Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. március

2003-03-01

Rákospalota metrót szeretne Az újpesti, 3-as metróvonal kéregben vezetett meghosszabbítását szorgal­mazná Rákospalota vezetése, ám a vá­rosvezetés hallani sem akar, az egyéb­ként eredetileg így is tervezett válto­zatról - hangzott el sajtótájékoztatón. A városrész nem kényszerül hitelfel­vételre, és költségvetéséből még fej­lesztésre is jut pénz. A DBR - Dél-Buda-Rákospalota­­ metrót már csak 4-es vonalként emlege­tik, a rövidítésből jó ideje elmaradt már az R betű. Ez azt jelenti, hogy a városve­zetés és a kormány sem számol már a vonal eredeti hosszának megépítésével - mondta lapunknak Hajdú László, XV. kerületi polgármester. Vagyis a kerület metró nélkül marad hacsak nem hosz­­szabbítják meg a 3-as, újpesti vonalat. A kerület ezt a változatot szorgalmazza, ám a városvezetés hallani sem akar róla. A testületi ülést követő sajtótájékoz­tatón elhangzott még, hogy a XV. kerü­let egyike azon szerencséseknek, ame­lyeknek sem a működési, sem a fejlesz­tési költségekhez nem kell hitelt felven­nie. A 12,3 milliárd forintból gazdálko­dó városrészben az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést is végre tud­ják hajtani. Igaz, a szükséges költség nagy részét állami normatív támogatás­ból, és a fővárosi forrásmegosztásnak a kerületre jutó részéből biztosítják. Bár a kerületben egyre kevesebb a gyerek, nem készülnek óvoda-, vagy is­kolabezárásra - hangsúlyozta a polgár­­mester. Az évek óta megfigyelhető ten­dencia azonban nem áll meg, becslések szerint még jó néhány évig nem várható nagyobb arányú gyerekszületés. Egyre több viszont közöttük a hátrányos hely­zetű, akikre az önkormányzat az eddigi­eknél is nagyobb figyelmet fordít a jö­vőben. Gyakoribb orvosi ellenőrzéssel és különféle mentális szűrővizsgálatok­kal igyekeznek feltárni a segítségre szo­rulók számát. Ugyancsak kérdésre válaszolva a pol­gármester elmondta: hamarosan tisztább levegőhöz juthatnak a kerületiek, rövi­desen ugyanis megkezdődik a hulladék­égető füstgázmosójának építése. A kivi­telezés másfél évig tart, de már fél év után - a negyedik kazán üzembeállítása után - tisztább, tisztítón átmosott füstöt bocsát ki az égető. Javul a környék köz­lekedési helyzete is, a szemétszállító te­herautókat ugyanis a közelmúltban meg­épült elkerülőútra tudják majd terelni. N. H. E. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT 37 Kutyakiképzőből lakópark Telekspekulációra gyanakodnak a XII. kerületi szocialisták Tiltakozások ellenére a hegyvidéki önkormányzat jobboldali többsége a héten úgy döntött: kérik a fővárostól a háromhektáros volt BM-kutyaki­­képző övezet átsorolását. A terület magántulajdonosa a tervezettnél így körülbelül száz lakással építhet töb­bet, becslések szerint másfél milliár­­dot nyerve az ügyleten. A szocialisták telekspekulációról beszélnek, és elvár­nak, hogy a jogszabály-módosítás ré­vén nyert bevételt közművesítésre költsék a beruházók. Mások a zöldte­rületet féltik, és az autóforgalom nö­vekedésétől tartanak. A vagyonhasz­nosításért felelős bizottság elnöke ta­gadta a vádakat, és zsarolásnak minő­sítette azt a szocialista javaslatot, hogy kérjenek ellentételezést az öve­zetátsorolásért. A támogatók szerint a környezet rendezése így oldható meg. Húszan-harmincan gyülekeztek csü­törtök este a XII. kerületi önkormányzat épülete előtt. Csak néhány táblából de­rült ki, hogy helybéliek a képviselő-tes­tület napirendjén szereplő volt BM-ku­­tyakiképző övezet átsorolása ellen tilta­koznak. Az ügy nem először került a döntéshozók elé. Az elmúlt ciklusban az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságai, majd végül a testület is nemet mondott a kezdemé­nyezésre. A kerület újraválasztott fide­­szes vezetői azonban - változatlan for­mában és indoklással - ismét előterjesz­tették a javaslatot. E szerint a Hegyvi­dék kezdeményezi a fővárosi önkor­mányzatnál a Mártonhegyi úti három­­hektáros ingatlan átsorolását, amelynek révén a terület beépíthetősége 10-ről 15 százalékra nőne. A terület hasznosításával kapcsola­tos előzmények évekkel ezelőttre nyúl­nak vissza. A telket 2000-ben - két si­kertelen pályázat után - vásárolta meg az ÁPV Rt.-től a Mártonhegy 2000 Kft., amely lakóparkot építene ott. A cég tulajdonosa az osztrák Thomas Frank és a Demján Sándor érdekeltsé­gébe tartozó Euroinvest Rt. Az elmúlt önkormányzati ciklusban kétszer futot­tak neki a beépíthetőség emelésének, sikertelenül. Semmilyen új körülmény, új érv nem vetődött fel, most miért fo­gadnánk el? - próbálta hozzászólásra bírni az ülésen a támogatókat Kecskés Márton (SZDSZ). A vitában azonban csak az ellenzék érvei hangzottak el. Az előterjesztésben azonban olvasható: a kerületnek az az érdeke, hogy a vá­rosképi szempontból kiemelt jelentősé­gű terület és környéke végre rendezett legyen. Többen azonban kétségbe von­ták, hogy ez kétszer annyi lakás építése nélkül nem lehetséges. A zöldterületet féltő Salamin András (MDF) arra figyelmeztette képviselő­­társait, hogy az átsorolás után a tulajdo­nos száz lakással többet építhet. Minden lakáshoz legalább egy autót lehet szá­molni - vitte tovább a gondolatot Nádasi Tibor (SZDSZ) -, így a környék amúgy is túlterhelt útjai teljesen bedu­gulnak. Az ellenzékiek kifogásolták, hogy nem kaptak hatástanulmányokat, amelyek bemutatnák, mit jelent környe­zeti, közlekedési szempontból a terve­zett lakóparképítés. Jogilag megkérdő­jelezték azt is, hogy az előterjesztést az új környezetvédelmi bizottság nem tár­gyalta. Elő Norbert, helyi szocialista képvi­selő ennél is tovább ment. Kinek az ér­deke, hogy ilyen hatalmas telekspekulá­ciót támogasson a Fidesz? És kinek volt érdeke, hogy még a Fidesz-kormány idején 858 millióért adják el az ingat­lant, ami négyzetméterenként 28 ezer forintos árat jelent, miközben a legala­csonyabb ár a kerületben akkor is 40 ezer körül volt - kérdezte. Számításai szerint a magántulajdonos az átsorolás nyomán így másfél milliárdot nyerhet. Ha valaki jogszabály-változtatás követ­keztében gazdagodik, az legalább csa­tornát, utat adjon a közösségnek - jelen­tette ki. Kosztolányi Dénes fideszes politikus, a kerület vagyonhasznosításáért felelős bizottság elnöke azonban az üggyel kap­csolatban korábban úgy nyilatkozott: az a­­ bizottsági ülésen elhangzott­­ szoci­alista javaslat, amely szerint az értéknö­vekedés tíz százalékát az önkormányzat kérje el a befektetőtől, egyszerűen zsa­rolás. Az önkormányzat érdeke, hogy megbízható, szavatartó építtetők legye­nek jelen a kerületben, akiknek „nem le­het a zsebükben turkálni”. Ellenben megfelelő keretek között együtt kell mű­ködni velük. Azaz: a főváros jóváhagyó döntése esetén, a terület szabályozási tervének kidolgozásakor kell a beruházó kötelezettségeit megállapítani - köztük a szükséges közmű- és útfejlesztéseket - vélte. Mitnyan György fideszes polgár­­mester a szavazás előtt megjegyezte: ha a fideszesek rossz döntést hoznának, azt még kijavíthatja az MSZP-SZDSZ ve­zette főváros, amely dönt az átsorolás­ról. Az indítványt végül 14 igen és 13 nem szavazattal fogadták el. A jelen lé­vő 28 képviselőből egy MIÉP-es nem vett részt a voksolásban. Németh Eva Éles pengeváltások zajlottak a testületi ülésen fotó: gárdi balázs Megfelelő az Aréna tűzvédelme Újabb fejezete kezdődött az eddig is gondokkal terhes Budapesti Sport­aréna történetének: a szaktárca ugyanis nem vette át az épületet. A hiányosságok között említették, hogy az épület tűzvédelmi rendszere nem felelt meg az igényeknek. A fővárosi tűzoltóság szakértői szerint az új BS tűzvédelme megfelelő lesz, ha a hiá­nyosságokat kijavítják. Ha másra nem is, de éppen a tűzvéde­lemre különös súlyt kellett helyezni a na­pokban elkészült, de át nem vett Buda­pest Sportaréna tervezésekor és kivitele­zésekor. Várható volt, hogy a szakembe­rek mellett a közvélemény is érdeklődik az épület védelmi rendszere iránt, külö­nös tekintettel arra, hogy elődje, a régi BS éppen a lángok martalékává vált. Erces Ferenc alezredes, a Fővárosi Tűzoltó Pa­rancsnokság tűzmegelőzési főosztályá­nak vezetője előrebocsátotta, hogy nem szolgálhat botrányos szenzációval, vi­szonylag zökkenőmentesen sikerült együttműködniük a tervezőkkel és az épí­tőkkel. Természetesen, mint minden ha­sonló beruházásnál, találtak hibákat, ám ezek nem veszélyeztetnék az épületet, il­letve funkcióját. A hibák kijavítását azonban szigorúan ellenőrzik. Bár furcsán hangozhat, de a BS leégé­sének tanulságai így utólag kedvezően befolyásolták az aréna tűzvédelmének ki­alakítását. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a nagyberuházások kivitelezői a tűzvédelmen akarnak takarékoskodni. Az olcsóbb berendezéseket szeretnék beépí­teni, épp hogy elégséges mennyiségben. A sportaréna esetében senki sem vitatta a megfelelő és korszerű technika szüksé­gességét, így a tűzoltóságnak nem kellett mindenért megküzdenie. Tűzvédelmi ellenőrzéseket már az épí­tés kezdete óta folyamatosan végeztek a szakemberek. A tető acélszerkezete pél­dául tűzvédelmi bevonatot kapott, amely­nek vastagságát már a fém kezelése során is folyamatosan mérték. Az épületbe a lé­tező, egyik legkorszerűbb tűzjelző rend­szert építették ki. Mivel az arénatérben a nagy belmagasság miatt nem lehet alkal­mazni a küzdőtéren kívül használt, beépí­tett oltóberendezést, ott három nagy telje­sítményű vízágyút helyeztek készenlétbe. Ezeket ki is próbálták. A vizsgálatokban részt vettek az Épí­tésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht. szakemberei is. Többek között ők végezték el a füstpróbát, amelynek során arról akartak meggyőződni, miként mű­ködik a csarnok hő- és füstelvezető rend­szere. Az épület belső terére vonatkozó előírások és követelmények mind telje­sültek, hiányosságokat inkább az aréna körül tártak fel. Kipróbálták a tűzoltók felvonulási te­rületét. Hibának minősítették az egyik lámpaoszlop rossz elhelyezését, ezt már korrigálták is. Hiányosság volt továbbá - ezt folyamatosan javítják - a tűzcsapok rossz szintezése, közülük ezért többet meg kell emelni. A csapok vízhozama megfelelő ugyan, de mert a szabványtól eltérnek, ezeket is meg kell emelni. Érces alezredes végül hozzátette: mindezek ellenére a Budapest Sportaréna kivitelezői mindent megtettek azért, ne­hogy az új épület elődje sorsára jusson. S. I. Ismét vizsgálják a sportcsarnok környékét Zugló önkormányzatának illetékesei még egyszer megvizsgálják a Budapest Sport­aréna környezetét - közölte lapunk érdeklődésére dr. Szikora Zsolt, a kerület jegy­zője. Mint hírül adtuk, a kerület, mint elsőfokú építési hatóság, csütörtök délelőtt tartotta meg első bejárását a létesítmény körül, hogy ellenőrizze, az építkezők telje­­sítették-e a feltételeket, vagyis megadhatja-e a használatbavételi engedélyt. Tegnap azonban még több pótlandó hiányosságot tapasztaltak. Egyebek mellett a készülő buszpályaudvaron, postán és sörözőben vannak még hátra kisebb munkák. Szikora megjegyezte: ha az építkezők a következő bejárásra - amely két héten belül lesz - teljesítik a feltételeket, a kerület minden további nélkül megadja az engedélyt. A körúti villamostender titkai Vizsgálatot kezdeményez a BKV felügyelőbizottságának egyik tagja A nagykörúti villamostenderről kiszi­várogtatott információk miatt vizsgá­latot kezdeményez a BKV felügyelőbi­zottságának egyik tagja. Egyesek sze­rint a közlekedési cég és a főváros a három pályázó közül mindenképpen a legdrágább ajánlatot tett Siemenssel kíván szerződni. A két másik aspiráns kétségbe vonja a pályázat tisztaságát, s azt remélik, ha a német cég nyer, a hitelező bank visszavonja ajánlatát. Úgy tudjuk, a bírálóbizottság tegnap döntött a negyvenegymilliárd forintos pályázatról, és legkésőbb március vé­géig szerződést köt a nyertessel. Információink szerint tegnap eldőlt, melyik cég szállíthatja majd, negyven­egymilliárd forintért, az új villamosokat a Nagykörútra. Az eredményt azonban csak szerződéskötés után, leghamarabb március közepén hozzák nyilvánosság­ra. Egyesek azonban már hetek óta tudni vélik, az alacsony padlós villamosok gyártásában nagy tapasztalattal rendel­kező három pályázó világcég, Alstrom, Bombardier és Siemens közül az utóbbi lesz a befutó. Szerintük ugyanis a város­vezetés és a BKV szakemberei is a né­met céggel szerződnének. Pedig a nyil­vános tenderbontás után kialakult ársor­rend szerint az Alstom ajánlata 6%-kal, a Bombardier ajánlata pedig 5%-kal ala­csonyabb, mint a Siemensé. Az árkü­lönbségből még két és fél villamost le­hetne venni - állítják. Műszaki szem­pontból nehéz ekkora különbséget tenni, hiszen mindhárom cégnek számos kül­földi nagyvárosban üzemelő járművei bizonyítják alkalmasságukat. Úgy tudjuk, a vesztésre álló pályázók kétségbe vonják a lebonyolítás tisztasá­gát. A kiírásban két műszaki elvárásnak kell megfelelni, ám azt, hogy a döntés­nél ezek külön-külön milyen súllyal es­nek latba - milyen szorzóval számolják - nem látják világosan. Ezek után abban reménykednek, hogy az Európai Beru­házási Bank (EIB) - amely csaknem 21 milliárd forintos hitelkeretet biztosít az áfa nélkül 41 milliárdos beruházásból - ilyen előzmények után nem fogadja majd el a főváros értékelését, s vissza­vonja ajánlatát. A kiszivárogtatott, ellentmondásos információk miatt, eredményhirdetés után - bármi legyen is az -, vizsgálatot kezdeményez az ügyben Szálka Miklós, a BKV felügyelőbizottságának tagja. Úgy véli irányított döntés készül, a Sie­mens javára. Pócs Attila, a főpolgármesteri hivatal főtanácsadója szerint teljesen érthető a tender körül erősödő lobbi, hiszen pilla­natnyilag a budapesti a legnagyobb vil­lamosbeszerzés Európában. A pályáza­tot a főváros szabályosan írta ki, abból minden aspiráns világosan láthatta, mit vár a megrendelő. Az eljárás pedig min­den szempontból megfelel a hitelt folyó­sító nemzetközi bank - EIB - által előír­taknak - szögezte le. Nem kommentálta azt az információt, miszerint a bizottság tegnap döntött volna az ügyben. Meg­erősítette azonban a korábbi értesülé­sünket: a szerződéskötés és a nyertes nyilvánosságra hozatala leghamarabb március közepén várható. A BKV lapzártánkkor közleményben megerősítette: a bírálóbizottság tegnap minősítette az ajánlatokat, ám az eljárás ezzel nem zárult le, ezért az eredmény­ről később adnak tájékoztatást. N. H. E. Kevesebb pénz a budavári turizmusra A budai Vár az idén csupán tizennyolc­­millió forintot kapott a fővárosi forrás­­megosztásból turisztikai célok finanszí­rozására, amely töredéke az innen befo­lyó fővárosi bevételeknek (bár ezt az összeget újabban nem közlik a kerület­tel) - hangzott el a Településfejlesztés és Turizmus Közhasznú Egyesület (Tétke) sajtótájékoztatóján. A budavári önkor­mányzatnak így a maga kasszájából kell jelentős összegeket áldoznia az idegen­­forgalom fejlesztésére. A turizmus fel­tételeinek javítására az önkormány­zatok, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester szerint, nincsenek eléggé érdekeltté téve. Az 1999-ben alapított „Tétke” konk­rét javaslatokkal igyekszik segíteni: az I. kerületben épp az úgynevezett humán környezet jobbítási lehetőségeit vizs­gálják, s javasolják a helyi civil szerve­zeteket is bevonni a vendégvárásba - tudtuk meg Ifjú Györgytől az egyesület elnökétől. Nagy Gábor Tamás kérdésünkre el­mondta, a szezon előtt megújítják turisz­tikai koncepciójukat, egyeztetve a helyi múzeumok, vendéglők és létesítmények vezetőivel. Nyárig felújítják például az utcai turisztikai térképeket. Az idén 100 milliót szánnak a Halászbástya renová­lásának folytatására, többek közt meg­tisztítják a Jezsuita-lépcsőt. Bővítik a Szentháromság téri térfigyelő rendszert, s azt a Batthyány téren szintén kiépítik. Megnyitják a 11 millióért létesített Szentháromság téri Várbarlang-lejárót. Ötmilliót szánnak graffitimentesítésre, 32 milliót parkgondozásra, s további 20 milliót a padok, utcatáblák, s a hasonló kiegészítők karbantartására. Cs.L.

Next