Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. november

1997-11-17

40 NÉPSZABADSÁG Eltűnt a híres Beleznay-kert A híres Beleznay-kert a Kerepesi (ma Rákóczi) és Ötpacsirta (ma Puskin) utca a valahai Griff fogadó, majd Pannónia Szálló szomszédságában 1787- ben került Beleznay Miklósné Podmaniczky Anna Mária tulajdonába, akit a generális özvegyeként emlegetett és mint bőkezű mecénást - tisztelt a korabeli magyar irodalom. Fényes ünnepségek övezték II. József gesztusát, amikor „leküldé koronánkat, a jegygyűrűt király és nemzet között, Budára” - írja Kazinczy Ferenc a Pályám emlékezetében. „Sorba járánk a nemzet nagyjait, s ebédek, vacsorák, táncok fogadának mindenütt. Vendéglőink számában elől"kell említenem azt, ki Pesten legszebb házat tartó, özvegy generális Beleznay Miklósnét, báró Podmaniczky Anna-Máriát. Ajtaja nyitva van minden idegennek, minden magyarnak és nem magyarnak, ha születés vagy érdem ajánlották.” Bikaheccek A palota a „Franciskánusok terén” a város egyik kulturális központja, Bessenyei György itt alakította meg a Hazafiús Magyar Társaságot, Kármán József itt olvasta fel először a Fanni hagyományait. Eggenberger könyvárus hirdetése szerint magyar könyvek „a »Szürke Barátok piacán« Báró Podmaniczky háznál találtatnak. ” Beleznayné szalonjának élete még nagyobb lett az óriási kert megnyitása után, melyen emeletes, klasszicizáló stílusú, falusi kúriaszerű kastély is állt, elől két kiugró szárnnyal a Kerepesi útra. Ősi fái a később felépülő régi Képviselőház és a József Műegyetem telkén zöldelltek. A Beleznay-kastélyban a város művelt körei találkoztak, a származás és szellem előkelői, polgárok és nemesek, írók és professzorok, a vallási türelem, a protestáns szabadságjogok bajnokai cseréltek eszmét művészet- és irodalompártoló földesurakkal. Kármán József, Schedius Lajos, a széptan egyetemi tanára és Pajor Gábor orvosnövendék fogtak össze, és jelentették meg a gazdag özvegy támogatásával negyedéves folyóiratukat Uránia címen, melynek aztán mindössze három száma látott napvilágot. Az Urániában tette közzé Kármán A nemzet csinosodása című tervezetét, melyben felsorolja a magyar tudomány és művészet elmaradottságának okait, és hosszú távra meghatározza az előrelépés feltételeit. Az Uránia első száma az özvegy házának dicséretét zengi, a „tiszta vidámság” hajlékának nevezve azt, ahol az udvari csinosság és szabad társalkodás kezet fog a pallérozott erkölccsel. Kármán korholja ugyan nemzetét, hogy tagjai leginkább vadászni, agarászni, kártyázni, italozásban helytállni igyekeznek - ám a Beleznaykert is nagy mulatozások színhelye volt nagy pesti vásárok idején; távoli megyék birtokosai és úriasszonyai rándultak a fővárosba mulatni, és gyakorta tartottak magnum áldomást a jó pajtások a Beleznay-kertben, miután a Hacker szájában vagy a Rondellában megnézték a magyar teatristákat, vagy a kert mögött tartott „bika-herteket”. A Hacker szála néven emlegetett bál- és színházteremben 1809-től tartott magyar nyelvű előadásokat Vida László társulata. Itt szerepelt először Déryné, akit Vida úr azon kosztümösen, az ölében vitt a Beleznaykertbe, ahol egész társulatát vendégül látni szokta, majd itt fuvolázott Déry úr, felesége kedvét hiába keresve. A magyar színészet hőskorában játszott itt Balla Károly színészcsoportja, Balog István, a magyar vándorszínészet egyik legnevesebb alakja, Udvarhelyi Miklós színtársulata, majd a Magyar Énekes Társaság. Sikamlós kuplék A vidéki és pesti színtársulatok jelenléte, az énekes, muzsikás előadások gyakorisága az akkori aranyifjúság kedvelt találkozóhelyévé tette a kertet. A kastélyból a múlt század elején kocsma, a kertből mulatóhely lett különleges pesti nevezetesség. A lampionokkal kivilágított és oleanderekkel kerített lugasok vendégei már nemcsak mágnáscsaládok tagjai voltak, hanem jurátusok és mesterlegények is duhajkodtak itt. A mágnásifjaknak Bihari János bandája húzta, más napokon a rezesbanda fújta (amit akkor török muzsikának neveztek) és felhangoztak a sramlizenével kísért sikamlós német kuplék is. Fellépett itt Kriebaum híres bécsi népénekes és társulata, kiállt egymással zenei párbajra két híres prímás, Rácz Pali és Berkes Lajos - a zsűriben közt pedig ott volt Erkel Ferenc is. Híres volt a kert vendéglőjének főztje - a sült és paprikás csirke, a gulyás, hozzá jó sashegyi és óbudai bor dukált, és a kiszolgálás is elsőrangú volt - emlékezett meg a vendéglőről a régi Pest neves krónikása, Horváth Elemér a Pest-Budáról szóló históriákban. Munkásképző lett A ház és a kert sok más vállalkozásnak is otthont adott: itt működött 1855 körül az első fővárosi bölcsőde, az 1860-as években a Clair-féle tornatanoda, melyben Pest német polgárai tornásztak, itt vetették meg a Technológiai Iparmúzeum alapját száz kötet könyvvel és harmincegy folyóirattal. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben munkásgyűlések, népgyűlések, tüntetések gyakori színhelye is volt. Itt alakult meg a Pest-Budai Munkásképző Egylet, itt tüntettek a főváros munkásai az egyesülési és gyülekezési szabadságért, itt jelentették be a Magyarországi Munkáspárt megalakulását 1873- ban. 1891-ben aztán hírül adta a Fővárosi Lapok, hogy új ház épül a Beleznay-kert helyén. A parcellázás során három telekrészre osztották. Az Esterházy (ma Puskin) utcai frontra a Királyi József Műegyetem egy melléképülete került. A két Kerepesi úti telek a 9/A és 9/B számot kapta, ma a Rákóczi út 7. és 9. Az előbbit a Schmahl Henrik irodájában dolgozó Révész Sámuel tervezte neogótikus stílusban, merészen alkalmazva a vasat az épületszerkezetben. Az épületet Lotz Károly 1890-ben festett freskói díszítik. Erki Edit Zárva van Zárva tart, de külön kérésre és kíséret mellett azért megnyitják a látogatók előtt a budai hegyvidék egyetlen arborétumát. Az ok kézenfekvő: pénzhiánnyal küszködik az intézmény. Viszonylag kevesen ismerik a Budapesttől 17 kilométerre, Budakeszi határában fekvő 28 hektáros parkot. 1959-ben kezdte meg itt az Erdészeti Tudományos Intézet olyan növényfajták telepítését, amelyek mintául szolgálhatnak a Buda környéki zöldövezetek, erdőfoltok, fa- és cserjecsoportok fejlesztéséhez. A telepítés 1972-ben fejeződött be, és ma már a régi fényképek alapján nem ismerné fel a tájat a látogató. Az erdőkbe a telepítés során 1060 fajt telepítettek. Az erdőrészeket két méter széles gyalogutak szelik át; az előbbieket négyméteres nyiladékok választják el egymástól. Az arborétumot szélesebb utak keresztezik, és a találkozásuknál nagyobb köröndök osztják meg a tájat. Jegenyefenyők, kőris- és nyárfélék, cédrus- és tölgyfélék növekszenek szép rendben. A fák magassága akár az ötven métert is elérheti, a cserjék pedig öt méter magasságúra nőhetnek. A hazai fajták mellett olyan különleges példányok is láthatók, mint a görög, a coloradói, a kaukázusi vagy az andalúziai jegenyefenyő, az Észak-Amerikából ide származott ezüstjuhar vagy az illatos tündérfa Kínából. A telepítők célja volt az is, hogy az érdeklődő közönségnek lehetőséget teremtsenek Budapest közelében a fák és cserjék megismerésére. Keszléri József erdészetvezető szerint a közeljövőben nem tervezik az arborétum megnyitását. Ennek egyik oka, hogy erdőévben számolva az arborétum fiatal, és nem tudnak megóvni a látogatók által okozott károktól, a másik ok pedig a pénzhiány. Szabó Gyula a budakeszi arborétum BUDAPEST 1997. november 17., hétfő „Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, melynek élő erejét főleg Pest, történeti és emlékezetét pedig Buda adja meg és miután végre az ország fővárosának dísze, ereje, hatalma, nagysága, egysége által feltételeztetik, Buda és Pest Budapest elnevezés alatt közigazgatásilag egyesíttetnek (...) végül Óbuda mezőváros bekebelezése is elrendeltetik” - olvasható Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 24-i rendeletében. Szemere belügyminiszter rendeletének végrehajtása csak részben késett közel negyedszázadot, ugyanis Óbuda bekebelezését, azaz Buda városához csatolását sikerült végrehajtani. Óbuda mezővárosi rangját és függetlenségét csak 1861-ben nyerte vissza, de önálló polgármestert már csak Budapest létrejötte előtt választottak. Ő, Harrer Pál volt 1990-ig Óbuda első és egyetlen polgármestere, aki mindössze egy évig állt a városrész élén. Utcát is csak 1951- ben neveztek el róla. Ez egy hangulatos, régi kis házakkal övezett térnél kezdődik, s tízemeletes panelépületek közt ér véget... Budapest egyesítésének gondolata tehát hosszan érlelődött, s a korabeli bürokrácia, de a közélet minden résztvevőjét is foglalkoztató kérdés volt. Szentkirályi Móric - aki orvos volt és Pest város főpolgármestere 1867-68-ban - 1867. október 8-án kelt indítványa már óvón figyelmeztet „Pest és Buda városoknak egy községbe olvasztásának” Pestre nézve esetleg hátrányos következményeire. Majd 1870-től megszaporodnak az indítványok, előterjesztések az egyesítés ügyében. 1873. január 9-én tartotta alakuló ülését az a Harmincnégyes Küldöttség, amelynek létrehozását Tóth Vilmos belügyminiszter rendelte el az egyesítés előmunkálatainak kézben tartására. Az elnevezés a küldöttek számára utalt. Pest városa a maga 200 476 lakosával 20, az 53 948 lakosú Buda 10, Óbuda pedig 16 002 lakosa után négy küldöttet delegálhatott a „harmincnégyesekhez”. (A választópolgárság a lakosságnak csak hat százalékát tette ki.) A küldöttség számtalan kérdéssel foglalkozott, így például adó- és árvaügyekkel, a bizottmányok hatáskörével, levéltári, pénztári, iktató- és kiadóhivatalok szervezésével, de a címer és zászló kérdésével is. Ez utóbbiak ismerősek számunkra, hiszen a rendszerváltás óta újra az 1873- ban kialakított címert és zászlót használjuk. A bizottság döntött a választókerületek kijelöléséről is, Budán három, Pesten hat, kerületenként hozzávetőlegesen azonos számú választópolgár által lakott részt véve alapul. Az ötlet annyira megtetszett a küldötteknek, hogy a közigazgatási felosztást is a választókerületek mintájára határozták meg. Terézvárost, amely akkoriban még a Váci úttól a Kerepesi (ma Rákóczi) útig terjedt, a Király utca-Városligeti fasor mentén osztották ketté VI. és VII. kerületté. Az Erzsébetváros elnevezés csak majdnem tíz évvel később született meg. Kisebb bizonytalanság övezte a Margitsziget hovatartozását, eredetileg Lipótvároshoz csatolták volna (V. kerület), majd kevéssel utóbb ,,átszavazták” a III. kerülethez (Óbuda, Újlak). Választókerületként Kőbánya Józsefvároshoz tartozott, de a külváros közönségének kérésére - tekintettel a kerület gazdasági jelentőségére, például a sertéskereskedelemre, a két sörgyárra, a tizenegy téglagyárra és a kiépült vasúti csomópontra - később „Buda-Pest és Óbuda” képviselő-testülete közigazgatásilag önálló kerületbe, szám szerint a X.-be sorolta a negyedet. Ez a felosztás mind a mai napig meghatározónak bizonyult a főváros közigazgatásában. Minden később csatolt városrész, kerület a már meglévőhöz igazodó számozást kapott, s a Belváros és a Lipótváros 1950-ben történt összevonását leszámítva a kerületeket ma is nagyjából azokkal a számokkal jelöljük, amelyeket 1873-ban adtak nekik. Főispán helyett Budapestnek főpolgármestere lehetett, igaz, évtizedekig az uralkodó által javasolt három személy közül volt kénytelen választani a közgyűlés. Ez érthető, hiszen lényegében 1945-ig, amikortól a főpolgármester tisztét a Budapest Székesfőváros Törvényhatóságának elnöke töltötte be a tanácsrendszer megalakításáig, s a főpolgármester a mindenkori kormányzat érdekeit képviselte, a város első embere a polgármester volt. Budapest első főpolgármestere 1897-ben bekövetkezett haláláig a budai születésű Ráth Károly volt, első polgármestere pedig a pesti Kammermayer Károly, akit 1890-ig háromszor választottak meg újra. A személyéhez fűződik többek között a főváros új közigazgatási rendszerének kiépítése, s a nevét viseli manapság egy kis terecske a Belvárosban. Rátonyi Gábor Tamás A törvény megszületéséig csak a Lánchíd kötötte össze Pestet és Budát 4-------------------------------------------------HENGER /^TARTALOM: i cm3 = 100 &t fonttá kiÁvezmény vAtAH*ennyi MITSUBISHI típustól! L200 -2£0 OOO DUNA INTERSERVICE Kft. 1037 Budapest, Zay u. 24. 250-4065, ®/Fax: 388-9175 1134 Budapest, Róbert K. krt. 47. 270-2121, ©/Fax: 270-2122 E.mail: WWW.DUNA @ INEXT.HU.A MITSUBISHI MOTORS k i Miért éppen november 17-e? November 17-e a főváros napja. Ekkor osztják ki az új díszpolgári címeket, és átadják a Pro Urbe, valamint a Budapestért díjakat. De vajon miért éppen ezen a napon? És mióta? Sokan úgy tudják, hogy november 17-e a városegyesítés napja, de ez így nem egészen pontos. A három város egyesítését elrendelő törvény ugyanis 1872 decemberében született. Az ünnepnappal azonban nem a jogi aktusra emlékeznek az utódok, hanem Budapest főváros törvényhatósági bizottságának első alkalommal megtartott ülésére, melyre egy évvel később, 1873. november 17-én került sor. Emlékezetes, hogy a rendszerváltozás előtt február 13. volt Budapest ünnepnapja, a város felszabadulásának dátuma. 1991-ben azonban, a városképvédelmi bizottság, pontosabban Ráday Mihály javaslatára a közgyűlés megszavazta november 17-ét. Négy pontból álló rendeletében a testület azt is rögzítette, hogy „e nap tiszteletére a főváros közintézményeit fel kell lobogózni”, Budapest lakosságához pedig „felhívást kell intézni, hogy az ünnepnapon ők is díszítsék fel a fővárost”. Cs. L.