunista hatalom­­átvétel után megfosztották ál­lásától, 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizott­ságának elnökévé választották. Tevékenységéért később bebör­tönözték. 1990-től fél évtizeden át a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke volt. Mészöly Miklós 1921-ben született Szekszárdon. 1947- 1948-ban ugyanitt lapszerkesz­tőként dolgozott. Az ötvenes években már Budapesten élt, ám csak 1955-ben jelenhetett meg két meséskötete. 1956-ban részt vett az írószövetség nyi­latkozatának megfogalmazásá­ban. Ezután indexre kerül. Az ablakmosó című drámája 1963- ban jelent meg, ám miután be­mutatója politikai botrányt ka­var, a darabot betiltják. Az at­léta halála című regényét előbb Franciaországban adják ki, 1966-tól magyarul is publikál. A felkínált Kossuth-díjat ekkor visszautasítja, 1990-ben viszont már nemcsak ezt, hanem a Kor­­társ-díjat is megkapja. Szabó István filmrendező 1938-ban Budapesten született, a főiskolát is itt végezte el. Szá­mos filmjében dolgozott fel pes­ti témákat, így a Budapesti me­sékben és a Tűzoltó utca 25.-ben is. A Mephisto Oscar-díjas ren­dezője korábban már kapott Pro Urbe Budapest-díjat a fővárosi önkormányzattól, most viszont a legmagasabb elismerésben, a díszpolgári címben részesült. Dobozok, székek és kukák ► FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL - Nemegyszer volt már példa ar­ra, hogy már ott parkoló kocsisor mögé helyeztek el mobil táblát, és az addig szabályosan parkoló autókat ezután végig megbírságolták vagy elszállították.­ ­ Disznóság ilyet csinálni, annál is inkább, mert van jó megoldás. Kialakult például az a szokás, hogy ha valaki ren­dezvény vagy más esemény mi­att engedélyt kap az ideiglenes útlezárásra, az szalaggal elkerí­ti az ott parkoló autókat, és a tábla kihelyezése után a távozó­kat egy őr engedi ki a kordon mögül. Még ennél is egysze­rűbb, ha néhány nappal koráb­ban helyezik ki a megállást tiltó táblát, és alatta - egy kiegészítő táblán - feltüntetik a rendez­vény időpontját, így lehetőséget adnak az ott parkolóknak, hogy a jelzett napig, óráig elhagyhas­sák a területet.­­ Még ha minden szabályos is, kellemetlen, amikor bizonyos uta­kat, utcákat teljes egészében, akár hosszú hónapokra lezárnak. Sajnos gyakran akad erre is példa a fővá­rosban.­­ A közutakat azért építet­ték, hogy azokat használják, közlekedjenek rajtuk a jármű­vek. Néha azonban el kell térni a rendeltetésszerű használattól, és igénybe kell venni a közterü­letet például építkezés miatt. Régen valóban ki volt téve a közút kezelője az építők kényé­­re-kedvére, mára azonban vál­tozott a helyzet, hiszen a lezárás idejére díjat is szedhet, így pe­dig már nemcsak a közlekedők­nek, de a kivitelezőnek is az az érdeke, hogy a lehető legrövi­debb ideig a lehető legkisebb területet vegye igénybe. - Mit kell az alatt érteni, hogy szedhet? - Jogában áll díjat kérni, de ettől el is tekinthet, illetve mér­sékelheti is az összeget. Sz. K. R. Az útfelbontások folytatódnak ► FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL A városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes kifejtette, a nagyberuházások költségein túl ebben az évben hárommilliárd forintot költ a fő­­utak javítására a város. Az ön­­kormányzat nemrégiben egy há­rom évre szóló, kilencmilliárd forintos útfelújítási programot hagyott jóvá. A beruházásokat ily módon előre ütemezhetik, a szükséges felújításokat nem ve­szélyeztetik minden évben a költségvetést megelőző viták. A budapesti utak 80 százaléka ti­zenöt évnél öregebb, a burkola­tok nagy része hét-nyolc évente akkor is karbantartásra szorul­na, ha nem a budapesti forgalom terhelésének lennének kitéve. Etnikai pedagógiai pályázat A józsefvárosi önkormányzat oktatási bizottsága a kerület roma önkormányzatával egyez­tetve pályázatot hirdetett a ke­rületi fenntartású általános is­kolák számára etnikai pedagó­giai programok megírására - ír­ja a Józsefváros, a kerületi ön­­kormányzat lapja. A pályázat célja, hogy a kerülethez érkező általános iskolai etnikai nor­matív támogatást megfelelő színvonalú pedagógiai progra­mok alapján osszák fel. A pá­lyázó intézményeknek többféle szempontot kellett figyelembe venniük, többek között például azt, hogy a pedagógiai program segítse a szocializációs hátrá­nyok leküzdését, illetve a prog­ram fordítson külön figyelmet a kritikus életkori szakaszra, il­letve segítse a felső tagozatba lépésnél és a továbbhaladásnál a leszakadókat. A pályázatokat december 10-ig bírálják el. Szegényebb kerület szegény lakosai Az angyalföldiek 230 millióval tartoznak a közműcégeknek Angyalföld felnőtt lakóinak he­tede tartozik valamelyik köz­művállalatnak, méghozzá na­gyobb összeggel. Nő a szegény­ségben élők és az időlegesen bajba jutottak száma. A kerüle­ti önkormányzat egyre többet fordít segélyezésre, de a költség­­vetés határt szab a segítőkész­ségnek. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén módosította szo­ciális rendeletét. Angyalföld lakóinak száma folyamatosan csökken, az idő­sek száma egyre nő a népességen belül. Mind több a rokkant­­nyugdíjas és a szociális járadék­ban részesülő. Számuk éppen kétszerese a tíz évvel ezelőtti­nek. Sokan élnek átmeneti vagy tartós szegénységben, amit a se­gélyt kérők számának növeke­dése jól mutat. A közüzemi szolgáltatások dí­jának nagymértékű emelése nyomán a hátralékosok száma és a tartozások összege is nőtt. Az angyalföldiek 11-16 százaléka összesen 317 millió forinttal tar­tozik a közüzemeknek és a kerü­leti vagyonkezelőnek, így azután nem meglepő, hogy az önkor­mányzat egyre többet költ segé­lyekre. Az idei keret 278 millió forint. Nem célzott támogatásra, így például rendszeres és átme­neti szociális és nevelési segély­re, illetve munkanélküliek jöve­delempótló támogatására 248 milliót szántak ebben az évben, míg célzott támogatásként - la­kásfenntartásra, ápolási díjra, temetési segélyre és közgyógyel­látásra - harmincmilliót különí­tettek el. A kerület korábban el­fogadott szociális koncepciójá­val összhangban az ügyosztály a célzott támogatási formákat és a természetbeni juttatásokat kí­vánta előnyben részesíteni, a fel­­használás jobb ellenőrizhetősége miatt. További újításként beve­zették a házipénztári kifizetést, amelynek célja a postaköltség megtakarítása mellett az is, hogy csökkenjen a jogtalan pénzfelvételek száma. Júniusban megalakult az An­gyalföldi Szociális Egyesület, amelynek feladata a kedvezmé­nyes boltok üzemeltetése és mű­ködtetése lesz. Elsőként a Váci úton és a Pannónia utcában vá­lasztottak ki egy-egy helyiséget. A két bolt működtetéséhez szükséges havi 750 ezer forintot az önkormányzat mindaddig magára vállalja, ameddig az egyesület a tagdíjbefizetések ré­vén önfenntartóvá válik. A bol­tokban egyébként csak az egye­sület tagjai vásárolhatnak majd. Az ellenőrzés pedig az egyesület feladata lesz. Angyalföldön a fővárosi át­laghoz képest igen magas a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma. Az önkormányzatra mind nagyobb terhet ró a járadékra már nem jogosult emberek tá­mogatása. Míg tavaly 52 millió forintot költöttek erre a célra, az idén már hetvenmillió is alig lesz elegendő. A kerületi szo­ciálpolitika egyik legfontosabb feladata ezért a tartós munka­­nélküliség kezelése. Ennek egyik formája lehet a közhasz­nú munka. Tavaly 51 főt foglal­koztattak, az idén 110-re emel­ték a keretet és az álláshelyek kilencven százalékát be is töl­tötték. A közhasznú foglalkoz­tatás amellett, hogy munkahe­lyet teremt és így rendszeres jö­vedelmet biztosít a résztvevők­nek, az önkormányzatnak is se­gít kiszűrni a nem együttműkö­dőket. Ez alapján eddig 560 munkanélküli járadékát vonták meg. A szociális koncepcióban megfogalmazott elvek szerint az idén korszerűsítették és racio­nalizálták az intézményhálóza­tot. Öt gondozási központ he­lyett négyet alakítottak ki, meg­nyitottak egy új nyugdíjasklu­bot és egy rehabilitációs kézmű­vesműhelyt a Frim Jakab Nap­közi Otthonban. Ez utóbbi egyébként szép példája a kerü­letközi együttműködésnek, az újpesti és az angyalföldi önkor­mányzat ugyanis közösen finan­szírozza az intézményt. A kerületben élő több mint háromezer fogyatékos ember számára egyelőre semmiféle munkalehetőség sincs. Az an­gyalföldi önkormányzat ezen kívánt változtatni, amikor pá­lyázatot nyújtott be a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz. Az el­nyert húszmillió forintból, illet­ve a munkaügyi központtól re­mélt hétmillió forintos támoga­tásból szociális információs és rehabilitációs foglalkoztató, il­letve szolgáltató központ hoz­nak létre. A kerület tervei kö­zött szerepel továbbá egy szo­ciális otthon, egy nyugdíjasház és egy anyaoltalmazó ház létre­hozása. Sz. A. A. Egyesületük már van ■utak és utasok • Rendkívüli temetői autóbusz­­járatok közlekednek, naponta 8-18 óráig. Az Új köztemetőhöz: 68/A - a Kőbánya-Kispest met­ró végállomásától, 95/A - a Ba­ross tértől. A Farkasréti temető­höz: 8/A - a Március 15. tértől. A Megyeri temetőhöz: 30/A - a Ba­ross tértől. A Budafoki temető­höz: 58/A - a Savoyai Jenő tér­től. A Csepeli temetőhöz: 38/B - a Szent Imre tértől. • A Petőfi hídon tegnap óta a Pest felé vezető oldalon ismét mindkét sáv járható. Buda irá­nyában még tart a járdaépítés, ezért továbbra is csak egy sáv­ban haladhat a forgalom. • A budai Várban átépítés mi­att lezárták a Szent György te­ret és a Szent György utcát, így megszűnt az autóbusz-parkoló. A Palota utat egyirányúsították a Tábor utcától a Dózsa György térig. A turistabuszok a Palota út alsó szakaszán parkolhat­nak. A Tábor utcát közműjaví­tás miatt ideiglenesen egyirá­nyúsították a Logodi utcától a Palota útig. • Budán a Krisztina körúton is tartanak még a felújítási mun­kák. A Mikó utca és az Orvos utca között csak az Erzsébet híd felé haladhatnak. A Déli pálya­udvar felé tartó forgalmat az Attila út felé terelik el, onnan a Mikó utcán át juthatnak vissza a Krisztina körútra. Az Üzletközpont 20 üzlete 9-13-ig várja Kedves Vásárlóit. A Csemege J. M. Áruház T-13-ig tart nyitva. I MARGÓ Polgármesteri tanácsadó testület Civil tanácsadó testületet hozott létre Zupkó Gábor, Kispest polgármestere. A testület tagjainak a kerület nagy taglétszámú, legaktí­vabb társadalmi szervezetei­nek vezetőit kérte fel a pol­gármester, aki így a civil szervezetekkel együttmű­ködve dönt a kerület polgá­rait közvetlenül érintő kér­désekben. A döntés megho­zatala előtt a polgármester meghallgatja észrevételeiket, javaslataikat. Közös képviselők klubja A XI. kerületi közös képvise­lők klubja november 4-én, hétfő délután 4 órakor tartja következő összejövetelét a polgármesteri hivatalban (Bp. XL, Bocskai út 39—41.). A programban bemutatkozik a Lakásszövetkezetek és Tár­sasházak Érdek-képviseleti Szakmai Szövetsége (előadó: Ujj Attila, a LÉTÉSZ elnöke). Szó lesz a társasházakban lé­vő óvóhelyek hasznosításával kapcsolatos aktuális kérdé­sekről (előadó: Schmidt György őrnagy, a kerület pol­gári, védelmi parancsnoka), Pollák Zoltán, a vagyonkeze­lés felügyeletének megbízott igazgatója pedig a jövő évi felújítási pályázatról tájé­koztatja az érdeklődőket. Szökőkút közadakozásból Szökőkút építésére kezdett adománygyűjtésbe a kerület városképének javítására ala­kult Pesterzsébet Jövőjéért Alapítvány. Az elmúlt évtize­dekben átgondolatlanul fej­lesztett egykori kisvárosból hiányoznak azok a díszítő ki­egészítő elemek, amelyek kel­lemessé tehetik a környeze­tet. Az alapítvány a szökőkút építésének megkezdéséhez szükséges pénzt már­ össze­gyűjtötte, s elkészültek a ter­vek is, így hamarosan neki­látnak az építésnek. Lakások óvodafelújításért Nemrég átadták a VII. kerü­leti önkormányzat teljesen felújított óvodaépületét a Ne­felejcs utcában. Az évek óta üresen álló, nagyon rossz ál­lapotú egykori bölcsőde épü­letének felújításáról még az előző képviselő-testület dön­tött, de hosszú ideig nem si­került előteremteni az átala­kításhoz szükséges negyven­­millió forintot. Most is csak hatmilliót különítettek el er­re a célra a költségvetésben, a kivitelező céget pedig - a megállapodás szerint - két lakással és három önkor­mányzati tulajdonú lakás bérlőjének kijelölési jogával fizették ki. Gyertyagyújtás A Hadtörténeti Múzeum az idén is lerója kegyeletét az elesett katonák emléke előtt. Az emlékezéshez csatlakozni kívánó szervezeteket és ma­gánszemélyeket november 1- jén és 2-án tíz és délután négy óra között várják a mú­zeum díszudvarán, ahol gyertyát gyújthatnak az ele­settekért, halottaikért. A természet csodái A természet csodáit láthatják az érdeklődők november 9-én és 10-én, szombat délelőtt tíz és délután öt, vasárnap pedig kilenc és öt óra között a TIT Stúdióban, a Zsombolyai ut­ca 6. alatt. A programban szerepel szaktanácsadással és vásárral egybekötött díszma­dár-kiállítás, akvarista- és terraristabemutató, ásvány­kiállítás, valamint dísznö­vény-, gomba- és hajómodell­­bemutató. Az esemény egyik attrakciója Jespah, a szelíd, három hónapos oroszlánkö­­lyök.

Next