Szabad Nép, 1945. június (3. évfolyam, 55-78. szám)
1945-06-12 / 63. szám
2 SZABADKÉP KEDD, 1945 JIMNIUSE 3&Eg©s£iá¥Íes őszinte és becsületes szomszédot szeretne találni a magyar népben A Jugoszláv Kommunista Párt lapja Magyarország demokratikus átalakulásáról A Jugoszláv Kommunista Párt Belgrádban megjelenő központi lapja, a JBorba“ Magyarország a demolrácia útján“ cím alatt nagyjelentőségű cikket közöl, amely annál is inkább érdemes a magyar politikai körök érdeklődésére, mert nyilvánvalóan az álam vezető pártjának álláspontját tükrözi a jugoszláv-magyar kapcsolatok kiépítésének alapfeltételeiről. A cikk a következőképpen hangzik: A fasiszta Magyarország mindörökre eltűnt a történelem színpadáról- új, demokratikus Magyarország születik. A győzelmes Vörös Hadsereg csapásai alatt széthullott a magyar reakció fasiszta uralma és megsemmisültek azok a klikkek, amelyek Magyarországot Hitler katonai és gazdasági támaszpontjává tették a Szovjetunió ellen indtott háborújában.. Hitler ezért a „szolgálatért“ a fasiszta Magyarországot az erdélyi kérdésben a politikai zsarolás fogásaival jutalmazta. Hitler „nagy lelkűen" egyik percben Magyarországnak, a másikban Romániának „ajándékozta" Erdélyt, aszerint, ahogy politikai és stratégiai érdekei kívánták. A Vörös Hadsereg magyar területen és Budapest utcái leszámolt a magyar reakcióval és védőivel, Hitler divízióival. A felszabadító Vörös Hadsereg lehetővé tette, hogy a magyar nép kiszabaduljon árulóinak gyilkon szorításából és huszonötévi ellenforradalmi elnyomás éa terror után elindulhasson azon az úton, amelyen felépülhet a demokratikus és szabad Magyarország. A felszabadulás után ideiglenes nemzetgyűlést választottak, amely mozgósította az újjáépítés érdekében Magyarország demokratikus erőit. Az új kormány erőteljes intézkedéseket foganatosított, hogy gyökerestől ráirtsa a több mint két évtizedes reakciós fasiszta uralom egészségtelen politikai és társadalmi hajtásait. Az ideiglenes nemzeti kormány az újabb magyar történelem első kormánya, amely a széles néprétegek bizalmát élvezi. A kormány első deklarációjában ismertette Magyarország kül- és belpolitikájának alapjait, hangsúlyozva, hogy a harc a német fosztogatók és a hazai reakció ellen általános népkívánság, amely elválaszthatatlanul összefügg a magyar állami függetlenség és a nemzeti fennmaradás biztosításával. A magyar nép megkönnyebbülten és a jobb jövőbe vetett hittel fogadta a Szovjetunióval kötött nagylelkű fegyverszünetet. Ez adta meg a magyar demokratikus átalakulás alapját, és Magyarország valóban el is indult a népuralom útján. Ez az átalakulás a magyarországi viszonyok rendeződésének első feltétele. De nagy jelentősége van ennek a folyamatnak Magyarország tekintélyének visszaszerzése és a bizalom megszerzése szempontjából is, elsősorban a szomszédállamok részéről, amelyeket a magyar fasizmus agressziója leginkább érintett. A népbíróságok segítségével a magyar nép azon fáradozik, hogy megszabadítsa az állami és társadalmi szervezeteket a fasizmus rothadó és rothasztó anyagától, mert — mint a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép írja — „a magyar népnek meg kell most mutatnia, hogy könyörtelen azokkal szentben, akik az országot a sír szélére juttatták“. A Szovjetunió, hogy megkönnyítse a magyarországi gazdasági viszonyok konszolidálódását, első ízben 250 millió pengőt és 20.000 tonna élelmiszert bocsátott a magyar kormány rendelkezésére. A demokratikus magyar kormány legelső feladata a nagybirtokrendszer és a mezőgazdasági termelésben uralkodó félfeudális viszonyok megszüntetése volt. Hogy ez a gyökeres agrárreform a magyar mező- és nemzetgazdaság fejlődése szempontjából mit jelent, kitűnik abból a tényből, hogy 600.000 földnélküli parasztcsalád között eddig több, mint ötmillió katasztrális hold földet osztottak ki. A földnélküli szegényparasztság háromnegyed része földhöz jutott és Magyarország területének egyharmadrésze került az új korszakot nyitó földbirtoktörvény hatálya alá. A nagybirtok-rendszer megszüntetésével a magyar falvakban új és egészséges agrárviszonyok alakulnak ki. A magyar kormány megszüntette a nagybirtokot, a nagybirtok megszűnése viszont lehetetlenné teszi, hogy a reakciós nagybirtokos elemek valaha is hatást gyakorolhassanak a magyar politikára. Különös figyelmet kell fordítanunk — mondja a „Borba“ cikke — a magyar kormánynyilatkozatnak arra a szakaszára, amelyben a kormány ígéretet tesz, hogy aa úl Magyarország jóváteszi azt az anyagi kárt, amelyet a korábbi fasiszta rézsűnek a Szovjetuniónak és a szomszédállamoknak okoztak. Jugoszlávia szempontjából ez különösen fontos, mert az egész világ közvéleménye tudja, hogy a Vajdaság, a Muraköz és a Murántúli terület milyen sokat szenvedett a fasiszták fosztogatásai és erőszakosságai miatt. A fegyverszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségek pontos teljesítése Magyarország részéről reális mérőeszköze lesz annak, hogy az új Magyarország valóban hajlandó arra, hogy egyszer s mindenkorra megszilárdítsa a jószomszédi viszony politikáját Jugoszláviával. A magyar politikai és társadalmi átalakulás kétségtelenül pozitív tényezője a jugoszlávmagyar viszony későbbi alakulásának. Az új demokratikus, föderatív Jugoszlávia a magyar népben őszinte, jó és becsületes szomszédot szeretne találni. Eddig a fasiszta rezsimek úgy tekintettek a mi északi vidékeinkre, mint zsákmányra és imperialisztikus törekvéseik vadászterületére. Ma, átérezve azokat a mélyreható változásokat, amelyek a magyar politikai életben lezajlottak, jogosan hihetünk a kölcsönös barátság és jószomszédi kapcsolatok megvalósíthatóságában. Az új Jugoszláviában a Vajdaságnak, — ahol a legtöbb áldozata volt a fasiszta terrornak — szabadságot és teljes önrendelkezési jogot adtak. A Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség ama rétegének, amely nem vett részt a fasiszta gaztettekben és megőrizte emberi tisztességét, megadták az összes polgárjogokat. Ezt a jelentős tényt feljegyezte a Szabad Nép is, amikor az autonóm Vajdaságnak a föderatív Szerbiához történt csatlakozásával kapcsolatban megállapította, hogy „a magyar nemzetiségű polgárok közül csak azokat vonják felelősségre, akik a reakciósfasiszta uralom idején részt vettek az ottani szerbség kínzásában és lemészárlásában. A tisztességes magyarok ugyanazokat a jogokat élvezik majd, mint a Vajdaság többi lakosa-“ Az út, amelyen a mai Magyarország halad, a demokratikus szellemű nemzeti újjászületés útja. Ez kedvező, korszakot nyit a Szovjetunió és Magyarország viszonyának alakulásához, de ugyanakkor Magyarország és a szomszédos államok barátságos kapcsolatainak megterem- téséhez is. Másfélezer résztvevővel tartotta meg a Vasasok dísztermében szombaton délután a tanoncifjúság első nagygyűlését. A tanoncok, akik eddig védtelenül ki voltak szolgáltatva a legembertelenebb kihasználásnak, először hallathatták panaszaikat, kívánságaikat nyilvánosan. Először volt alkalmuk megmutatni, hogy felelősségérzettel telve tudnak nemcsak a maguk, hanem az egész ország kérdéseihez hozzászólni. A tanoncok viharos tapssal üdvözölték a MaDISz diákcsoport társak nagyszámú táborát és a diákközpont kiküldötteit, akik már puszta jelenlétükkel is bizonyították, hogy velük együtt akarnak a tanonckövetelésekért harcolni. Sztocavits Antal, az iparügyi minisztérium kiküldöttje, a most valóraváló régi tanonckövetelésekről beszélt. Hatalmas örömmel fogadták a tanoncok a négyhetes fizetéses szabadság hírét. De sorban megvalósulnak a többi követelések is: a testi fenyítés eltörlése, a tanovcotthonok szaktanácsi ellenőrzése, a tanoncoknak kizárólag szakmunkára való felhasználása, a munkások beleszólása a tanoncvizsgáztatásba. Dénes István, a szaktanács ifjúsági titkára a tanoncifjúság harcáról beszélt. Kívánságaik élén az egységes nyolcosztályos népiskola áll. Követelik a szerződés eltörlését, amely a tanoncot a munkadónak kiszolgáltatja. Szükséges viszont a rendszeres szakmatanulás érdekében a munkahely kötöttsége . Az üzemi bizottságoknak és a szakszervezetnek kell ellenőrizni, hogy a tanoncot e téren sérelem ne érje. Reformra szorulnak a tanonciskolák és általában a szakoktatás is. Nem helyes a tanoncok számára üzemi bizottsági tagságot követelni. Az üzemi bizottságokat nem lehet a tanoncok, a segédek puszta érdekképviseletévé lefokozni. Feladatuk a termelés és az újjáépítés ellenőrzése és irányítása. Nem szabad helytelenül felfogott érdekekből meg nem felelő embereket bekényszeríteni. A tanoncifjúság követelése az üzemi bizottsági tagság korhatárának leszállítása 24-ről 18 évre. A tanoncok bérkövetelése nem akarja a béreket magasba hajtani. A tanoncifjúság nagy része is megérti, hogy magasabb bérek siettetik az inflációt, fokozzák a nyomort, ha nincs több áru és hogy a bérek valóságos emelését ma csak a termelés emelésével lehet elérni. De a fiatal segédek béréhez viszonyítva is túl keveset k kaptak eddig termelő munkájukért. Erre kívánnak orvoslást. A kollektív szerződésben megállapított bérek hoztak már bizonyos javulást. További eredményeket jó munkájuk, együttes fellépésük útján fognak elérni. A tanoncok szövetségesekre találtak a MaDISz-ban tömörült diákyságban. Az ifjúsági egység politikai jelszava a tanímfőkérdésben valóságos harci szövetséggé vált. Újjáépítés és ifjúsági egység: ebben a két kérdésben rejlik a tanoncifjúság jövője is. Kakán Annus a tanoncok nevében megfogadta, hogy hét két és félórás túlmunkával fognak az újjáépítéshez hozzájárulni. A túlmunka jövedelmét a vasút újjáépítésére és Budapest felépítésére toborzott vidéki ifjúmunkásoknak adományozzák. Lányi Imre bejelentette, hogy a szabó ifjúmunkások kollektív műhelyt állítanak fel, ahol a vasút dolgozói számára ruhát fognak készíteni. Kende István, a MaDISz nevében üdvözölte a tanoncgyűlést és kijelentette, hogy a munkás, paraszt és értelmiségi ifjúság együttesen ki fogja vívni a tanoncok, parasztifjak és diákok követeléseit. .........Iliin III Az újjáépítés az ifjúsági egység jegyében zajlott le a tanoncifjúság első nagygyűlése Mi lesz a közalkalmazotak fizetés befedezésével ? Másfél héttel ezelőtt került először a köz-alkalmazottak fizetésrendezéséről szóló ren- delettervezet minisztertanács elé. Akkor is úgy határoztak, hogy a pénzügyminisztérium a vitás kérdéseket tisztázza a szakminisztériumokkal. A végleges rendelettervezet péntek délelőttre elkészült, a pénteki minisztertanács azonban mégsem tárgyalta. Nem értjük, mi a szándéka a pénzügyminiszternek, amikor ezt a oly hosszú idő óta húzódó kérdést mindig elodázza, nem engedi döntésre. Nem értjük, miért nem sikerült a tárcaközi értekezleteken megnyugtatóan tisztázni az első rendelettervezetben kifogásolt pontokat. A demokratikus Magyarországnak védeni kell szellemi értékeit, a nemzet élete szempontjából oly fontos nevelőrétegeket. Anyagi létüket, tudományos és nevelő munkájuk feltételeit mindenképpen biztosítani kell. A rendelettervezet éppen a középiskolai tanárokdal, akik az elmúlt rendszer alatt is örökös anyagi gondok között éltek, nyomorítja meg azzal, hogy bár eltörli a helyettestanári intézményt, a középiskolai tanárok nema IX. fizetési osztályban kezdik meg szolgálatukat, amint ez a múltban a helyettestanári év letelte után történt, hanem a X. fizetési osztályban, az itt töltött hat esztendő után jutnak a IX. fizetési osztályba. A rendelet tervezői arra hivatkoznak, hogy a rendelet megalkotásakor tekintettel voltak arra, hogy szerzett jogokat ne sértsenek. A rendelettervezet mégis megsérti a szellemi elit, az egyetemi tanárok szerzett jogait is, mert azok a tervezet szerint nem — mint a willban — az V., hanem az alacsonyabb XVI. fizetési osztályban kezdik szolgálatukat. Nincs megnyugtató megoldás a végleges rendelettervezetben a posta és a MÁV alkalmazottainak fizetésrendezésére sem. Felkerestük dr. Obernyik Edét, a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezetének országos alelnökét és megkérdeztük: mi a szakszervezet álláspontja ezekben a kérdésekben. Obernyik Ede válaszában kijelentette, hogy bár a pénzügyminiszter által elkészített végleges rendelettervezet a múlttal szemben valóban javulást mutat, úgy látszik, a pénzügyi kormány nem hajlandó az egyes szakstátusok jogos kéréseit méltányolni, kívánságaikat teljesíteni és ezért a kérdés megoldását húzni-halasztani igyekszik. Csupán a műszaki személyzet ügyében sikerült eddig a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezeteinek a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével egyetértésben komoly eredményt elérnie: a rendelettervezetben már szerepel a műszaki személyzetnek fizetendő új fizetéspótlék. A szabad szakszervezet nem tűrheti tovább, — mondotta Obernyik Ede — hogy ennek a fontos kérdésnek megoldása, az ország újjáépítése és újjászervezése szempontálól oly fontos tisztviselőréteg anyagi létének biztosítása tovább húzódjék. Ezért elhatározták, hogy a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete összehívja az összes érdekelt szakszervezeteket, hogy közösen beszéljék meg a kérdést és megállapodjanak egy tervezetben, amelyet azután a pénzügyi kormányzat elé terjesztenek. Ez a tervezet remélhetőleg már biztosítja valamennyi közalkalmazott jogos igényeit. A Nemzeti Segély gyors segítséget nyújtott a tatabányai bányászoknak Néhány nappal ezelőtt a „Szabad Nép" közölte, hogy milyen válságos helyzettel küszködnek a tatabányai bányászok. A bánya tizennégy tárnájából 1100 munkásnak kell előállítani azt a szénmennyiséget, amely a bánhidai erőmű üzembentartásához szükséges. Az erőmű átlagos napi fogyasztása 60 vagon szén volt, de számítani kellett állandó emelkedésre. A bányamunkások néhány héttel ezelőtt elérték azt, hogy a napi termelés már 250, vagonra emelkedett, de attól kezdve rohamosan csökkent, mígnem mindössze hetven vágont tudtak termelni naponként. Az üzemi bizottság kivizsgálta a termelés, csökkenésének minden okát és megállapította, hogy a bányászok azért nem tudnak dolgozni, mert éhesek. Tartalékerejüket az önként vállalt és felfokozott munkatempó kimerítette és minthogy élelemmel való ellátásuk nem javult, teljesen kimerültek. Az üzemi bizottság kétségbeesett hangút kiáltvánnyal fordult az illetékesekhez, melyben beszámolt a bányászok tragikus helyzetéről és arra kérte őket, hogy adjanak élelmiszert. „Ha lesz élelem — mondták a kiáltványban — fokozni tudjuk a termelést Igen rövid idő alatt 350—400 vagonra, de ha nem segítenek, nem támogatnak bennünket, az éhező bányászokat nem tudjuk a termelés fokozására rábírni“. A Nemzeti Segély főtitkára, Gergő Zoltán elvtárs, amint tudomást szerzett a tatabányai bányamunkások helyzetéről, azonnal intézkedett, hogy egy öttannás teherautó színig megrakva liszttel, babbal, olajjal, gyógyszerrel és ruhaneművel siessen a bányászok megsegítésére. Ezzel a Nemzeti Segély, amelynek keretében a demokratikus pártok együttműködnek, fejtik ki nemzetépítő tevékenységüket, újabb jelét adtak annak, hogy feladata magaslatán áll. Ott segíteni, ahol legfontosabb ez a Nemzeti Segély jelszava. Az országnak ez a legnépesebb antifasiszta harci szervezete Jó kezek irányítása mellett mindig megtalálja a módját annak, hogy az építő tevékenységben a leghatásosabb módon vegyen részt.1 lira feelr*W lementem az OTI és MABI faff okát A társadalombiztosításról szóló új kormányrendelet , szerint április 1-től az úgynevezett magánalkalmazottak javadalmazásuk összegére való tekintet nélkül betegségi és öregségi biztosításra kötelezettek. Május 1-től a társadalombiztosítási járulékokat teljes egészükben a munkáltatók viselik. A rendelet teljes hatáskörrel ruházta fel a társadalombiztosító intézetek önkormányzatát. Ennek alapján az OTT a mai bérviszonyokhoz igazodva felemelte a napibérosztályok számát és megállapította a betegségi biztosítás készpénzsegélyeinek összegét. Ezek az önkormányzati intézkedések szükségessé teszik az alkalmazottak újabb bejelentését. A népjóléti miniszter ezért elrendelte hogy az OTT-nál és a MABI-nál biztosításra kötelezett munkavállalókat újra be kell jelenteni, mégpedig a magánalkalmazottak közül azokat, akik április 1-én vagy azt követően, az ipari munkavállalók közül pedig azokat, akik április 30-án vagy azt követően állottak vagy állanak alkalmazásban. A b-j-döntési határidő június 30. A bejelentési kötelezettség nem terjedt a háztartási alkalmazottakra, házfelügyelőkre és segédházfelügyelőkre. Mikor lépnek hivatalba az új államtitkárok? A múlt heti minisztertanácson elfogadták Miklós Béla miniszterelnök javaslatát hat új politikai államtitkár előterjesztéséről. A politikai államtitkárok kinevezése ugyanis a Nemzetgyűlés elnökségének hatáskörébe tartozik. A miniszterelnök itt — nem úgy mint az adminisztratív államtitkároknál, kiket a szakminiszterek előterjesztésére ő nevez ki, — csak előterjesztést tehet. Reméljük, hogy a Nemzetgyűlés elnökségének kinevezése a legrövidebb időn belül meg fog történni és akkor az új államtitkárok megkezdhetik működésüket. « Egy egy- és féltonnás sori jelleképkor, vagy egytonnás tehergépkocsivá átalakítható szeménysépkocsité’eeszünk. Bejelentés szóban, vagy, írásban kiadóhivatalunkhoz. Budapest, VIII., József körút 5. II. emelet.