Szabad Nép, 1945. március (3. évfolyam, 1-6. szám)

1945-03-25 / 1. szám

VASÁRN­AP, 1940 MÁRCIUS 211 / SZABAD NÉP *aBXazun­i?vi­ ±xz* ar­t­ imiwwaBK mntraarnri M­egindult a has*c a földért írta: itáliai Gyula Két nappal március 15. után az ideig­lenes Nemzeti Kormány rendkívüli minisz­­ter tanácson egyhangú lelkesedéssel meg­szavazta a földireformren­deletet. A magyar szegénypervasztság földért folytatott év­­százados harca ezzel történelmi forduló­­ponthoz érkezett el. A rendelet megszavazása a fiatal magyar demokrácia eddigi legnagyobb sikere. A rendeletben lefektetett elvek alapján végre­hajtott földreform véglegesen felszámolja majd a feudális nagybirtokrendszert, biztosítja az ország demokratikus átala­kulását és jövő fejlődését. A magyar demokrácia és nemzeti függetlenség szi­lárd alapjait rakja le azzal, hogy szét­zúzza a magyar reakció évszázados intéz­ményét, a magyar parasztság kiszipolyozó­­ját s nagy nemzeti katasztrófáink fel­­idézőjét: a nagybirtokrendszert. A gy­ors és­­ gyökeres földreform a parasztság millióit álllítja­ a­ demokrácia szolgálatába és teszi a magyar nép szabadságharcának és nemzeti függetlenségének elszánt harco­saivá. A feudális nagybirtokrendszer szét­zúzása és az erős kisbir­tokrendszer megt teremtése az egyedüli garanciája a kifelé szabad és független s a befelé erős és dem­olagdikus M­anyost­ orszánnék.­­ A demokratikus népkormány a föld­­raformrendelet elfogadásával aláhirzta és első szakaszában végrehajtotta a magyar nép pártjainak azt a határozott követel­­­sét, mely már az ideiglenes Nemzetgyűlés és ideiglenes Nemzeti Kormány megala­kulásakor is a földreformban jelölte meg a magyar demokrácia legfőbb kérdését, hangsúlyozva, hogy a nagybirtokrend­szer szétzúzása nélkül a reakciót kiirtani, a hazaárulás és nemzetgyilkosság további megismétlődését megakadályozni nem le­het. A magyar demokrácia kivívása meg­­követeli az új jobbágyfelszabadítást, nem­zeti függetlenségünk biztosítása s nemzeti becsületünk visszaszerzése megköveteli a magyar nép új szabadságharcát. Mindkét követelés legdöntőbb alapja a földreform. A most elfogadott földreformrendelet tehát a magyar nép demokráciáért és nem­zeti függetlenségért folytatott h­arcán­ak óriási gy­an­akkor azonban tudatá­ban kell lenni annak, hogy a rendelet el­fogadása csak a minisztertanácson ment ilye® simán, megszületését azonban súlyos harcok előzték meg. Mindannyian jól em­lékszünk azokra a támadásokra, amelyeket a reakció intézett a készülő földreform­javaslat ellen.. Voltak, akik jobbról és voltak, akik balról támadták elgondolását s olyan „megoldásokat” ajánlottak, ame­lyek a földkérdést feltétlenül bukásra ítélték volna. A földreformrendelet a reakció elleni k­íméletlen harc s a Magyar Nemzeti Függetlenségi front pártjai kö­zött felmerülő ellentétek kiküszöbölésére irányuló harc eredményeképp született meg. A rendkívüli minisztertanács egy­hangú határozata ennek a harcnak győ­zelmes befejezése volt. A magyar nép földért folytatott harcá­nak első szakasza ezzel sikeresen befejező­dött. És valljuk be: a könnyebb szakasza. A rendelet már megvan, de hiányzik a végrehajtás. A rendelet végrehajtási uta­sítása is elkészült, a legrövidebb időn belül meg is jelenik s ezzel megkezdődik a magyar nép földért folytatott harcának második, valljuk be: nehezebb és küzdel­mesebb szakasza. A földreform végrehaj­­tása szintén harc és küzdelem eredménye lesz s ennek biztosítására mozgósítani kell a legszélesebb földmunkás- és panasztó­tömegeket. Erre a mozgósításra, feltétlenül szük­ség van! A reakció máris kínos erőfeszí­téseket tesz, hogy a végrehajtást megaka­­dályozza, késleltesse, esetleg olyan anar­chiát idézzen fel az országban, ami a fia­­tal magyar demokráciát hosszú időre visszavetné fejlődésében. Nem kétséges az­­sem, hogy a reakció ellenállása még foko­zódni­­fog. A fiatal magyar demokrácia kezdeti gyengesége és erélytelensége azzal, hogy nem tudott mindjárt vasököllel le­sújtani a nép és az ország ellenségeire, a reakcióban azt a hitet keltette, hogy a ma­gyar né­p pártjai a földkérdésről is csak szónokolnak, de a megoldásig nem jutnak el Az a tény azonban, hogy most mégis eljutottunk, a megoldáshoz, a reakció ellenálása magasra szítja, elszánt, halálos ellenállássá fokozza. A rendelet megadja a lehetőségét annak, hogy a ' ’ magyar nép Rwmbeanáll­jon a reakció gyűlöletével és vakmerőle­gével, s" hogy a halálos elszín­tsággal folytatott támadásait leszerelje és visszaverje * w magyar nagybirtokososzbu., és parasztság között dúló évszázados harcot ezúttal a parasztság szavdra­ döntse el. A Magyar Kommunista Párt a magyar nép földért folyó harcának továbbra is az élén ak­ar járni. Mozgósítani, szervezni akarja a tömegeket. Tudja, „hogy a föld­kérdés ma a párt és a magyar demok­rácia legfobb politikai kérdése, amelyre össz­pontosítani kell a sáírt főerejét.. A Magyar Kommunista Párt összes városi és vidéki szervezeteinek vinnie, sodornia kell magá­val a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front összes pártjait, vinnie, sodornia kell magával az egész magyar népet e fő­kérdés kiharcolásában. A földreformrende­­let elfogadásáért foly harcban a magyar nép demokratikus pártjai jártak elől.A föld...birtokbavét­éért folyó harcban vag­gának a névnek kell elől­álnia. A rendelet és a végrehajtási utasítás a magyar népnek erre meg is adja a lehető­séget. Ez az első földreformtörvény a ma­gyar nép történelmében, mely a végrehaj­tást egy alulról elindított népmozgalomra bízza. A néptömegek e mozgósításának eszköze és szervezeti formája a minden községben és városban megalakítaná a Földigénylő Bizottságok. A népi, paraszt, tömegmozgalom e harci szerveire nyoma­tékosan fel kell hívni a parasztság figyel­mét. A végrehajtási utasítás megjelenés után csak abban az esetben lehet a föld­reformot késedelem nélkül végrehajtani ha maga az érdekelt parasztság veszi ke­zébe az ügy intézését. Az ország felszaba­dított területein tehát a parasztságnak azonnal meg kell alakítani a Földigénylő Bizottságokat. E bizottságokba menjenek be a demokratikus pártok legjobb, leg­ön­tudatosabb és legharcosabb képviselői s a pártok képviselői mellett döntő szere­pet kell biztosítani e bizottságokban a Földmunkás Szövetségnek is. . A Föld­igénylő Bizottságoknak hala­déktalanu össze kell állítaniuk az igény jogosultai névsorát, össze kell írniok a község vagy város határában a földreform céljain igénybeveendő , vagy­ elkobzandó földeke' s el kell készíteniük a felosztási tervet. K. mindezek az előkészületek megtörténtek és ernexek, panaszulag­­azonnal te­­m­­enül bekapcsolódhat a legdöntőbb pro­­blémá­jának, a földkérdésnek a megoldá­sba. Semmiképp sem volna elegendő azonban, ha a Földigénylő Bizottságok csak be­kapcsolódnának a munkáb­a. A döntő szempont, hogy jól kapcsolódjanak bele. Tisztén kell látniok, hogy a földosztás a magyar demokrácia megteremtéséért fol­­yik, ugyanakkor azonban szerves része a nemzet függetlenségi és szabadságharcá­nak. A rendeletet tehát ugyanazoknak a fontos nemzeti szempontoknak szem előtt tartásával kell végrehajtani, mint ame­lyeknek figyelembbe vétele mellett létre­­jött. A Földigénylő Bizottságok élén tehát a parasztságnak politikailag erős, öntuda­tos és kemény harcosainak kell állniok, a­kik a reakciónak minden nyílt és burkolt támadását vissza tudják térni s ugyanakkor a szeg­ény­­parasztság esetleges ultrara­li­bellis követeléseit is a rendelet, elgondolá­­sainak kereteibe tudják visszaszorítani-A parasztság mozgósításának e harci szervei sokhelyütt már működnek, másutt most vannak megalakulóban. A Magyar Kommunista Párt legjobb erőit bocsátja a földreform keresztül­vitelének céljaira s minden erejével odahat, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi fkont összes párt­jai szintén a földkérdés gyors megoldására összpontosítsák minden erejüket. Le kell lépni és le kell törni a reakciót. S lehe­­tetlenné kell tenni készülő támadásait.­­Az irányt arra kell venni, hogy egy hónapon ,­felül az ország nagy részében­­a parasztság kezébe kerüljön a­ föld. A Tiszántúl két vármegyéjében, Szabolcs és Csorigrád vár­megyékben még e hét folyamán leverik .az érdekelt parasztok az első cö­vök őket ténylegesen birtokukba veszik a földet. Az első lépést gyors iramban kell kö­vetnie a többinek.A Magyar Kommunista Párt feladata, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjaival közösen beleoltsa a magyar népbe ráz új jobbágy­felszabadítás tudatát s a reakció elleni küz­delem könyörtelenségének, a szabadság­jogok biztosításáért folyó harc el­szánt­­­­ságán­ak szellemét lángra lobbantsa a mai gyár népben. Ha ezt idejében megtesszük, a magyar nép még részese lesz az európai népek szabadságharcárak, s ugyanakkor elindulhat más, döntő feladatainak meg­oldása felé is. IWADEK F. Liszt Ferenc-tár­­.­gépeket, szerszámokat útjai éa használtat magas áron vesz. Mm­mmm Húszezer forma élelmiszert kapunk a Szovjetuniótól A Szövetséges Ellenőrző Bizottság poli­ e­tikai tanácsadója, Puskin G. M. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a napoké­ban nyújtotta át Gyöngyösi János külügyi miniszternek a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok kormánya levelét, amely sze­­rint a Szovjetunió tekintettel Budapest váro­­sának nehéz ellátási helyzetére, méltányolta az ideiglenes magyar kormánynak előterjeszt­­ett kérelmet és Budapest lakossága és más vidéki városok megsegítése céljából kölcsönt képpen tizenötezer tonna gabonát, háromezer tonna húst és kétezer tonna cukrot enged át. Ennek a mennyiségnek kereken 80 százaléka lesz Budapesté, húsz százalékát pedig a vi­­déki nagyobb ipari centrumok, Salgótarján, Diósgyőr, stb. fogják megkapni. Gyöngyösi miniszter a magyar kormány, valamint Bu­­dapest és az ipari gócpontok lakossága ne* v£ben köszönetét fejezte ki a Szovjetunió kormányának nemes elhatározásáért, amiért a magyar s­iunkások és gyermekek segítsé­­gére sietett...-'-' A Szovjetunió eme gesztusa történelmi jelentőségű cselekedet Magyarország szem­pontjából. Elsősorban is azt szimbolizálja, hogy a Szovjetunió a dolgozó magyar népet nem azonosítja a fasiszták nemzetgyilkos bandájával, amely a szovjet elleni háborúba kergette a nemzetet és tönkretette az országot. Budapest és a bányavidékek lakosságának élelmezésével gyorsabb tempóban indulhat meg az ipari munka és lehetővé válik a termelés egészséges alapokra való helyezése és az egész gazdasági élet megszervezése. E nagymennyiségű élelmiszer lehetővé teszi az építő munka megindítását, Budapestnek az ország gazdasági élerébe való bekapcsol­ta­sát. úgy értesülünk, hogy az élelmiszenennyi­séget több részletben szállítják Budapestre és az iparvidékekre. Az első szállítmány március 25-én indul Budapest felé és 25-én érkezik a fővárosba. _ Ugyancsak elindulnak a szállítmányok Salgótarján és Borsod felé. A szállítások ideje és mértéke pontos beosztást nyert. Az egész hatalmas éhinségenyhítő akció lebonyolítása május elejéig tart. A Szovjetunió kormánya által felajánlott élelmiszer tehát hat héten át biztosítja a főváros és bányavidék­­ellátását. ■KHUWI'MlljBWmiPJiawmAmi-lJiWW IffM /* Csepel az éten A csepeli munkásság volt mindenkor a 'Progvar »socials'* mu kismozgalom­ ékrs*­­píí*. EkS járt a szervezési munkában, a bér»­harcban, a forradalomban. Soraikból kerültek ki a legönhidatosabb elvtársak, a legönzetle­­nebb harcosok. Vörös Csepelt a forradalmi érzés rég dalba foglalta. * Most — változott körülmények közt, de a régi harci kedvvel —• Csepel megint ara élre áll. Felhívást bocsát ki Budapest és környéke összes pártszervezeteihez: május elsejei szo­­cialista versenyre hívja ki őket. A felhívás igy hangzik: Elvtársak! Mi, » Magyar Kommunista­ Párt csapati ■szervezete, elhatároztuk, hogy május el­seje, a nemzetközi munkásünnep trió sza­bad megünneplésére már most, március végén megtesszük az előkészületeket. Le­gmél­t­o­b­bam úgy ünnep­elhatjuk május elsejét, ha minden, erőről igyekszünk áp­rilis hó folyamán « gyárakban és üze­melőben és közmunkában a Vörös Had­­sereg szükségleteit kielégíteni, a munk­a­­f­egyelmet megszilárdítani, hogy­­ minél előbb végezhessünk a fasiszta rablókkal. Elhatároztuk, hogy minden erőt össze­­fogunk, hogy Csepel önellátását a kert földművelésével megoldjuk. Az élelmezési kölcsön jegy­zést legkeve­sebb 1 millió pengővel jegyezzük. Párt szervize­tünk erejét megduplázzuk elsősorban a meglevő fogságunk horai készségének és tapasztalt­ságának eme­lésével. Legalább 60 üzemi faliújságot adunk ki, a ,J Szabad Nép”-et napi 8000 példányra, emeljük. 10 szeminárium - csoport­ot szer­­vezünk. Megszervezzük városunkban Og­yikben, a pártszervezetben a MÁJUS ELSEJEI VERSENYT! Felszólítunk minden kerületi és txiro-S vezetőséget, hogy vegyen részt a buda­pesti és községi pártszervezetek május elsejei versenyében. 16.000 munkással és elvtárssal vonulunk be május elsején, hogy csatlakozzunk budapesti testvérpénk demonsprációjához. Amelyik pár T*zetrv*szi fogja legjobban teljesíteni programját, aa­ lesz a május elsejei ünnep győztese. Elvtársak! Mi, a Magyar Kon­munista Párt csepeld párt szervezete," felhívnunk, bennetéked hogy... ■május elseje nemzetközi m­unkásünmnap méltó megünneplésére már most tegyétek mag­a a szükséges intézkedéseket. • I. Vállaljuk az összes üzemekben «­ munkafegyelem helyreállítását én a Vörös Hadsereg rendeléseinek százszászu­zalékos leszállításét. 1. Vállaljuk « köznemfas­zését. X. Vállaljuk­ Csepel élelm­ezésének n­gyobb részét, és kiskertek megmunkálásáé­nak megszervezését. 4. Kiépítjük a körzeteket. 5. Az összes üzemekben pártszemie­­tet alakítunk, a vezetőség rendszer«« munkát fog végezni. 6. Üzemi újságot nyomatunk « W. Mn ben. 7. A fajt újságok számát 60 példánysna emeljük. 8. Nyolcezer Azríbad Nép. Softfa­jt-yrNod­sá­g eladását inf Haljuk. 9. Minden üzenetben lesz Eznhad Nép­­levelező. 10. Harminc Ozmn IndrcumM wwwwl’ifle. II. Könyvkereskedést létesítünk a párt részére. II. Értelmiségi gyűlést­­rendezünk g a szociáldemokratákkal közösem. IX. Két munkás sportegyesületet akt- Mtunk. lj. Apriisbeni legnl­bb agy­­céinát rendezünk. 15. Kötvényeket jegyzünk *gym..ifft9 pengő ér­tékben.. 16. Egy héten, át Nemzeti Segély* kampányt rendezünk. 17. Május 1-én Budapestre 15.000 mwffé­­le­ás vonul. 18. 150 főnyi, rendező gárdát, szervezif.njt. A Bolgár Kommunista Párt kongresszusa A bolgár testvérpártunk, a­ Bolgár Kom­munista Munkáspárt kiszélesített kongresz­­szusa, melyen nyolcvan pártkiküldött vett részt, a napokban fejezte be munkáját. A kongresszus határozatában többek kö­zött ismertette a „baloldali“ frakció és an­nak maradványai ellen folytatott harc tör­ténetét. A párt 1941-től, különösen a Szov­­jetunió ellen indított rablóháború után elszánt harcot folytatott Bulgária függet­lensége, szabadsága és a Vörös Hadsereg­nek szabadpartizán csoportok szervezése és harcbavetése által való megsegítése ér­dekében. A szeptember 9-iki antifasiszta felkeléssel kapcsolatban a kongresszus megállapította, hogy a párt legalitása, a hatal­omban való részesedése egész sor ne­hézséget teremtett, feltétlenül szükséges tehát, hogy a párttagok a régi formákat, módszereket és szokásokat felszámolják. A Bolgár Kommunista Párt az­ anti­fasiszta fölkelés óta nagy sikereket ért el. A párttagok száma több mint 250.000-re emelkedett. A sikerek mellett a kongres­szus a hiányokat is élesen föltárta: a ta­pasztalt­ és kipróbált káderhiányt, a mun­­kás­párttagok százalékosan elégtelen szá­mát, egyes vezetők és szervezetek önálló­ságának hiányát. iniefener bécsi játékbolttá húsvéti árusítás megkezdődött. V­eszünk tí­t Pánikot nagy tételekben. Asztalok, tejkocsik, fiókos asztalkák, könyvespolcok nagy választékban és teljes szobaberendezések ismét lophatók városi üzletünkben. P­ürcöl Budapest, Erzsébet­ körút 33.

Next