Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. február

2001-02-17

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. FEBRUÁR 17., SZOMBA 35 Drágul a szociális otthon Áprilistól átlagosan tíz százalékkal nőnek az intézmények térítési díjai Kevesebb hely, szigorúbb feltételek s a korábbinál drágább ellátás. Röviden így jellemezhető a szociális otthonok és az oda bejutni szándékozók helyzete. Áprilistól átlag tíz százalékkal emel­kednek az intézmények térítési díjai, ha a javaslatot elfogadja a közgyűlés. A szociális és lakásügyi bizottság teg­napi ülésén a képviselők támogatták, hogy a hely híján fel nem vetteknek ne legyen módjuk jogorvoslatra. A tervek szerint átlagosan tíz száza­lékkal emelkednek áprilistól a főváros szociális intézményeiben élők térítési díjai, miközben tavaly öt százalékkal csökkent az idősotthoni helyek száma. Dr. Kis Gyula, a szociálpolitikai és la­kásügyi bizottság MDF-es alelnöke a testület tegnapi ülésén szóvá is tette, hogy a rekonstrukció miatt átmenetileg rosszabb körülmények közé kerülő idő­seknek nem kellene emelni a térítés ösz­­szegét. A tervezett emelésnél - melyről a közgyűlés dönt következő ülésén - az infláció és az energiaár-emelések mel­lett igyekeztek figyelembe venni a la­kók többségének jövedelmi viszonyait is. Az idén a nyugdíjak 10,3 százalékos emelésével számolnak. A fogyatékosok döntően családi pótlékban és rokkantsá­gi nyugdíjban részesülnek; családi pót­lékuk a korábbi 7500 forintról az idén 10 500-ra, rokkantsági járadékuk pedig a tavalyi 13 300-ról 17 700 forintra emelkedik. Július elsejétől egy új ellá­tást is igényelhetnek, melynek összege a súlyos, halmozottan sérültek esetében a mindenkori nyugdíjminimum 80 szá­zaléka (jelenleg 14 648 forint), míg az enyhe fokban sérülteké 50 százalék, az­az 9155 forint. A szociálpolitikai ügyosztály adatai szerint az idősek otthonában élők több mint felének 33 ezer forintnál magasabb a havi jövedelme. A pszichiátriai ott­honban lakók közel fele 24 ezer és 33 ezer forintos összeget kap havonta. Az értelmi fogyatékosok otthonaiban pedig 20 és 22 ezer, illetve 28 és 33 ezer forin­tos kategóriába sorolható a lakók több mint 60 százaléka. Az intézményvezetők általában 7,1- 37,5 százalékos díjemelésre tettek ja­vaslatot, a szociálpolitikai bizottság azonban egyetértett az ügyosztállyal ab­ban, hogy átlag legfeljebb tíz százalék­kal emelkedjenek a térítési díjak. Egyál­talán nem lesz emelés a Ráday Gedeon utcai pszichiátriai betegek otthonában, 140 lakóból ugyanis 102 saját erőből nem tudja fizetni a jelenlegi 25 500 fo­rintos térítést sem. Az átlagosnál magasabb emelés lesz a Baross utcai otthon Csokonai utcai te­lephelyén, a Halom utcai otthon Óhegy utcai épületében is. Az értelmi fogyaté­kosok otthonaiban átlag 12,5 százalék­kal kell majd többet fizetniük a lakók­nak. „Lakbéremelésre” számíthatnak a hajléktalanok is: a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei átmeneti szál­lásain az eddigi 1000-4000 forintos ha­vidíj helyett 1100-4600 forintot kell majd fizetni. Az emelt szintű otthonok­ban egységesen tíz százalékkal tervezik emelni az egyszeri hozzájárulások és a havi térítési díjak összegét is. A Főváro­si Önkormányzat Csecsemőket, Kisgye­rekeket és Fogyatékosokat Befogadó Gyermekotthona napi térítési díját 500, a havidíjat 15 ezer forintban állapítják meg - ha az elképzelésre a közgyűlés is igent mond. A közgyűlés után várható­an reklamációra is kevesebb lehetőség lesz: javasolják, hogy ha a jelentkezőt üres hely híján nem tudják otthonba venni, az elutasítással szemben az érin­tettek vagy képviselőik ne élhessenek jogorvoslattal. Köbli Anikó Öt százalékkal csökkent az idősotthoni helyek száma FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Koalíciós egység a Fidesz ellenében? Az SZDSZ nem akar látszat-együttműködést a szocialistákkal A Fidesz ostrom alá vette a fővárost. Itt akarják legyőzni Demszky Gábor főpolgármestert, az SZDSZ elnökét. Ezért a fővárosi MSZP-SZDSZ koalí­ció mindkét pártjának érdeke a koalí­ciós együttműködés fenntartása, a Fi­­desz-berendezkedés megakadályozá­sa - értékelték a Budapesten kialakult politikai helyzetet tegnap a fővárosi szabad demokrata vezetők. Ám lát­szatkoalíciót nem akarnak, végső esetben új választások kiírását sem tartják elképzelhetetlennek. Új politikai helyzet van a fővárosban, a Fidesz itt akarja legyőzni Demszky Gábort. E taktika része, hogy kihasznál­ják a szocialista-szabad demokrata koa­líció feszültségeit, bizonyos kérdések­ben az MSZP mellé állnak, hogy mé­lyítsék az ellentéteket. Ebben a helyzet­ben mindkét koalíciós pártnak érdeke a koalíció fenntartása, a város működésé­nek biztosítása - foglalta össze vélemé­nyüket Böhm András tegnapi tájékozta­tójukon. A szabad demokraták frakció­­vezetője közölte: feoldhatatlan ellenté­tek esetén a látszat kedvéért nem fogják fenntartani a koalíciót. Ez kisebbségi kormányzást jelentene, amit viszont hosszú távon hátrányosnak ítélt. A Fi­desz taktikája kiszámítható: öt vitás kérdésből négyben az MSZP mellé áll­na, egyben az SZDSZ mellé, attól füg­gően, hogyan teljesülnek feltételeik. Ez a Fidesz berendezkedését jelentené a fő­városban, ami ellentétes a koalíciós ér­dekekkel - szögezte le. A sci-fi birodal­mába tartozónak minősítette, de végső megoldásként elképzelhetőnek tartotta az új választások kiírását. Ez utóbbival egyetértett Gy. Németh Erzsébet is. A szocialisták frakcióveze­tője ezen túl úgy vélte: eddig sem lát­szatkoalícióként, hanem a város érdeké­ben működtek együtt. Reményt látott arra, hogy a vitás kérdéseket sikerül rendezniük. Még mindig nem dőlt el azonban, hogy az MSZP - az SZDSZ szerint megsértve a koalíciós megálla­podást - a közgyűlés napirendjére vete­ti-e a használt német villamosok vásár­lásának ügyét. A frakcióvezető tovább­ra is szorgalmazta, hogy a közlekedési szakértők kedvező fogadtatása után a város vezetése pénzügyi szempontból is vizsgálja meg a kérdést. Varga Kristóf szabad demokrata képviselő azonban úgy vélte: a közgyűlés nem döntött használt villamosok vásárlásáról, ezzel szemben határozott a körúti villamosok cseréjéről, amit frakciójuk fontosabb­nak ítél. Továbbá, az ajánlatot nem tart­ják különlegesnek, hiszen a német vá­lasztások közeledtével sok városban ké­szülnek a­ villamospark cseréjére. A közvetítéssel megbízott cég ezért „haj­rába kezdett” - adott magyarázatot a sürgetésre Bőhm András. A Fidesz-MDF-MKDSZ fővárosi frakciója közleményben tudatta: tartha­tatlanná vált a helyzet a főváros irányí­tásában. Demszkynek szerintük színt kell vallania a hannoveri villamosok megvásárlásának ügyében, amit frak­ciójuk jó üzleti lehetőségnek tart. A sas nem kapkod jegyek után - rea­gált Mitnyan György, a Fidesz budapes­ti elnöke, fővárosi képviselő arra a kije­lentésre, hogy pártja a fővárosban sze­retné legyőzni Demszky Gábort. Nem tudom pontosan, a Fidesz az SZDSZ-szel szemben mekkora támogatottságot élvez. De az biztos, hogy Demszkyék túl nagynak tüntetik fel magukat. Nem hiszem, hogy nekünk rájuk kellene fi­gyelnünk - szögezte le. A Fidesz főpol­gármester-jelöltje majd az önkormány­zati választásokon megküzd a többiek­kel. A közgyűlésben pedig minden olyan döntést támogatunk, ami megítélésünk szerint a budapesti polgároknak a leg­jobb. A közelmúltban ezért támogattuk a toronyházakra kimondott moratórium ügyében a szabad demokraták állás­pontját, s elképzelhető, hogy - a hétfői frakcióülésünk határozatától függően - a hannoveri használt villamosok ügyé­ben a szocialisták mellé állunk - mond­ta az elnök. Németh Eva Bőhm András Gy. Németh Erzsébet Mitnyan György Megszűnhet több támogatási forma? A szociálpolitikai és lakásügyi bizottság a fonásmegosztás körül kialakult bizony­talan helyzetben pénteken elutasította a zuglói önkormányzat családok átmeneti ott­honának kialakítását szolgáló pályázatát. - Segíteni csak akkor tudunk, ha megma­rad a szolidaritási alap - jelentette ki Győri Péter (SZDSZ), a testület elnöke, kifo­gásolva, hogy a Városházán tegnap postázott javaslat értelmében várhatóan meg­szűnik a társasházak felújítási támogatását szolgáló városrehabilitációs alap, a fővá­rosi szociális intézmények fejlesztését lehetővé tévő szolidaritási alap, de veszélybe került a fővárosi tej- és az ösztöndíjalap is. A közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának elnöke a testület tegna­pi ülése után munkatársunknak elmondta: a forrásmegosztásról szóló megegyezé­ses javaslatot jövő csütörtökön tárgyalja a fővárosi önkormányzat. Az előterjesz­tésről - mely szerint az alapokról a kerületek döntenének, s e pénzt várhatóan egy hónapon belül szétosztanák maguk között - első kézből tájékoztatta bizottsága tagjait. Győri adatai szerint az öt éve létező szolidaritási alap évente mintegy 300 millió forinttal gazdálkodik. Az eddigi csaknem 1,5 milliárd forintot a szociális hálózat fejlesztésére, csaknem 360 program támogatására használták fel. Egyebek között e pénzből jöttek létre családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, fogyatékosok foglalkoztatói és idősek napközi otthonai. A városrehabilitációs alap tavaly egymilliárd forint értékben mintegy 1300 társasház felújítását tette le­hetővé. K. A. Szabálytalan költségtérítések Újpest, Zugló és a XII. kerület ellen pert indított a fővárosi közigazgatási hivatal, mert elutasították a polgár­­mesteri költségtérítés szabályozására tett törvényességi észrevételeit. Paizs Gábor, a hivatal referense elmondta, hogy előzőleg tizenkét kerületnek je­lezték aggályaikat, mert a testületek nem voltak figyelemmel a jogszabály szerinti féléves időszakra, amelynek indokolt és szükséges költségei alap­ján átalányt lehet megállapítani. Ki­lenc testület elfogadta az észrevételt. A polgármesterek költségtérítésére is vonatkozó jogszabályt tavaly augusztusi hatállyal módosította a parlament. Ko­rábban gyakori volt, hogy a költségtérí­tést mintegy fizetéskiegészítésként sza­vazta meg vezetőinek az adott önkor­mányzat. Paizs elmondta, hogy Budapes­ten - Ferencváros kivételével - az a szo­kásjog alakult ki, hogy a tisztségviselők megkapták a törvényben maximált mér­tékű illetményüket, amely mellé a képvi­selő-testület döntése értelmében még fel­vehették költségtérítés címén az illet­mény összegének mintegy felét. A költ­ségtérítési átalány mögött a polgármeste­reknek nem kellett kimutatniuk a valós költségeket. Ezért volt, aki adózott jöve­delemként könyvelte el a költségtérítést. A jogszabály módosítása révén jelen­tősen emelkedett a polgármesterek illet­ménye. Ugyanakkor a parlament nem akart további illetménykiegészítésre mó­dot adni, ezért a költségátalányt az illet­mény harminc százalékában maximálták. A jogszabály szerint átalányt csak fél év igazolt és szükséges költségeit alapul vé­ve lehet megállapítani. Újpest esetében ez az oka az észrevételnek, a testület ugyanis a hat hónapos számlagyűjtési időszak letelte előtt állapított meg költ­ségátalányt a hivatal szerint. Derce Ta­más újpesti polgármester úgy gondolja: törvényesen jártak el, állnak a per elé. Zuglót azért perli a hivatal, mert a ko­rábbi határozatot, amely a jogszabályvál­tozás folytán már ellentétes a törvénnyel, nem helyezték hatályon kívül. Szikora Zsolt, a kerület jegyzője lapunknak el­mondta, hogy a testület új rendeletet al­kotott, és mivel korábban nem szabályoz­ta az önkormányzat a költségtérítést (a polgármester nem vett fel és most sem vesz fel ilyen címen pénzt), nincs is mit hatályon kívül helyezni. A XII. kerületben vitatják, miként hat ki a jogszabályváltozás a 2000. augusztus 1-jét megelőzően hozott határozatukra, és szintén nem fogadták el a közigazgatá­si hivatal törvényességi észrevételét. T. E. G. Fejlesztik az erdei iskolákat Az erdei iskolák jövőjéről tartottak egész napos műhelybeszélgetést pénteken a Fővárosi Állat- és Növénykert barlang­termében és a pécsi Pedagógusok Házá­ban. A budapesti tanácskozáson részt vett Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter is. A tervekről Vermes Zoltánt, a Szövetség az Erdei Iskolákért Köz­hasznú Szervezet elnökét kérdeztük. — Ebben a tanévben alig volt erre a célra igénybe vehető pályázati lehető­ség... — Ebben az évben, mivel az üdülési csekkeket erre a célra már nem lehetett felhasználni, valóban kevés külső tá­mogatást kaptak a szervezők. Annál ör­­vendetesebb fejlemény, hogy ezt a gye­rekek környezeti nevelése szempontjá­ból kiemelkedő fontosságú programot már két minisztérium is magáénak vall­ja: a fejlesztés érdekében 1999-ben kö­tött együttműködési megállapodást a Környezetvédelmi és az Oktatási Mi­nisztérium. A kormányzat célja, hogy minden általános iskolás gyerek az alapfokú képzés nyolc éve alatt leg­alább egyszer eljusson erdei iskolába. Ennek költségeit évente 1,4 milliárd fo­rintra becsülik. -­ Hol tart a szervezés? — A két tárca közösen létrehozta a Környezeti Nevelési Programirodát. Először egy mindenre kiterjedő problé­matérképet készítenek arról, hogy kik, milyen anyagi, pedagógiai, jogi háttér­rel szerveznek erdei iskolákat, az isko­láknak és a szállásadóknak milyen se­gítségre van szükségük, és hogyan le­hetne érvényesíteni a minőségbiztosí­tás követelményeit ezen a területen is. Az elképzelések szerint a szolgáltatók közül az használhatja ezt a címet, amely az iskola tantervébe beilleszthe­tő erdei iskolai programmal rendelke­zik. A következő hetekben, március 20- ig Magyarország kilenc nemzeti park­jának területén tartanak a budapestihez, illetve az ezzel párhuzamosan zajló pé­csihez hasonló műhelybeszélgetést, amelyre meghívják az érdeklődő peda­gógusokat, szolgáltatókat. A beszélge­tések eredményeit az úgynevezett „Hasznos könyvben” gyűjtik össze. Ez­után március 7-én tartanak majd egy, a tapasztaltakat összefoglaló konferen­ciát a gödöllői Grassalkovich-kastély­­ban. A tervek szerint ezen részt vesz majd Pokorni Zoltán oktatási és Turi- Kovács Béla környezetvédelmi minisz­ter is. Várhatóan a következő tanévben már érezhetik az iskolák a program jó­tékony hatását. Cs. K. É. Nincs még megegyezés a Belvárosban MUNKATÁRSUNKTÓL Még nem jutottak megegyezésre az V. kerületi képviselők, akik csaknem egy hete tartó tárgyalássorozat után sem tud­ták mindenki megelégedésére elosztani a bizottsági helyeket. A megváltozott politikai összetételnek megfelelő módo­sítást - személycseréket - a baloldali képviselők kezdeményezték még no­vemberben, amikor három fideszes poli­tikus kilépése miatt megszűnt a polgári oldal többsége. Mint beszámoltunk róla, hosszú időre, hetekre megbénult a kerületi képviselő-testület működése, az ülések sorozatosan elmaradtak. Már többen a grémium önfeloszlatásával fenyegetőz­tek, amikor napokkal ezelőtt tárgyaló­­asztalhoz ültek a képviselőcsoportok vezetői. A felek kijelentették: továbbra is együtt akarnak dolgozni, ezért ké­szek a fontosabb bizottságokban betöl­tött helyeket újraosztani, s a szervezeti és működési szabályzatot is módosíta­ni. Mindez azonban a mai napig nem történt meg, ádáz harc folyik egy-egy fontosabb pozícióért. Ilyen például a vagyongazdálkodási terület, amelynek irányítása jelentősen befolyásolja a ke­rület sorsát. Az egyezkedés tegnap lapzártánkkor még nem ért véget.

Next