Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. január
2001-01-02
Új díszkivilágítást kapott a Várpalota Sötétedéstől éjfélig égnek majd a lámpák A beruházást a kormányzat fizette, a villanyszámlát a főváros állja Az új évezred első perceitől új díszkivilágítás ragyogja be a budai Várpalotát, mely ezentúl minden este látható lesz éjfélig. Mindez úgymond a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ajándéka Budapest polgárainak. Az üzemeltetés költségeit a Főpolgármesteri Hivatal állja majd. Az épület korábbi díszvilágítása még 1970-ben készült, az új égőket szeptember óta szerelik a Várpalota falaira. Mostanáig 2598 fényforrás és 737 lámpatest került fel. Ezáltal eddig megvilágítatlan építészeti szépségek váltak éjjel is láthatóvá, s a panoráma új látványossággal gazdagodott. A felvillanyozás két ütemben készül, most még csak az első fejeződött be, melynek keretében a palota Duna felé eső oldala és a tabáni oldal kapott új díszvilágítást. A Vár alatti sétányok oszlopos lámpáit szintén kandeláberekre cserélték már, eddig negyvennégy régi stílusú lámpaoszlop került a Várlejtőre. A következő ütemben a Várpalota Nap-hegy felé eső oldalára kerülnek új fények, s fellámpázzák a Várhegy oldalát is, hogy a Dunapart is fényárban ússzon majd. Éjjeli fényben ragyog fel a Várkert Bazár is. A beruházás 390 millió forintba kerül. FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Krampuszok és enervált hisztéria Folytatás a 21. oldalról A Hysteria party más. Az átlagéletkor tizennyolc, menő mimika az enervált faarc, közlekedési stílusa nem-nézek-sehova, de legfőképpen a szemközt jövőre nem. A nemtörődömség azonban látszólagos csupán, a korosztály imázsának tartozéka, akárcsak a techno, amelyre befelé forduló tekintettel illik vonaglani. De ha bárkit megkérdez az ember, hogy érzi magát, a válasz egyértelmű: szuperül fel van dobva. Megy a koncert, az sem zavar senkit, hogy felülről mintha eső csöpögne (a fűtött sátrak tetejéről visszacsapódik a pára.) Az öt csarnokban egy-egy nagy színpad. Az öltözködés választékos, főként a lányok csípték ki magukat. Krampuszok. Egy Kleopátra frizurás karcsú fekete kihúzott derékkal vonul ezüst űrhajósruhában - a szerelés nemcsak ujjatlan, de feneketlen is. Mögötte a fiú óvón tartja tenyerét a gömbölyű testrész fölé, így talán nem csípnek bele illetéktelenek. És van apáca- kánkántáncosnő-playboynguszi trió is, valami különlegeset akartak erre az éjszakára, mondják a tagok. Hevesebb érzelmek a kiakasztott monitoron láthatók: egy kamera fölveszi a jelentkezőket. Kiderül: korosztályok ide vagy oda, itt is a csókolózás a legkedveltebb szerep. Rados Virág Érdi telephelyű, osztrák tulajdonú céghez keresünk. OFFICE MANAGERT min. 5 éves szakmai tapasztalattal, tárgyalóképes németnyelv-tudással. Külkereskedelmi vagy pénzügyi ismeretek előnyt jelentenek. TECHNIKUS-ÉRTÉKESÍTŐT országos szintű kereskedelmi feladatok ellátására. Elektronikai végzettség, kereskedelmi tapasztalat, középfokú angolnyelv-ismeret feltétel. Humán Labor Kft., V Károly krt. 24., tel.: 266-5558 web: www.humanlabor.hu NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. JANUÁR 2., KEDD 23 Magántelkeken fut a 14-es villamos? Folytatás a 21. oldalról A nevesítést a főváros többször megtámadta, ám minden esetben vesztesként került ki. Először a Fővárosi Kerületek Földhivatala tagadta meg a két önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését. A hivatal is úgy találta, hogy a fóti szövetkezetnek - mint kezelőnek - nem állt jogában eladnia a területet a két helyhatóságnak. A másodfokú közigazgatási döntéshozó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is elutasította a kérelmet. A főváros jelezte: az FVM döntését bíróság úton fogja megtámadni. A 14-es villamos kérdése időközben politikai töltetet is kapott. Derce Tamás IV. kerületi polgármester ellenezte a vágányépítés megkezdését, és elmondása szerint többször felhívta Demszky Gábor főpolgármester figyelmét a tisztázatlan tulajdonjogi helyzetre. Ennek ellenére a főpolgármester a vonal mielőbbi építése mellett érvelt, hozzátéve: a főváros számára nem okozna gondot egy esetleges pervesztés, s a több százmillió forintos kártérítés kifizetése - emlékeztetett a polgármester, aki szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született. Török Ferenc, a földtulajdonosok jogi képviselője a peren kívüli megegyezésről szkeptikusan nyilatkozott. Lapunknak többször is jelezte: per ellenére bármikor szívesen tárgyalnának a fővárossal, ha erre az is hajlandóságot mutatna. Ehelyett azonban - fogalmazott - sorozatos, reménytelen fellebbezési kísérletekkel próbálkozik. Török még 1996-ban levélben figyelmeztette a főpolgármestert arra, hogy a téesz földalapja, az ingatlanok tulajdonjoga rendezetlen. Egyezséget ajánlottak, ám a főváros megkeresésükre nem reagált. A felpereseknek nem a villamossínek felszedetése a cél, de ha a tulajdonosok nem jutnak hozzá jogos pénzükhöz, nem marad más választásuk - húzta alá az ügyvéd. Kálmán Attila * Határátkelőhely kerékpárosoknak Korszerűsödő, bővítendő és újjáépítendő hidak az Ipolyon Kétszer két sávot terveznek Letkésnél. Szob pótolná az ipolydamásdi átkelőt, és gyalogosok, kerékpárosok számára is szeretne határátkelőhelyet létrehozni, pótolva a lebontott damásdi hidat. Ipolydamásd viszont szeretné visszakapni Ipoly-hídját. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy Letkésnél bővülhet a magyar-szlovák határforgalom. A nem egészen négyszáz lakosú Ipolytölgyest néhány méter hosszú híd köti - illetve már csak kötötte össze a szlovákiai Helembával. Igaz, csak különleges esetekben, elsősorban ünnepeken volt lehetőség az átkelésre. Korábban az Ipolynak ezen a szakaszán mindig is volt átkelési lehetőség, a háborút követően azonban harmincnyolc évnek kellett eltelnie, amíg újra feléledt a remény a közvetlen kapcsolatra. Ezt, furcsa módon, a tervezett vízlépcsőnek köszönhették: a nyolcvanas évek végén ugyanis, az erőműépítés kapcsán, ismét hidat vertek az Ipolyon. A község polgármestere szerint, működése tíz évének legszebb pillanata volt, amikor pontosan tíz éve, ezerkilencszázkilencven karácsonyán megnyílt az új híd, a két község között. Ipolydamásd és az Ipoly túloldalán lévő Helemba lakói az idén azonban hiába várták a húsvétot, a határnyitás elmaradt: a hidat megrongálta a megduzzadt folyó, nem sokkal később meg is kezdődött sérült részeinek bontása, mára pedig el is tűnt a híd. Dr. Gosztonyi Jenő polgármester úgy véli, van remény az új híd építésére. Mint mondja, ezen a szakaszon megtörtént már a partrendezés, minden elő van készítve, csak le kellene termni a hidat. Így foglalt állást a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium szakértője is, s ebben segítséget ígért a térség országgyűlési képviselője, dr. Harrach Péter is. A híd szerepel az Ipoly régió, mind pedig a megye fejlesztési tervében, hiszen a Duna menti regionális kerékpárút itt, az ipolydamásdi hídon keresztül vezetne át Szlovákiába, és onnan tovább, egészen a Duna forrásvidékéig. A polgármester abban bízik, hogy januárfebruárban meg is születik az új átkelőhely megépítésére vonatkozó döntés. Szob önkormányzata úgy véli, egyszerűbb megoldás is kínálkozik: a városból átvezető vasúti híd alkalmassá tétele a gyalogos- és kerékpáros-forgalomra. Remitzky Zoltán szobi polgármester szerint nincs műszaki akadálya annak, hogy a szobi vasúti hídon kerékpárosok és gyalogosok is közlekedjenek, ugyanis két méter széles járda áll kihasználatlanul. Ráadásul, itt nem lenne szükség a határőrizet megszervezésére, mint Ipolydamásdon, mivel az már adott. Az ötletet jónak tartja a város képviselő-testülete is, a polgármester pedig úgy véli, hogy a Mária Valéria híd átadása, a letkési határátkelő bővítése szükségessé is teszi, hogy a szobi közúti átkelő gondolatával foglalkozzanak az illetékesek. A Párkányt Esztergommal összekötő híd megépülését meghatározónak tartja Letkés polgármestere is, bár nem állítja, hogy a letkési határátkelő nemrég elkezdett korszerűsítése azzal lenne összefüggésben. Mint ismert, a Letkést a szlovákiai Szálkával összekötő Ipoly-hidat 1994 augusztusában nyitották meg. A magyarországi település alaposan felkészült a hídnyitásra, javította az alapellátást, fejlesztette-növelte szolgáltatásait, és a lehető legszorosabb együttműködést alakította ki Szálkával. A határnyitásért közösen küzdöttek, a két önkormányzat még együttes ülést is tartott az előkészítés összehangolására. A megnyitás után Kovács István polgármester megpróbálta elérni, hogy a téli időszakban se zárják le délután négykor a határt. Ez ugyan nem sikerült, az azonban igen, hogy áruszállításra is igénybe vehető legyen híd, legutóbb pedig - mint meséli végre megszületett a kedvező döntés: a téli időszakban is a „nyári” nyitva tartás marad érvényben, vagyis reggel nyolctól este nyolcig lehet közlekedni a két országot összekötő hídon. Nem sokkal a döntés után megkezdődött a határátkelő korszerűsítése is. Az ideiglenes épület helyett egy kétszáz négyzetméter alapterületű létesítményt építenek fel, amelyben helyet kapnak a magyar és szlovák határőrizeti szervek, a spedíció, és pénzváltó is lesz. A korábbinál kétszer nagyobb épületnek csupán egy hibája lesz - amennyiben nem változtatnak a terveken hogy a magyar határőrök továbbra is egy helyiséget kapnak, és ott kell majd dolgozniuk, pihenniük, enniük. Maga az átkelő minden igényt kielégít majd, mivel két sáv áll a kilépők és két sáv a belépők rendelkezésére - akiknek száma tavaly megközelítette a háromszázezret -, tető védi majd a határnál megállókat. A tervek szerint májusra elkészül a teljes átépítés. Ezzel megnő a reménye annak is, hogy a nap huszonnégy órájában nyitva legyen a határ, és ne csak a helyi forgalom számára. A határon dolgozók véleménye is az, hogy ha a már úgyis meglévő apparátus számára korszerű munkafeltételeket biztosítanak, akkor felesleges a forgalmat a magyar és szlovák állampolgárokra korlátozni. B. J. G. Letkés 2001 januárjában FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT