Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. május

1998-05-02

38 NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT Csak a szűrés védi a felnőtteket Tavaly 427 új beteget regisztráltak a megyében Az elszegényedés, a szűrési fegyelem lazulása, a hajléktalanok és az illegá­lis külföldi vendégmunkások számá­nak gyarapodása, a rendszertelen, egészségtelen életmód­­ mind-mind szerepet játszik abban, hogy gyakor­latilag megállíthatatlanul terjed a ko­rábban elfeledhetőnek hitt és hirde­tett betegség, a tbc. Tavaly Pest me­gyében 427 új beteget regisztráltak, ám számuk valószínűleg ennél több, hiszen a tüdőszűréseken a polgárok­nak alig több mint a fele vesz részt. A Törökbálinton működő tüdőgyógy­intézet hat, a váci kórház pedig egy mozgó tüdőszűrő állomást működtet. Ezek a brigádok egész évben járják a Pest megyei településeket, főként azo­kat, amelyeknek lakói nem vagy csak nagyon nehezen juthatnának el tüdőszű­résre - tudtuk meg dr. Weltner Amália főorvos asszonytól. Egyébként szó van arról, hogy a tüdőgyógyintézet átveszi a váci kórháztól a hetedik szűrőállomást annak érdekében, hogy egy kézben tart­sák ezt a feladatot. Jóllehet, minden le­hetséges tájékoztatási eszközt igénybe vesznek azért, hogy a lakosság mind szélesebb körben szerezzen tudomást a szűrések időpontjáról, nagyon sokan évek óta nem vettek részt ezen a néhány perces vizsgálaton. A főorvos asszony szerint a tüdőszűrés ma is kötelező, de mert a média ennek ellenkezőjét állítot­ta, az emberek ezt elhanyagolják, és ez nagyon nagy baj. A tébécé 1990 óta ütötte fel a fejét újra Magyarországon, bár ez nem egyedi, hanem világjelenség. A betegek száma évről évre nőtt, tulaj­donképpen mostanra stagnált. Pest me­gyében jelenleg több mint 800 tébécés beteget tartanak nyilván, s ezzel a máso­dik-harmadik helyet foglalja el a fertő­­zöttségi listán. Az első Szabolcs megye, a második és a harmadik helyen felvált­va osztozik Pest megye, illetve Buda­pest. Ez pedig azt jelenti, hogy itt a tébé­cé előfordulása meghaladja az országos átlagot. Dr. Weltner Amália tapasztala­tai szerint az emberek nem törődnek eléggé egészségükkel, pedig a tbc gyó­gyítható, ha korán felismerik. Ráadásul a gyógykezelés és a hozzá szükséges gyógyszerek ingyenesek. A gyerekeket óvják a védőoltások, hiszen újszülött ko­rukban — néhány kivételes esettől elte­kintve - kötelezően megkapják a BCG- oltást, másodszor 11 éves korukban, vé­gül 18 évesen. A fiatal felnőttek eseté­ben azonban gondot okoz, hogy azokat, akik már nem iskolába járnak, hanem esetleg dolgoznak vagy kallódnak, ne­hezen tudják utolérni. Mégis, tavaly pél­dául csak két tébécés gyereket regiszt­ráltak. A védőoltás alkalmazását tekint­ve egyébként Magyarország világvi­szonylatban az első helyen áll, és szűré­si módszere is unikumnak számít. A felnőtteket csak a tüdőszűrések védhetik, ezért is lenne fontos, hogy részt vegyenek ezen minden alkalom­mal. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy sem a hajléktalanokat, sem az illegálisan itt dolgozó külföldi vendégmunkásokat nem tudják beidézni, ők pedig maguktól nem mennek el szűrővizsgálatra. Holott egy-egy tébécés beteg egy év alatt 10-15 embert is megfertőzhet. A nyilvántartott tébécés betegeknek csaknem fele fertőz. Az elszegényedés következtében na­gyon sok ember rosszul táplált, szerve­zete legyengült, így sokkal inkább ki van téve a fertőzéseknek, a tébécének is. Az ENSZ Egészségügyi Világszerveze­tének adatai szerint pedig a régi gyógy­szereknek ellenálló új vírustörzsek zú­dulhatnak az emberiségre. A főorvos asszony abban reménykedik, hogy az AIDS elleni küzdelem, a gyógyítása ér­dekében folytatott kutatások eredményt hoznak a tébécé esetében is. Az AIDS- nek ugyanis meglehetősen gyakran a té­bécé a szövődménye. A tüdőszűrésnek azonban a tüdőrák felismerésében is hatalmas szerepe van. A betegek gyakran már olyan állapotban kerülnek a tüdőgyógyintézetbe - mond­ta dr. Weltner Amália -, amikor már a műtét sem segít. Pedig a tüdőrák egyet­len ma ismert gyógyítási módja a műtét. A főorvos asszony szerint a szakma so­kat vár az egészségügyi törvényben meg­jelenő új szűrési rendelettől, amely több eszközt ad az orvosok kezébe, hogy az embereket jobban presszionálják a tüdő­szűréseken való részvételre. Igaz, a köte­lező jelleget vitatják sokan, azzal, hogy sérti az emberi jogokat. Az orvosok sze­rint azonban ez az érv kétélű. Mert az egészséges embereknek is joguk van ah­hoz, hogy ne betegedjenek meg mások hanyagsága, nemtörődömsége miatt. Csoknyay Edit Érden is számos fertőzést találtak már HANCSOVSZH JÁNOS FELVÉTELE A Malév akciója most azoknak szól, akik májusban mondják ki a boldogító igent, vagy ebben a hónapban ünnepük házassági évfordulójukat. Ha a mézesheteket Önök is a világ más tájain szeretnék eltölteni, vegyék igénybe májusi kedvezményes ajánlatainkat! Európa tizenöt városába, továbbá Kairóba és Larnakába utazhat­nak, jelentős árengedménnyel. A Malév elkíséri Önöket, akár a világ végére is. Berlin, München, Prága, Stuttgart: 26 900 Ft + repülőtéri illeték Brüsszel, Koppenhága, Düsseldorf: 29 900 Ft Frankfurt, Milánó, London: + repülőtéri illeték Barcelona, Kairó, Hamburg, Helsinki, 33 900 Ft Larnaka, Szentpétervár, Stockholm: + repülőtéri illeték Kérjük, a jegyvásárláskor hozzák magukkal a házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is! Szállunk rendelkezésére Járatainkról toáb­bi információ a 06 80 212121-es zöld számon, a 235 3560-as telefonszámon, a www.m­alev.hu internet-címen, valamint a budapesti és vidéki jegyirodákban, illetve a Malév Partner­ irodákban kapható. A­kár a világ végére is! .Visszhang. Életek mentője Mi alakítja a pályaválasztást? Hát bi­zony, sokszor a véletlen. Kit akarata, kit szerencséje, kit jó sorsa, most a sors sze­szélye viszi-taszítja arra az egyetlen le­hetséges pályára, amit majd művel. Lo­vas Ottó ceglédi mentőtiszt sorsa a vé­letlenen múlt. Nem sikerült egyetemi felvételije, s ismerőse-barátja javasolta neki a mentősséget. Mindannyiunk sze­rencséjére. Örül ennek Lovas Ottó is Költői Ádám mikrofonja előtt a Cegléd Rádió 88 műsorában, de örülhet ennek mindenki, aki a ceglédi mentőállomás működési körzetében él, mert lelkiisme­retes, minden szempontból példásan élő és tevékenykedő emberről van szó. Le­het, ha Amerikában élne, már filmsoro­zatban látnánk viszont emlékeit. De ez itt Magyarország, Cegléd, ahol bár legalább ötven, de az is lehet, tán száz kisgyermek pótkereszt­apja, azaz, ezen kisbabák a mentőben jöttek a világra, szinte egy sem tud róla, keresztelőre nem hívják. A mentőtiszt valahogy megbékélt ezzel a helyzettel. Tudja, neki az a dolga, segítsen, ment­sen. Nem a háláért teszi, amit tesz. Na mármost, ha Lovas Ottó nem mondja ki, mi kimondhatjuk: ettől azért még jóles­ne neki némi köszönet. A mentőtiszt minden bizonnyal visszautasítaná ezt, önérzetesen azt mondaná, neki elég az a sugárzás, ami a megmentett emberek szeméből árad. Nem tudni, Lovas Ottó valaha hőssé akart-e válni. Nem tudni, mikor jött rá, hogy az élet nem mese. Meg a mesének sincsenek ma már hősei. Korunk nem kedvez a hősiességnek se. Lehet, hogy éppen akkor jött rá minderre, amikor le­mondott a mentőállomás vezetői megbí­zatásáról? Mert vezető is volt, a kivonu­lás mellett a papírmunkát is vitte. Ma sem sajnálja, hogy a vonulást, az igazi mentőzést választotta. Lovas Ottó szíve - s ezt is megtudhat­ták a rádióhallgatók - akkor fáj a legjob­ban, ha gyermekbalesethez hívják, ha fiatal az áldozat, aki élhetett volna még. S itt találkoznak a véletlenek: az élet vé­gét sem akarja senki, de odatalál az, aki­nek sorsát is véletlen, szerencsés véletle­nünk alakította. B.O. _________Olvasóink Írták_________ Nemzeti park és a szülőföld szeretete Sihederkoromból még egészséges ter­mészeti környezetben, kiegyensúlyo­zott, változatos kultúrát ápoló boldog emberekre emlékszem. Dús lombú erdő­ket, üde zöld réteket, kalászillatú mező­ket érlelt a meleg nyár, havas fehéren köszöntött ránk szépségeivel a tartós tél. Ilyen volt kicsiny falum, ahol születtem. Az elmúlt évtizedek mindent felborí­tottak. Feldúlták az emberek lelki életét, elsorvasztották a szülőföld szeretetét, kibillent a természet sok évszázados egyensúlya. Mi most a teendő? A Nemzeti park-program lehet az egyik igen jelentős lépés megyénkben is természeti értékeink megmentésére, még akkor is, ha ezt a funkcióját nem képes egyik napról a másikra betölteni. Ez esetben a türelem nem csupán rózsát terem, hanem újra élvezhető, eleven ter­mészeti szépségeket valamennyi honfi­társunk és az idegenforgalom számára. Égetően szükség van köreinkben is a szemléletváltásra, az önző rövidlátásból adódó természetkárosítás megállítására. Tegyük meg szülőföldünk érdekében! Nagyon fontos, hogy itt az Ipoly völgyé­ben is megértsük a nemzeti park létfon­tosságát, és az ennek fejlesztésére, vé­delmére hozott intézkedésekkel össz­hangba hozzuk napi gazdasági, kulturá­lis és egyéb sporttevékenységeinket. A szülőföld fogalomköréhez harmo­nikusan kapcsolódik a természet élővilá­ga, az itt élő népek a maguk évszázados kulturális, történelmi értékeivel, neveze­tességeivel és minden, amit e szűkebb hazánkban közösen magunkénak mond­hatunk, amit mi hoztunk létre. „A szülőföld szeretete a legmélyebb, legnemesebb érzelmek egyike” — írja Madách Imre. Hozzáfűzhetjük, hogy az érzelmi-esztétikai nevelés, az egészsé­ges személyiségfejlesztés fontos célja és eszköze, amelyhez adott a közvetlen tapasztalat. Tartsuk szem előtt. E soro­kat olvasva talán úgy tűnhet, hogy kis­sé elvont, érzelgős hangzatú húrokat pengetek, mégis úgy érzem, hogy ez is a napi életünkhöz tartozik. Úgy érzem, a távlati céltudatot, a dolgok érzelmi­emberi oldalát is alapul kell vennünk, amikor ily nagy horderejű kérdéseket­­fejtegetünk. Éppen a nemzeti park ala­kítása során is nemegyszer parcellányi bagatell kérdéseken is folytak parázs viták, és ma is elhangzanak heves el­lenvetések. Meggyőző érveink sorába ne restell­­jük besorolni és hangsúlyozni, hogy szülőföldünkről van szó. Ennek jelené­ről és jövőjéről, ahol jó lenne, ha a gyer­mekeink, unokáink is láthatnák azt a sok felejthetetlen szépet, amelyet mi csepe­redő korunkban. Olyan környezeti felté­telek formálásán munkálkodjunk tehát, amelyben a jövő generáció testben-lé­­lekben egészségesen élhet. Együd Géza Kemence Harcban a szúnyogokkal Hatodik éve töretlenül folytatom küzdel­memet a szúnyogok ellen. Duna-parti la­kos lévén, a legjobban veszélyeztetett te­rületen élek Budapest Lidója, a Római­part mellett, Budakalászon. Azon a he­lyen, ahol a rendszerváltással megszűnt regionális szúnyogirtás újkori határa van. Mivel a „leosztott” feladat már önkor­mányzati hatáskör, a III. kerületi és a bu­dakalászi önkormányzat más-más időben irtat, ezért amikor a Római-part felett per­metez a repülő, a szúnyog átmenekül Bu­­dakalászra, Szentendrére és fordítva! Az elmúlt időszakban alkalmam volt megismerni a hazai szúnyogirtás mecha­nizmusát, árait, gyakorlatát. A két szak­cég (Corax Kft., Rovert Kft.) szinte azo­nos szintű szolgáltatást nyújt, mindkettő sikerrel érvényesíti a megrendelő önkor­mányzatokkal szemben saját érdekeit. A „repülés” vagy „füstölés” darabjáért fi­zet az önkormányzat, nem eredményre. Az elmúlt nyáron az USA-ban töltöttem néhány hetet, New Jerseyben, a Dele­­vare folyó partján. A második napon tűnt fel pecázás közben, hogy szürkület­kor apró, fényes szentjánosbogarak le­pik be a vízparti rézsűt, szúnyogok he­lyett. Házigazdámat kérdeztem megdöb­benve: „Hol vannak a vérszívók, most volt irtás?” Nevetve csodálkozott rám: „Nálunk arra nincs pénz, hogy hetente autóról füstöljünk, repülőről permetez­zünk sok ezer hektárnyi vízpartot”. Ott május elején, a populáció kezdetén irtják a lárvákat, és kész. Ráadásul az első a kémiai vegyszerezés, a másik megoldás biológiai. Az ottani gyakorlat, hogy a szolgálta­tásra pályázó vállalkozó garanciát vállal a szúnyogmentességért, az állampolgár zavartalan nyaralásáért. A vállalkozó bízza meg a biológust, aki figyeli a lár­vák kikelésének idejét. És ez jelentősen olcsóbb így! Az itthoni cégek ismerik a módszert. Vajon miért nem használják? És vajon miért nincs központi gazdája ennek a feladatnak, amikor kevés ennél közérdekűbb feladat létezik? Gondolja­nak arra, hogy bár csak évente 4-5 hóna­pig tart a probléma, de nemcsak a 10 millió magyart, hanem a sok millió tu­ristát is zavarják a szúnyogok, a kerthe­lyiségek vendégeit, a munka után szabad levegőre vágyó állampolgárt, az óvo­dák, bölcsődék udvarán levegőző gyere­keket, a szabadtéri sport- és kulturális programok résztvevőit. Idén már febru­árban kerestem az illetékest, mi várható erre a nyárra? Megtudtam, hogy a Bala­ton 100 százalékos állami támogatást kap, a Dunakanyar csupán 50 százalékos kormányzati segítségből (Dunakanyar Intéző Bizottsága) kell hogy megoldja az idei szúnyogproblémát. Na, megnyu­godtam. Különösen, mikor Nemcsók Já­nos úr nyilatkozott a tévében, hogy idén nem lesz szúnyoginvázió, erről ő gon­doskodik. A korai tavasz idén hamarabb borítot­ta virágba a természetet, korábban kizöl­­dült a táj. És kikeltek a szúnyoglárvák, de ki ám! Délután a Római- parton, Bu­dakalászon, Szentendrén, a Duna-parton felhőkben röpködnek! És a mai napig még egyik „szúnyo­­gos” cég sem írt alá szerződést! Kőműves László Budakalász

Next