Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. július

2001-07-02

NÉPSZABADSÁG Húsz perc alatt Ferihegyre a Nyugatiból Húszpercenként indulnak és ugyan­ennyi idő alatt érnek a Nyugati pálya­udvarról Ferihegyre a gyorsvasút sze­relvényei két év múlva, amikorra elké­szül a repülőtérig vezető pálya. A vég­leges nyomvonal - Budapest Nyugati pályaudvar-Rákosrendező-Kör­­vasút—Rákos állomás-repülőtér - meg­építésének részleteit a napokban ala­kult Ferihegy Express Kft. dolgozza ki. A beruházás, előzetes számítások sze­rint, 15-20 milliárd forintba kerül. A Ferihegyi repülőtér évente négy és fél millió utast fogad, de ez a szám né­hány éven belül elérheti a hatmilliót - vélik a Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság szakértői. Nemzetközi gyakor­lat szerint a légikikötő és a városközpont között gyorsvasút közlekedik, ezért ha­zánkban is több változatot dolgoztak ki hasonló közlekedési megoldásra. A több, korábban született javaslat közül a Budapest Nyugati pályaudvar-Rákos­­rendező-Körvasút-Rákos állomás-re­pülőtér nyomvonalát találta a legjobb­nak tavaly egy szakértőkből álló bizott­ság. A MÁV Rt. és a TriGránit Rt. meg­bízásából alakult grémium szerint ugyanis ezen a szakaszon lehet majd a leggyorsabban és legnagyobb bizton­sággal célba érni. A részletek kidolgozá­sát, valamint a beruházás előkészítését a cégbejegyzés után, a napokban kezdi meg a frissen alakult Ferihegy Express Fejlesztő, Beruházó és Kivitelező Kft. A társaságot a MÁV Rt. és a TriGránit Rt. alapította - azonos tulajdoni résszel -, többek között azzal a céllal, hogy meg­szervezze a villamosított kötött pályás közlekedési rendszer kialakítását, a nyolc és fél kilométernyi új pályasza­kasz, a villamos felső vezeték, az állo­mások, műtárgyak és utasforgalmi léte­sítmények építését, a vasúti személy­­szállító járművek beszerzését, valamint a projekt finanszírozását. A gyorsvas­­utat szakaszosan építik, de két év múlva a teljes vonalon elindul a forgalom. A vállalkozásban a MÁV-nak többségi tu­lajdona lenne, és a beruházás saját részét ingatlanhasznosítási bevételekből és gazdálkodási bevételeiből fedezi. A szakértői munkacsoport a megbízása óta eltelt egy évben gazdaságossági vizs­gálatok, becslések, forgalmi szimulációk alapján több alternatívát dolgozott ki. Ezek között szerepelt a korábban esélyes Cegléd-Szolnok vonal, illetve a Kőbá­nya-Kispest állomástól a repülőtérig tartó leágazás építése és a használaton kívüli iparvágány felújítása. Kiderült, hogy a je­lenlegi pálya és a forgalmas vonal nem al­kalmas egy legalább húszperces gyakori­sággal közlekedő gyorsvasútnak. A megbízók által elfogadott javaslat szerint Budapest Nyugati­ pályaud­­var-Rákosrendező-Körvasút-Rákos-Új­szász vonalon, majd onnan vonalkiága­­zással, mélyvezetésű alagúton haladhat­na a gyorsvasút a repülőtérre. A tervek szerint a vonatok 20 percenként, 20 per­ces menetidővel közlekedhetnének. Je­lenleg 30-40 perc alatt lehet a Belváros­ból Ferihegyre utazni. N. H. E. FERIHEGYI GYORSVASÚT TERVEZETT NYOMVONALA | Rákosrendező | jy Nyugati pályaudvar\’ | Rákos állomás j-t'­ / , \ / Repülőtér (Ferihegy 2) | Tervezett új szakasz rNd Forrás: MÁVAL, térképreklám, Fekete és Fia NÉPSZABADSÁG-grafika A külföldről betelepülők fele a fővárosba tart Szakértők szerint nem kell jelentős bevándorlási hullámra számítani Bu­dapesten az elfogadott státustörvény és a kormány új, hívogató migrációs politikája nyomán. Felmérés szerint a nem turisztikai céllal hazánkba érke­ző külföldiek fele Budapestre tart. A fővárosi önkormányzat egyelőre nem foglalkozik külön az új helyzettel. A kormány változtatott az eddigi mig­rációs stratégián, új, hívogató politikát alkalmaz, amelynek nyomán nem jelen­tősen, de növekedni fog a hazánkba irá­nyuló népmozgás - nyilatkozott dr. Rédei Mária demográfus, az ELTE re­gionális földrajzi tanszékének docense. A változás kihat a fővárosra, mert ta­pasztalatok szerint a nem turisztikai cél­lal érkező külföldiek felének a főváros a célja. Rédei Mária szerint azonban a migrációs többlet országos szinten évi pár tízezer ember körül állapodhat meg. Sík Endre szociológus, a TÁRKI tár­sadalomkutatási intézet munkatársa is úgy véli, hogy nem jelentősen, de vala­melyest növekszik a Magyarországra és Budapestre irányuló migráció. Vélemé­nye szerint a fővárosi munkaerőpiac fel­szippantja a munkaerőt, ha pedig már kevés a munka, nem jönnek Budapestre. Sík Endre korábbi, 1999-ben megje­lent tanulmánya szerint a hazánkba érke­ző külföldiek többsége bevándorló vagy hazatérő magyar. 1997-ben a megkérde­zett önkormányzatok 27 százalékában élt bevándorló, 20 százalékában hazatérő magyar, 7 százalékában vendégmunkás, 4 százalékában feketemunkás. A külföldi munkavállalók között legtöbb a román és az orosz nemzetiségű, csak utánuk kö­vetkeznek a határon túli magyarok. A la­kosság szerint a külföldiek beilleszkedé­se nem okoz problémát. A megkérdezett önkormányzati dolgozók két százaléka engedne be bárkit az országba, tíz száza­léka pedig senkit se. Budapestre több célból látogatnak külföldiek: jönnek üzletemberek, mások tanulási célból, megint mások munkát vállalni érkeznek a fővárosba. Az utób­biak esetében Rédei Mária szerint ideje valamilyen regionális intézményesített rendet kialakítani. Más befogadó típusú európai országok pontosan meghatároz­zák, mennyi és milyen végzettségű mun­kaerő szükséges, az ő letelepedésüket tá­mogatják is. Budapesten a szomszédos országok­ból érkező munkavállalók többsége az olcsó lakásokat keresi, amelyeket főleg a lerobbant belső kerületekben talál meg. A demográfus szerint a fővárosba érkezők között nemcsak szomszédos or­szágbeliek lesznek, hanem a világmigrá­cióhoz tartozó országokból (például Af­ganisztán, Fülöp-szigetek) is jönnek. Rédei Mária szerint hosszabb távon szá­mítani lehet arra, hogy a budapestiek át­adják a vendégmunkásoknak a kevésbé vonzó munkalehetőségeket, mint a köz­terület-fenntartás vagy a multicégeknél végzett „rabszolgamunka”. Érdeklődésünkre Jankó Bálint, a Fő­polgármesteri Hivatal sajtószóvivője el­mondta, hogy a fővárosi önkormányzat a legutóbbi kormányzati bejelentésekkel és a státustörvénnyel kapcsolatban kü­lön nem foglalkozik a kérdéssel. A ké­szülő és ebben a tekintetben is folyama­tosan frissített városfejlesztési koncep­cióban viszont teret szentelnek a migrá­ció kezelésének. Tenczer Gábor BUDAPEST 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 23 Buddhista központ a sörgyárban A legnagyobb kelet-európai intézetet avatták fel a hét végén Nemzetközi Gyémánt Út néven budd­hista intézet épül a VII. kerületi Hu­szár utcában a volt sörgyár területén. Szombat délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Kelet-Európa legnagyobb buddhista intézményét, amely még nincsen teljesen kész. A rendezvényen a központ hitéleti veze­tője, Láma Ole Nydahl is jelen volt. Kelet-Közép-Európa legnagyobb buddhista központját nyitották meg szombat délután Budapesten. Az ünnep­ségen több mint ezren vettek részt. A lá­togatók tankák (tibeti festmények), ké­pek, videók segítségével betekintést nyerhettek a tradicionális és a modern Gyémánt Út buddhizmusba. A megnyi­tón a VII. kerületet Gyurisné Braun­steiner Márta kerületi alpolgármester képviselte. Hosszú keresgélés után vásárolták meg a buddhisták ezt az ingatlant. Az épület korábban sörgyárként üzemelt, majd sokáig árválkodott a Huszár utca és Rózsák tere sarkán. A több mint három­ezer négyzetméteres létesítményt május­ban vette meg a magyarországi közös­ség. Egyelőre csak egy részét adták át az épületnek, a nagyobb beruházások, a homlokzat teljes renoválása, teljes köz­üzemi felújítás, a tetőszerkezet javítása és a belső terek átalakítása még hátravan. Az átépítésre vonatkozó végleges tervek várhatóan augusztusra készülnek el. A rendezvényen a központ alapítója, a dán Láma Öle Nydahl is jelen volt. Láma Öle a tibeti Karma Kagyü nevű vallási vonal vezetőjének - a már elhunyt 16. gyalva karmapának - volt az első nyugati tanít­ványa. A 16. karmapa kérte fel, hogy ala­pítson közösségeket Európában. Jelenleg világszerte mintegy háromszáz Gyémánt Út buddhista centrum működik az ő, va­lamint a 17. karmapa, Thaje Dordzse, ve­zetésével. A budapesti lesz mind közül a legnagyobb. A Nemzetközi Gyémánt Út intézet célja, elérhetővé tenni a buddhizmus Karma Kagyü vonalának hagyományait. Láma Ole a megnyitón mondott beszé­dében elmondta: akinek igénye van a buddhizmusra, itt tisztán kaphatja meg, soha nem változtatják meg Buddha taní­tásait csak azért, hogy megfeleljen az adott kornak. - Megpróbálunk a város élő részévé válni — mondta a dán tanító. Záróakkordjaként a láma a tudat ter­mészetéről beszélt híveinek. K. G. A Huszár utcai épület még felújításra vár fotók: sopronyi gyula Láma Öle Nydahl, háttérben a 17. Karmapa Kukoricásban vágtak labirintust Októberre eldől, Fóton is népszerű lesz-e az útvesztő Kukoricalabirintust alakított ki egy vállalkozó a fóti Cora áruház mellett. A Nyugat-Európában terjedő, termé­szetes útvesztő divatja elért hozzánk is. A táblának még nőnie kell, így októ­berre derül ki, sikeres lesz-e az ötlet. Kéthektáros tengeri vetemény partja lehet a fóti Cora áruház, ha majd tolon­gani kezdenek az emberek a mestersé­ges fényű és szabályozott levegőjű be­vásárlóközpontból ki a természetbe. Merthogy ami a vidékieknek Budapest, az a fővárosiaknak a vidék: labirintus. Foton szinte a világváros mezsgyéjén. Még csak távolra sem kell utazni. S ki ne szeretné mélyen belevetni ma­gát az ilyenkor sárgán hullámzó búza­mezőkbe, a már virágzó napraforgótáb­lákba, a suhogó kukoricásokba? Persze csak úgy, hogy közbe ne akadjon össze egy szarvassal, vaddisznóval, netán me­zőőrrel, mert akkor pánikba esik és nem találja a kiutat. A Cora mellett szombaton megnyílt Kukorica Labirintus - ha a növények el is lepik a benne sétálókat -, a szabadság érzetét kölcsönzi a játékos kedvű embe­reknek. Aki pedig nem akar napszúrást kapni, az óriási sárga napernyőt kölcsö­nözhet, aminek az is előnye, hogy a ve­temény széléről vagy a két magaslesről megláthatják, s ha eltévedtek, még ki is menekíthetik őket az ott dolgozók.­­ Mivel a világon mindenütt szeret­nek játszani az emberek, terjednek a la­birintusok is. Ám amíg egy sövényből készült útvesztő felnő, évek telnek el. Ezért készítettük ezt kukoricából - mondja Virág Mariann, az ötletgazda. - Bár itt is elfér három-négyszáz ember, ennél jóval nagyobbak vannak akár Amerikában, akár Németországban. Előfordul, hogy valaki menet közben határozza el, hogy útvesztőket alakít ki a táblájában. Mi, akik béreljük ezt a terü­letet, kimondottan erre a célra vetettük a silókukoricát, és azt szeretnénk, ha egy­általán nem lenne termés rajta, mert ak­kor törni kezdik, s veszélybe kerül a há­rom hónapra tervezett vállalkozás sike­re. Ez a labirintus abban is különleges, hogy urbánus környezetben, parkoló mellett telepítettük, a Corában mellék­­helyiség is található. Októberre kiderül, mennyit hoz így a konyhára ez a kapás­növény, érdemes-e külön tantárgyat al­kotni az egyetemeken a labirintus célú tengeri termesztésének technológiájára, a biztosítóknak pedig külön ajánlatot ad­niuk az esetleges jégkár megtérítésére. B. A. G. A magaslesekről is látható a napernyő fotó: balázs Gusztáv

Next