Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. január
1996-01-05
20 NÉPSZABADSÁG. Harmadszor temették Steinmetz Miklós Ecseren és Gyomron Újsághír: Az óév utolsó napjaiban, december 29-én Budapesten, a Fiumei úti temetőben - halálának 51. évfordulóján - újból eltemették Steinmetz Miklós magyar származású volt orosz katonatiszt földi maradványait. MUNKATÁRSUNKTÓL Az egykori parlamenter beírta nevét a történelembe, megítélése a rendszerváltozás kezdete óta különböző. Volt olyan újság, amely egyáltalán megkérdőjelezte Steinmetz Miklós életét, mondván, alakja csak a legendában élt. 1944. december 29-én Vecsés irányából hajtott katonai dzsipjén, rajta fehér zászlóval, a német katonai állások felé. Máig tisztázatlan körülmények között, egyszer csak a levegőbe repült a kocsi. Egyes állítások szerint az autó aknára szaladt, mások a németeknek tulajdonították a tragédiát, mondván, a lövedéküktől semmisült meg a jármű s benne az utasok. Steinmetz Miklós Pécsett született, s katona korában került az orosz hadsereg kötelékébe. Mielőtt az utolsó parancsot teljesítette volna, rövid ideig Ecseren és Gyomron is lakott. Utóbbi helyen néhai Katona Andrásék főszegi portáján lelt ideiglenes otthonra. Megoszlanak a vélemények abban is, hogy Steinmetz Ecsetről vagy Gyömrőről indult-e el azon a bizonyos napon. Morovik János még csak 13 éves volt, amikor Steinmetz hamvait először temették Gyömrőn. - Emlékszem arra a napra. A mostani Szabadság tér hősi sírkertjébe temették őt többi társával egyetemben. Elég sokan összegyűltek a sír körül, mi, gyerekek csak tisztes távolból néztük a temetést. - Rendes ember hírében állt Steinmetz Miklós - mondta egy magát megnevezni nem kívánó, köztiszteletben álló idős férfi, szintén Gyömrőről. Annak idején még a község főutcáját is róla nevezték el. Az utca elején álló épület falán sokáig látható volt a bronzból készült dombormű, Steinmetz portréja, amelyet, ha jól tudom, néhai id. Pál Mihály szobrászművész készített. Nem tudom, hová tették a domborművet az utca átkeresztelése után... Az a gyömrői utca már Szent István nevét viseli, bár egy sarkon még a régi utcanév is olvasható - vastagon áthúzva. Ecseren az állomás melletti utca - itt is lakott a parlamenter - azonban ma is Steinmetz Miklós nevét viseli. Ott nem tartották szükségesnek az utcanév-változtatást. Vecsés határában sok éven át állt a Steinmetz-szobor, amely a katonatiszt halálának helyszínét szimbolizálta. Ezt a szobrot is elsodorták a rendszerváltás viharai, a ledöntés után a budatétényi szoborparkban nyert elhelyezést. A televízió regionális műsorában rövid híradást is láthattunk Steinmetz Miklós újratemetéséről. A Fiumei úti temetőben a Nemzeti Sírkert orosz katonai parcellájában helyezték végső nyugalomra, katonai tiszteletadással. Mattheiadesz Konrád, a temetést szervező Globex Press nevében a mikrofon előtt elmondta, hogy Ecser és Gyömrő után immár harmadszor temetik el Steinmetz Miklóst. Földi maradványai hol itt, hol ott kallódtak az elmúlt évtizedekben. Bízik abban, hogy ez az újratemetés volt az utolsó, s most már végleges lesz Steinmetz Miklós nyughelye. A szobor Budatétényen HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE PEST MEGYEI KRÓNIKA 1996. január 5., péntek Fóti schillingek Módosította a Fóti Önkormányzat az iparűzési adó mértékét, és az új rendelet értelmében az adófizetésre kötelezettek közül a termelőtevékenységet végzők az adóalap 8 ezrelékét, a kereskedelmi és vendéglátó-tevékenységet végzők egy százalékát kötelesek fizetni. További változás a helyi adókban, hogy az építményadó január elsejétől a lakásokra is kiterjed. A telekadóban nincs változás, az továbbra is csak 1500 négyzetméter feletti belterületi telkekre vonatkozik. A gépkocsik súlyadóját a minimumon, száz kilogrammonként 400 forintban állapították meg. A község önkormányzata 270 hektáron kíván ipari-kereskedelmi zónát létesíteni, és 90 hektárnyi területre már a részletes rendezési tervet is elkészítette. A tervezés és az előközművesítés költségei fejében, a helyi mezőgazdasági szövetkezet által eladott földterület után négyzetméterenként 20 schillinget kap a település, és természetesen jelentős bevételt vár az idetelepülő vállalkozók adójából is. B. J. Társasházlicit Dunakeszin MUNKATÁRSUNKTÓL Eredménytelenül zárult Dunakeszin az önkormányzat által épített társasház 14 lakásának licitje. A Barátság úton felépült ház négy 52 négyzetméteres és nyolc 32 négyzetméteres lakása eredetileg a szociális lakásállományt növelte volna. Az építés kezdeményezői úgy gondolták, hogy a kis alapterületű lakások, ahol minden közüzemi szolgáltatás külön mérhető és szabályozható, megfelelnek az alacsonyabb jövedelműeknek. A távfűtéses lakótelepi lakásoknál kisebb rezsijük miatt a fiatal házasok, fiatal családok számára elérhető és fenntartható lett volna. Az eredeti tervek szerint pályázat alapján választották volna ki a tizenkét lakás bérlőjét. Az épület elkészült ugyan, de a város képviselő-testülete úgy döntött, hogy mégsem szociális bérlakásokat létesít benne, hanem eladja a tizenkét lakást. Ezzel a döntésével tiszta tulajdoni helyzetet kíván teremteni, ugyanis a tetőtéri két lakás eleve csak öröklakás lehetett volna. A lakásokra meghirdetett első licit azonban eredménytelen volt. Falustaféta TUDÓSÍTÓNKTÓL Február 17-én indul Hernádon az a rendezvénysorozat, amelyben öt környező település, Hernád, Ócsa, Dunavarsány, Bugyi, Felsőpakony lakói - ötször, öt helyen, öten - mérik össze tudásukat. A vándorkupa elnyeréséért folytatott játék öt fordulójában a szellemiek mellett fizikai erőnlétükről is számot adnak a versenyben részt vevők. Tájékozottnak kell lenniök az éppen a versenyt rendező község életéről, hiszen erről is szólnak majd a vetélkedő kérdései. Persze nem maradhat tétlen a rendező község sem, hiszen képviselői bemutatkozó műsorral várják vetélytársaikat. Aztán jöhet az erőnlét összemérése, például Hernádon - mi más lehetne a középpontban - a csirkefogás, tojásváltás. Ebből is látszik, hogy nem igazán a sportversenyek versenyszámai szerepelnek a programban, sokkal inkább a farsangra jellemző, a helyi sajátosságokat be- és megmutató játékok. A rendezvénysorozat havonta egyszer az öt község egyikében zajlik majd, a rendezők reményei szerint nagy érdeklődés és sok-sok vidámság mellett. Nyársapáti libikóka A Nyársapáti Haladás Szövetkezet 1992-ben megválasztott vezetőségének mandátuma a múlt év végén lejárt, így sor került a tisztújító közgyűlés kiírására. A közgyűlésen öttagú új vezetőséget választottak, élén Deli István elnökkel, aki elmondta: sok jóra az idén sem számítanak, hiszen a szövetkezet termelésszerkezete az utóbbi években igencsak leszűkült, már szántóföldjük sincs. Ugyanakkor az ipari tevékenység révén a tavalyi év eredményes volt. G. E. Relatív gyorshajtás - abszolút veszélyek Sajnálatos módon megyénk bármelyik útján készülhetett volna ez a felvétel. A Budaörs közelében a fára csavarodott Zsiguli utasai szerencsére nem sérültek meg súlyosan. A baleset oka feltételezhetően az úgynevezett relatív gyorshajtás. Sajnos nagyon sokan nem ismerik ezt a fogalmat, pedig nem árt tisztában lenni vele. A relatív gyorshajtás azt jelenti, hogy a sofőr nem az út-, időjárási, látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezeti kocsiját, így aztán előfordulhat, hogy 30-35 kilométeres sebesség is veszélyes gyorshajtásnak számít, hiszen a kipörgő kerék, a megcsúszó kocsi a jégen, a havon irányíthatatlanná válik Kancsovszki János felvétele Támogatás a falusi turizmusnak MTI-JELENTÉS Az adókedvezményeknek köszönhetően a jövő évben a falusi turizmusban érdekelt vendéglátók várhatóan számottevő mértékben nem emelik áraikat. Ez azt jelenti, hogy átlagosan és a szolgáltatások minőségétől függően 500-1500 forint között lehet majd egy éjszakát eltölteni a falusi vendéglátóknál. A falusi turizmus ajánlatai a tervek szerint 1996-ban jelennek meg az érdek-képviseleti katalógusban. A falusi vendégfogadás 1996-ban is tíz ágyig, illetve 300 ezer forint bruttó árbevételig továbbra is szjamentes marad. Csáky Csaba tájékoztatott arról is: a sikeres egyeztetések révén az Országgyűlés idegenforgalmi és turisztikai albizottságában a képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy az elkülönített pénzalapokból - például a terület-, valamint a gazdaságfejlesztési, a mezőgazdasági és erdészeti alapból - kapjon pályázati úton megszerezhető támogatást a falusi vendégfogadás. A falusi turizmust hazánkban hasonló okból és módon segítik, mint a nyugat-európai országokban, azaz az esetleges agrártúltermelés levezetésének és a falusi munkanélküliség mérséklésének hatékony módját látják benne. A Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének több mint ezer tagja van. A falusi vendégfogadók hazánkban jelenleg mintegy ötezer vendégággyal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente körülbelül 100 ezer vendégéjszakával lehet a turizmus ezen ágában számolni. budaörsi három „K” Közlekedés, közmű, környezetvédelem a fejlesztési tervekben Elmúltak azok az idők, amikor az újév valamiféle szigorú határnapot jelentett a települések fejlődésében. Igaz, az éves költségvetés megtervezése, elfogadása, illetve a teljesítés számonkérése határidőkhöz kötődik, de az önkormányzatok jelenlegi szűkös anyagi helyzetében a tervek megvalósítása az esetek többségében több évet vesz igénybe, így tehát az év eleji feladatmeghatározások gyakorlatilag a fő hangsúlyokat határozzák meg. Így van ez Budaörsön is, ahol Wittinghof Tamás polgármester a következőket mondta kérdésünkre: - A város üzemeltetésén, működtetésén túl három fő feladatot jelöltünk ki. Az egyik a település belső közlekedésének korszerűsítése, racionalizálása, a másik a közműfejlesztés kiterjesztése, a harmadik pedig a környezet-, különösképpen pedig a zajvédelem. - Menjünk sorba, kezdjük az első k-val! - Hatalmas a város célforgalma, de az átmenő forgalom sem jelentéktelen, s gyakorlatilag mindez szinte az egy szem főutcán bonyolódik le. Ez azt is jelenti, hogy az itt élők - felnőttek és gyerekek, időskorúak - egyfajta permanens balesetveszélyben élnek. A megoldás többlépcsős lehet. Az egyik, a korábban már a Pest Megyei Krónikában is jelzett nyugati autópályafelüljáró, de segítséget jelenthet az autópályával párhuzamos, annak mentén tervezett, úgynevezett ipari út, s természetesen a főutca közlekedésszervezése is. A felsoroltak mindegyike jelentős összegeket igényel, de az önkormányzat igyekszik ezeket a feladatokat összekapcsolni más elképzelésekkel, s így „olcsóbban” születhet meg Budaörs közlekedésének korszerűsítése. - A közmű? - Folytatni kell, a város egész területére folyamatosan ki kell terjeszteni a gáz- és csatornavezeték-építést. De a közműhöz tartozik a telefon is, ahol ismét csak kétirányú a feladatunk: részben szorgalmazzuk az igények mielőbbi kielégítését, ugyanakkor - miután sérelmesnek érezzük - intézményesen fellépünk a Matáv új tarifarendszere ellen, amely véleményünk szerint hátrányos helyzetbe hozta a budaörsi telefonvonal-tulajdonosokat. - És a zajvédelem? - Igazságtalannak érezzük, hogy az egész ország által használt autópálya minden zaja a városunkat terhelje. Úgy véljük, hogy a zajvédő falak megépítésével elviselhetőbbé lehetne tenni a budaörsiek, elsősorban az autópálya közelében élők életét. A megépítése nem lehet a város feladata, bízunk abban, hogy ezt az alapigazságot a közlekedési tárca vezetői és az autópálya üzemeltetői is elfogadják. - Milyen éve lesz Budaörsnek 1996? - Reméljük, hogy sikeres. Ehhez a sikerhez természetesen kell az is, hogy a Budaörsön most kialakuló kereskedelmi, raktározási és szolgáltatókomplexumban jelen levő nagyvállalatok - hazaiak és külföldiek - sikeresek legyenek. S. B. A. Rendőrök egy szatyor pénzzel Nagy volt a riadalom a Trifolium Kft. Alsónémediben lévő telephelyén, amikor észrevették, hogy az éj leple alatt elloptak tőlük két kamiont. A kár meghaladta a nyolcmillió forintot, arról nem is beszélve, hogy le kellett állni a munkával, mert nem volt mivel szállítani az árut. Nem csoda, hogy előbb félmillió, majd egymillió forintos jutalmat ajánlottak fel annak, aki az ellopott gépkocsik nyomára vezeti a rendőröket. Tény, hogy nagyon sok bejelentés érkezett ebben az ügyben, és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi osztályának nyomozói valamennyit ellenőrizték. A sok közül egyik az „igazi” volt. Berceli István alezredes és Stupek István százados 1995. december 19-én Bács megyében járt ebben az ügyben, és 18 óra tájban értek haza. Néhány perccel később Stupekék lakásában megszólalt a néhány napra kölcsönkapott mobiltelefon. A károsult cég egyik vezetője jelentkezett azzal, hogy fontosnak tűnő bejelentés érkezett hozzájuk: valaki egymillió-háromszázezer forintért árulja azokat a bizonyos kamionokat. A két rendőrtiszt ismét útra kelt, és még aznap este a fővárosi Flórián téri parkolóban találkoztak azzal a jó megjelenésű úrral, aki vevőt keresett a kamionokra. Az illető nem gyanakodott, mert a rutinos zsaruk jól játszották a szerepüket. Komoly szándékukhoz sem férhetett kétség, hiszen megmutatták, hogy egy reklámszatyorban ott van náluk a vételár. A pénzt egyébként a Trifolium kölcsönözte erre az alkalomra. Az „eladó” beletekintett a szatyorba, majd miután bizalomgerjesztőnek találta a két urat, hajlandónak mutatkozott arra, hogy megkössék az üzletet. Persze ahhoz először is meg kellett mutatnia az „árut”. Az első állomás egy harmadik kerületi autóstelep volt, ahová akadálytalanul behajtottak. Ott állt az egyik ellopott kamion. Most már nyilvánvaló volt, hogy jó úton járnak, csak arra kellett ügyelni, nehogy közben valaki kereket oldjon a járgányokkal. A rendőrök virágnyelven üzenetet küldtek mobiltelefonon társaiknak, és biztosítást kértek. Időközben megérkeztek a következő telephelyre, Kőbányára, ahol a másik lopott gépkocsi parkolt. Berceli alezredes és társa ezután közölte, hogy a játszma véget ért. Meghökkent útitársuk nem próbált ellenkezni, amikor őrizetbe vették, mindössze élénk káromkodással fejezte ki rosszallását. Az akció éjfél után három órával sikeresen befejeződött. A bíróság azóta előzetes letartóztatásba helyezte a már büntetett V. Lászlót, aki ellen egyébként - korábbi ügyek miatt - a fővárosban már kiadták az elfogatóparancsot. Gál Judit