Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. január

2000-01-10

24 NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2000. JANUÁR 10., HÉTFŐ Vác természeti értékei Növényritkaságok a barokk hangulatot idéző püspöki kertben Vác határait egykor összefüggő erdőség borította, a Duna partjától egészen a Naszály csúcsáig. A legenda szerint Géza herceg 1074-ben sűrű erdőségben táborozott a Duna partján, ahol csupán egyetlen ember élt, egy Vác nevű reme­te. A város alapításától több száz esz­tendő telt el addig, amíg az erdő a meredekebb hegyoldalakra szorult, át­adva helyét gyümölcsö­söknek, szántóknak. Négy évszázaddal ezelőtt jelentek meg házak is a tájban, akkor, amikor a város már nem fért el a várfalak mögött. És még száz éve sincs, hogy sza­bályozták a Dunát, eltün­tetve ártéri erdőket. De eltűntek a szőlők is a vá­ros környékéről a filoxéra következté­ben, és a század végén más gyümöl­csökkel telepítették be helyüket. Ebben a században aztán ezek is fokozatosan megfogyatkoztak a város körül. Vácnak azonban jelenleg is vannak természeti értékei. Megvan a Naszály, ha a kőbányászat sebeket is ejtett rajta, és a két nevezetes barlangot is rejtő he­gyet igen változatos, értékekben gaz­dag növénytakaró borítja. Található itt cseres és tölgyes, bükkös és kőrises er­dő, felfedezhető karsztbokor erdő. S ta­lán még változatosabbak a vízhez kötő­dő természeti értékek. A Duna partján korábban kiirtott galériaerdők, a feltöl­­tődés eredményeként, is­mét megjelentek a víz­parton, a feltöltődő fo­lyóágakból belső tavak jöttek létre. Ez kedvezett a nádasok, a mocsári nö­vényzet kialakulásának, amely aztán életteret biz­tosított a ma már védett hüllők és madarak szá­mára. A leggazdagabb madárvilága talán - a parthoz kőgáttal kapcso­lódó - Kompkötő-sziget­­nek van, amely országos védettséget él­vez és része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. Vác természeti értékeiről egy közel­múltban megjelent kis könyv mesél, amelyet közösen adott ki a város önkor­mányzata és Tourinform irodája. Készí­tői között volt, a város környezetvédel­mi vezetője mellett, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. A számos informá­ciót is tartalmazó kiadvány, a sok fotó­val, térképpel, a védett állatok rajzai­val, jóval több, mint idegenforgalmi propagandaanyag. Külön érdekessége, hogy nemcsak a Naszály, a folyópart, a Duna-szigetek állat- és növényvilágá­ról szól, hanem külön fejezetet szentel a városi kerteknek is. Foglalkozik a tizennyolcadik század végén épült püspöki palota barokk han­gulatot idéző zárt kertjével, a Hétkápol­na mellett fekvő, gazdag tórendszerrel rendelkező, váci Ligettel. A városi ker­tek közé sorolja a megújult, de értékeit megőrző Kálvária-dombot, a néhány évvel ezelőtt újraparkosított Duna-parti sétányt, a váci korzót, valamint a város legfiatalabb, és kevesek által ismert bo­tanikus kertjét, amelyet a mezőgazda­­sági szakközépiskola tanárai, diákjai építenek, gondoznak. A készítők szerint hiányt pótol ez a kis füzet. Útbaigazítójukban olvasható, hogy a nagy múltú város méltán híres barokk építészeti örökségéről, ám mél­tatlanul kevesen ismerik természeti ér­tékeit. Szeretni, védeni, óvni pedig csak azt lehet, amit ismerünk. B. J. G. A város botanikus kertjét a mezőgazdasági szakközépiskola tanárai, diákjai építették, és gondozzák. Vác láb­ái teli heh■ Kwosa !, fimpeki kert 2. Keormiv Jakos ........ A térkép a különleges növény és állatfajtákat is feltünteti Emberek és egyéb állatfajták Jaj, már ne haragudjál, kéne egy húszas! - lendül mellém Z. a hullámosra fagyott jég által kikényszerített sasszéval az élelmiszer-áruház mellett. Szatyrában üres palackok verőd­nek egymáshoz üveghangon. Z. hangja viszont a repedt fazé­kéhoz hasonlatos. Máskor is, de most különösen. Mondani­valójához általában ez illik, s ezúttal megint tökéletesen passzol a panaszosan kongó, hörgő köhögések alaptónusa a tényvalóhoz, miszerint: — Mind betegek vagyunk. Egy darab kenyér nincs otthon. Az üvegeket nem akarják visszavenni sehol. Egy hete feksze­nek a gyerekek. A fiam is. A menyecske is. Az uram kará­csony szent napján majdnem elpusztult. Kihívtuk az ügyele­test. Beutalta azonnal a tüdőkórházba. De a Sanyi nem megy kórházba, az aztán soha. A piacról hordom haza a kidobott ládákat, azzal fűtünk. De máma már kenyerünk sincs. — A, kösz! - mondja azután, némiképp megvidámodva - Ebből pacalt veszek, meg krumplit! És úgy rúgja arrébb a körülöttünk kuncsorgó kóbor ku­tyák közül a legszemtelenebbet, amelyik éhségében már a ci­pőnk orrát szaglássza, hogy az kis híján bevágódik az áruház kirakatába. Vaknak kéne lenni ahhoz, hogy az ember ne vegye észre: megsűrűsödtek körülöttünk a madárrajok. Didergő rigók várják már hajnalban a meggyfán gub­basztva, mikor kerül ki az ajtó mögül az első adag konyhai hulladék. Cinkék röpdösnek az etető körül, amelyből kifo­gyott a napraforgó. Egy reggel méltóságteljes fácánkakas te­­kintget a kertben a vén mandulafa körül köröző varjakra. Más madarak is közel merészkednek, ezeket azonban csak a kis állathatározó segítségével lennénk képesek beazonosí­tani. Emiatt vidéki emberen súlyos szégyenérzetnek kéne erőt vennie. Hogy nem így van, az a vasútállomáson egy párbe­szédből is kiderül. A vasútállomáson, tán még az ántivilágnak köszönhetően, amikor errefelé a szemes terménnyel rakott teherszerelvé­­nyek sem mentek ritkaságszámba, rengeteg a veréb.­­Nézd már, ezeknek a verebeknek búbja van! — böki oldal­ba egyik vidéki ember a másikat. Pár tucat madár ugyanis tollbúbot billeget a fején, valóban. — A búbosak nem verebek! - mondja erre a másik vidéki ember határozottan. — Hát mi a francok? — Búbos vöcskök. — Ne röhögtess. Az vízi madár. — Akkor meg búbos bankák.­­Az eszed tokja! A helyzet tehát, ha kissé szomorú is, nem egészen remény­telen. Madárneveket még ismerünk. A busz ott toporzékol a pályaudvaron, indulásra készen, amikor bevágódik elé a biciklis ember, és azt lihegi a sofőr­fülkébe: — Várjál már meg, csak lerakom a biciklit ide a szomszéd­ba, oszt már itt is vagyok, ne menjél már el addig! Kisvárosban az ilyen szívesség magától értetődik. Amíg a biciklis emberre várunk, aki majd bicikli nélkül jön mindjárt vissza, beporzik a havon egy személyautó is, kipottyant egy újabb utast, aki felénk haladtában még visszaüvölt egy-két utasítást a kocsiba. —A kutyát engedjed el! Ne törődjél vele, hogy belekapott a Feri lábába! Az én lábamba is belekapott, a Zoli lábába is, de csak mert még új neki a hely! Délutánra megszokja, akkor már elengedheted! Ne hagyjad a hóban! A buszban megszólal valaki, mintegy a kutyás ember mo­nológját folytatva : — És ha valakinek nem tetszik, hogy szabadon rohangál, vágjad jól pofán az illetőt, abból tudni fogja, hogy a kutya is ember. K. Zs. Pénzcsinálás Budaörsön? Nagyobb iparűzési adó, új vagyonigazgató Múlt év decemberétől ismét van va­­gyonigazgatója Budaörsnek: a bróker azt ígéri, hogy alaposan megkamatoz­tatja a város vagyonát. Időközben a képviselő-testület döntött arról, hogy megemelik a helyi iparűzési adót. Úgy tűnik, mintha „pénzcsinálásra” ren­dezkedtek volna be. Magabiztosan kezdte munkáját de­cember végén a budaörsi önkormányzat új vagyonigazgatója, Nagy Tibor. — Szeretném elérni, hogy egy év múlva a település mozdítható ingó- és ingatlan vagyona az éves állampapírhozamnál kö­rülbelül öt-tíz százalékkal többel növe­kedjen. Nagyszabású tervei vannak a fiatal igazgatónak, hiszen ez azt jelenti, hogy akár 18-24 százalékkal gyarapíthatja a település vagyonát. Tervei szerint a város részvényeit, értékpapírjait, állampapírjait forgatja az eddigieknél hatékonyabban. Emellett Budaörs egyik legnagyobb érté­két, a földrajzi elhelyezkedéséből adódó - az elmúlt években folyamatosan emel­kedő - ingatlanárakat szeretné kiaknázni, hiszen az önkormányzatnak több, eddig kihasználatlan ingatlana is van. Nagy Ti­bor egyetlen akadályát látja a gyors és nagy haszonnal kecsegtető üzletek meg­kötésének: ő csak előkészíti a pénzügye­ket - azaz kitalálja és megtervezi -, arról azonban, hogy mit és miképpen csinál­hat, a képviselő-testületnek kell döntenie. Ráadásul havonta csak egyszer tartanak ülést, így gyakorlatilag megkötötték a va­gyonigazgató kezét - legalábbis a gyors döntések esetében. Ő ennek ellenére bi­zakodó, szerinte az ígért kamatok így is elérhetők. Ám más üzenetet is hordoz, hogy az új vagyonigazgató a korábbinál némileg „agresszívebb” pénzügyi politikát foly­tatna, azaz szigorú megkötésekkel, de a korábbinál esetleg magasabb kockázattal járó pénzügyi tranzakciókat bonyolítana le. És ide tartozik a testület döntése is, amely szerint 1,2 százalékról 1,7 száza­lékra emelték a hely iparűzési adót. Bu­daörs új területeken igyekszik bevételi forrásokat teremteni. Az adóemelés rá­adásul azért különösen meglepő, mert a város önkormányzatának a kezdetektől alapelve volt, hogy az alacsony helyi iparűzési adóval csábítják ide a nagy cé­geket. Igaz, az emelés után a térségben még mindig itt fizetik a legkevesebb ipar­űzési adót. - Ahogy a vállalkozóknak küldött tájé­koztatóban is leírtuk, az önkormányzat kényszerhelyzetbe került, ezért vált elke­rülhetetlenné az adóemelés - mondta Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármeste­re. Elismerte, hogy valóban felfedezhető némi koncepció a bevételek növelésében. Ennek oka, hogy idén várhatóan jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a város önkormányzata, hiszen az állami támoga­tások csökkennek, s a személyi jövede­lemadóból is számottevően kisebb a helyben maradó rész. Wittinghoff Tamás szerint ennek törvényszerű következmé­nye, hogy más bevételi forrásokat kell keresniük, hiszen más esetben a város in­tézményeinek működése kerülhetne ve­szélybe. Prém András Választásra készül Kismaros Időközi polgármester-választást tarta­nak Kismaroson január 16-án. A meg­üresedett polgármesteri székre hárman pályáznak, és mindhárom aspiráns füg­getlenként indul. Kismaros polgármestere október 8-án jelentette be lemondását, amelyet az ok­tóber 13-án megtartott testületi ülésen fogadtak el a képviselők. A falu első embere lemondása okául megromlott egészségi állapotát nevezte meg, és ké­résének megfelelően a testület egyhan­gúlag tudomásul vette döntését. Orosz János már tanácselnökként is irányította a községet, majd az első önkormányzati választáson polgármesterré választották. A község a második, majd a harmadik ciklusra is bizalmat szavazott neki. Le­mondása sokakat váratlanul ért. A több mint ezer választásra jogosult kismarosi lakos két szavazókörben ad­hatja le voksát a három független jelölt­re. A polgármesteri székre pályázók kö­zül egy tagja a jelenlegi képviselő-testü­letnek. B. J. G. Karcsúsodik a Kalória kevesebben, magasabb bérért Közhasznú társaságként működik január elsejétől a gödöllői Kalória Városi Ét­keztetést Biztosító Szervezet. A szerve­zeti átalakítástól a megszüntető és alapí­tó helyi önkormányzat takarékosabb gazdálkodást, az eszközök jobb kihasz­nálását és a dolgozók érdekeltségének növelését várja. Az új szervezetben 92 dolgozót foglalkoztatnak tovább, mivel az eddigi önkormányzati intézmény tíz dolgozója úgy nyilatkozott, hogy nem kíván munkatársa lenni a közhasznú tár­saságnak. Ők végkielégítést kapnak. Az új társaságot is a régi vezetője, Hatolkai Szaniszló igazgatja. A Kalória Gyermek- és Közétkezteté­si Közhasznú Társaságot - üzleti terve alapján - jövőre 116 millió forinttal tá­mogatja az önkormányzat, ami 33 millió forinttal több az idei hozzájárulásnál. A megnövelt támogatásból 23 millió fo­rintjába kerül a városnak az alacsony bérszínvonal egyszeri, átlagosan 30 szá­zalékos emelése. A béremelést az is in­dokolja, hogy a dolgozók közalkalma­zotti jogviszonyuk megszűnésével eles­nek a 13. havi illetménytől, a jubileumi jutalomtól és a félárú vasúti igazolvány­tól. Ötmillió forintot fordíthat a köz­hasznú társaság kis értékű eszközök, például tányérok, poharak, evőeszközök pótlására. Ezek száma ugyanis oly mér­tékben csökkent az elmúlt évek során, hogy egy étkezés ideje alatt hatszor el kell mosogatni ahhoz, hogy minden közétkeztetésben részt vevő gyereket és felnőttet ki tudjanak szolgálni Gödöllőn. B. G. Jubileum Szigetszentmiklóson Negyven éve nyitotta meg kapuját a szigetszentmiklósi Bíró Lajos Általános Iskola, az egykor Ófaluként emlegetett városrész első korszerű tanintézete. Okta­tás persze azelőtt is volt errefelé, külön­böző helyiségekben, köztük a kocsmától bérelt különteremben. Nehéz elhinni, hogy mindez nem is olyan régen volt, 1959-ben. Ennek az évnek a végén adták át a hat tantermes új iskolát, amelyben már volt tanári szoba, szertár, sőt közpon­ti fűtés is. Ezzel egy időben szűnt meg a váltott műszakos tanítás, ám a település izmosodásával a tanulók száma is nőtt, s 1983-ban négy új tanteremmel kellett bő­víteni az iskolát. A mai végleges formáját 1991-ben nyerte el, további tíz tanterem­mel, tornateremmel, szakszertárral egé­szült ki, s ekkor vette fel a nagy magyar földrajztudós, Bíró Lajos nevét is, aki fia­talabb éveiben Szigetszentmiklóson élt és dolgozott. Mint az az évforduló tisztele­tére rendezett ünnepségen elhangzott, az elmúlt negyven év alatt az iskola számos olyan gyereket készített fel az életre, akik az itt megszerzett alaptudásukkal állták meg a helyüket a felső tanintézetekben, s felnőttként szép eredményeket értek el, növelve városuk hírnevét is. M. Gy. O. S­Z­Í­N­H­Á Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban: Lola Blau (8). Budapesti Kamaraszínház Ericcson Stúdió: Sirály (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: Pici Malcolm... (lel 8). Bárka Színház: Világvevő (7). Bárka Stúdió Filmklub: És a hajó megy... (4). Budapesti Ope­rettszínház a Vidám Színpadon: Egy bolond százat csi­nál (7). Játékszín: Édes bosszú (7). József Attila Szín­ház: Balfácánt vacsorára! (7). Katona József Színház: Paul úr (7). Kamra: Balta a fejbe (7). Madách Színház 7 M Ű S O R Tolnay Szalon: Mikszáth különös házasságai (lel 8). Madách Kamara Színház: Pletyka (7). Merlin Színház: Szerelem, vagy amit akartok (7). Merlin Kamaraterem: Spoon River-i holtak (fél 8 - az Atlantis Színház­ba.). Nemzeti Színház: Majomszínház (7). Várszínház: A hat­tyú (7). Radnóti Színház: Anconai szerelmesek (7). Új Színház Stúdiószínpad: Woyzeck (7). Vígszín­ház: Sok hűhó semmiért (7 - Jób-bérl., 1. ea.). Pesti Színház: A tavasz ébredése (7 - Pethes-bérl., 1. ea.).

Next