Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. május

2002-05-29

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. MÁJUS 29., SZERDA 29 Csodaszarvas a galériában Jankovics Marcell kiállítása egy dunakeszi óvodában A kiadó Maglódra invitál Baráz Miklós a napokban bemutatott Vágó-kötetekkel fotó: kováts zsolt Huszonegy kép. Huszonegy böngészhe­tő, belefeledkezős, színes rajz. Huszon­egy képkeretbe foglalt rajzfilmpillanat, egy-egy töredék, villanás a legismertebb és legősibb magyar mondából, a csoda­szarvas-legendából. Mindez Jankovics Marcelltől a Piros Galériában (Dunake­szi, Piros óvoda, Hunyadi János út 66.). Kevesen ismerik a Piros Galériát. Honnan is lenne közismert, hiszen nem a modern művészetek fellegvára, nem a „jővőreménység-művészek” kiállítóhe­lye, nem a klasszikusok tárháza. Megle­het, több'is annál. A már harmadik éve, elsősorban helyi művészek alkotásait bemutató Piros Galéria ott van a Duna­keszi Piros óvoda első emeletén. Né­hány lépésnyire a gyerekek öltözőszek­rényeitől, színes, összetéveszthetetlen jelekkel, ábrákkal, amelyek a kicsik első és talán legfontosabb képi fogódzói. Az­tán van a Piros Galéria környezetében Bóbita meg Margaréta csoport, bennük sok gyerek, kicsik és még kisebbek. A Piros Galéria tehát abban a Piros óvodá­ban működik, amely - a hivatalos termi­nológia szerint - az esztétikai nevelést, a vizuális kultúra népszerűsítését vállalta. Nem véletlenül fogadta el legutóbb a ga­léria, pontosabban az óvoda meghívását Jankovics Marcell, a mesefilmjeiről a gyerekek körében is jól ismert művész és kultűrtörténész. „Jankovics egy óvo­dában?” - csodálkoztak rá sokan egy­más közt.- Hogy miért éppen egy dunakeszi óvodában? Mert meghívtak. Mert látni akarták a képeimet — mondja a legna­gyobb természetességgel. Bár megvallja: ezeket a képeket - csakúgy, mint a rajz­filmjeit - ilyen kicsi gyerekek még nem tudják értékelni. Aztán megnyugodva lát­ta, hogy a megnyitóra a szülők is eljöttek. Az Ének a csodaszarvasról című filmet több városba is elkísérte bemutatója ide­jén. Találkozott legalább hatezer gyerek­kel. Kiderült, hogy sokan nem ismerik az alapvető szimbólumokat, mert nem a ma­gyar népmeséken nőnek fel. Pedig ha a televíziókban hetente csak két magyar mesét nézhetnének, már sokkal jobb len­ne a helyzet. Ahogy Szemadám György a kiállításmegnyitón mondta: fontos, hogy ne kótyavetyéljük el meséinket! Szép, napfényes reggelen indult házat keresni Baráz Miklós Maglódra. Most is élénken emlékszik rá, pedig másfél évti­zednél is régebben történt. Egy gödöllői, harmadik emeleti lakásban élt akkoriban családjával. Vidéki házat, kertet szeret­tek volna, s egy ismerős ajánlotta a kúri­át. A szép, napfényes reggel akkor sem lett borúsabb, amikor a helyszínen kide­rült, hogy ennél romosabb és elhanya- goltabb épületet keresve sem találtak volna. Mégis beleszerettek. És persze munkához láttak. Baráz Miklós és csa­ládja azóta, tizenhat éve maglódi lakók. Van száz gyümölcsfájuk, barátaik, foci- és teniszpartnereik - és egy nyomdájuk, ahol a Hungalibri Kiadó könyvei készül­nek. Utóbb derült ki, hogy a kúria, amelyre otthonkeresés közben ráleltek, annak a Wodiáner családnak a birtoka volt, amely amellett, hogy mintagazda­ságot teremtett, Magyarországon első­ként házalt könyvekkel, vitte a helyébe mindenkinek az olvasnivalót. A híradós újságíróból saját könyvki­adójának ügyvezető igazgatójává lett Baráz Miklós nem szereti Pestet, magló- dinak vallja magát - noha annak örül, hogy a kiadó könyvbemutatói a főváros­ban egyre inkább számon tartott társasá­gi események. A Nemzet Színészei so­rozat és a médiaszemélyiségeket bemu­tató portrék újabb darabjai egymást kö­vetik az idén: nemrég Nádor Tamás raj­zolta meg Vágó István „közképét és ma­gánarcát”, előtte Bessenyei Ferenc és Vitray Tamás került olvasóközeibe, rö­videsen Gálvölgyi Jánossal, Kállai Fe­renccel történik ugyanez. Az utolsó fá­zisnál tart a Hofi Gézáról írt könyv, ké­szül Szilágyi János portréja. Pesten hangulatos kávéházi esemény e könyvbemutatók sora, mondja Baráz Miklós, aki épp ezért Maglódot is sze­retné hasonlókkal megörvendeztetni. Nem is annyira üzleti, mint inkább ér­zelmi okokból. Szeretné ugyanis, ha vál­lalkozását, munkáját úgy tartanák szá­mon a településen, mint aki tesz valamit a kultúra ügyéért. Éppen ezért - mondja - a művészekkel kötött szerződésekbe újabban azt is belefoglalta, hogy minden ismert személyiség Maglódra is elláto­gat a könyvbemutatók alkalmával: be­szélget, dedikál. A nemrég felújított művelődési ház­ban szívesen fogadták az ajánlatot. A Mag-ház igazgatója, Gál Ildikó szerint már csak formába kell önteniük a meg­állapodást. K. Zs. Paletta BOOGIE NIGHTS filmbúcsúztató parti lesz ma este a Kultiplexben (IX., Kinizsi utca 28.). A Paul Thomas Anderson rendezte film délután négy és este hét órakor utoljára látható, mert le­jár a vetítési jog. Az est bulival zárul, közben a hetvenes években készült ero­tikus super 8-as mozgóképekkel fokoz­zák majd a hangulatot. BAKOS ERZSÉBET Föld és ég között című szőnyeg- és képkiállítása június 10-ig látható az Újpalotai Közösségi Házban (XV, Zsókavár utca 15.). MÜLLER PÉTER A Lélek színpada című kötetének bemutatója ma délután öt órakor lesz a Libri Könyvpalotában (VII., Rákóczi út 12.). A SZÁRNYAK SZÍNHÁZA Nő szere­pében című előadása péntek este nyolc órakor lesz a Banán Klubban (III., Má­tyás király út 13-15.). SZÍNHÁZMŰSOR Bárka Színház: Fogadó a Nagy Kátyúhoz (7). Buda­pest Bábszínház: Ali Baba és a negyven rabló (3). Bu­dapest Bábszínház Játszó tér: A púpos lovacska (fél 10, fél 12 - DNSlärsulatea.). Budapesti Kamaraszín­ház Ericsson Stúdió: Szerető (7). Budapesti Kamara- színház Shure Stúdió: Sóska, sült krumpli (fél 8). BUDA STAGE: Szívecskéim (fél 8). Budapesti Ope- rettszínház: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (7). Fővá­rosi Nagycirkusz: Cirkusz és varázslat! (3, 7). József Attila Színház Made in Hungária (7 - Ráday Imre- bérl.). Katona József Színház Szent György és a Sár­kány (7). Kolibri Színház: A két Lotti (10). Kolibri Pin­ce: Az én kisbigbendem (7 - Nyeső Mari estje). Koro­na Pódium a Gellért Hotelban: Tevutak (7). Lézerszín­ház Pink Floyd 3D (fél 8). Madách Színház Sosem lehet tudni (7). Madách Kamara Színház: Mi újság, múlt század? (7). Magyar Állami Operaház Peter Grimes (7 - Tiszay/5. béri.). Mikroszkóp Színpad: Leggyengébb láncszemek (fél 8). Nemzeti Színház Az ember tragédiája (14.00 - zártköiű ea.). Nemzeti Táncszínház János Vitéz (fél 11,3- Honvéd Együttes ea.). Pesti Magyar Színház: A néma levente (7 - fő­próba). Piccolo Színház: Play Strindberg (7). Radnóti Színház: Mirandolina (7). Thália Színház Ezeregy év (7 - ExperiDance). Thália Színház Új Stúdió: A kopasz énekesnő (fél 8 - Melange Pantomimtársulás). Új Színház Szószátyárok (7). Vidám Színpad: Valami Magyarország (7). Vígszínház: Sok hűhó semmiért (7). Pesti Színház: A dzsungel könyve (7). S. I. Ilyen kicsi gyerekek még nem értik ezeket a képeket fotó: kováts zsolt Futásfalvi Márton - Piroska volt A festőnő egykor az előítéletek miatt férfinéven jegyezte műveit A XX. század első felében fenn­tartások fogadták a nők által készített műalkotásokat. Előítéle­tek kísérték Futásfalvi Márton Pi­roska művészetét is, akinek fest­ményeiből most az Ernst Múzeum (VI., Nagymező utca 8.) rendezett emlékkiállítást. A közönség és a kritika a har­mincas évek elején nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy műalkotásokat nők is készít­hetnek. Napjainkra ez a megítélés nemcsak megváltozott, hanem 1992-ben kiállítássorozat indult a női művészet bemutatására. Eh­hez a sorozathoz kapcsolódik az Emst Múzeum legújabb tárlata, amely az 1996-ban elhunyt Futás­falvi Márton Piroska munkáit mu­tatja be. Az erdélyi Nyárádszeredán született 1899-ben Futásfalvi Márton Piroska, majd nyolcéve­sen Budapestre került nagyszülei­hez, gyermekkorának helyszíneit mégsem felejtette el. Képzőmű­vész férjével, Nagy Sándorral 1928 és 1943 között számos erdé­lyi tanulmányúton járt. A falu té­máját a Szentannai malom, az Aratók, a Krumplikapálók és az Asszonyok a kútnál című életké­peken mutatta be. 1931-ben tizennégy festőnő - többek között Bartók Mária, Bar- toniek Anna, Kiss Vilma és Szuly Angéla részvételével - megalakí­totta a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Űj Csoportját. Jellem­ző volt a korszak szemléletére, hogy a társaságot elemző kriti­kákban elsősorban azt vitatták, al­kalmas-e nő az alkotómunkára vagy sem. Mindez annak ellenére történt, hogy Futásfalvi a Képző- művészeti Főiskolán először Deák-Ébner Lajos, majd Csók Ist­ván tanítványa volt. A Képzőművésznők Új Cso­portjához tartozóknak közös jel­lemzőjük volt, hogy műveiken fő­ként nőket ábrázoltak. Futásfalvi képein pályatársak, barátok és modellek szerepeltek. A művész 1928-ban németor­szági körútra indult. A közös él­ményekről az egyik útitárs, Szuly Angéla feljegyzéseket készített. „A Zwingerben megtudtuk végre, mi a vadmodem. Szenzáció volt a számunkra Gauguin és Degas” - írta a művésznő. Magyarországon az 1930-as években járt több tanulmányúton Futásfalvi Márton Piroska. A Ba- laton-felvidéken Tihanyt és a Ba­dacsony vidékét, Hollókőn a va­sárnapi templomba igyekvőket, a Hodosi vásár című képen az alku­dozó embereket festette meg. A második világháború után szinte kizárólag csendéleteket ké­szített. Képein gyakori téma a tu­lipán, amely polgári szobabelsők­ben jelenik meg, mint a kiállítá­son látható Tulipános csendélet cí­mű festményen. Mivel Futásfalvi Márton Piros­ka hagyatéka majdnem hiánytala­nul fennmaradt, a kiállítás rende­zésekor talán a festmények kivá­logatása volt a legnagyobb fel­adat. A tárlat rendezője, Kürti Emese szerint azért, mert a husza­dik század már nem igyekezett el­tüntetni a női életműveket. Az emlékkiállításra látogató fiatalok alig hiszik el, hogy egykor az elő­ítéletek miatt úgy írta alá festmé­nyeit: Futásfalvi Márton. R. Gy. Zs. Futásfalvi Márton Piroska Hiúság című festménye lopunk 2001. évi raijaj évfolyama egyetlen CD-ROM Ezen CD «írói jogénak kizárólagos tulajdonosi i Népszaöaósag Részvénytáraság A szerzi! jog tuliidonosa a C0 másolására, újra kiadásán, kdiesdnadasára, bérbeadására, nyilvános előadásra vonatkozó valamennyi jogát fenntartja AjogMortástetárveny bűntett Kiadó: Népszabadság Rt FeMós kiadó: Martin Feldenkirchen 8SK:mH*t fy Kh Leniné* cím. 163« A Népszabadság CD-ROM/1997 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1998 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1999 ára: 10 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2000 ára: 15 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2001 ára: 20 000 Ft A CD-ROM-okat megvásárolhatja és meg is rendelheti Megvásárolható a Népszabadság közönségszolgálati irodájában: a Népszabadság archívumában: l085Budapest, Józsefkrt.41. Cím: 1034 Bp., Bécsi út 122-124., tel.: 436-4697, fax: 368-2004 (tel.: 266-2978, fax: 266-3115, nyitva: H-P 7-20 óráig) Megrendelőlap Megrendelem □ a 2001. évi Népszabadság CD-ROM-ot.......................................példányban, 20 000 Ft/példány áron. □ a 2000. évi Népszabadság CD-ROM-ot.......................................példányban, 15 000 Ft/példány áron. □ az 1999. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 10 000 Ft/példány áron. □ az 1998. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 5 000 Ft/példány áron. □ az 1997. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 5 000 Ft/példány áron. Az árak 12% áfát tartalmaznak A fizetés módja: □ banki átutalás. Kérem, hogy a megrendelésemnek megfelelő összegről küldjenek számlát. Bankszámlaszám:.................................................................................................... ................................. Befiz etését követően postafordultával elküldjük Önnek a megrendelt lemezeket. A Népszabadság a postaköltséget átvállalja! NEPSZABADSAG-ROM: KORSZERŰ ARCH

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék