Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. november
1999-11-01
Nehéz elképzelni, hogy Magyarország egész lakossága, meg még kétmillió ember egyetlen városban él, mégsem érezni kellemetlen zsúfoltságot, a közlekedés kiváló, és minden működik. Korea fővárosa, Szöul ilyen. A hatszáz éves múltú dél-koreai fővárost hegyek övezik, és éppúgy nagy folyó szeli ketté, mint Budapestet. Csak ez a folyó, a Hon még a Dunánál is jóval szélesebb, és sokkal több a híd, amely a nyolcszáz négyzetkilométer területű város két oldalát összeköti. Ezek a hidak elsősorban praktikusak. Nem sokat cifrázták őket az építők, nyilvánvaló volt a fő cél, hogy viseljék el a hatalmas autóáradat nyomását. Szöul sokarcú város. Itt is bőven vannak üvegfalú toronyházak az üzleti világ igényei szerint, mint minden nagyvárosban. De a nagy házak tövében még mindenfelé sűrűn látni az apró, pagodatetejű házikókat, kicsi utcácskákkal, boltokkal. Bár mondják, ma már sokkal drágább hagyományos, régi épületben lakni, mint újban. Az új házak is mind a praktikum jegyében épültek. Óriási lakótelepek, amelyek már nem is férnek el a főváros területén. Terjeszkednek a hegyekben, és maguk a szöuliak sem szeretik az egyforma kockaépületek látványát. De elfogadják a 15-20 emeletes blokkokat, mert ez a legcélszerűbb. A külsőre barátságtalan építmények belül valóságos kis üzemek, ahol állandóan van valami ügyelet. Ha elakad a lift a tizenhetedik emeleten, csak egy gombot kell megnyomni, rögtön megszólal egy hang, „veszi az adást”, máris csinál valamit, s a lift mehet tovább. A lakások is nagyobbak, mint a mi lakótelepeinken, nem ritka, hogy több fürdőszoba is tartozik egy-egy lakáshoz. Talán ez a szigorú praktikum, ami miatt a koreaiak, ha tehetik, nagyon szívesen játszanak, építenek a városban szép parkokat, és őrzik a pompás régi épületeiket is. Az ország első számú nemzeti kincse is Szöulban van. A Sungnyemun kapu évszázadokig a város déli bejárata volt. 1398-ban épült, s Jangnyong herceg írása díszíti, azé a hercegé, aki felülről lefelé írt, s nem balról jobbra. Ez a kapu a város szívében egyforma távolságra van a nagy bankok üvegpalotáitól és a Namdemun piactól, amelyben ugyancsak üzletek köttetnek, de egészen más külsőségek között, mint a pénzvilágban. Ez a piac aprócska, keskeny utcákból áll, egymásba érő boltocskákkal, járdán és úttesten hatalmas kirakodóvásárral. Itt mindent kapni, és mindent sokkal olcsóbban. Némi alku után meg még olcsóbban. Van Chanel táska és Gucci blúz. Igazi, mert - úgy mesélik - az igazit is itt gyártják, csak egy kicsit több készül ugyanott, ugyanabból az anyagból, ugyanolyan dizájnnal, mint amit másutt francia termékként ismer meg a világ, és ezt a többletet itt helyben dobják piacra. Van minden elképzelhető és elképzelhetetlen étel, medúza, lepkebab és polip szárítva, és elevenen is. Az eleven polipot ott helyben kiemelik az akváriumból, ha a kedves vendég kívánja, a halaskofa egy bárddal felcsapkodja, tányérra dobja, és lehet máris lakomázni a pálcikákon ficánkoló poliplábakat. De nem kötelező. Szöulban még a poliplábnál is sokkal meghökkentőbb, hogy 12 millió ember életét úgy meg tudják szervezni, hogy a nap minden szakában lehet közlekedni, s a dugók - ha vannak — nem nagyobbak, mint nálunk. A nyolc metróvonal hossza az idén még „csak” 221 kilométer, de jövőre eléri a 278 kilométert. A szerelvények kényelmesek, többnyire ülni is lehet, s kora hajnaltól éjfélig kéthárom percenként suhannak be az állomásokra, amelyek két-három percnyi távolságra vannak egymástól. Elképesztően tiszták, és időnként Vivaldi zenéje szól a mennyezetről. A koreai főváros évente közel nyolcmilliárd dolláros költségvetésből gazdálkodik. Hak Dzse Kim, Szöul alpolgármestere, aki a város infrastruktúrájáért felel, nagyon készségesen magyaráz a költségvetésről. Az idén több mint 900 millió dollárt költenek a metró fejlesztésére. A hálózat működtetése további bő félmilliárd dollárba kerül. Több mint félmilliárd dollárt fordítanak lakásépítésre. A fejlesztésekre szánt pénzekből már évek óta elkülönítenek 40 millió dollárt, hogy meglegyen a fedezet az új stadionra, ahol majd a 2002- es foci-vb megnyitóját tartják. Bár Szöulnak vannak kiváló stadionjai, hiszen 1988-ban itt tartották az olimpiát, a foci-vb - amelyet Japánnal közösen rendeznek - új stadiont kíván. A teljes költsége mintegy 180 millió dollár lesz. A bevételek döntő része, 77 százaléka a főváros által szedett adókból származik. Sokféle címen szednek pénzt, van például a lóverseny, vagy a cigarettaforgalom után fizetett adó is. De az egy főre jutó költségvetés magasabb az egy főre jutó adóknál. Vannak egyéb bevételei is a fővárosnak, s a legkisebb tétel, kevesebb mint öt százalék származik állami támogatásból. A szöuli önkormányzat függetlennek tartja magát a kormánytól, de az természetes gyakorlat, hogy a polgármester jelen van a minisztériumok fontos, a fővárost érintő döntéseinél. A szöuliak minden városukat érintő adatot megismerhetik az internetről, ami ott egyre több háztartás része. Ahogy a mobiltelefon is állandóan csilingel az utcán, metróban és mindenfelé: a 45 milliós országban 25 millió mobiltelefon működik. Peredi Ágnes Kilátó. Szöul: pagodák és toronyházak **»»»*. ....... Körös-körül hegyek övezik a várost Buddhista szerzetes. Az utcán készíti és árulja festményeit a szerző felvételei NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ 33 Ha áram van, minden van a pozitív energia