Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. december
1996-12-03
1996. december 3., kedd A városban lopják a halottakat A szakma mostantól hallgat a belügyeiről ► FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL Ladányi szerint a hullakereskedelem Kőbányán, a XVIII. és a XIX. kerületben virágzik a legfeltűnőbben. A vállalkozók itt szoros kapcsolatban állnak egyes körzeti orvosokkal, akik automatikusan őket bízzák meg a holttestek elszállításával. A másik nagy üzlet a fagyasztás. A vezérigazgatónak tudomására jutott, hogy egy vállalkozó - nyilván bizonyos illetékesek tudtával - egyszerűen kilopta a halottakat a kórházból. Vidéki telepén levő fagyasztókamráiban helyezte el őket, várva, hogy hozzátartozóik jelentkezzenek értük, s bevasalhassa rajtuk a tekintélyes számlát. A hozzátartozók nélkül elhunytak fagyasztása különösen nagy fogás, hiszen mire az önkormányzatok kiderítik, hogy a halottnak valóban nincs élő rokona, akár heteken át is ketyeghet az óra. Budapesten egynapi fagyasztásért háromszáz forintot kérnek. És akkor hol van még a temetés? Ladányi ugyanakkor elmondta: hallott olyan vállalkozóról, akinek még saját telephelye sincs: az innen-onnan származó holttesteket kórházaktól „kibérelt” halottaskamrákban tárolja. Ezek után nem csoda, hogy az egyik kórház halottaskamrájában már az ott elhunytak sem fértek el; a kórház igazgatója Ladányiékat kérte meg, hogy segítsen megoldani tárolási gondjaikat. Felmerül persze a kérdés, hogy a temetkezési rt. nem csupán monopolhelyzetét félti-e. Ladányi Jenő rámutatott: minthogy a fővárosban egyedül ők temethetnek, a hullakereskedők tevékenysége nem okoz érzékelhető veszteséget nekik. A vezérigazgató azért kongatta meg, a vészharangot, mert - úgy is, mint az Országos Temetkezési Egyesület elnökét mélységesen felháborítják a szóban forgó vállalkozók kegyeletsértő módszerei. Emlékeztetett rá, a Belügyminsztériumban már elkezdték a temetkezésről szóló új jogszabály kidolgozását; ha megszületik, talán csökken a káosz a városban. □ A Fővárosi Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatójával folytatott beszélgetésünk után néhány nappal közgyűlést tartott az Országos Temetkezési Egyesület. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy a jövőben mindent megtesznek a cikkünkben felsorolt vagy az ezekhez hasonló visszásságok megszüntetéséért. Az elnöki tisztségében megerősített Ladányi Jenő egyúttal ígéretet tett az egyesület tagságának arra, hogy a szakmában tapasztalt problémákat ezután a sajtónyilvánosság mellőzésével igyekszik megoldani. B. T. A drosztháborúknak vége? ► FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL Ha a képviselők áldásukat adják rá, a döntéstől függően megkétszerezik vagy megháromszorozzák a férőhelyek számát. A taxiállomások üzemeltetésére létrehoznának egy fővárosi szervezetet, amely beszedné a drosztokhoz beálló taxiktól a használati díjat és befizetné az önkormányzatoknak a taxiállomások után járó közterület-használati díjat. Emellett természetesen gondoskodna a drosztok belső rendjéről, és így valamennyi állomás valamennyi - legálisan dolgozó - taxis előtt nyitva állna. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a taxizással összefüggő problémák egyszer s mindenkorra megszűnnek, hiszen még mindig megválaszolatlanul maradnak a különböző tarifák alkalmazásával járó kérdések, a szolgáltatás színvonaláról nem is szólva. A drosztháborúk korszakát azonban a soron következő ülésén lezárhatja a főváros önkormányzata. Földikalózok a Ferihegy 2-n A titkos szerződésről csak a két cég nem tud Az Airport Kft. a nyertese a taxisháborúnak. Legalábbis a Ferihegy 2-n. Történt, hogy egy kisebb baráti társaság keresett taxit hosszú repülőúttól megfáradtan a légikikötő előtti droszton. Meglepő fogadtatásban részesültek. A magát diszpécserként bemutató férfi jegyzettömbbel a kezében terelte a három gyanútlan utast a reptéri kijárat előtt várakozó autók felé, s közben azt magyarázta: kerületenként körzetesítették az áraikat. A belvárosba egységesen 2900 forintért, a budai városrészbe 3300, a XII. és a II. kerületbe pedig 3700 forintért viszik el a kedves utast. Már a csomagokat rakodták, amikor kiderült: a legtávolabbi városnegyedben ketten laknak. A Normafához mennének. Útközben egyikük kiszállna a kocsiból. A Fradi-pályánál. A diszpécser azonnal a térképhez lépett. A Józsefváros a társaság körzetesítésében belvárosnak számít, így a zöld-fehérek stadionja is. Ebbe a körzetbe 2900 forint a viteldíj. Látva az elképedést az arcokon, a diszpécser mentegetőzve tette hozzá: arról nem ő tehet, hogy ahová az illető menni akar, az a belváros legközelebbi része! A taxi vezetője a diszpécsernél is leleményesebbnek bizonyult. Azzal próbálkozott, hogy ő mindenkit elvisz. A legközelebb lakót 2900-ért, a Normafához pedig a két utast további 3700-ért. Mosolygósán még „kivételes” kedvezményt is adott: 2900 a Fradi-pályáig, onnan a megszokott tarifával kilométerenként 150 forintértszállítja tovább a többieket. (Összehasonlításul: a Főtaxi tarifája 86 forint kilométerenként.) Nem született egyezség. Ketten inkább a minibuszt választották (ezer forint a reptértől a lakásig). A harmadik nem adta fel. Feltárcsázta a Főtaxit egy reptéri nyilvános állomásról. Sikerült a diszpécsert zavarba hoznia. Néhány perc múlva egy kissé félénknek látszó fiatalember jelentkezett a megbeszélt helyen. Szinte csak suttogva mondta: a taxis vagyok. A kocsiban beszélgetve azután kiderült, nem félénk. Csak aggódik. Az Airport taxisok nem engednek maguk közé „idegeneket”. A fenyegetés bevált. „Egyébként meg jogi alapja is van, hogy elkergetnek minket. Azt mondják az airportosok, hogy szerződést kötöttek a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósággal.” A számla nem 2900 forintról szólt, de borravalóval 1600 volt összesen. Saur János, az LRI titkárságvezetője cáfolta, hogy kizárólagos szerződés jött volna létre bármely taxis céggel. Szerinte megkülönböztetés nélkül joguk van a reptér előtt várakozniuk a taxisoknak. Az Airport taxi társtulajdonosa, Lázár Mihály sem hivatkozott kizárólagosságra. - Bármilyen taxi megállhat a mi kocsijaink között - mondja. A körzetesítésnek pedig azt az előnyt tulajdonítja, hogy így előre számolhat az utas, mennyiért viszik haza. Száz kocsijuk pedig garanciával fuvaroz. Leáldozott a taxishiénáknak - vallja. De vajon valóban befellegzett-e nekik? K. L. BUDAPEST Budapesti kereskedők panaszai Jövedelmük hetven-kilencven százalékát elvonják A fővárosi kereskedők jövőre is csökkenő fizetőképes kereslettel és romló exportpiaci lehetőségekkel számolnak. A gazdaság számos területen stagnál, a kormányzat megszorító intézkedései, a túlzott jövedelemkoncentráció és a magas infláció miatt végső soron fokozatosan romlanak a szakma esélyei. A fővárosi gazdaság e szektorának jövedelmi helyzetét mindemellett az átalakuló vásárlási szokások - mint például a vásárlási kártyák megjelenése - csak tovább nehezítik - mutatnak rá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői, akik megállapítják: a budapesti kereskedők egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb közgazdasági és jogi környezetben kénytelenek dolgozni. A kormányzat - ígéretével ellentétben - nem a stabil gazdasági jogalkotás felé halad. Az adórendszer és a társadalombiztosítási jogszabályok állandó változása alig nyomon követhető: ez a hosszú távú üzleti stratégia kimunkálását erősen megnehezíti, a döntések kockázatát pedig növeli. A BKIK olyan adórendszert akar, amely mindenki számára áttekinthető, amely verseny- és szektorsemleges, illetve egyértelműen alkalmazható és ellenőrizhető. Azt szeretnék, ha a rendszer filozófiáját, az adófizetés és -ellenőrzés gyakorlatát a tisztességes vállalkozások szabályozási igényei határoznák meg és nem az adócsalók elleni háború aktuális állása. Az állami költségvetés hiányát ne lehessen magától értetődő módon az önkormányzatokra hárítani (s ezzel irreálisan növelni a helyi adókat), el kell érni továbbá, hogy a társasági adó alapja a mérleg szerinti nyereség legyen. A jelenleg érvényben lévő adórendszerben - hozzáadva ehhez az infláció és a folyamatos forintleértékelés hatását - a legálisan ténykedő vállalkozók bruttó jövedelmének 70-90 százalékát vonják el. A fővárosi kereskedőket a rossz szervezeti, illetve intézményi feltételek is zavarják. A vállalkozások jogbiztonságát sérti a cégbíróságok lassú ügyintézése, a kereskedelmi hitelezést és a jelzálog érvényesítését nehezíti a földhivatalok bürokratikus adminisztrációja. A vám- és pénzügyőrség vámolási rendszere ugyancsak nehézkes és bonyolult, az áruk két-három napot is állnak a vámudvarban, ami jelentősen növeli a kereskedők költségeit. A vállalkozók egyébként általában is aggódnak a jogbiztonságért. Tapasztalataik szerint mostanában már a puszta gyanú is elegendő ahhoz, hogy egy-egy kétes ügyben azonnal világgá kürtöljék a cégek nevét. Mondani sem kell, hogy ez mennyire árthat az üzleti hírnévnek. A BKIK szakértői szerint módosítani kellene a sajtótörvényt, hogy ezután a megalapozatlan hírek, üzleti információk kiszivárogtatásáért megfelelő kártérítést követelhessenek a kiadóktól, illetve az újságíróktól. Jó lenne, ha ez a szabályozás a pénzügyőrségre és az APEH-re is vonatkozna. S ez a két intézmény is csak bírói döntés után hozhatná nyilvánosságra az általuk feltárt ügyeket. B. T. A magas adók miatt sokan veszik a kalapjukat VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE ■utak és utasok • A Krisztina körúton az Orvos utcánál közlekedésbiztonsági megfontolásból megváltoztatták a forgalmi rendet. Eszerint mind a Krisztina körútról, mind az Attila útról csak egy sáv vezet az Erzsébet híd irányába. • A II. kerületben a Máriaremetei utat a Szent József utcánál félszélességben lezárták, mert csatornát építenek. A munkaterület mellett csak váltakozó irányban közlekedhetnek. A forgalmat jelzőlámpa irányítja. • A II. kerületben az Ördögárok utcában a Széchenyi utca és a Nádor utca között vízvezeték-építés miatt útszűkületen kell áthajtaniuk. • A Szentendrei úton a Fésűs utca előtt a városhatár irányába haladó oldalt körülbelül 100 méteres szakaszon elkerítették a járműforgalom elől, mert csatornát építenek. A váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. • A VI. kerületben a Jókai téren az Andrássy út felé vezető oldalt lezárták. A tér másik oldalán a Mozsár utcától az Andrássy út irányába közlekedhetnek. • A VII. kerületben a Dohány utcában az Akácfa utca és az Erzsébet körút között trolibusz-megállóhelyet építenek. A munkaterület közelében tilos parkolni. • A Soroksági úton a Timót utca előtt a 158. számnál, a Timót utcánál és a Hentes utcánál a befelé vezető belső sávot, a Timót utcán a 113. számnál pedig a városhatár irányába haladó külső sávot kerítették el a járműforgalom elől gázvezeték-javítás miatt. • A Dél-budai tehermentesítő útnak átadták egy újabb szakaszát, így közvetlen lett a kapcsolat az M1-M7-es autópálya közös szakasza és a 100. számú főút között. • A XI. kerületben a Bartók Béla úton a Fadrusz utca és a Szent Gellért tér között a befelé vezető oldalon tart a vízvezeték-építés, ezért a külső sávot szakaszosan lezárták. • A Dombóvári úton a Lágymányosi hídnál a Budafoki út és a rakpart között irányonként két sávban közlekedhetnek. Az eddigi rakpart irányába haladó út a Bogdány utca felé egyirányú. • A XIV. kerületben a Thököly úton a Mexikói útnál a vasúti híd alatt a Bosnyák tér felé vezető külső sávot lezárták, mert javítják a kockakőburkolatot. NÉPSZABADSÁG 27 A MARGÓ Közmeghallgatás Soroksáron Közmeghallgatást tart ma délután öt órától a soroksári önkormányzat. A fórum helyszíne a Táncsics Mihály Művelődési Ház (Grassalkovich út 122-124.). Rózsakerti áram Dél-Buda villamosenergiaellátásának üzembiztonságát szolgáló beruházást fejezett be az Elmü a XXII. kerületi Rózsakertben. Az 1,2 milliárdos fejlesztés során öt kilométer hosszúságú, százhúsz kilovoltos távvezeték és két transzformátorállomás épült. A költségekhez ötszázmillió forinttal járultak hozzá a Dunapark projekt külföldi befektetői, mivel a fejlesztés a szolgáltató centrum villamosenergia-ellátását is megoldja. (MTI) Hoteltárlat Sajátos vándortárlat színhelye lesz a Hotel Citadella szombat délutántól vasárnap hajnalig. Jim Avignon berlini képzőművész ugyanis európai körutat tesz festményeivel, egy-egy országban csupán néhány napot tölt, a kiállítóhelyiségnek pedig hotelek lakosztályait használja. A fiatal festő műveire a kritikusok szerint a finom humor, a szokatlan formák és színek jellemzőek. Ő maga tervezési munkákkal keresi meg a pénzt rendhagyó útjaira. Tehetségével 1992-ben a németországi Dokumenta-tárlaton tűnt fel. A Helikon könyvesháza A Helikon Kiadó december 6- án nyitja meg a Helikon Könyvesházat a VI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky út 37. alatt. Az üzletben a múlt század nyolcvanas éveiben a Burger kávéház, később pedig - a harmincas években - a Salgó-féle vaskereskedés működött. Az új könyvesbolt visszaállított portállal és gazdag könyvválasztékkal várja az olvasás barátait. Az üzlet kávézójában emellett lehet böngészni a folyóiratok között, de szeretnének a könyvesházban könyvbemutatókat és dedikálásokat is szervezni. Buszsávtervek A Rózsadombról lefelé érkező autóbuszok haladását buszsávok kiépítésével és útpályakorrekcióval kívánja könnyíteni a II. kerületi önkormányzat. A tervek szerint a Bimbó úton a 11-es járat számára középen alakítanának ki egy külön sávot a Kitaibel Pál utca és a Margit körút között. Ezen a szakaszon ugyanakkor a parkolást is megtiltanák, így továbbra is két sávon haladhatna lefelé a forgalom. A Margit körút felé tartó 91-est a Rómer Flóris utcánál vezetnék le a körútra, ahol balra kanyarodva megkerülhetné a szerpentinen álló kocsisort. Tartalmas, hasznos és szép meglepetést szeretne családjának, barátainak, üzleti partnereinek? NÉPSZABADSIG-előfize a kiadó ajándékával!