Szabad Nép, 1945. június (3. évfolyam, 55-78. szám)

1945-06-12 / 63. szám

if)45 fünfits 12 Ára 2 pengő Mindenek előtt arra kell súlyt helyezni, hogy az újjáépítés egész nemzetet fel­ölelő munkájához ne csak saját pártun­kat mozgósítsuk, hanem az egész népet, elsősorban & Magyar Nemzeti Független­ségi Front többi pártjait. Rákosi Mátyás A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI LAPJA III. évfolyam. 63. szám II Budapesti Nemzeti Bizottság történetében most fordult elő másodszor, hogy felhívást 'küldött a vidéki Nemzeti Bi­zottságokhoz. Az első felhívás akkor hangzott el, amikor a fasiszta gyilkosok után az éhség és fagy karmai közt vergő­dött & város. Segítségért kiáltottunk a Nemzeti Bizottságunkon keresztül — és megmozdult a falu, elsősorban békési elv­társaink, megmozdult a város, megmozdult még a kormány is. A rosszul működő köz­ellátási minisztérium munkáját Budapes­ten a jól működő kormánybiztosság vette át. Meg voltunk mentve az éhhaláltól. Ma újra a „nemzeti szükségállapot“ teszi időszerűvé az országos felhívás ki­adását. Biztosítani kell az újjáépítés mun­káját a városokban, az aratást és betaka­rítást a vidéken. E cél érdekében — amint a felhívás mondja: — „ismét a Nemzeti Bizottságokhoz fordulunk, hogy mozgósít­sák az ország népét az újjáépítés nagy célja érdekében. Minden faluban, minden városban vegye kezébe a Nemzeti Bizott­ság a széles néptömegek mozgósítását. Értekezleteken és népgyűléseken — az összes demokratikus pártok bevonásával — világosítsák fel az ország lakosságát az újjáépítési program célkitűzéseiről. Készít­sék elő az aratás minél simább lebonyolí­tását. Legyenek a Nemzeti Bizottságok a dolgozók állomdó serkentői és ellenőrzői. Legyen gondjaik, hogy azok, akik az újjá­építésben kitűnnek, megkapják jutalmu­nkat. Ne legyen magyar ember, aki az el­következő nehéz hónapokban tétlenül tölti idejét“. Haladéktalanul meg kell mozdulniok a magyar demokrácia döntő alapszervezetei­nek, melyeken mind a többi felépül: „az ideiglenes Nemzetgyűlés, az ideiglenes Nemzeti Kormány, az egész . magyar köz- igazgatás létrejötte a Nemzeti Bizottságok érdeme'' — mondja a felhívás. Jól van — felelik erre a demokrácia ellenségei —, de ha már létrehozták a Nemzeti Bizottságok az elsorolt kor­mányzó szerveket, mi szükség van a to­vábbi létezésükre? Vagy ha már kegyelet­ből meg is tartjuk, alakuljanak át sürgő­sen falusi kupaktanácsokká, külön jog- és hatáskör nélkül... A pártok kijelentették — érvelnek tovább a túlsó oldalról —, hogy nem akarják mellékkormánnyá fej­leszteni a Nemzeti Bizottságokat, már pe­dig a közigazgatás mai kiépítettsége mel­lett intézkedései könnyen keresztezhetik a kormány rendelkezéseit. Való igaz, hogy nem akarunk pótkor­mányt. De egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy a Nemzeti Bizottságok el­sorvasztásával az egész magyar demokrá­ciát sorvasztanánk el. Maga a Nemzetgyű­lés is közvetlenül a Nemzeti Bizottságokon épül mindaddig, amíg majd általános vá­lasztások nem vetik meg a demokratikus törvényhozás klasszikus alapjait. Azonban nemcsak az új államgépezet megszületése és a tömegekhez fűződő szo­rosabb kapcsolata, hanem a demokratikus ellenőrzés kifejtése is múlhatatlanul szük­ségessé teszi az erős, működő Nemzeti Bi­zottságokat. Erről az ellenőrzésről semmi­képp nem mondhatnak le a pártok. A kor­mány maga demokratikus ugyan, de akadnak olyan tárcák, amelyek nincsenek meghízható kezekben politikai szempont­ból vagy a kifejtett munka eredményessé­gét tekintve. Épp ez az utolsó szempont: az újjáépítési munka hatékonysága teszi létkérdéssé a Nemzeti Bizottságok új, or­szágos lendületét. Ez a lendület pillanatnyilag nem kielé­gítő. Rákosi elvtárs megállapította vasár­napi cikkében a Nemzeti Bizottságokról, hogy „kissé háttérbe szorulták, nem talál­tak maguknak megfelelő munkakört és emiatt működésükben sok helyen pangás állott be. Ez a pangás késégtelenü.1 a reakció vi­szonylagos megerősödésének komoly jele. Azt mutatja, hogy az újjáépítés feladatá­nak technikai, munkabeli nehézségei kissé elterelték figyelmüket a demokratikus el­lenőrzés és pártunkon túl az egész nemzet munka-mozgósításának szükségességéről. Azt mutatja, hogy nem sikerült idáig el­érni, hogy a többi pártok újjáépítési erő­feszítése épp úgy összeolvadjon a miénk­kel, amint ez a földreform végrehajtásó­Szabadon szervezkednek a nácleüenes pártok és szakszervezetek a németországi szovjetüvezetben Romániában ünnepük a 48-as magyar szabadságharcot — Truman- De Gaulle találkozó készül — Zsukov, Eisenhower és Montgomery találkozója Frankfurtban Harry Hopkins, Truman elnök személyes követe, Moszkvából visszatérőben, Parisba érkezett. Hopkins megbeszéléseket fog de Gaulle tábornokkal folytatni. A megbeszé­lések főcélja hír szerint, a de Gaulle— Trumaii-lalúlkozú előkészítése, de a levantei kérdés is szóbakerül és remélhető, hogy Hop­kins ezen a téren is olyan sikeres tárgyaló­félnek fog bizonyulni mint Moszkvában. Eduard Harriot, volt francia miniszterelnök, a szovjet-francia közeledés egyik leglelkesebb propagálója, beszédet mondott a francia rádió­ban. Felszólította a franciákat, hogy tartsák továbbra is a jó barátságot az angol néppel szemben, mert az emberi jogokért és a sza­badságért igen sok angol áldozta fel életét a franciaországi csatatereken. Herriot mél­tatta Északam^rika és a Szovjetunió döntö szerepét a fasizmus ellen vívott háborúban. Felelevenítette ezután utazásainak emlékét, amikor — 1924-ben és 19,^5-ben — a Szovjet­unióban járt. ,ßajnäiatos, hogy annakidején nem tudtuk megteremteni Franciaország, Ang­lia és a Szovjetunió szoros összefogását.“ Féímn szerepe Ez az összefogás, amely akkor elmaradt, talán sok mindentől menthette volna meg a világot, de Anglia és Franciaország kormá­nyai ebben az időben a nemzetközi nagytőke készséges kiszolgálóinak kezében voltak. Ezek a sötét hatalmak nem akarták a megegyezést a Szovjetunióval és őzek mind ültre szol1' gája volt Petőin „miniszterelnöke“, a rossz­emlékű Laval> akit a legutolsó hírek szerint a spanyol hatóságok mégis csak kiadnak és aki most már a francia határon várja meg­érdemelt büntetését. A másik francia föbünö®, Pétajn ügye már a bíróság előtt van. Daladier, volt miniszter­elnök, súlyos vádiakat emelt ellene. Szerinte Pétaint túlzott hatalomvágy és a nép akara­tától való félelem, hajtotta az ellenség kar­jaiba. Bazin tábornok (az 1870—71-es há­ború szomorú emlékű hőse) szintén az ellen­ség kezére játszotta a hadi,anyagot, de végül legalább megosztotta csapataival a hadifog­ságot. Daladfier kijelentette a vizsgálóbíró előtt, hogy Pétaln 1940 június 17-én idő előtt adott parancsot a tüzelés abbanhagyására. Ezzel megbénította a harcoló egységek mű­ködését. E rendelkezés következtében 1 mil­lió francia katona esett német fogságba. Feloszlik oz angol parlament 5 nak. Dét-OJaSzországban azonban, ahol a fél­feudális nagybirtok még mindig nem vesz­tette el végleg befolyását, még mindig szabo­tálják bizonyos elemek a tisztogató munkát és az élelmezési válság megoldását. Egyes liberális és konzervatív érdekcsoportok újra szerephez akadnak jutni a közéletben és e célból demagóg eszközökhöz nyúlnak. A cél: ezeknek az elemeknek minél határozottabb és minél gyorsabb letörése. Kaiopnl ünnepség Fnmkfarilstm Zsukov tábornagy meglátogatta a Majna melletti Frankfurtban Eisenhower és Mont­gomery tábornagyokat. A megbeszélést nagy katonai ünnepség követte, melynek folyamán Zsukov tábornagy nagyhatású beszédben ielt hitet a szövetségesek egysége mellett. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a győzd tes nagyhatalmak, amelyek vállvetve győzték le a fasiszta Németországét, békében is szo­rosan együtt fognak működni. A szemlét követő díszebéden Zsukov tábor­nagy átnyújtotta Montgomery tábornagynak és Eisenhower tábornagynak a legmagasabb szovjet kitüntetést: a „Győzelem rendjét’', amelyet eddig még egy külföldi sem kapott meg. A „Győzelem rend“ a legmagasabb szovjet katonai érdemrend. Nyolcágú csillag, amely platinába foglalva 91 gyémánt- és rubinkö ékesít. A rendjel pénzértéke több mint inon angol. font. Zsukov-.tó bornagy még több brit és amerikai tisztet tüntetett ki kü­lönböző érdemrendekkel. Az ünnepségeket nagyarányú repülödiszszemle fejezte be, amelyben 1700 repülőgép vett részt. A tiszteletére adott díszebéden Zsukov megállapította, hogy a háború terheinek leg- nagyobbrészét a Szovjetunió népei viselték. A moszkvai Pravda a berlini négyhatalmi nyilatkozattal kapcsolatban a következőket írja: ,JHa a német vezérkar vagy nácipárt valamelyik csődbement kalandorlovagja netán halvány reményt táplált volna, a-t hívén, hogy a sajátmaguk által megszabott tarta­lommal sikerült megtölteni azt a formulát, hogy „feltételnélküli megadás", akkor a ber­lini nyilatkozat alaposan kijózanította ezeket az urakat. A feltételnélküli megadás befeje­zett tény. a berlini nyilatkozat pedig nem. CromweU „hosszú parlamentjei' óta talán ez volt a leghosszabb angol parlament, amely tnőst 15-én pénteken feloszlik. A parlament feloszlatásával kezdődik a tulajdonképpeni választási harc. De már most alig múlik el nap( amikor a tudósítások ne emlékeznének meg a jelentős politikusok választási beszé­deiről. Vasárnap Churchill beszélt újra a rá­dióban. Kormányát mint nemzeti kormányt állította be, annak ellenére, hogy abban a munkáspárt és a szabadelvűek képviselői már nem foglalnak helyet. — Szövetségünk és barátságunk a Szovjet­unióval és az Egyesült Államokkal csupán akkor maradhat fenn — mondotta Churchill — ha megmutatjuk, hogy őszinték és erősek vagyunk... A világ most olyan világszerve­zet létesítésére alapítja legfőbb reményét, amely szervezet elég erős tesz ahhoz, hogy a jövőben megakadályozza a háborúkat és ele­jét vegye — akár gyönge, akár erős álla­mok részéről — a támadásoknak ... A többi nemzettel együtt télies mértékben résztve- szünk ebben a munkában. Az olasz kormányválság Az olasz kormányválság még mindig elhú­zódik. Az olasz munkáspártok erélyesebb le­számolást követelnek a fasizmus maradvá­nyaival. Észak-Olaszország ipari nagyvárosai mindig fötámaszai voltak a szocialista pár­toknak és fellegvárai a fasizmus elleni harc­befejezés, hanem egy új fejlődési szakasz kezdete, amelyben a szövetségesek határoza­tait hajtják végre.“ Zsukov rendelela Zsukov tábornagy rendelete értelmében Né­metországnak a Vörös Hadsereg által meg­szállt területein a náciellenes pártok szabadon szervezkedhetnek. A munkásoknak jogukban áll szakszervezetekben tömörülniek és kollek­tív szerződést kötniök. A szakszervezetek és politikai pártok . ellen hozottr nácitörvények azonnali hatállyal érvényüköt vesztik. A poli­tikai szervezkedés és a szakszervezetek meg­alakítása a s-oi:jelhatóságok ellenőrzése alatt történik. Ez a rendelkezés széles lehetőséget nyújt a német népnek arra, hogy politikai és gazda­sági tevékenységet fejtsenek ki. Természe­tesen csak azoknak a néprétegeknek a szervezkedéséről lehet szó, amelyek a náciz­mussal szemben állottak és állanak. Ezek a szervezetek a rendelet értelmében tartoznak programjukat közzétenni és teljes névsorukat a megszálló hatóságoknak beterjeszteni. . Itt említjük meg, hogy Emil Koch, Uk­rajna náci főbiztosa legalább 4 millió ukrán ember életét oltotta ki. Ás ü parancsára hur­coltak el Németországba 3 millió ukránt. Egyedül székhelyén, Rovnoban 102.000 em­bert végeztetett Iá. Magyar-romén fársaság A román Munkaegység Frontja háromhó­napos fennállása alkalmából nyilatkozatot adott ki, amely szerint a Gro«a-kormány ál­tal elért nagy eredmények a román munkás­ság támogatásának köszönhető. A román munkásság hatalmas erőt képvisel és teljes odaadással dolgozik Románia gazdasági éle­tének helyreállításóért. Jegyezzük meg ezen a helyen, hogy ahhoz a barátságos politiká­hoz, amelynek Groza román miniszterelnök Magyar-ország irányában többször kifejezést adott, nagf/ban hozzájárult a román munkás­ság támogatása, itt kell megemlítenünk, bogy rövidesen magyar—román társaság alakul Budapesten, amelynek célja a ma­gyar-román kulturális, gazdasági és népi kapcsolatok ápolása. Momániu ünnepli ölsz 18^8-as sssafoadságtjarc évfordulóját Románia junius 11-én ünnepelte az 1848-as szabadságharc 97. évfordulóját. A román sajtó rámutatott arra, hogy 1848-ban a ro­mán nép a feudális uralom letörésére, a fel- szabadulásért és földosztásért ragadott fegy. vert. 1 A lapok sajnálkozva emlékeztek meg arról, hogy a román és a magyar nép nem közösen fordult a közös ellenség ellen. Ha 'a románok és magyarok annakidején nem szédültek volna meg a nemzetiségi jel­szavakkal uszítok mételyétől, a román és magyar földműves, munkás és polgár sok keserűséget kerülhetett volna el. Most, 1945-ben végre sikerült a békesség és az egyetértés megteremtése e két egymásra uszított nép között. Isac Emil, az ismert román költő, az 1848-as szabadságharcot ünneplő cikkében a legnagyobb rajongás hangján emlékezett meg Ady Endréről. Isac Emil, aki jöbarátja volt a nagy magyar költőnek, hangsúlyozta, bogy Ady a XX. század egyik legnagyobb te. hetsége. Ady Endrének látnoki ereje volt — írja Isac. — Nagyon jól megsejtette, érezte, hogy a magyar feudalizmus csak a tragédia fel sodorhatja Magyarországot. — A román nép — mondotta Isac — csal a legmélyebb tisztelet hangján emlékezhe meg Ady Endréről, a magyar látnokról, W szén ez a rendkívüli tehetségű költő melej szeretettel fordult a szenvedő román né: felé is. Minden nemzetiséget ki kell szaba dítani az oligarchia karmaiból, — ezért küz dött Ady Endre. Ady Erdély szülöttje volt Csúcsai kastélyában román szellemi test. véreivel és barátaival is találkozott. Ady nagyon jól beszélt románul és nagyo. sok román barátja is volt. — Ady kétségbeesetten látta., hogy a feudális grófi Magyarország politikája csak a katasztrófához vezethet^ Nem kívánta az „ezeréves Nagy-Magyar országot“, az adriai tengerpartot, ö csal jogokat és egyenlőséget szeretett volna ki vívni minden magyar számára. — A román nép az 184S-as szabadsághar évfordulóján nem felejtetté el Ady Endr meleg szeretetét és barátságát a román né; iránt — mondotta végül a román költő. A brassói rádió magyarnyelvű adásába: részletesen ismertette Isac Emil Ady-meg emlékezését és különadás keretében emléke zett meg az 1848-as szabadságharc 97. év fordulójáról. nak idején történt. Ha bepótoljuk ezt, akkor Rákosi elvtárs szavai szerint: }jiz újjáépí­tésre való mozgósítás új lendületet fog adni a Nemzeti Bizottságoknak; rajtuk ke­resztül be lehet vonni a nemzetépítésbe a demokrácia minden használható erejét". Hogy történjem ez a gyakorlatban?, Az újjáépítés helyi szervei: az üzemi és vidé­ken a termelő bizottságok, továbbá az or­szágosan irányító kormány között van a döntő szerepe a Nemzeti Bizottságoknak, mint ellenőrző- és munka-mozgósító szer­veknek. Erősítsük tehát a bizottságokat és told­juk me;g régi feladataikat a munkára moz­gósítással. Az újjáépítés így nő pártunk keretein túl nemzeti erőfeszítéssé és így kapcsoljuk össze a termelésibe vetett erő­ket a demokrácia politikai előretörésével. Más szóval: így biztosítjuk legszilárdabban harcunk sikerét. r

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék