Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. március
2003-03-01
Rákospalota metrót szeretne Az újpesti, 3-as metróvonal kéregben vezetett meghosszabbítását szorgalmazná Rákospalota vezetése, ám a városvezetés hallani sem akar, az egyébként eredetileg így is tervezett változatról - hangzott el sajtótájékoztatón. A városrész nem kényszerül hitelfelvételre, és költségvetéséből még fejlesztésre is jut pénz. A DBR - Dél-Buda-Rákospalota metrót már csak 4-es vonalként emlegetik, a rövidítésből jó ideje elmaradt már az R betű. Ez azt jelenti, hogy a városvezetés és a kormány sem számol már a vonal eredeti hosszának megépítésével - mondta lapunknak Hajdú László, XV. kerületi polgármester. Vagyis a kerület metró nélkül marad hacsak nem hoszszabbítják meg a 3-as, újpesti vonalat. A kerület ezt a változatot szorgalmazza, ám a városvezetés hallani sem akar róla. A testületi ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a XV. kerület egyike azon szerencséseknek, amelyeknek sem a működési, sem a fejlesztési költségekhez nem kell hitelt felvennie. A 12,3 milliárd forintból gazdálkodó városrészben az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést is végre tudják hajtani. Igaz, a szükséges költség nagy részét állami normatív támogatásból, és a fővárosi forrásmegosztásnak a kerületre jutó részéből biztosítják. Bár a kerületben egyre kevesebb a gyerek, nem készülnek óvoda-, vagy iskolabezárásra - hangsúlyozta a polgármester. Az évek óta megfigyelhető tendencia azonban nem áll meg, becslések szerint még jó néhány évig nem várható nagyobb arányú gyerekszületés. Egyre több viszont közöttük a hátrányos helyzetű, akikre az önkormányzat az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordít a jövőben. Gyakoribb orvosi ellenőrzéssel és különféle mentális szűrővizsgálatokkal igyekeznek feltárni a segítségre szorulók számát. Ugyancsak kérdésre válaszolva a polgármester elmondta: hamarosan tisztább levegőhöz juthatnak a kerületiek, rövidesen ugyanis megkezdődik a hulladékégető füstgázmosójának építése. A kivitelezés másfél évig tart, de már fél év után - a negyedik kazán üzembeállítása után - tisztább, tisztítón átmosott füstöt bocsát ki az égető. Javul a környék közlekedési helyzete is, a szemétszállító teherautókat ugyanis a közelmúltban megépült elkerülőútra tudják majd terelni. N. H. E. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT 37 Kutyakiképzőből lakópark Telekspekulációra gyanakodnak a XII. kerületi szocialisták Tiltakozások ellenére a hegyvidéki önkormányzat jobboldali többsége a héten úgy döntött: kérik a fővárostól a háromhektáros volt BM-kutyakiképző övezet átsorolását. A terület magántulajdonosa a tervezettnél így körülbelül száz lakással építhet többet, becslések szerint másfél milliárdot nyerve az ügyleten. A szocialisták telekspekulációról beszélnek, és elvárnak, hogy a jogszabály-módosítás révén nyert bevételt közművesítésre költsék a beruházók. Mások a zöldterületet féltik, és az autóforgalom növekedésétől tartanak. A vagyonhasznosításért felelős bizottság elnöke tagadta a vádakat, és zsarolásnak minősítette azt a szocialista javaslatot, hogy kérjenek ellentételezést az övezetátsorolásért. A támogatók szerint a környezet rendezése így oldható meg. Húszan-harmincan gyülekeztek csütörtök este a XII. kerületi önkormányzat épülete előtt. Csak néhány táblából derült ki, hogy helybéliek a képviselő-testület napirendjén szereplő volt BM-kutyakiképző övezet átsorolása ellen tiltakoznak. Az ügy nem először került a döntéshozók elé. Az elmúlt ciklusban az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságai, majd végül a testület is nemet mondott a kezdeményezésre. A kerület újraválasztott fideszes vezetői azonban - változatlan formában és indoklással - ismét előterjesztették a javaslatot. E szerint a Hegyvidék kezdeményezi a fővárosi önkormányzatnál a Mártonhegyi úti háromhektáros ingatlan átsorolását, amelynek révén a terület beépíthetősége 10-ről 15 százalékra nőne. A terület hasznosításával kapcsolatos előzmények évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. A telket 2000-ben - két sikertelen pályázat után - vásárolta meg az ÁPV Rt.-től a Mártonhegy 2000 Kft., amely lakóparkot építene ott. A cég tulajdonosa az osztrák Thomas Frank és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Rt. Az elmúlt önkormányzati ciklusban kétszer futottak neki a beépíthetőség emelésének, sikertelenül. Semmilyen új körülmény, új érv nem vetődött fel, most miért fogadnánk el? - próbálta hozzászólásra bírni az ülésen a támogatókat Kecskés Márton (SZDSZ). A vitában azonban csak az ellenzék érvei hangzottak el. Az előterjesztésben azonban olvasható: a kerületnek az az érdeke, hogy a városképi szempontból kiemelt jelentőségű terület és környéke végre rendezett legyen. Többen azonban kétségbe vonták, hogy ez kétszer annyi lakás építése nélkül nem lehetséges. A zöldterületet féltő Salamin András (MDF) arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy az átsorolás után a tulajdonos száz lakással többet építhet. Minden lakáshoz legalább egy autót lehet számolni - vitte tovább a gondolatot Nádasi Tibor (SZDSZ) -, így a környék amúgy is túlterhelt útjai teljesen bedugulnak. Az ellenzékiek kifogásolták, hogy nem kaptak hatástanulmányokat, amelyek bemutatnák, mit jelent környezeti, közlekedési szempontból a tervezett lakóparképítés. Jogilag megkérdőjelezték azt is, hogy az előterjesztést az új környezetvédelmi bizottság nem tárgyalta. Elő Norbert, helyi szocialista képviselő ennél is tovább ment. Kinek az érdeke, hogy ilyen hatalmas telekspekulációt támogasson a Fidesz? És kinek volt érdeke, hogy még a Fidesz-kormány idején 858 millióért adják el az ingatlant, ami négyzetméterenként 28 ezer forintos árat jelent, miközben a legalacsonyabb ár a kerületben akkor is 40 ezer körül volt - kérdezte. Számításai szerint a magántulajdonos az átsorolás nyomán így másfél milliárdot nyerhet. Ha valaki jogszabály-változtatás következtében gazdagodik, az legalább csatornát, utat adjon a közösségnek - jelentette ki. Kosztolányi Dénes fideszes politikus, a kerület vagyonhasznosításáért felelős bizottság elnöke azonban az üggyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott: az a bizottsági ülésen elhangzott szocialista javaslat, amely szerint az értéknövekedés tíz százalékát az önkormányzat kérje el a befektetőtől, egyszerűen zsarolás. Az önkormányzat érdeke, hogy megbízható, szavatartó építtetők legyenek jelen a kerületben, akiknek „nem lehet a zsebükben turkálni”. Ellenben megfelelő keretek között együtt kell működni velük. Azaz: a főváros jóváhagyó döntése esetén, a terület szabályozási tervének kidolgozásakor kell a beruházó kötelezettségeit megállapítani - köztük a szükséges közmű- és útfejlesztéseket - vélte. Mitnyan György fideszes polgármester a szavazás előtt megjegyezte: ha a fideszesek rossz döntést hoznának, azt még kijavíthatja az MSZP-SZDSZ vezette főváros, amely dönt az átsorolásról. Az indítványt végül 14 igen és 13 nem szavazattal fogadták el. A jelen lévő 28 képviselőből egy MIÉP-es nem vett részt a voksolásban. Németh Eva Éles pengeváltások zajlottak a testületi ülésen fotó: gárdi balázs Megfelelő az Aréna tűzvédelme Újabb fejezete kezdődött az eddig is gondokkal terhes Budapesti Sportaréna történetének: a szaktárca ugyanis nem vette át az épületet. A hiányosságok között említették, hogy az épület tűzvédelmi rendszere nem felelt meg az igényeknek. A fővárosi tűzoltóság szakértői szerint az új BS tűzvédelme megfelelő lesz, ha a hiányosságokat kijavítják. Ha másra nem is, de éppen a tűzvédelemre különös súlyt kellett helyezni a napokban elkészült, de át nem vett Budapest Sportaréna tervezésekor és kivitelezésekor. Várható volt, hogy a szakemberek mellett a közvélemény is érdeklődik az épület védelmi rendszere iránt, különös tekintettel arra, hogy elődje, a régi BS éppen a lángok martalékává vált. Erces Ferenc alezredes, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság tűzmegelőzési főosztályának vezetője előrebocsátotta, hogy nem szolgálhat botrányos szenzációval, viszonylag zökkenőmentesen sikerült együttműködniük a tervezőkkel és az építőkkel. Természetesen, mint minden hasonló beruházásnál, találtak hibákat, ám ezek nem veszélyeztetnék az épületet, illetve funkcióját. A hibák kijavítását azonban szigorúan ellenőrzik. Bár furcsán hangozhat, de a BS leégésének tanulságai így utólag kedvezően befolyásolták az aréna tűzvédelmének kialakítását. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a nagyberuházások kivitelezői a tűzvédelmen akarnak takarékoskodni. Az olcsóbb berendezéseket szeretnék beépíteni, épp hogy elégséges mennyiségben. A sportaréna esetében senki sem vitatta a megfelelő és korszerű technika szükségességét, így a tűzoltóságnak nem kellett mindenért megküzdenie. Tűzvédelmi ellenőrzéseket már az építés kezdete óta folyamatosan végeztek a szakemberek. A tető acélszerkezete például tűzvédelmi bevonatot kapott, amelynek vastagságát már a fém kezelése során is folyamatosan mérték. Az épületbe a létező, egyik legkorszerűbb tűzjelző rendszert építették ki. Mivel az arénatérben a nagy belmagasság miatt nem lehet alkalmazni a küzdőtéren kívül használt, beépített oltóberendezést, ott három nagy teljesítményű vízágyút helyeztek készenlétbe. Ezeket ki is próbálták. A vizsgálatokban részt vettek az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht. szakemberei is. Többek között ők végezték el a füstpróbát, amelynek során arról akartak meggyőződni, miként működik a csarnok hő- és füstelvezető rendszere. Az épület belső terére vonatkozó előírások és követelmények mind teljesültek, hiányosságokat inkább az aréna körül tártak fel. Kipróbálták a tűzoltók felvonulási területét. Hibának minősítették az egyik lámpaoszlop rossz elhelyezését, ezt már korrigálták is. Hiányosság volt továbbá - ezt folyamatosan javítják - a tűzcsapok rossz szintezése, közülük ezért többet meg kell emelni. A csapok vízhozama megfelelő ugyan, de mert a szabványtól eltérnek, ezeket is meg kell emelni. Érces alezredes végül hozzátette: mindezek ellenére a Budapest Sportaréna kivitelezői mindent megtettek azért, nehogy az új épület elődje sorsára jusson. S. I. Ismét vizsgálják a sportcsarnok környékét Zugló önkormányzatának illetékesei még egyszer megvizsgálják a Budapest Sportaréna környezetét - közölte lapunk érdeklődésére dr. Szikora Zsolt, a kerület jegyzője. Mint hírül adtuk, a kerület, mint elsőfokú építési hatóság, csütörtök délelőtt tartotta meg első bejárását a létesítmény körül, hogy ellenőrizze, az építkezők teljesítették-e a feltételeket, vagyis megadhatja-e a használatbavételi engedélyt. Tegnap azonban még több pótlandó hiányosságot tapasztaltak. Egyebek mellett a készülő buszpályaudvaron, postán és sörözőben vannak még hátra kisebb munkák. Szikora megjegyezte: ha az építkezők a következő bejárásra - amely két héten belül lesz - teljesítik a feltételeket, a kerület minden további nélkül megadja az engedélyt. A körúti villamostender titkai Vizsgálatot kezdeményez a BKV felügyelőbizottságának egyik tagja A nagykörúti villamostenderről kiszivárogtatott információk miatt vizsgálatot kezdeményez a BKV felügyelőbizottságának egyik tagja. Egyesek szerint a közlekedési cég és a főváros a három pályázó közül mindenképpen a legdrágább ajánlatot tett Siemenssel kíván szerződni. A két másik aspiráns kétségbe vonja a pályázat tisztaságát, s azt remélik, ha a német cég nyer, a hitelező bank visszavonja ajánlatát. Úgy tudjuk, a bírálóbizottság tegnap döntött a negyvenegymilliárd forintos pályázatról, és legkésőbb március végéig szerződést köt a nyertessel. Információink szerint tegnap eldőlt, melyik cég szállíthatja majd, negyvenegymilliárd forintért, az új villamosokat a Nagykörútra. Az eredményt azonban csak szerződéskötés után, leghamarabb március közepén hozzák nyilvánosságra. Egyesek azonban már hetek óta tudni vélik, az alacsony padlós villamosok gyártásában nagy tapasztalattal rendelkező három pályázó világcég, Alstrom, Bombardier és Siemens közül az utóbbi lesz a befutó. Szerintük ugyanis a városvezetés és a BKV szakemberei is a német céggel szerződnének. Pedig a nyilvános tenderbontás után kialakult ársorrend szerint az Alstom ajánlata 6%-kal, a Bombardier ajánlata pedig 5%-kal alacsonyabb, mint a Siemensé. Az árkülönbségből még két és fél villamost lehetne venni - állítják. Műszaki szempontból nehéz ekkora különbséget tenni, hiszen mindhárom cégnek számos külföldi nagyvárosban üzemelő járművei bizonyítják alkalmasságukat. Úgy tudjuk, a vesztésre álló pályázók kétségbe vonják a lebonyolítás tisztaságát. A kiírásban két műszaki elvárásnak kell megfelelni, ám azt, hogy a döntésnél ezek külön-külön milyen súllyal esnek latba - milyen szorzóval számolják - nem látják világosan. Ezek után abban reménykednek, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) - amely csaknem 21 milliárd forintos hitelkeretet biztosít az áfa nélkül 41 milliárdos beruházásból - ilyen előzmények után nem fogadja majd el a főváros értékelését, s visszavonja ajánlatát. A kiszivárogtatott, ellentmondásos információk miatt, eredményhirdetés után - bármi legyen is az -, vizsgálatot kezdeményez az ügyben Szálka Miklós, a BKV felügyelőbizottságának tagja. Úgy véli irányított döntés készül, a Siemens javára. Pócs Attila, a főpolgármesteri hivatal főtanácsadója szerint teljesen érthető a tender körül erősödő lobbi, hiszen pillanatnyilag a budapesti a legnagyobb villamosbeszerzés Európában. A pályázatot a főváros szabályosan írta ki, abból minden aspiráns világosan láthatta, mit vár a megrendelő. Az eljárás pedig minden szempontból megfelel a hitelt folyósító nemzetközi bank - EIB - által előírtaknak - szögezte le. Nem kommentálta azt az információt, miszerint a bizottság tegnap döntött volna az ügyben. Megerősítette azonban a korábbi értesülésünket: a szerződéskötés és a nyertes nyilvánosságra hozatala leghamarabb március közepén várható. A BKV lapzártánkkor közleményben megerősítette: a bírálóbizottság tegnap minősítette az ajánlatokat, ám az eljárás ezzel nem zárult le, ezért az eredményről később adnak tájékoztatást. N. H. E. Kevesebb pénz a budavári turizmusra A budai Vár az idén csupán tizennyolcmillió forintot kapott a fővárosi forrásmegosztásból turisztikai célok finanszírozására, amely töredéke az innen befolyó fővárosi bevételeknek (bár ezt az összeget újabban nem közlik a kerülettel) - hangzott el a Településfejlesztés és Turizmus Közhasznú Egyesület (Tétke) sajtótájékoztatóján. A budavári önkormányzatnak így a maga kasszájából kell jelentős összegeket áldoznia az idegenforgalom fejlesztésére. A turizmus feltételeinek javítására az önkormányzatok, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester szerint, nincsenek eléggé érdekeltté téve. Az 1999-ben alapított „Tétke” konkrét javaslatokkal igyekszik segíteni: az I. kerületben épp az úgynevezett humán környezet jobbítási lehetőségeit vizsgálják, s javasolják a helyi civil szervezeteket is bevonni a vendégvárásba - tudtuk meg Ifjú Györgytől az egyesület elnökétől. Nagy Gábor Tamás kérdésünkre elmondta, a szezon előtt megújítják turisztikai koncepciójukat, egyeztetve a helyi múzeumok, vendéglők és létesítmények vezetőivel. Nyárig felújítják például az utcai turisztikai térképeket. Az idén 100 milliót szánnak a Halászbástya renoválásának folytatására, többek közt megtisztítják a Jezsuita-lépcsőt. Bővítik a Szentháromság téri térfigyelő rendszert, s azt a Batthyány téren szintén kiépítik. Megnyitják a 11 millióért létesített Szentháromság téri Várbarlang-lejárót. Ötmilliót szánnak graffitimentesítésre, 32 milliót parkgondozásra, s további 20 milliót a padok, utcatáblák, s a hasonló kiegészítők karbantartására. Cs.L.