Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. május
1998-05-02
38 NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT Csak a szűrés védi a felnőtteket Tavaly 427 új beteget regisztráltak a megyében Az elszegényedés, a szűrési fegyelem lazulása, a hajléktalanok és az illegális külföldi vendégmunkások számának gyarapodása, a rendszertelen, egészségtelen életmód mind-mind szerepet játszik abban, hogy gyakorlatilag megállíthatatlanul terjed a korábban elfeledhetőnek hitt és hirdetett betegség, a tbc. Tavaly Pest megyében 427 új beteget regisztráltak, ám számuk valószínűleg ennél több, hiszen a tüdőszűréseken a polgároknak alig több mint a fele vesz részt. A Törökbálinton működő tüdőgyógyintézet hat, a váci kórház pedig egy mozgó tüdőszűrő állomást működtet. Ezek a brigádok egész évben járják a Pest megyei településeket, főként azokat, amelyeknek lakói nem vagy csak nagyon nehezen juthatnának el tüdőszűrésre - tudtuk meg dr. Weltner Amália főorvos asszonytól. Egyébként szó van arról, hogy a tüdőgyógyintézet átveszi a váci kórháztól a hetedik szűrőállomást annak érdekében, hogy egy kézben tartsák ezt a feladatot. Jóllehet, minden lehetséges tájékoztatási eszközt igénybe vesznek azért, hogy a lakosság mind szélesebb körben szerezzen tudomást a szűrések időpontjáról, nagyon sokan évek óta nem vettek részt ezen a néhány perces vizsgálaton. A főorvos asszony szerint a tüdőszűrés ma is kötelező, de mert a média ennek ellenkezőjét állította, az emberek ezt elhanyagolják, és ez nagyon nagy baj. A tébécé 1990 óta ütötte fel a fejét újra Magyarországon, bár ez nem egyedi, hanem világjelenség. A betegek száma évről évre nőtt, tulajdonképpen mostanra stagnált. Pest megyében jelenleg több mint 800 tébécés beteget tartanak nyilván, s ezzel a második-harmadik helyet foglalja el a fertőzöttségi listán. Az első Szabolcs megye, a második és a harmadik helyen felváltva osztozik Pest megye, illetve Budapest. Ez pedig azt jelenti, hogy itt a tébécé előfordulása meghaladja az országos átlagot. Dr. Weltner Amália tapasztalatai szerint az emberek nem törődnek eléggé egészségükkel, pedig a tbc gyógyítható, ha korán felismerik. Ráadásul a gyógykezelés és a hozzá szükséges gyógyszerek ingyenesek. A gyerekeket óvják a védőoltások, hiszen újszülött korukban — néhány kivételes esettől eltekintve - kötelezően megkapják a BCG- oltást, másodszor 11 éves korukban, végül 18 évesen. A fiatal felnőttek esetében azonban gondot okoz, hogy azokat, akik már nem iskolába járnak, hanem esetleg dolgoznak vagy kallódnak, nehezen tudják utolérni. Mégis, tavaly például csak két tébécés gyereket regisztráltak. A védőoltás alkalmazását tekintve egyébként Magyarország világviszonylatban az első helyen áll, és szűrési módszere is unikumnak számít. A felnőtteket csak a tüdőszűrések védhetik, ezért is lenne fontos, hogy részt vegyenek ezen minden alkalommal. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy sem a hajléktalanokat, sem az illegálisan itt dolgozó külföldi vendégmunkásokat nem tudják beidézni, ők pedig maguktól nem mennek el szűrővizsgálatra. Holott egy-egy tébécés beteg egy év alatt 10-15 embert is megfertőzhet. A nyilvántartott tébécés betegeknek csaknem fele fertőz. Az elszegényedés következtében nagyon sok ember rosszul táplált, szervezete legyengült, így sokkal inkább ki van téve a fertőzéseknek, a tébécének is. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint pedig a régi gyógyszereknek ellenálló új vírustörzsek zúdulhatnak az emberiségre. A főorvos asszony abban reménykedik, hogy az AIDS elleni küzdelem, a gyógyítása érdekében folytatott kutatások eredményt hoznak a tébécé esetében is. Az AIDS- nek ugyanis meglehetősen gyakran a tébécé a szövődménye. A tüdőszűrésnek azonban a tüdőrák felismerésében is hatalmas szerepe van. A betegek gyakran már olyan állapotban kerülnek a tüdőgyógyintézetbe - mondta dr. Weltner Amália -, amikor már a műtét sem segít. Pedig a tüdőrák egyetlen ma ismert gyógyítási módja a műtét. A főorvos asszony szerint a szakma sokat vár az egészségügyi törvényben megjelenő új szűrési rendelettől, amely több eszközt ad az orvosok kezébe, hogy az embereket jobban presszionálják a tüdőszűréseken való részvételre. Igaz, a kötelező jelleget vitatják sokan, azzal, hogy sérti az emberi jogokat. Az orvosok szerint azonban ez az érv kétélű. Mert az egészséges embereknek is joguk van ahhoz, hogy ne betegedjenek meg mások hanyagsága, nemtörődömsége miatt. Csoknyay Edit Érden is számos fertőzést találtak már HANCSOVSZH JÁNOS FELVÉTELE A Malév akciója most azoknak szól, akik májusban mondják ki a boldogító igent, vagy ebben a hónapban ünnepük házassági évfordulójukat. Ha a mézesheteket Önök is a világ más tájain szeretnék eltölteni, vegyék igénybe májusi kedvezményes ajánlatainkat! Európa tizenöt városába, továbbá Kairóba és Larnakába utazhatnak, jelentős árengedménnyel. A Malév elkíséri Önöket, akár a világ végére is. Berlin, München, Prága, Stuttgart: 26 900 Ft + repülőtéri illeték Brüsszel, Koppenhága, Düsseldorf: 29 900 Ft Frankfurt, Milánó, London: + repülőtéri illeték Barcelona, Kairó, Hamburg, Helsinki, 33 900 Ft Larnaka, Szentpétervár, Stockholm: + repülőtéri illeték Kérjük, a jegyvásárláskor hozzák magukkal a házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is! Szállunk rendelkezésére Járatainkról toábbi információ a 06 80 212121-es zöld számon, a 235 3560-as telefonszámon, a www.malev.hu internet-címen, valamint a budapesti és vidéki jegyirodákban, illetve a Malév Partner irodákban kapható. Akár a világ végére is! .Visszhang. Életek mentője Mi alakítja a pályaválasztást? Hát bizony, sokszor a véletlen. Kit akarata, kit szerencséje, kit jó sorsa, most a sors szeszélye viszi-taszítja arra az egyetlen lehetséges pályára, amit majd művel. Lovas Ottó ceglédi mentőtiszt sorsa a véletlenen múlt. Nem sikerült egyetemi felvételije, s ismerőse-barátja javasolta neki a mentősséget. Mindannyiunk szerencséjére. Örül ennek Lovas Ottó is Költői Ádám mikrofonja előtt a Cegléd Rádió 88 műsorában, de örülhet ennek mindenki, aki a ceglédi mentőállomás működési körzetében él, mert lelkiismeretes, minden szempontból példásan élő és tevékenykedő emberről van szó. Lehet, ha Amerikában élne, már filmsorozatban látnánk viszont emlékeit. De ez itt Magyarország, Cegléd, ahol bár legalább ötven, de az is lehet, tán száz kisgyermek pótkeresztapja, azaz, ezen kisbabák a mentőben jöttek a világra, szinte egy sem tud róla, keresztelőre nem hívják. A mentőtiszt valahogy megbékélt ezzel a helyzettel. Tudja, neki az a dolga, segítsen, mentsen. Nem a háláért teszi, amit tesz. Na mármost, ha Lovas Ottó nem mondja ki, mi kimondhatjuk: ettől azért még jólesne neki némi köszönet. A mentőtiszt minden bizonnyal visszautasítaná ezt, önérzetesen azt mondaná, neki elég az a sugárzás, ami a megmentett emberek szeméből árad. Nem tudni, Lovas Ottó valaha hőssé akart-e válni. Nem tudni, mikor jött rá, hogy az élet nem mese. Meg a mesének sincsenek ma már hősei. Korunk nem kedvez a hősiességnek se. Lehet, hogy éppen akkor jött rá minderre, amikor lemondott a mentőállomás vezetői megbízatásáról? Mert vezető is volt, a kivonulás mellett a papírmunkát is vitte. Ma sem sajnálja, hogy a vonulást, az igazi mentőzést választotta. Lovas Ottó szíve - s ezt is megtudhatták a rádióhallgatók - akkor fáj a legjobban, ha gyermekbalesethez hívják, ha fiatal az áldozat, aki élhetett volna még. S itt találkoznak a véletlenek: az élet végét sem akarja senki, de odatalál az, akinek sorsát is véletlen, szerencsés véletlenünk alakította. B.O. _________Olvasóink Írták_________ Nemzeti park és a szülőföld szeretete Sihederkoromból még egészséges természeti környezetben, kiegyensúlyozott, változatos kultúrát ápoló boldog emberekre emlékszem. Dús lombú erdőket, üde zöld réteket, kalászillatú mezőket érlelt a meleg nyár, havas fehéren köszöntött ránk szépségeivel a tartós tél. Ilyen volt kicsiny falum, ahol születtem. Az elmúlt évtizedek mindent felborítottak. Feldúlták az emberek lelki életét, elsorvasztották a szülőföld szeretetét, kibillent a természet sok évszázados egyensúlya. Mi most a teendő? A Nemzeti park-program lehet az egyik igen jelentős lépés megyénkben is természeti értékeink megmentésére, még akkor is, ha ezt a funkcióját nem képes egyik napról a másikra betölteni. Ez esetben a türelem nem csupán rózsát terem, hanem újra élvezhető, eleven természeti szépségeket valamennyi honfitársunk és az idegenforgalom számára. Égetően szükség van köreinkben is a szemléletváltásra, az önző rövidlátásból adódó természetkárosítás megállítására. Tegyük meg szülőföldünk érdekében! Nagyon fontos, hogy itt az Ipoly völgyében is megértsük a nemzeti park létfontosságát, és az ennek fejlesztésére, védelmére hozott intézkedésekkel összhangba hozzuk napi gazdasági, kulturális és egyéb sporttevékenységeinket. A szülőföld fogalomköréhez harmonikusan kapcsolódik a természet élővilága, az itt élő népek a maguk évszázados kulturális, történelmi értékeivel, nevezetességeivel és minden, amit e szűkebb hazánkban közösen magunkénak mondhatunk, amit mi hoztunk létre. „A szülőföld szeretete a legmélyebb, legnemesebb érzelmek egyike” — írja Madách Imre. Hozzáfűzhetjük, hogy az érzelmi-esztétikai nevelés, az egészséges személyiségfejlesztés fontos célja és eszköze, amelyhez adott a közvetlen tapasztalat. Tartsuk szem előtt. E sorokat olvasva talán úgy tűnhet, hogy kissé elvont, érzelgős hangzatú húrokat pengetek, mégis úgy érzem, hogy ez is a napi életünkhöz tartozik. Úgy érzem, a távlati céltudatot, a dolgok érzelmiemberi oldalát is alapul kell vennünk, amikor ily nagy horderejű kérdéseketfejtegetünk. Éppen a nemzeti park alakítása során is nemegyszer parcellányi bagatell kérdéseken is folytak parázs viták, és ma is elhangzanak heves ellenvetések. Meggyőző érveink sorába ne restelljük besorolni és hangsúlyozni, hogy szülőföldünkről van szó. Ennek jelenéről és jövőjéről, ahol jó lenne, ha a gyermekeink, unokáink is láthatnák azt a sok felejthetetlen szépet, amelyet mi cseperedő korunkban. Olyan környezeti feltételek formálásán munkálkodjunk tehát, amelyben a jövő generáció testben-lélekben egészségesen élhet. Együd Géza Kemence Harcban a szúnyogokkal Hatodik éve töretlenül folytatom küzdelmemet a szúnyogok ellen. Duna-parti lakos lévén, a legjobban veszélyeztetett területen élek Budapest Lidója, a Rómaipart mellett, Budakalászon. Azon a helyen, ahol a rendszerváltással megszűnt regionális szúnyogirtás újkori határa van. Mivel a „leosztott” feladat már önkormányzati hatáskör, a III. kerületi és a budakalászi önkormányzat más-más időben irtat, ezért amikor a Római-part felett permetez a repülő, a szúnyog átmenekül Budakalászra, Szentendrére és fordítva! Az elmúlt időszakban alkalmam volt megismerni a hazai szúnyogirtás mechanizmusát, árait, gyakorlatát. A két szakcég (Corax Kft., Rovert Kft.) szinte azonos szintű szolgáltatást nyújt, mindkettő sikerrel érvényesíti a megrendelő önkormányzatokkal szemben saját érdekeit. A „repülés” vagy „füstölés” darabjáért fizet az önkormányzat, nem eredményre. Az elmúlt nyáron az USA-ban töltöttem néhány hetet, New Jerseyben, a Delevare folyó partján. A második napon tűnt fel pecázás közben, hogy szürkületkor apró, fényes szentjánosbogarak lepik be a vízparti rézsűt, szúnyogok helyett. Házigazdámat kérdeztem megdöbbenve: „Hol vannak a vérszívók, most volt irtás?” Nevetve csodálkozott rám: „Nálunk arra nincs pénz, hogy hetente autóról füstöljünk, repülőről permetezzünk sok ezer hektárnyi vízpartot”. Ott május elején, a populáció kezdetén irtják a lárvákat, és kész. Ráadásul az első a kémiai vegyszerezés, a másik megoldás biológiai. Az ottani gyakorlat, hogy a szolgáltatásra pályázó vállalkozó garanciát vállal a szúnyogmentességért, az állampolgár zavartalan nyaralásáért. A vállalkozó bízza meg a biológust, aki figyeli a lárvák kikelésének idejét. És ez jelentősen olcsóbb így! Az itthoni cégek ismerik a módszert. Vajon miért nem használják? És vajon miért nincs központi gazdája ennek a feladatnak, amikor kevés ennél közérdekűbb feladat létezik? Gondoljanak arra, hogy bár csak évente 4-5 hónapig tart a probléma, de nemcsak a 10 millió magyart, hanem a sok millió turistát is zavarják a szúnyogok, a kerthelyiségek vendégeit, a munka után szabad levegőre vágyó állampolgárt, az óvodák, bölcsődék udvarán levegőző gyerekeket, a szabadtéri sport- és kulturális programok résztvevőit. Idén már februárban kerestem az illetékest, mi várható erre a nyárra? Megtudtam, hogy a Balaton 100 százalékos állami támogatást kap, a Dunakanyar csupán 50 százalékos kormányzati segítségből (Dunakanyar Intéző Bizottsága) kell hogy megoldja az idei szúnyogproblémát. Na, megnyugodtam. Különösen, mikor Nemcsók János úr nyilatkozott a tévében, hogy idén nem lesz szúnyoginvázió, erről ő gondoskodik. A korai tavasz idén hamarabb borította virágba a természetet, korábban kizöldült a táj. És kikeltek a szúnyoglárvák, de ki ám! Délután a Római- parton, Budakalászon, Szentendrén, a Duna-parton felhőkben röpködnek! És a mai napig még egyik „szúnyogos” cég sem írt alá szerződést! Kőműves László Budakalász