Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. október

2001-10-17

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. OKTÓBER 17., SZERDA 35 A Langlet utca hangulata Pitypangpálma apró edényben A bonszaj nem törpefa, hanem megformált növény Egy fotó a kiállításról A szegénység, a nyomor, az újpesti ci­gánytelepek komfort nélküli világának bemutatására vállalkozott Molnár Ist­ván Gábor fotóművész. Az Újpest Ki­sebbségek Házában (IV, Nyár u. 40.) november elsejéig tekinthető meg a Langlet utca című kiállítás. Az újpesti Langlet utca egy svéd dip­lomatáról kapta a nevét, aki a második világháborúban zsidók ezreit mentette meg a biztos haláltól. A Langlet utcai is­kola épületét kiöregedett lakótelepi la­kások és belső udvaros, egyszintes mun-, káslakások veszik körül. A lepusztult épületek többségében roma nagycsalá­dok élnek, többnyire lakásfoglalók, vi­dékről feltelepülő szerencsepróbálók, munkanélküliek. A városi életformához nem szokott cigányok sajátos életmód­jukat megőrizve igyekszenek megélni, túlélni mindennapjaikat. Szintén e környék szülötte Molnár István Gábor, aki fényképezőgépével járja azokat az újpesti utcákat, amelye­ket többségünk messzire elkerülne. Mindig pontosan tudja, mit akar meg­örökíteni és azt is, hol keresse a témát. Nem érzi, hogy szociofotókat készít, ő csak szülőhelye hangulatát látja viszont képein.- Az emberek többsége csak a sze­génység, a nyomor oldaláról ismeri a ci­gányokat. Viszont nem tudnak semmit ősi kultúrájukról, tradícióikról. Én roma közösségben nőttem fel - teszi hozzá a művész -, és mégis gyakran konfliktu­sokkal szembesülök a fotózások során. Az egyik képen a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola kapuja előtt fiatal roma fiúk pózolnak. Az isko­la tele van ózdi gyerekekkel, akik csa­ládjukkal Budapestre települtek, amikor a kenyérkereső elvesztette a munka­helyét - mondja Molnár István Gábor, így nem meglepő, hogy az iskola tanulói közül minden harmadik halmozottan hátrányos helyzetű. Egy másik fotón négy tizenéves lány kacsingat a kamerába, farsangi mulatozás közben kapta őket lencsevégre a művész. A kis csoport tagjai bájosak és mosolygó­sak, de az egyik lány tekintete mély fáj­dalmat sugall. Az újpesti lóverseny-foga­dóiroda szocreál hátteret kölcsönöz a képnek, melynek előterében tolószékes, idős ember ül. Ősz haját kucsma fedi, el­­mélyülten olvassa a lövi tippjeit. A most kiállított húsz kép csak a kezdete egy nagyobb szabású, száz képből álló vállalkozásnak, amely ke­resztmetszetét adná Újpest különös hangulatának. Bánky Bea „ Ültess egy törpefát, bízd gondozását fi­adra, örömét leli unokád benne” - idézi a japán mondást Sóspataki Ferenc. Igaz, a bonszaj nem törpefa, és (a közhiede­lemmel ellentétben) nem is valamilyen egyéb növényfaj, mint ahogy az unoká­kat sem kell megvárni a végkifejlettel. Sóspataki Ferencnek vagy ötszáz saját ültetésű bonszaj fája van szentendrei kertjében - ő maga leli örömét bennük. No meg a kiállítások látogatói. Sóspataki Ferenc 1958-ban látott először nagy mennyiségben alakra nyí­rott növényeket Versailles-ban. Tizenöt éves volt akkor. Édesapjától kapott a telekből egy kis részt, azon a földdarabon kezdett kamaszként alakfákat termeszteni. Aztán találko­zott egy falinaptárképpel: bonszajt ábrázolt, edényben nevelt fát. így kezdődött. Most, nyugdíjasként fél­ezer ilyen növényt tart szent­endrei kertjében. Juhart, vad­szőlőt, kőrist, borókát, lucfe­nyőt, lila akácot. Mert tévhit, hogy a bonszaj valamiféle külön faj, Sóspataki Ferenc egyszer össze is veszett egy virágüzlet tulajdonosával, aki drága pénzen árulta a „bon­­szajmagot”, ötszáz forintért tasakját, míg ő a Pilisi Park­erdőgazdaságtól több zsák nyírfamagot vásárolt ugyan­ennyiért. Abból is bonszaj lett. Szóval a bonszaj nem faj, hanem eljárás. A különle­ges képződmény mivoltáról alkotott képzetek valószínű­leg a párizsi világkiállítás idejéből származnak, amikor a japánok otthagyták aján­dékba dekorációjukat, a kis fákat. A franciák átültették őket nagyobb edénybe, aztán csodálkoztak, hogy a növény nem marad kicsi. Rögtön el­terjedt, hogy a bonszaj­­nevelésnek misztikus háttere van, pedig titka egyszerűen annyi, hogy kevés helyet kell hagyni a gyökereknek, az ágakat pedig folyamatosan metszeni. Dróttal még el is terelhetjük őket - védencünk előbb­­utóbb a kívánt formára alakul. Sóspataki Ferenc nyert díjat már szomorúfüzet utánzó borókával (az ágakra növekedés közben súlyokat ag­gatott), és van pálmafára haj azó pity­pangja is. Szorgalmasan nyirbálta a kint maradt hajszálgyökereket, ame­lyek együttese alkotja most a pálma­pitypang törzsét. A japánok komoly kánonnal rendelkeznek bonszajügy­­ben, alapja a sintoizmus természet­­szemlélete, amely a követ és a növényt is a világmindenség egyenrangú részé­nek tekinti. Ehhez járul az évszázadok során kifejlődött sajátos vizuális kultú­ra, melynek jegyében a Távol-Keleten különböző bonszaj stílusok bontakoz­tak ki. Van lágyan kanyargó s alakban kígyózó törzs, kimosódott gyökerű, ka­paszkodó forma, legyező- vagy sep­rűstílus, kaszkád- (vízesés-) figura az edény alján túl csüngő koronával, tutaj­­alak, azaz fekvő törzsből kifejlődött fa­csoport. Akad szélfújta növény (drót segítségével ágait egy irányba növesz­tették), és lehet bonszajt növeszteni ki­sebb szikla tetejére, vagy eleve szikla­üregbe ültetni, ilyen kompozí­cióban a kő az uralkodó elem. A bonszaj egyfajta növény­szobrászat - mondja Sóspata­ki Ferenc. A bonszajművészt tehát az különbözteti meg a kertésztől, hogy ő a természet adta keretek között saját fantá­ziája, esztétikai érzéke szerint formálja fácskáit. A keletiek meditációra is használják a kész képződményt: az aszim­metrikusra alakított növény pamacsos felhőlombjai között szabadon kanyaroghat a gon­dolat - mintha a szemlélő azokkal töltené ki a hiányzó részeket. Igazságtalan a vád Sóspata­ki Ferenc szerint, hogy a bon­­szajbarátok kínozzák a növé­nyeket. Az a boróka kínlódott csak igazán, amelyik egy mur­vabánya fölött nap mint nap beleremegett a robbantásokba; Sóspataki Ferenc mentette meg. Egy régi üzleti tárgyalá­son történt: amúgy öltönyö­­sen-nyakkendősen felkapasz­kodott a fához, kiemeíte a földből, levágta ágait, és haza­vitt belőle egy nyolcvan centi­méter hosszú darabot. Elültet­te, ápolgatta, szépre alakította - a kiállítás látogatói nem győztek gyönyörködni benne. Évgyűrűi alapján akár százhu­szonöt esztendős is lehet. Rados Virág Bármilyen fából lehet bonszaj. Sóspataki Ferenc a ked­venceivel FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT BKVRL Legkülönfélébb jegy és bérlet konstrukcióinkat igényeidhez maximálisán igazodva fejlesztettük Szinte lehetetlen felsorolni minden extra felszerelést, melyekhez a Ford extra hetek alatt kedvezményes áron juthat hozzá. Fia bármelyik Ford Focus modellhez legalább 100 000, 200 000, vagy 300 000 Ft értékben extra felszereltséget rendel, akkor 50 000, 100 000, illetve 150 000 Ft engedményt kap.* Mindezen felül a Ford Focust most 2 790 0Q0 forint-tói megvásárolhatja,** Nincs is más dolgod, mint okosan használni azokat. Havi tanulóbérlet Egyszerűen és gyorsan szeretsz utazni? Rád is gondoltunk! Válaszd a havi tonulóbérletet, amellyel minden hónap l-étől következő hónap S-éig Buda pest határán belül, érvényes diákigazolvány­­nyal korlátlanul használhatod a BKV Rt. jár­müveit! * Az ajánlat a 2001-es modell éves készlet erejéig tart. Az ajánlat háromajtós 1.4-es Ambiente modellre vonatkozik A képen látható autó extra felszereltséget tartalmaz. 10 napos tanulóbérlet H.i el akarod kerülni a hó eleji sorban állást, bérleteink közül a 30 napos tanulóbérletet ajánljuk. A hónap bármely napján meg­vásárolhatod jegy- és bérletpénztárainkban és akár egy későbbi időpontra érvényesíttet­heted. A 30 napos tanulóbérletet érvényes diákiga­zolvánnyal együtt használhatod. MOZGÁSBA HOZZUK A VÁROST www.bkv.hubkvrtwbkv.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék