Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. január

2001-01-02

Új díszkivilágítást kapott a Várpalota Sötétedéstől éjfélig égnek majd a lámpák­­ A beruházást a kormányzat fizette, a villanyszámlát a főváros állja Az új évezred első perceitől új díszkivilágítás ragyogja be a bu­dai Várpalotát, mely ezentúl minden este látható lesz éjfélig. Mindez úgymond a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak ajándéka Budapest polgárainak. Az üzemeltetés költségeit a Főpolgármesteri Hivatal állja majd. Az épület korábbi díszvilá­gítása még 1970-ben készült, az új égőket szeptember óta szere­lik a Várpalota falaira. Mostanáig 2598 fényforrás és 737 lámpa­test került fel. Ezáltal eddig megvilágítatlan építészeti szépségek váltak éjjel is láthatóvá, s a panoráma új látványossággal gazda­godott. A felvillanyozás két ütemben készül, most még csak az el­ső fejeződött be, melynek keretében a palota Duna felé eső olda­la és a tabáni oldal kapott új díszvilágítást. A Vár alatti sétányok oszlopos lámpáit szintén kandeláberekre cserélték már, eddig negyvennégy régi stílusú lámpaoszlop került a Várlejtőre. A kö­vetkező ütemben a Várpalota Nap-hegy felé eső oldalára kerül­nek új fények, s fellámpázzák a Várhegy oldalát is, hogy a Duna­­part is fényárban ússzon majd. Éjjeli fényben ragyog fel a Vár­kert Bazár is. A beruházás 390 millió forintba kerül. FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Krampuszok és enervált hisztéria Folytatás a 21. oldalról A Hysteria party más. Az átlagéletkor tizennyolc, menő mimika az enervált fa­arc, közlekedési stílus­a nem-nézek-seho­­va, de legfőképpen a szemközt jövőre nem. A nemtörődömség azonban látszó­lagos csupán, a korosztály imázsának tar­tozéka, akárcsak a techno, amelyre befelé forduló tekintettel illik vonaglani. De ha bárkit megkérdez az ember, hogy érzi magát, a válasz egyértelmű: szuperül fel van dobva. Megy a koncert, az sem zavar senkit, hogy felülről mintha eső csöpögne (a fű­tött sátrak tetejéről visszacsapódik a pá­ra.) Az öt csarnokban egy-egy nagy szín­pad. Az öltözködés választékos, főként a lányok csípték ki magukat. Krampuszok. Egy Kleopátra frizurás karcsú fekete ki­húzott derékkal vonul ezüst űrhajósruhá­ban - a szerelés nemcsak ujjatlan, de fe­neketlen is. Mögötte a fiú óvón tartja te­nyerét a gömbölyű testrész fölé, így talán nem csípnek bele illetéktelenek. És van apáca- kánkántáncosnő-playboynguszi trió is, valami különlegeset akartak erre az éjszakára, mondják a tagok. Hevesebb érzelmek a kiakasztott mo­nitoron láthatók: egy kamera fölveszi a jelentkezőket. Kiderül: korosztályok ide vagy oda, itt is a csókolózás a legkedvel­tebb szerep. Rados Virág Érdi telephelyű, osztrák tulajdonú céghez keresünk. OFFICE MANAGERT min. 5 éves szakmai tapasztalattal, tárgyalóképes németnyelv-tudással. Külkereskedelmi vagy pénzügyi ismeretek előnyt jelentenek. TECHNIKUS-ÉRTÉKESÍTŐT országos szintű kereskedelmi feladatok ellátására. Elektronikai végzettség, kereskedelmi tapasztalat, középfokú angolnyelv-ismeret feltétel. Humán Labor Kft., V Károly krt. 24., tel.: 266-5558 web: www.humanlabor.hu NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. JANUÁR 2., KEDD 23 Magántelkeken fut a 14-es villamos? Folytatás a 21. oldalról A nevesítést a főváros többször megtá­madta, ám minden esetben vesztesként került ki. Először a Fővárosi Kerületek Földhivatala tagadta meg a két önkor­mányzat tulajdonjogának bejegyzését. A hivatal is úgy találta, hogy a fóti szövet­kezetnek - mint kezelőnek - nem állt jo­gában eladnia a területet a két helyható­ságnak. A másodfokú közigazgatási dön­téshozó, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) is elutasí­totta a kérelmet. A főváros jelezte: az FVM döntését bíróság úton fogja megtá­madni. A 14-es villamos kérdése időközben politikai töltetet is kapott. Derce Tamás IV. kerületi polgármester ellenezte a vá­gányépítés megkezdését, és elmondása szerint többször felhívta Demszky Gábor főpolgármester figyelmét a tisztázatlan tulajdonjogi helyzetre. Ennek ellenére a főpolgármester a vonal mielőbbi építése mellett érvelt, hozzátéve: a főváros szá­mára nem okozna gondot egy esetleges pervesztés, s a több százmillió forintos kártérítés kifizetése - emlékeztetett a pol­gármester, aki szerint nem szakmai, ha­nem politikai döntés született. Török Ferenc, a földtulajdonosok jogi képviselője a peren kívüli megegyezésről szkeptikusan nyilatkozott. Lapunknak többször is jelezte: per ellenére bármikor szívesen tárgyalnának a fővárossal, ha er­re az is hajlandóságot mutatna. Ehelyett azonban - fogalmazott - sorozatos, re­ménytelen fellebbezési kísérletekkel pró­bálkozik. Török még 1996-ban levélben figyelmeztette a főpolgármestert arra, hogy a téesz földalapja, az ingatlanok tu­lajdonjoga rendezetlen. Egyezséget aján­lottak, ám a főváros megkeresésükre nem reagált. A felpereseknek nem a villamos­sínek felszedetése a cél, de ha a tulajdo­nosok nem jutnak hozzá jogos pénzük­höz, nem marad más választásuk - húzta alá az ügyvéd. Kálmán Attila * Határátkelőhely kerékpárosoknak Korszerűsödő, bővítendő és újjáépítendő hidak az Ipolyon Kétszer két sávot terveznek Letkésnél. Szob pótolná az ipolydamásdi átkelőt, és gyalogosok, kerékpárosok számára is szeretne határátkelőhelyet létrehoz­ni, pótolva a lebontott damásdi hidat. Ipolydamásd viszont szeretné vissza­kapni Ipoly-hídját. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy Letkésnél bővül­het a magyar-szlovák határforgalom. A nem egészen négyszáz lakosú Ipoly­­tölgyest néhány méter hosszú híd köti - illetve már csak kötötte­­ össze a szlová­kiai Helembával. Igaz, csak különleges esetekben, elsősorban ünnepeken volt le­hetőség az átkelésre. Korábban az Ipoly­­nak ezen a szakaszán mindig is volt átke­lési lehetőség, a háborút követően azon­ban harmincnyolc évnek kellett eltelnie, amíg újra feléledt a remény a közvetlen kapcsolatra. Ezt, furcsa módon, a terve­zett vízlépcsőnek köszönhették: a nyolc­vanas évek végén ugyanis, az erőműépí­tés kapcsán, ismét hidat vertek az Ipo­lyon. A község polgármestere szerint, működése tíz évének legszebb pillanata volt, amikor pontosan tíz éve, ezerkilenc­százkilencven karácsonyán megnyílt az új híd, a két község között. Ipolydamásd és az Ipoly túloldalán lévő Helemba lakói az idén azonban hiába várták a húsvétot, a határnyitás elmaradt: a hidat megron­gálta a megduzzadt folyó, nem sokkal ké­sőbb meg is kezdődött sérült részeinek bontása, mára pedig el is tűnt a híd. Dr. Gosztonyi Jenő polgármester úgy véli, van remény az új híd építésére. Mint mondja, ezen a szakaszon megtörtént már a partrendezés, minden elő van készítve, csak le kellene termni a hidat. Így foglalt ál­lást a Közlekedési és Vízügyi Minisztéri­um szakértője is, s ebben segítséget ígért a térség országgyűlési képviselője, dr. Har­­rach Péter is. A híd szerepel az Ipoly ré­gió, mind pedig a megye fejlesztési tervé­ben, hiszen a Duna menti regionális ke­rékpárút itt, az ipolydamásdi­ hídon ke­resztül vezetne át Szlovákiába, és onnan tovább, egészen a Duna forrásvidékéig. A polgármester abban bízik, hogy január­februárban meg is születik az új átkelő­hely megépítésére vonatkozó döntés. Szob önkormányzata úgy véli, egysze­rűbb megoldás is kínálkozik: a városból átvezető vasúti híd alkalmassá tétele a gyalogos- és kerékpáros-forgalomra. Remitzky Zoltán szobi polgármester szerint nincs műszaki akadálya annak, hogy a szobi vasúti hídon kerékpárosok és gyalogosok is közlekedjenek, ugyanis két méter széles járda áll kihasználatla­nul. Ráadásul, itt nem lenne szükség a ha­tárőrizet megszervezésére, mint Ipoly­­damásdon, mivel az már adott. Az ötletet jónak tartja a város képviselő-testülete is, a polgármester pedig úgy véli, hogy a Mária Valéria híd átadása, a letkési határ­átkelő bővítése szükségessé is teszi, hogy a szobi közúti átkelő gondolatával foglal­kozzanak az illetékesek. A Párkányt Esztergommal összekötő híd megépülését meghatározónak tartja Letkés polgármestere is, bár nem állítja, hogy a letkési határátkelő nemrég elkez­dett korszerűsítése azzal lenne összefüg­gésben. Mint ismert, a Letkést a szlová­kiai Szálkával összekötő Ipoly-hidat 1994 augusztusában nyitották meg. A magyarországi település alaposan felké­szült a hídnyitásra, javította az alapellá­tást, fejlesztette-növelte szolgáltatásait, és a lehető legszorosabb együttműködést alakította ki Szálkával. A határnyitásért közösen küzdöttek, a két önkormányzat még együttes ülést is tartott az előkészítés összehangolására. A megnyitás után Ko­vács István polgármester megpróbálta el­érni, hogy a téli időszakban se zárják le délután négykor a határt. Ez ugyan nem sikerült, az azonban igen, hogy áruszállí­tásra is igénybe vehető legyen híd, leg­utóbb pedig - mint meséli végre meg­született a kedvező döntés: a téli időszak­ban is a „nyári” nyitva tartás marad ér­vényben, vagyis reggel nyolctól este nyolcig lehet közlekedni a két országot összekötő hídon. Nem sokkal a döntés után megkezdő­dött a határátkelő korszerűsítése is. Az ideiglenes épület helyett egy kétszáz négyzetméter alapterületű létesítményt építenek fel, amelyben helyet kapnak a magyar és szlovák határőrizeti szervek, a spedíció, és pénzváltó is lesz. A korábbi­nál kétszer nagyobb épületnek csupán egy hibája lesz - amennyiben nem változtat­nak a terveken hogy a magyar határ­őrök továbbra is egy helyiséget kapnak, és ott kell majd dolgozniuk, pihenniük, en­niük. Maga az átkelő minden igényt kielé­gít majd, mivel két sáv áll a kilépők és két sáv a belépők rendelkezésére - akiknek száma tavaly megközelítette a háromszá­zezret -, tető védi majd a határnál megál­lókat. A tervek szerint májusra elkészül a teljes átépítés. Ezzel megnő a reménye annak is, hogy a nap huszonnégy órájában nyitva legyen a határ, és ne csak a helyi forgalom számára. A határon dolgozók véleménye is az, hogy ha a már úgyis meglévő apparátus számára korszerű munkafeltételeket biztosítanak, akkor fe­lesleges a forgalmat a magyar és szlovák állampolgárokra korlátozni. B. J. G. Letkés 2001 januárjában FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT

Next