Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. február

2003-02-25

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. FEBRUÁR 25., KEDD 23 Tart a vita a büdzsé számairól Nem bíznak az idei költségvetési ter­vezet jövő heti elfogadásában a fővá­rost vezető koalíciós pártok vezetői. A hetek óta egy helyben toporgó vita legnagyobb tétele a BKV-nak nyúj­tandó, több mint tízmilliárd forintos működési támogatás. A szocialisták emellett még összesen egymilliárd fo­rinttal költenének többet a takarékos­ságot hangoztató SZDSZ-nél. Elképzelhetőnek tartják a fővárosi koalíciós pártok vezetői, hogy a költség­­vetési vita elhúzódása miatt a közgyűlés nem fogadja el jövő heti ülésén Buda­pest 2003-as büdzséjét. Ez nemcsak a fővárosi önkormányzatnál, hanem mind a 23 kerületben finanszírozási nehézsé­geket és gazdasági bizonytalanságot eredményezne. A huzavona összesen 11-12 milliárd forintról szól, ennyit sze­retne az MSZP-frakció kipréselni Atkári Jánosból, az SZDSZ gazdasági főpol­gármester-helyetteséből. A szabad de­mokraták Atkárit támogatják, mondván, az MSZP osztogatási törekvései beruhá­zások leállítását okoznák. Böhm András, a fővárosi önkormány­zat SZDSZ frakciójának vezetője la­punknak elmondta: nem hiszi, hogy a vi­ta kimozdul a holtpontról, ezért a kor­mány közvetítésére számít. Azaz: a kor­mány nyugtassa meg a budapesti szocia­listákat, hogy betartják ígéreteiket, és bevezetik például a tömegközlekedés normatív finanszírozását. Hozzátette: a szocialistáknak tudomásul kellene ven­nie, hogy a fővárosnak az idén nincs több pénze. Ezért a BKV idei támogatá­sa helyett hitelfelvételt javasolnak a tö­megközlekedési cégnek. Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi köz­gyűlés MSZP-frakciójának vezetője el­mondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a büdzsé tervezete szerint a BKV nem kapna 2003-ban egy fillér működé­si támogatást sem a fővárostól. Úgy vé­li, hogy a cégnek több mint tízmilliárd forintos támogatásra lenne szüksége, amelyet nem az utasokkal kell megfizet­tetni. Emellett még összesen több mint egymilliárd forintot szánna a frakció a tavaly megkezdett programok folytatá­sára. Így például a térítésmentes tan­könyvekre (200 millió forint), a középis­kolai emelt szintű idegennyelv-oktatás támogatására (350 millió forint), az EU- csatlakozás feladataira (400 millió fo­rint), a tűzoltók veszélyességi pótléká­nak kifizetésére (170 millió forint). Ezenkívül megkétszereznék a kátyúzás­ra elkülönített alapot is. A frakcióvezető asszony hozzátette: véleményük szerint nem lehet elkölteni a metróberuházásra félretett milliárdokat sem, addig, amíg a 4-es metró finanszí­rozásáról szóló megállapodást alá nem írta a főváros és a kormány. Végül leszö­gezte: bízik SZDSZ-frakció bölcsességé­ben, hogy elfogadják a szocialista frak­ció javaslatait, hiszen csak olyan indítvá­nyokat tettek, ami belefér, a parlament által meghatározott büdzsébe. Tenczer Gábor Lassult a régió iparának fejlődése Folytatás a 21. oldalról Az egyre kisebb mértékű növekedés hatására tovább tart a foglalkoztatottak számának csökkenése. A tavaly szep­tember végi adatok szerint az iparban dolgozók száma - 2001 szeptemberéhez képest - 9,1 százalékkal lett kevesebb. Az alkalmazotti létszám visszaesése - és a termelés bővülése - az egy alkalma­zottra jutó termelés, vagyis a termelé­kenység 12 százalékos javulását ered­ményezte. A termelékenység a gépipar­ban 22, az élelmiszer-, ital- és dohány­­gyártásban 8,8 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. A Pest megyei ipar mutatói a fővárosi­nál tavaly is kedvezőbben alakultak. Az ágazat termelése 6,7 százalékkal haladta meg az előző évit, az értékesítés értéke 7, ezen belül az exporté 14,2 százalékkal múlta felül a 2001-est. A lassulás azon­ban - az export kivételével - Pest megyé­ben is megfigyelhető. A termelés bővülé­se három, az értékesítésé 2,8 százalék­ponttal maradt el az előző évitől, a kivite­lé viszont 4,3 százalékponttal volt jobb. A megye iparának húzóágazata egy­értelműen a gépipar, részesedése az ipa­ri termelésből több mint negyvenszáza­lékos, és tavaly 16,1 százalékkal bővült. Az ágazat a belföldi értékesítés szem­pontjából is jó évet zárt tavaly: a határon belül eladott termékeinek értéke 19 szá­zalékkal múlta felül az előző évit és ki­vitelét is 14 százalékkal növelte. Az ex­portra termelő ágazatok közül a fafel­dolgozás és papíripar értékesítése nőtt számottevően: a kivitel értéke 21 száza­lékkal volt magasabb a 2001-esnél. Pest megye iparában a múlt évben nőtt a foglalkoztatottak száma. Szep­tember végén 2,4 százalékkal több em­ber dolgozott az ágazatban, mint egy év­vel korábban, a termelékenység - a ter­melés nagyobb bővülése ellenére - a fő­városinál kisebb mértékben, négy és fél százalékkal javult. H. J. Egyesület a Zöld Város ellen Szervezkednek és tiltakoznak Zugló lakói Egyesületet alapítottak a zuglói Zöld Város nevű lakópark megépítése ellen tiltakozó lakók. A közhasznú szerve­ződés mindenekelőtt a beruházás pa­ramétereinek szűkítését szeretné elér­ni, de minden olyan esetben képvisel­né a civileket, amikor őket érintő kér­désben a fejük felett döntenek. A zug­lói főépítész ismét közölte: a Zöld Vá­ros megépítését - beleértve a mérete­ket - kész tényként kell kezelni. Zöldövezet néven közhasznú egyesü­let alakult Zuglóban. A szerveződés leg­aktuálisabb tennivalójának a Zöld Város nevű építkezés paramétereinek - a lakó­helyhez illő - mérséklését tekinti, de minden olyan esetben vállalná a civilek képviseletét, amelyben az őket érintő kérdésekben megkérdezésük nélkül döntöttek. Mint már hírül adtuk, a környékbeliek aláírásokkal kezdtek tiltakozni a Do­rozsmai és az Öv utca, az Erzsébet ki­rályné útja és a Miskolci út között meg­építendő Zöld Város lakópark tervezett méretei ellen. A tiltakozók - akik a zug­lói képviselő-testületet is kérték, járja­nak közbe a tervek felülvizsgálata érde­kében - állítják: a polgármesteri hivatal becsapta őket, sőt a képviselőket sem tá­jékoztatták megfelelően a döntés követ­kezményeiről. A nyolcszintes, hétszáz­­nyolc lakásos épületeket így akarják fel­húzni. Az építési engedélyt egy nappal a kerület rendezési (szabályozási) tervé­nek nyilvános bemutatása előtt adta ki a polgármesteri hivatal - közölték a pro­­testálók. Az egyesület elnöke, Kármánné Herr Franciska lapunknak elmondta, hogy alakuló ülésükön jegyzőkönyvbe vették: a Zöld Város miatt sérülni fog a lakók egészséges környezethez való alkotmá­nyos joga. A tervek szerint a lakótelep 708 lakásába legalább kétezer ember költözik be, ezzel elviselhetetlenné válik a várható lakó-, és autóforgalom, nincs megfelelő alapellátás, a környezet fény­­, és levegőviszonyai romlanak, az ingat­lanok értéke nagymértékben csökken, a meglévő elavult közművek túlterheltek­­ké válnak. A környező kétszer egysávos utcák szinte biztosan bedugulnak a vár­ható csaknem ezer autó közlekedésével, sokszorosára fog nőni az ezzel járó le­vegőszennyezettség mértéke, egészség­­károsodással fenyegetve. A jegyző­könyv szerint az egyesület felvenné a kapcsolatot a kerület más részein is til­takozó lakókkal, akik véleményét ugyanúgy nem vették figyelembe az építkezésnél, mint az övékét. Példakép­pen a Paskál-projektet és az IKEA- építkezést említették. A Zöld Város la­kótelep területének szennyezettségét a beruházótól független környezetvédel­mi vizsgálattal kellene megállapítani - szögezték le az alapítók. Zugló főépítésze érdeklődésünkre lé­nyegében megismételte korábbi nyilat­kozatát. A tiltakozás okafogyott, mivel a másodfokú építési hatóság (a közigazga­tási hivatal) is jóváhagyta - szögezte le Miasnikov Péter. Elmondta, hogy a terü­let - ahol már megkezdődtek a földmun­kák - igen szennyezett, úgynevezett bar­na zóna, amelyet az önkormányzat rég­óta meg akart szüntetni. Erre nincs más megoldás, mint a lakóparképítés, a mos­tani paraméterekkel, más feltételekkel senki sem vállalta volna a beruházást, amelyhez a talaj igen költséges kármen­tesítését is el kell végezni. Miasnikov hozzátette: az épületek nem huszon­négy, hanem tizennyolc méteresek lesz­nek - ennél magasabbakat a helyi sza­bályzat nem is engedne­­, ekkora házból pedig több is van a környéken. A főépí­tész szerint túlzott az aggodalom a nap­fényért és a tiszta levegőért. B.T. Csúcsforgalom az állatkertben Az idén megnyílik az újjászületett Akvárium Az állatkert Magyarország leglátoga­tottabb kulturális intézménye: bár ta­valy valamivel kevesebben keresték fel, mint egy évvel korábban, így is csaknem 1,2 millióan váltottak jegyet a pénztárnál. Az állatkert rekonstruk­ciója ugyan lelassult az állami támoga­tás hiánya miatt, tavaly is, az idén is születtek újjá épületek, bővült a be­mutatott állat- és növényállomány. Csaknem 1,2 millió látogatójával tavaly is az állatkert volt az ország legnépsze­rűbb látványossága - mondta Persányi Miklós főigazgató tegnap a Fővárosi Ál­­lat- és Növénykert (FÁNK) 2002-es évét értékelő és az idei terveit ismertető saj­tótájékoztatón. A sok látogatónak kö­szönhetően az állatkert 1,8 milliárdos költségvetésének több mint harmada a belépőjegyekből származott. Az intéz­mény összes saját bevétele csaknem egymilliárd forint volt, a fővárostól 480 milliót kaptak a működés támogatására, 150 milliót pedig fejlesztésre, de ebből tavaly csak 92 milliót tudtak felhasznál­ni. A személyi jövedelemadó egy száza­lékának felajánlásából több mint har­mincmillió folyt be. Bár az intézmény rekonstrukciója évekkel ezelőtt az állami céltámogatás hiánya miatt elakadt, tavaly is több épü­letet, állattartó helyet sikerült felújíta­niuk. Így például műemléki hűséggel ta­tarozták az egykori Rágcsálóházat és a Bambiházat, így Kós Károly és Zrumeczky Dezső épületei közül már csak a Kismajomház felújítása van hátra. Ezt egyébként ebben az évben tervezik. Az idei legnagyobb újdonság lesz az Akvárium megnyitása, huszonöt me­dencével, a tervek szerint nyáron. Az újjászülető Akváriumban csak tengeri halakat láthat majd a közönség, a Pál­maház tematikájához kapcsolódva. Az édesvízi halakat a szintén átépítés és felújítás előtt álló vízparti élet házában és környékén helyezik el. Hamarosan befejeződik a gorillák belső terének bő­vítése és átalakítása. A kisebb testű majmok is jól járnak, mert a most fel­újított Rágcsálóházban és Bambiház­ban kaptak helyet, tavasszal pedig a ko­rábbinál jóval tágasabb, új külső kifu­tókat is birtokba vehetik. Ezenkívül új­jászületik és átalakul a Kis-tó és kör­nyéke. Az állatkert rekonstrukciójának utol­só eleme a Nagyszikla felújítása és egy több ezer négyzetméteres afrikai sza­vanna kialakítása lenne. Erre azonban évek óta nem kap címzett támogatást a főváros. Ha a közgyűlés is igent mond, az idén ismét beadják a támogatási ké­relmet, de ha megkapja is a pénzt az ál­­latkert, a hosszadalmas eljárás és a köz­­beszerzési eljárások miatt legkorábban 2005 elején indulhat a munka. A. G. Huszonöt medence készül a megújított Akváriumban FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Kérdéses a Bocskai sorsa Bár végleges döntés még nem született, valószínűleg bezárják a XI. kerületi Bocskai István Általános Iskolát — érte­sült lapunk. A kerület oktatásért felelős alpolgármestere, Veresné Krajcár Iza­bella egyelőre nem óhajtott nyilatkozni az ügyről. Az iskola igazgatója, Székely László viszont közölte: úgy tájékoztat­ták, hogy az intézmény bezárásáról már megszületett az elvi döntés, csak a hatá­rozat elfogadása van hátra. Az igazgató úgy tudja, hogy szeptembertől nem ve­hetnek fel új tanulókat, és akkor zárják be a kapukat, amikor az utolsó évfolyam is végzett. Székely László mindent elkövet azért, hogy megmentse az iskolát. Szerinte ugyanis semmi sem indokolja a bezárást. Jelenleg 335-en tanulnak a Bocskaiban, az osztályok létszáma átlagosan 21, va­gyis az iskola nem kihasználatlan. A megszüntetés elleni érvként azt is felhoz­ta az igazgató, hogy az Oktatási Minisz­térium éppen a közelmúltban nevezte mintának az iskolát a számítástechnika­oktatás megszervezése miatt. Tizenkét éve tanítják ugyanis a fiatalokat a kompu­ter használatára, kilenc éve pedig minden évfolyam, így már az elsősök is rendsze­resen járnak számítástechnika-órákra. Az igazgató úgy tudja, az önkormány­zat az épület rossz műszaki állapotával indokolja az iskola a bezárását. Székely László viszont állította, hogy több építő­mérnök véleménye szerint is megfelelő az épület állapota. Az igazgató tegnap késő délutánra meghívta a szülőket az iskolába, hogy tá­jékoztassa őket, és megvitassák, mit te­hetnének az intézmény megmentéséért. B. A. Az állatkertnek csak egyik feladata a közönség szórakoztatása, emel­lett komoly tudományos és termé­szetvédelmi munka folyik az intéz­ményben. Tavaly például 52 védett vagy fokozottan védett madárfaj 383 egyede fordult meg a kert men­tőhelyén, közülük 211 példányt az orvosi kezelés után szabadon lehe­tett engedni. Szintén a mentőhe­lyen élt egy ideig 170, a határon el­kobozott görög teknős, de az állat­kert szakemberei részt vesznek többek között a - Magyarországról már kipusztult - fakókeselyű meg­mentésében, folytatódik a saját vidramentő-tevékenység és Ma­gyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesülettel közösen dolgoz­nak a rákosi vipera teljes kipusztu­lásának megakadályozásán. o* % .895 Áf . A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. tájékoztatja a lakosságot, hogy a P­­.KERÜLETBEN LOMTALANÍTÁST VÉGZ / 2003. március 8-12. között. 1. körzet Dózsa György út — Dráva utca - Szent István krt. által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 7. (péntek). 2. körzet Róbert Károly krt. — Dózsa György út — Dráva utca által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 8. (szombat). 3. körzet Róbert Károly krt. - Tatai út - Kámfor utca - Béke út által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 9. (vasárnap). 4. körzet Róbert Károly krt. — Béke út - Fiastyúk utca — Csavar­gyár utca - Duna által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 10. (hétfő). 5. körzet Duna - Csavargyár utca - Fiastyúk utca - Béke út - Kámfor utca — Balzsam utca által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 11. (kedd).

Next