Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. március

1999-03-01

30 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Piros orral a gyógyulásért Felvételiztek a beteg gyerekeket felvidító leendő bohócdoktorok Kicsit nehézkesen indult a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány felvételi vizsgája, melyen a doktorjelöltek közül válogattak. Az alapítvány szeretné minél több beteg gyermekhez eljuttatni vidám kedvű, nem hivatásos gyógyítóit, ezért hirdették meg a válogatást. A felvételin alig több mint tíz előadóművész és vállalkozó kedvű gyermekbarát vett részt. Az Operaház III. emeleti próbatermébe a színpad fölötti vékonyka függőfolyosón, egy úttorlaszként elhelyezett asztalon és néhány papírmasé szarvasagancson keresztül vezet az út. A kijelölt próbaterem előtt 11 órakor még mindössze hárman várakoznak, ám portás jó lihegve, és közli, hogy megváltozott a helyszín. A Hajós utcai épület előcsarnokában népes csapat gyülekezik: önjelölt és profi előadóművészek, gyerekszerető civilek és persze a sajtó munkatársai. Rövid bemutatkozás következik, tisztázandó ki miért jött, majd két lány menekül pánikszerűen a teremből. Alighanem másfajta játék ez itt, mint amit ők elképzeltek. Ez a bohóctréfa kezdete: a bemutatkozás lép színre az egyetlen igazi orvos, dr. Lipthay Erzsébet, a program magyarországi vezetője. Két régi gyakorló bohócdoktor követi: Lala és Voála. Lipthay Erzsébet összefoglalja a program lényegét: az ötlet természetesen az USA-ból ered, de Európában - például Ausztriában - is lassan egy évtizede alkalmazzák a gyermekkórházakban. A bohócdoktor egyenesen a meséből toppan a kórház szigorú és fájdalmas világába, hogy könnyebbé és elviselhetővé tegye. Ő az, aki megszelídíti az injekciós tűt, orrot mutat a riasztó műszereknek. De a kórtermekben nincs helye félresiklott poénnak, olcsó tréfának. Veszélyes terep ez, kizárólag profiknak való. A leendő bohócdoktorok először néhány napos, speciális képzésen vesznek részt, ám jó egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy önállóan a kórtermekbe léphessenek. Etikai kódex kötelezi őket a betegek jogainak tiszteletben tartására, felelősséggel tartoznak minden tettükért. Főállást elvárnak mindenkitől, a doktorok szerződéssel dolgoznak. Giora Seeliger osztrák rendező, a program művészeti vezetője gyakorlati útmutatást tart: arról beszél, hogy a bohócdoktornak nem kell előre betanult szöveget memorizálnia, ám az improvizálásnak is megvannak a maga szabályai. Olykor hetekbe, hónapokba kerül, mire sikerül megnyerniük egy gyereket. A bohócdoktor sohasem kényszerítheti rá magát kis pácienseire. Példával is szolgál: „az injekció beadásánál ott lehetünk, de ha kérnek is rá, soha nem fogjuk le a gyereket”. Némi szünet következik, Mészáros Piroska általános iskolást hazaküldik, mondván, jöjjön vissza 25 éves korában. Elhangzik néhány kérdés is, egy fiatal lány tanácstalan: nem jártas semmiféle előadóművészetben, ellenben hajléktalan gyerekeknek tart játszóházat a Terézvárosi Családsegítő Központban. - A hajléktalanság kicsit olyan, mint egy betegség — mondja halkan, inkább csak úgy magának. Most már végképp színpaddá változik a tér, színre lép az első jelentkező, a többiek a közönség hálás szerepét játsszák. Egy középkorú férfi lelkesen belekezd a „felszálltam a hintára” kezdetű gyerekdalba, a hangulat lassan oldódik, néhányan csendben elnéznek a távolba. Giora rendez: „most orral együtt, szemüveg nélkül” dirigál, és a jelentkező orrán piros szivacsgömbbel, rendületlenül hintázik tovább. „Mutasd meg, mennyire örülsz”, szól a további utasítás, és a férfi kissé mereven gyürkőzik a feladattal, miközben Giora cuppanós puszikat küld felé. Vége, az előadó átéli élete alighanem egyetlen tapsviharát. Mint később kiderül: tanárember, de most a gyámhivatalban dolgozik, úgyhogy bohócként próbál egy kis fényt csempészni az életébe. Bajszos fiatalember következik kártyatrükkel. „Délután megnézzük a vicces oldaladat is” - ígéri a rendező, a fiatalember arca vörös, akár a szivacsorr. Arra kérik, csak álljon és lélegezzen. Egy pantomimes fiú erős embert alakít, jól bejáratott, sikergyanús szám, bár a rendező megjegyzi: a kórházban a néma mozdulatoknál jóval fontosabb a beszéd. Vége a produkcióknak. Színészek és primadonnák, artisták és előadóművészek ülnek csendben a lépcsős előadóteremben. Ki tudja, mi jár a fejükben: méltóságon alulinak vagy igazi művészetnek találják-e a feladatot. A nagy megmérettetés mindenesetre még hátravan. Ty.K. A leendő bohócdoktorok néhány napos, speciális képzésen vesznek részt, de jó egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy önállóan a kórtermekbe léphessenek. A meghallgatás előtt SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE AUTO ÓBUDA Tel.: 368-4929 AUTÓ MIRAI Tel.: 464-7680 Még szép, hogy Mazda Mazda 323 F ajándék légkondival. Az akció március végéig tart, és az 1.5 Safety valamint 1.5 Safety E modellekre érvényes. Nagyfeszültségű állomásokat is telepít az Elmü A Budapesti Elektromos Művek (Elmü) Rt. idén is több milliárd forintos felújításokat, beruházásokat végez. A tervek között szerepel, hogy két éven belül két új nagyfeszültségű transzformátorállomás épül: a II. kerületben, a Ganz-gyár telephelyén, valamint Üllőn. A társaság napokban közzétett gyorsjelentéséből pedig kiderül, hogy a múlt évet több mint hét és fél milliárd forintos eredménnyel zárta az Elmü. A Budapesti Elektromos Művek (Elmü) Rt. gyorsjelentéséből kiderül: a részvénytársaság tavaly 7,525 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el, ez több mint kétszerese az előző évinek. Az értékesítésből származó nettó árbevétele 108,77 milliárd forint volt tavaly, míg tavalyelőtt 89 milliárd forint. A cég saját tőkéje egy év alatt 69 milliárd forintról 76 milliárd forintra nőtt. A nyereség egy részéből idén is folytatódik a hálózatfelújítási program. Több főelosztó-hálózati alállomás rekonstrukciójára, illetve a nagyfeszültségű, úgynevezett olajos kábelek cseréjére is sor kerül - tudtuk meg Bertalan Attilától, az rt. fejlesztési főosztályvezetőjétől. Ilyen lesz a XIII. kerület, Katona József utcai alállomást és egy másikat öszszekötő kábel cseréje modern, környezetbarát és nagy üzembiztonságot jelentő vezetékre. A csaknem hatszázmillió forintos beruházással hosszú időre biztosított lesz lényegében az egész belváros energiaellátása. Új kábelt fektetnek le a hűvösvölgyi és a Virányos úti alállomások közé, ami szintén félmilliárd forint körüli munka. Ez a budai kábelfektetés az első fázisa annak a programnak, amellyel a területen épülő bevásárlóközpontok, új intézmények, illetve a lakosság növekvő áramszükségletét igyekszik kielégíteni a társaság. A tervek szerint ugyanis várhatóan 2000-2001-re készül el a Ganzgyártelep valamelyik részén egy teljesen új nagyfeszültségű alállomás. Ennek összköltsége eléri majd a másfél milliárd forintot. Új nagyfeszültségű transzformátorállomást telepítenek Üllőre is, várhatóan 2000-re. Az építés költsége idén százötven-, míg jövőre további kétszáz-kétszázötvenmillió forint lesz. Folytatódik a Soroksári úti főelosztóállomás tavaly megkezdett felújítása. A készülő Csepeli Erőmű által megtermelt áram ugyanis ezen keresztül fog az országos hálózatba jutni. A főelosztónak el kell készülnie az erőmű év végére tervezett próbaüzemelésére - hangsúlyozta Bertalan Attila. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. A hálózatüzemeltetés szempontjából fontos a telemechanikai számítógépes rendszer több százmillió forintos folyamatos korszerűsítése is. A nagyberuházások mellett természetesen folytatódik a kis- és középfeszültségű hálózat rekonstrukciója is. Erre idén három és fél milliárd forintot szán az rt., a többnyire a kábelcserét és a szabadvezetékes hálózat felújítását célzó programra egyébként évente négymilliárd forintot fordít az Elmű. Ez pedig a főosztályvezető szerint érezhető javulást eredményez majd a lakossági áramellátásban. A cég által üzemeltetett közvilágítási hálózat felújítására további félmilliárd forintot költenek az idén. Végül megtudtuk: az új fogyasztói igények kielégítésére új hálózatokat is kiépít a cég. 1999-ben ez csaknem két és fél milliárd forintos költség. Igaz, tette hozzá Bertalan Attila, ennek hetven százalékát a bővítésben érintett lakossági, illetve közüzemi kör által fizetendő, úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulásból fedezi majd a társaság. K. A. I. Balatoni egylet a fővárosban Volt egyszer egy vendéglő a pesti József utcában, ami Csákodi néven szerepelt a józsefvárosi búselejtők listáján. Itt gyűlt össze fél évszázaddal ezelőtt hatvan ember azzal a szándékkal, hogy megalakítsák a Balatoni Horgászok Egyesületét. A megsárgult jegyzőkönyv tanúsága szerint fölöttébb vegyes volt a társaság. Volt köztük miniszteri főtanácsos, ügyvéd, feltaláló, orvos, magas rangú katonatiszt, fodrász, kőműves, ügynök és paplankészítő. Közülük már egy sem él, az utolsó alapító tag, Vígh József, a Magyar Horgász első főszerkesztője, a magyar horgászirodalom nagy öregje 1996- ban hunyt el. Az egyesület élén 30 évig Fráter Gedeon állt, az Operaház karnagya. A fentiek a jubileumi megemlékezés során hangzottak el az Operaház Belcantó klubjában, ahol közel száz törzstag előtt adott számot Pastyik Róbert elnök a Balatoni Horgászok Egyesületének ötvenéves múltjáról. Ötven év múltán is jogosan merül fel a kérdés: a balatoni fogasok és pontyok szerelmesei miért Budapesten alapítottak egyesületet. Azért, mert már 1949- ben, az akkori 600 tag 80 százaléka budapesti lakos volt, s ez az arány napjainkban is érvényes. Hasonló a helyzet a tagság átlagéletkorát tekintve is: az alakulás idején és jelenleg is a közép- és ennél idősebb kor a jellemző. Ami viszont azt is jelenti, hogy a tagoknak van összehasonlítási alapjuk: milyen volt a Balaton régen és milyen most. A jubileumi fórumon nemcsak nosztalgiáztak, az esemény mottójául ezt a mondatot választották: a Balatonról őszintén! Vagyis ki-ki mondja el, ami a szívét nyomja. Sok szomorú, mi több megdöbbentő felszólalást hallhattunk. A közbiztonságról, a halrablásról, a víz szennyezettségéről, a nád pusztulásáról és a megcsappant halállományról. Olyan problémák ezek, amelyek szerte az országban egyaránt jellemzőek. Balatoni sajátosság az ősidők óta fennálló halász-horgász ellentét. Ami jó az egyiknek, nem jó a másiknak. Így kerülhetett angolna a magyar tengerbe a halászok által, amit a horgászok ma is átkoznak. A halászat parttalan nyereségorientáltságát a horgászok soha nem fogják tolerálni. Nyilván ez a magyarázata, hogy a ’70-es években még 1700 tagot számoló BHE taglétszáma évről évre apad. Ami persze még mindig jobb, mintha az alakulás színhelyének sorsára jutna. Pastyik Róbert emlékezete szerint a legendás Csákodi vendéglőt 1950-ben zárták be, emlékét már csak a BHE jegyzőkönyve őrzi. Matula Gy. Oszkár Balesetveszélyes Pest megye Óriási az elővárosi forgalom a Budapestre vezető utakon A közlekedésbiztonságot tekintve Pest megye évek óta az utolsó helyen kullog a magyarországi megyék sorrendjében. Csaknem egy évtizede folyamatosan növekszik a balesetek száma a Pest megyei utakon, miközben országosan szintén némi javulás tapasztalható. A tartósan kedvezőtlen helyzetbe nem lehet belenyugodni, legalább a többi megye szintjére kell felzárkózni - nyilatkozott lapunknak a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági főnöke. A szakember érdeklődésünkre elmondta: hazánk a baleset-megelőzésben - az igencsak szegényesnek mondható feltételek ellenére - nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket ért el, ezzel elismerést vívott ki a motorizációban nálunk fejlettebb országok részéről is. Itt az ideje, hogy a baleseti mutatók Pest megyében se romoljanak tovább. Ez azonban önmagában kevés, a statisztikák javulását kell elérni. Ehhez a megelőzés, a tájékoztatás lehet az egyik legfontosabb eszköz a balesetek visszaszorítását célul kitűző szakemberek számára. A legtöbb közúti tragédiát Pest megyében — az országos átlaghoz hasonlóan — a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés, valamint a gyalogosok és a kerékpárosok figyelmetlensége okozza. A balesethez vezető gyorshajtás alatt azonban nemcsak a megengedett sebesség túllépése értendő, hanem ebbe a kategóriába tartozik az úgynevezett relatív gyorshajtás, azaz amikor a vezető nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően választja meg a haladási sebességet. Tény viszont az is, hogy a főváros agglomerációjához kapcsolódóan a megye jelentős részét az óriási elővárosi forgalom is sújtja, jóllehet már az átmenő forgalom is eléggé megterheli az úthálózatot. Jellemző, hogy a közúti balesetek nyolcvankilencven százalékát nem a megyében lakók okozzák. A változó közlekedési szabályok megismertetésére - elsősorban az anyagiak szűkössége miatt - már nem állnak rendelkezésre a korábbi lehetőségek, fórumok, szervezett továbbképzések. Az ismeretek és az alkalmazkodás hiánya nap mint nap tetten érhető a közutakon. E hiány pótlására a sajtó nyilvánosságát tartja megoldásnak a biztonsági főnök, aki egyébként idei célul tűzte ki a balesetek számának tízszázalékos csökkentését Pest megye útjain. M. M.