Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)

1945-04-01 / 7. szám

VASÁRNAP, 1945 ÁPRILIS 1 SZABAD NÉP Kik az új nemzetgyűlési képviselők ? Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a Magyar Kommunista Párt Budapestről és Pestkör­­­nyékéről a következőket küldte be: Apró Antal festő, Drahos Lajos vasas, ifj. Fock Jenő műszerész, Házi Árpád Szabó, Horváth Márton újságíró, Jászi Ferenc fodrász, Kádár János műszerész, Kállai Gyula újságíró, Kiss Károly cipész, Kovács István kárpitos, Köböl József fa­­munkás, Lukács György, Mód Aladár újságíró, Major Tamás színész, Orbán László jogász, Orlai Károly kér­­alkalma­zott, Péter Gábor szabó, Rudas László, Ratuk­ovszky János textilmunkás, Ratkó Anna textilmunkás, Somogyi Miklós ács, Szabó István, Szabó Piroska vasas, Váradi József textilmunkás, Veres József lakatos, dr. Weil Emil orvos. A szakszervezetek képviselői a követ­kezők : Kossa István és Csaplár Péter (Szak­­szervezeti Tanács), Brumiller László és Palkó Sándor (nyomdászati munkások), Kanizsa József (kereskedelmi alkalmazot­tak), Bártfai-Bartl Károly (üvegipari munkások), Deák Lajos (malomipari mun­kások), Feiner Jenő és Maróthy Károly (sz­állítómun­kások), Pintér János, Oro°zi Ferenc és Kruzslák Réka (vas- és fémmun­kások), Pásztor Imre (városi é° községi alkalmazottak), Villám János és Czeczel György (famunkások), Török János (építő­­munkások), Béki Ernő (pedálomsor­- Sá­­rossy István (közalkalmazottak), Szipka József (vegyipari munkások), Horváth Mi­hály bőripari munkások), Kőműves Józs­f (ruházati munkások), dr. Gartner Pál (orvosok).* A Budapesti Nemzeti Bizottság április 2-án délelőtt 10 órakor az Aréna­ úti Nem­zeti Sportcsarnokban népgyűlést rendez, amelyen megválasztja az ideiglenes Nem­zetgyűlés budapesti képviselőit. A gyűlé­sen minél nagyobb számban jelenjünk meg.­­ hmm—11 mm „Harcolni akarunk a fasiszták ellen“ Ilyen feliratú tábla alatt vonuló lelkes küldöttség kereste fel a Budapesti Nem­zeti Bizottságot. A nemzeti hadseregbe önként jelentkezett VI. kerületiek küldött­sége. Egy szakasz katonasapkás, nemzeti­színű karszalagos önkéntes. A Budapesti Nemzeti Bizottság nevében Kállai Gyula, a bizottság titkára fogadta a küldöttséget, amely az alábbi javaslatot nyújtotta át: 1. A Budapesti Nemzeti Bizottság a leg­sürgősebben járjon el a Honvédelmi mi­­nisztériumban a kormánynál, hogy­ az ön­ként jelentkezőket a legrövidebb időn be­lül hívják be, fegyverezzék fel. 2. Állítson fel a Budapesti Nemzeti Bi­zottság tiszti és altiszti igazoló bizottsá­gokat a fasiszta reakciós tisztek és altisz­tek eltávolítására. 3. A Budapesti Nemzeti Bizottság állít­son fel egy budapesti hadosztályt, gondos­kodjék arról, hogy ez a legrövidebb időn belül harcba indulhasson. 4. Gondoskodjék a Bizottság az itthon­­maradt hozzátartozók ellátásáról. 5. Vonják felelősségre azokat, akiknek hanyagságán, nemtörődömségén vagy szán­dékos szabotálásán sikkadt el a toborzás ügye. 6. Végül állítson fel a Budapesti Nem­zeti Bizottság a pártok és a honvédelmi minisztérium kiküldöttjeiből egy toborzó bizottságot, amely haladéktalanul hajtsa­­végre Budapesten a toborzást. Kállai Gyula titkár úgy a maga, mint a Bizottság nevében örömét fejezte ki a kül­döttségnek lelkes munkájáért, melyet a nemzeti hadsereg érdekében kifejtett. A budapesti toborzás még kezdetleges. Oka ennek elsősorban a front közelsége volt, de most már teljes erővel megindulhat a toborzás. A hadseregben sokan irtóznak a hadsereg demokratizálásától és mindent el­követnek ennek megakadályozására. A ja­vaslatot a Bizottság meg fogja tárgyalni. A küldöttség tagjait, a felvonult önkénte­seket kéri, hogy továbbra is olyan lelke­sen folytassák toborzó munkájukat, mint eddig. Reméli, hogy hamarosan kiveheti a részét minden becsületes magyar a fasisz­ták elleni fegyveres harcból. Magas jutalom annak, aki az Áruházunkból elvitt „ELLIOT-FISCHER“ amerikai rendszerű könyvelőgépet (szám feljegyezve), vala­mint lovas és kézikocsikat visszahozza, vagy nyomára vezet. Magyar Divatcsarnok A magyar demokrácia főfrontjáról írna: I­osoncazy Géza A földreformról szóló kormányrendelet — a fiatal magyar­ demokráciának ez a tör­­ténimi jelentőségű cselekedete — a mi pár­tunk programjának alapján ke­rült el. De­mokratikus nemcsak célkitűzéseiben — de­mokratikus végrehajtásának módjában is. Pártunk programjavaslata a földreform végrehajtását ,,a legrövidebb időn belül, a földigénylő közreműködésével“ kívánta megvalósítani. A kormányrendelet ebben a szellemben a földreform végrehajtását a községi földigénylő bizottságokra bízza. Ez pedig azt jelenti, hogy a latifun­diumok tízezer holdjait maga a magyar nép osztja szét a maga szám­ár­a. A földigénylő bizottságok a földosztást teljes hatáskörrel intézik. A rendelet így gondoskodik arról, hogy népünk és jövőnk e döntő kérdésének megoldásában kizárólag népünk érdeke érvényesüljön és a nagybirtokok min­den bürokratikus vagy hatalmi aka­dálytól mentesen, minél előbb a dol­gozó parasztmilliók birtokába kerül­hessenek. Az új magyar demokrácia azzal az intéz­kedésével, hogy a földreform végrehajtá­sát nem az államapparátusra, a bür­okráciá­­ra bízta, hanem a közigazgatási szerveket alárendelte a földigénylő bizottságoknak megmutatta, hogy valóban népi demokrá­ciává akar fejlődni. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a magyar nép meg fogja oldani — még­pedig jól — feladatát. Hiszen a de­mokrácia fogalmát a parasztság számára a földreform telíti meg élettel. A demo­krácia a földreform, szárnyain most már eljut az ország minden sarkába, még leg­eldugottabb zúgába is és friss levegőt, zaj­­lást, reménységet visz magával. Felrázza és életre serkenti az évezredes elnyomás­tól, csalástól, háborútól csüggedt népünket, azonnali munkára és cselekvésre sürget. Földigénylő bizottságok megszervezésé­ről kapunk mindenfelől híreket. Ezeket a bizottságokat a földmunkások és igénylők gyűléseken választják meg. A bizottságok­nak joguk van arra, hogy helyiséget fog­laljanak le a maguk számára és a város­házáról vagy községházáról tisztviselőket igényeljenek. Joguk van ahhoz is, hogy maguk jelöljék ki a háborús és népellenes bűnösöket, akiknek a földjét minden kár­talanítás nélkül­ elkobozhatják. Kecskeméten a fö­ligénylő bizottság tu­dott is élni jogaival: helyiséget foglalt a városházán és tisztviselőket rendelt ki adminisztratív és mérési munkák végzé­sére. Haladéktalanul elkoboztatta az ellen­­forradalom két hírhedt terroristájának, Héjjas Ivánnak és Franczki Kiss Mihály­nak a birtokát. Mivel a város határa óriási, ,, repülő” földigénylő bizottságokat szer­veztek s ezek a repülőbizottságok a tanya­­világban helyről-helyre járva, dolgoznak. Ugyancsak Kecskeméten a párt kezde­ményezésére pártközi konferenciát hívtak össze s a konferencia határozatot hozott arról, hogy valamennyi demokratikus párt főlel­­adatának tekinti a földreform végre­hajtását és a lakosság minél szélesebb rétegeinek mozgósításával támogatja, a földigénylő bizottságot. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség har­minc tagja egy katolikus vallásoktató ve­zetésével megjelent a földigénylő bizott­ságnál és felajánlotta segítségét. A kecske­méti tapasztalatok azt mutatják, hogy a földigénylő bizottságok nemcsak gyorsan tudják végezni a földosztás munkáját, ha­nem gyors munkájukkal az egész ország legfontosabb érde­két, a temetés azonnali megindítását is segítik. Felosztották az ötezerholdas Helvécia szőlőtelepet három­­holdas kisbirtokokra. Az új birtokosok rögtön javaslatot tettek a kecskeméti réz­­gálicgyár üz­emibehelyezésére és hozzálát­tak a vörösréz gyűjtéséhez. Még a patron­­hüvelyeket is összegyűjtik. Azonkívül máris értékesítő szövetkezet létrehozásán fáradoznak, hogy a gy­lmölcskonzervgyár nyersanyagát biztosítsák. Balassagyarmaton ünnepi keretek kö­zött kezdik meg hétfőn a földosztást. A várost fellobogózzák és a pártok szónokai népgyűlésen beszélnek a földosztás jelentő­ségéről. A földreform végrehajtásának ez a plebejus-demokratikus módja hatalmas nevelő iskolát jelent népünk számára. A reakció huszonötesztendős csendőr­­ura­lma megfosztotta parasztságunk széles tömegeit politikai öntudatuktól, önbizal­muktól és tájékozódóképességük­től. Mind­ezt most hónapok, sőt hetek alatt pótol­hatja. Mert a földosztás a harc. Minél gyorsab­ban sikerül keresztülvinni a földreform végrehajtását, annál több kilátás van arra, hogy parasztságunk ezt a harcot kevesebb áldozattal vívhatja és nyerheti meg. A reakció sorai egyelőre ziláltak és szerve­zetlenek ahhoz, hogy keményebb harci­eszközöket alkalmazzon. De ahol csak tud, igyekszik zavart kelteni és a földreform munkáját elgáncsolni. N­ó­grádsza­ká­l­lon akadt egy világtól elmaradott jegyző, aki a földmunkások gyűlését merészelte nem engedélyezni és ezért a fö­ldigénylő bizottság nem alakulhatott meg. A jegyző úr szerint, úgy látszik, nincs szükség föld­­igénylő bizottságra egy olyan községben, amelynek a határában ezerholdas nagy­birtok terpeszkedik. A Duna-Tisza közének nem egy városá­ban olyan híreket terjeszt a reakció, hogy a földet ugyan osztják most, de a végén sem a föld, sem­ a termék nem lehet a pa­raszté. Ezek a hírek kétségkívül okoztak bizonyos megtorpanást és zavart a föld­munkások és kisbirtokosok soraiban. De a vs efajta hírekre gyorsan rácáfol­nak a tények. Kiskunfélegyházán pár nappal ezelőtt ki­adták már az első birtokleveleket. Ceglé­den kiosztottak hetvenöt hold földet. Ezek­nek a tényeknek a híre futótűzként terjedt a pa­ rysitf­.ig körében és a reakciós rém­hírterjesztés gyorsan elvesztette hitelét. Kalocsán az érseki uradalom vezetősége először nyílt propagandát folytatott a földreform ellen, mikor pedig látta, hog­y a földreformra mégis csak sor kerül, magá­nak akarta fenntartani az új birtokosok kijelöléseinek a jogát.­­Ebből a célból az ötletes ispánok és uradalmi számtartók meg is alakították maguk között a Nem­zeti Parasztpártot__ A reakciónak kedvelt fogása az is, hogy a földreform gyors lebonyolítása után „szakszempontokból” emeljen kifogást. Pontos földmérés, képzett földmérő s­ze­­mélyzet, telekkönyv, stb. — ilyen és ehhez hasonló „tárgyilagos” érvekkel próbálja zátonyra futtatni a földreform ügyét. A rendelet betűi most elevenednek meg a falun. A magyar dmokrácia legfontosabb­­ harci frontján már javában dúl a­ küzde­lem, — erről számolnak be a hadijelenté­sek. Ezt a harcot népünknek pártunk ve­zetésével és a demokratikus pártok támo­gatásával győzelmesen kell megvívnia. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében április 6-án, pénteken d. u. 3 órakor orosz-magyar zenekari hangverseny KODÁLY FAILOMI PALLÓ IMRE dr. énekes Jegyek: Zeneakadémián és Tempó hang­­versenyirodában, Teréz­ körút 1/c. ,,MIC­j kér a ..." Miért nem jegyeznek élelmezési kölcsönt a tehetősek? Napfényes utca: a lerombolt házak omladé­kain, piszkos és töredezett ablakok sarkain megtörik a napsugár. Lágy, meleg tavasz. Mintha béke lenne ... De nézz körül: túl a házakon és a friss tavaszi színeken, szürke, beesett munkásarcok, síró, éhező gyerekek. Német „örökség” — german „ajándék”. Ezt hagyták ránk, . ,,hű szövetségesekre”. Ra­­mokot és betegséget. Szennyet és éhséget. Ki­fosztott, kirabolt, éhező Budapestet . . . Felszabadultunk. És előbújtunk a föld alól, ahová a legrémesebb reakció, a legkíméletle­nebb terror kényszerített bennünket. Az agyonócsárolt, agyonüldözött párt, — a­ Ma­­gyar Kommunista Párt — megmutatta, hogy mire képes. Acélos szívóssággal, minden le­győző önfeláldozással hozzákezdett nagy munkájához. — Budapest felépítéséhez.. A többi demokratikus pártok segítségével elér­tük azt, ami most a legtöbb: a város él, mo­zog, jelt ad, hogy itt van, el akarja foglalni méltó helyét, — a független, szabad és demo­­kritikus Magyar­ország fővárosát. De a főváros éhes, — Bu­dapest enni kér! És amíg a kormány ,,álmatlan” éjszakáin a segítés lehetőségein gondolkodott, a Ma­gyar Kommunista Párt vállalta e nagy feladat végrehajtását. Vas Zoltán elvtárs, a közellá­tási kormánybiztos, a kifosztott és kirabolt Budapest lakosságának kenyeret, burgonyát, tojást és húst adott. A kormánytól csak megbízást kapott a közellátási kormánybiztos, de pénzt, amelyen vásárolni lehet élelmet ,­ nem. A vidék lakossága segítségére sietett. Budapestnek és egymásután küldte az élel­met. De ez nem elég! Még többre van szük­ség. Orosháza, Békéscsaba, Szeged és a többi vidéki városok és községek adnak, —­ csak pénz kell, hogy meg is tudjuk vásárolni az élelmet. Vas elvtárs 50 milliós élelmezési kölcsön kötvényt bocsátott ki és felszólította Budapest lakosságát, hogy mindenki gyűjtsön, mindenki odahozzon Budapest éhező népénél, a megsegítésére. Kis mi történt eddig? A Magyar Kommu­nista Párt mozgósította tagjait, üzemi munkásokat, a dolgozó polgárokat, haladó értelmiségieket. Adjon mindenki, amennyit csak tud! Budapest, éhezik,­­ a lakosságnak életem kell! , Üres, korgó gyomorral nem lehet dolgozni. Éhesen, szédelegve nem lehet építeni! Ő is eljöttek Csepel munkásai és 1.500.000 P kötvényt vettek át és jelentkeztek Újpest és Angyalföld proletárjai és összesen 1.000.000 pengő értékűt vásároltak, Teréz­város dolgozói 1.900.000, a­ józsefvárosiak 1.040.000 pengőt jegyeztek. A többi kerületi pártszervezeteink sem maradtak le a verseny­ben. És előkerültek a verejtékkel és gyötre­lemmel kiharcolt fillérek, a legkisebb félre­­tett összeg: munkásasszonyok elrejtett „konyha­pénze’” és proletár férfiak félretett, „dohány fillérei,”, a Magyar Kommunista Párt tagjai megértették, miről van­­só! A Magyar Kommunista Párt­ tagjai reggeltől késő estig gyűjtenek Budapest lakosságának! A Magyar Kommunista Párt kerületi tízerve­setei eddig több, mint 12.000.000 pengő köl­csönt­ jegyeztek! A Magyar Kommunista Párt ott van, ahol harcolni kell és ott va­n, ha­ se­­­gítségről van szó! A Magyar Kommunista Párt élelmet akar adni a­ lakosságnak és fel akarja építeni a lerombolt fővárost! A Magyar Kommunista Párt nemcsak kezdemé­nyez, hanem élén jár minden megmozdulás­nak, amely az ország, a város demokratikus újjáépítését elősegíti! De hol vannak a többiek? Be kell valla­nunk, hogy az élelmezési kölcsönjegyzékben a többi demokratikus pártok kevés eredményt mutattak fel. Nem értették meg e kérdés fontosságát és nem tették teljesen magukévá a feladat elvégzését. Nem látják világosan ennek nagy jelentőségét: ha Budapestnek enni adunk, elősegítjük a város gyors felépü­lését,, a demokrácia gyorsabb kibontakozását és a reakció letörését. Annak a reakciónak, amely örömmel engedte a fővárost a nyilas banditáktól és német Hitler-legényektől ki­fosztani és most széles szájjal mosolyog a dolgozó és kevés élelemmel ellátott munká­sokon, míg ő eldugott tartalékain csámcsog. Élelmet adni Budapestnek, a fegyver a reak­ció elleni harcban, út a demokratikus főváros felépítéséhez. És hol vannak a­ tehetősebb polgárok, EL- bújtuk oda, ahová pénzüket és értékeiket elrej­tették. Azok a polgárok, akik a reakció és fasizmus minden gyűjtési kampányában az élen jártak és milliós összegeket jegyeztek. Akik a­ Darányi-féle kétmilliárdos , „hon­mentő” akcióban túlfizettek. Akik az Erdélyi Nyereménykötvényt nyakra-főre jegyezték. Olyan milliós összegeket, amelyek sohasem jutottak, es Magyarország dolgozóihoz, hanem az ú. rr. „egykézen”, vagy mondjuk, „több­­kézen” elsikkadtak. Vagy ha nem, akkor fegy­vert gyártottak belőle népünk lemészárlására Most, amikor a dolgozók százezreiről van szó. — most nem adnak. Mert nem érdemes! Mert nekik az új, demokratikus Magyarország nem kell! Csak építsék fel a dolgozók százezrei éhes gyomorral a fővárost és ha már felépí­­tették — majd jelentkeznek. Sunyi arccal és lesütött szemmel, — és folytatni akarják azt, amit­­• német és Szálasi-banditák eltávo­zásával abbahagytak. A lók mindig adtak, ha­ a fasizmus kért­e•­ és szabotálnak, ha a­ demo­kráciáról van szó! A Magyar Kommunista Párt tagjai, a dol­gozó tömegek, akik nehezen keresett utolsó filléreiket is Budapestnek adják, nem tűrik meg a szabotálóka­t! Sem itt, amikor adni kell, sem másutt, ahol munkáról van szó! Kiirtja a­ reakciót utolsó gyökeréig, amely megakadályozza az elkezdett újjáépítés mun­káját! „Még kér a nép, most adjatok nekik" A magyar dolgozók örömmel és hálával gondolnak a Szovjetunió kormányára, amely élelemmel, nyersanyaggal és újabb pénzköz csontjal támogatja Budapest, és más éhező déli városok lakosságát. De gyűlölettel De­, kint azokra, akik tele hassal, részvét­len­ül, nézik százezrek szenvedését. Te Vasárnap nyílik a CSABA MOZI! MICKEY ROONEY énekes, táncos, vidám filmje: Megnyitó m­űsor. JUDY GARLAND (Me­tro-Goldwyn -M­a­yer-f­i­lm) Előadások: 11, 1, 3, 5 órakor 3

Next