Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. május
2002-05-29
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. MÁJUS 29., SZERDA 29 Csodaszarvas a galériában Jankovics Marcell kiállítása egy dunakeszi óvodában Huszonegy kép. Huszonegy böngészhető, belefeledkezős, színes rajz. Huszonegy képkeretbe foglalt rajzfilmpillanat, egy-egy töredék, villanás a legismertebb és legősibb magyar mondából, a csodaszarvas-legendából. Mindez Jankovics Marcelltől a Piros Galériában (Dunakeszi, Piros óvoda, Hunyadi János út 66.). Kevesen ismerik a Piros Galériát. Honnan is lenne közismert, hiszen nem a modern művészetek fellegvára, nem a „jövőreménység-művészek” kiállítóhelye, nem a klasszikusok tárháza. Meglehet, több is annál. A már harmadik éve, elsősorban helyi művészek alkotásait bemutató Piros Galéria ott van a Dunakeszi Piros óvoda első emeletén. Néhány lépésnyire a gyerekek öltözőszekrényeitől, színes, összetéveszthetetlen jelekkel, ábrákkal, amelyek a kicsik első és talán legfontosabb képi fogódzói. Aztán van a Piros Galéria környezetében Bóbita meg Margaréta csoport, bennük sok gyerek, kicsik és még kisebbek. A Piros Galéria tehát abban a Piros óvodában működik, amely - a hivatalos terminológia szerint - az esztétikai nevelést, a vizuális kultúra népszerűsítését vállalta. Nem véletlenül fogadta el legutóbb a galéria, pontosabban az óvoda meghívását Jankovics Marcell, a mesefilmjeiről a gyerekek körében is jól ismert művész és kultúrtörténész. „Jankovics egy óvodában?” - csodálkoztak rá sokan egymás közt. - Hogy miért éppen egy dunakeszi óvodában? Mert meghívtak. Mert látni akarták a képeimet — mondja a legnagyobb természetességgel. Bár megvallja: ezeket a képeket - csakúgy, mint a rajzfilmjeit - ilyen kicsi gyerekek még nem tudják értékelni. Aztán megnyugodva látta, hogy a megnyitóra a szülők is eljöttek. Az Ének a csodaszarvasról című filmet több városba is elkísérte bemutatója idején. Találkozott legalább hatezer gyerekkel. Kiderült, hogy sokan nem ismerik az alapvető szimbólumokat, mert nem a magyar népmeséken nőnek fel. Pedig ha a televíziókban hetente csak két magyar mesét nézhetnének, már sokkal jobb lenne a helyzet. Ahogy Szemadám György a kiállításmegnyitón mondta: fontos, hogy ne kótyavetyéljük el meséinket! S. I. Ilyen kicsi gyerekek még nem értik ezeket a képeket fotó: Kováts zsolt A kiadó Maglódra invitál Szép, napfényes reggelen indult házat keresni Baráz Miklós Maglódra. Most is élénken emlékszik rá, pedig másfél évtizednél is régebben történt. Egy gödöllői, harmadik emeleti lakásban élt akkoriban családjával. Vidéki házat, kertet szerettek volna, s egy ismerős ajánlotta a kúriát. A szép, napfényes reggel akkor sem lett borúsabb, amikor a helyszínen kiderült, hogy ennél romosabb és elhanyagoltabb épületet keresve sem találtak volna. Mégis beleszerettek. És persze munkához láttak. Baráz Miklós és családja azóta, tizenhat éve maglódi lakók. Van száz gyümölcsfájuk, barátaik, foci- és teniszpartnereik és egy nyomdájuk, ahol a Hungalibri Kiadó könyvei készülnek. Utóbb derült ki, hogy a kúria, amelyre otthonkeresés közben ráleltek, annak a Wodianer családnak a birtoka volt, amely amellett, hogy mintagazdaságot teremtett, Magyarországon elsőként házalt könyvekkel, vitte a helyébe mindenkinek az olvasnivalót. A híradós újságíróból saját könyvkiadójának ügyvezető igazgatójává lett Baráz Miklós nem szereti Pestet, maglódinak vallja magát - noha annak örül, hogy a kiadó könyvbemutatói a fővárosban egyre inkább számon tartott társasági események. A Nemzet Színészei sorozat és a médiaszemélyiségeket bemutató portrék újabb darabjai egymást követik az idén: nemrég Nádor Tamás rajzolta meg Vágó István „közképét és magánarcát”, előtte Bessenyei Ferenc és Vitray Tamás került olvasóköreibe, rövidesen Gálvölgyi Jánossal, Kállai Ferenccel történik ugyanez. Az utolsó fázisnál tart a Hofi Gézáról írt könyv, készül Szilágyi János portréja. Pesten hangulatos kávéházi esemény e könyvbemutatók sora, mondja Baráz Miklós, aki épp ezért Maglódot is szeretné hasonlókkal megörvendeztetni. Nem is annyira üzleti, mint inkább érzelmi okokból. Szeretné ugyanis, ha vállalkozását, munkáját úgy tartanák számon a településen, mint aki tesz valamit a kultúra ügyéért. Éppen ezért - mondja - a művészekkel kötött szerződésekbe újabban azt is belefoglalta, hogy minden ismert személyiség Maglódra is ellátogat a könyvbemutatók alkalmával: beszélget, dedikál. A nemrég felújított művelődési házban szívesen fogadták az ajánlatot. A Mag-ház igazgatója, Gál Ildikó szerint már csak formába kell önteniük a megállapodást. K. Zs. Baráz Miklós a napokban bemutatott Vágó-kötetekkel fotó: Kováts zsolt Futásfalvi Márton Piroska volt A festőnő egykor az előítéletek miatt férfinéven jegyezte műveit A XX. század első felében fenntartások fogadták a nők által készített műalkotásokat. Előítéletek kísérték Futásfalvi Márton Piroska művészetét is, akinek festményeiből most az Ernst Múzeum (VI., Nagymező utca 8.) rendezett emlékkiállítást. A közönség és a kritika a harmincas évek elején nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy műalkotásokat nők is készíthetnek. Napjainkra ez a megítélés nemcsak megváltozott, hanem 1992-ben kiállítássorozat indult a női művészet bemutatására. Ehhez a sorozathoz kapcsolódik az Ernst Múzeum legújabb tárlata, amely az 1996-ban elhunyt Futásfalvi Márton Piroska munkáit mutatja be. Az erdélyi Nyárádszeredán született 1899-ben Futásfalvi Márton Piroska, majd nyolcévesen Budapestre került nagyszüleihez, gyermekkorának helyszíneit mégsem felejtette el. Képzőművész férjével, Nagy Sándorral 1928 és 1943 között számos erdélyi tanulmányúton járt. A falu témáját a Szentannai malom, az Aratók, a Krumplikapálók és az Asszonyok a kútnál című életképeken mutatta be. 1931-ben tizennégy festőnő - többek között Bartók Mária, Bartoniek Anna, Kiss Vilma és Szuly Angéla részvételével - megalakította a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Új Csoportját. Jellemző volt a korszak szemléletére, hogy a társaságot elemző kritikákban elsősorban azt vitatták, alkalmas-e nő az alkotómunkára vagy sem. Mindez annak ellenére történt, hogy Futásfalvi a Képzőművészeti Főiskolán először Deák-Ébner Lajos, majd Csók István tanítványa volt. A Képzőművésznők Új Csoportjához tartozóknak közös jellemzőjük volt, hogy műveiken főként nőket ábrázoltak. Futásfalvi képein pályatársak, barátok és modellek szerepeltek. A művész 1928-ban németországi körútra indult. A közös élményekről az egyik útitárs, Szuly Angéla feljegyzéseket készített. „A Zwingerben megtudtuk végre, mi a vadmodern. Szenzáció volt a számunkra Gauguin és Degas” - írta a művésznő. Magyarországon az 1930-as években járt több tanulmányúton Futásfalvi Márton Piroska. A Balaton-felvidéken Tihanyt és a Badacsony vidékét, Hollókőn a vasárnapi templomba igyekvőket, a Hodosi vásár című képen az alkudozó embereket festette meg. A második világháború után szinte kizárólag csendéleteket készített. Képein gyakori téma a tulipán, amely polgári szobabelsőkben jelenik meg, mint a kiállításon látható Tulipános csendélet című festményen. Mivel Futásfalvi Márton Piroska hagyatéka majdnem hiánytalanul fennmaradt, a kiállítás rendezésekor talán a festmények kiválogatása volt a legnagyobb feladat. A tárlat rendezője, Kürti Emese szerint azért, mert a huszadik század már nem igyekezett eltüntetni a női életműveket. Az emlékkiállításra látogató fiatalok alig hiszik el, hogy egykor az előítéletek miatt úgy írta alá festményeit: Futásfalvi Márton. R. Gy. Zs. Futásfalvi Márton Piroska Hiúság című festménye Paletta BOOGIE NIGHTS filmbúcsúztató parti lesz ma este a Kultiplexben (IX., Kinizsi utca 28.). A Paul Thomas Anderson rendezte film délután négy és este hét órakor utoljára látható, mert lejár a vetítési jog. Az est bulival zárul, közben a hetvenes években készült erotikus super 8-as mozgóképekkel fokozzák majd a hangulatot. BAKOS ERZSÉBET Föld és ég között című szőnyeg- és képkiállítása június 10-ig látható az Újpalotai Közösségi Házban (XV. Zsókavár utca 15.). MÜLLER PÉTER A Lélek színpada című kötetének bemutatója ma délután öt órakor lesz a Libri Könyvpalotában (VII., Rákóczi út 12.). A SZÁRNYAK SZÍNHÁZA Nő szerepében című előadása péntek este nyolc órakor lesz a Banán Klubban (III., Mátyás király út 13-15.). SZÍNHÁZMŰSOR Bárka Színház: Fogadó a Nagy Kátyúhoz (7). Budapest Bábszínház: Ali Baba és a negyven rabló (3). Budapest Bábszínház Játszótér: A púpos lovacska (fél 10, fél 12 - DNS társulaton.). Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdió: Szerető (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: Sóska, sült krumpli (fél 8). BUDA STAGE: Szívecskéim (fél 8). Budapesti Operettszínház: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (7). Fővárosi Nagycirkusz: Cirkusz és varázslat! (3, 7). József Attila Színház Made in Hungária (7 - Ráday Imrebérl.). Katona József Színház Szent György és a Sárkány (7). Kolibri Színház: A két Lotti (10). Kolibri Pince: Az én kisbigbendem (7 - Nyeső Mari estje). Korona Pódium a Gellért Hotelban: Tévutak (7). Lézerszínház Pink Floyd 3D (fél 8). Madách Színház Sosem lehet tudni (7). Madách Kamara Színház: Mi újság, múlt század? (7). Magyar Állami Operaház Peter Grimes (7 - Tiszay/5. bér.). Mikroszkóp Színpad: Leggyengébb láncszemek (fél 8). Nemzeti Színház Az ember tragédiája (14.00 - zártkörű ea.). Nemzeti Táncszínház János Vitéz (fél 11,3- Honvéd Együttes ea.). Pesti Magyar Színház: A néma levente (7 - fő próba). Piccolo Színház: Play Strindberg (7). Radnóti Színház: Mirandolina (7). Thália Színház Ezeregy év (7 - ExperiDance). Thália Színház Új Stúdió: A kopasz énekesnő (fél 8 - Melange Pantomimtársulás). Új Színház Szószátyárok (7). Vidám Színpad: Valami Magyarország (7). Vígszínház: Sok hűhó semmiért (7). Pesti Színház: A dzsungel könyve (7). lapunk 2001. évi raifas évfolyama egyetlen CD-ROM Ezen CD bírói jogénak kizárólagos tulajdonosi Népszabadság Részvénytáraság A szerző jog tulajdonosa a CD másolására, újra kiadásán, kdicsdaadására, bérbeadására, nyilvános előadásra vonatkozó valamennyi jogát fenntartja A jogMortászetörveny bűntett Kiadó: Népszabadság Rt FeMós kiadó: Martin Feldenkirchen 8SK:mH*t fy Kh Leniné* cím: 163« A Népszabadság CD-ROM/1997 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1998 ára: 5 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/1999 ára: 10 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2000 ára: 15 000 Ft A Népszabadság CD-ROM/2001 ára: 20 000 Ft A CD-ROM-okat megvásárolhatja és meg is rendelheti Megvásárolható a Népszabadság közönségszolgálati irodájában, a Népszabadság archívumában: 1085 Budapest, József krt.41. Cím: 1034 Bp., Bécsi út 122-124., tel.: 436-4697, fax: 368-2004 (tel.: 266-2978, fax: 266-3115, nyitva: HP 7-20 óráig) Megrendelőlap Megrendelem □ a 2001. évi Népszabadság CD-ROM-ot.......................................példányban, 20 000 Ft/példány áron. □ a 2000. évi Népszabadság CD-ROM-ot.......................................példányban, 15 000 Ft/példány áron. □ az 1999. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 10 000 Ft/példány áron. □ az 1998. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 5 000 Ft/példány áron. □ az 1997. évi Népszabadság CD-ROM-ot.....................................példányban, 5 000 Ft/példány áron. Az árak 12% áfát tartalmaznak A fizetés módja: □ banki átutalás. Kérem, hogy a megrendelésemnek megfelelő összegről küldjenek számlát. Bankszámlaszám:..................................................................................................................................... Befizetését követően postafordultával elküldjük Önnek a megrendelt lemezeket. A Népszabadság a postaköltséget átvállalja! NEPSZABADSAG -ROM: KORSZERŰ ARCH