Szabad Nép, 1945. szeptember (3. évfolyam, 130-154. szám)

1945-09-16 / 142. szám

Tiszta választó Pártunk szónokai a nemzetgyű­lésen — Rákosi Mátyás és Révai József elvtársak — nyíltan és vi­lágosan megmondták, hogy a Kommunista Párt tiszta választá­sokat akar, amelyeken se kis, se nagy praktikák nem akadályoz­zák a népakarat szabad megnyil­vánulását. Amit kommunisták mondanak, azt halálos komolyan kell venni mindenkinek. Mi nem akarunk se névjegyzékül­am­isításo­­kat, se számlálólapmegjelöléseket. Kínos pontossággal kell ügyelnünk a választójogi törvény rendelkezé­seinek betartására. Kommunis­tákra ne mondhassa senki, hogy nem jártak el becsületesen, pon­tosan, lelkiismeretesen a névjegy­zékek összeállításánál, a számláló­lapok kitöltésével. Mi tiszteletben tartjuk a demokrácia törvényeit és a nép­jogokat. Nekünk nincs szükségünk se kis, se nagy erő­szakra, megfélemlítésre, befolyá­solásra. Mi győzni akarunk a vá­lasztásokon, de igazságaink, telje­sítményeink, a nemzetet szolgáló politikánk erejével. Mi a népet, a választók tömegeit meg akarjuk nyerni, de nem apró fogásokkal, amelyek végső soron nem esnek latba, hanem azzal, hogy rámuta­tunk: a kommunista párt a demo­krácia motorja, ökle és lelki­isme­rete, a reakció kérlelhetetlen ellen­sége és üldözője. A kommunista pártnak nincs oka félni a népakarat megnyilvá­nulásától. Ezért van a tiszta vá­lasztások mellett. A Kommunista Párt nyugodtan bocsátja politiká­ját, programját­, teljesítményeit a választók ítélete alá. Ezért van a becsületes választások mellett. A tiszta és becsületes választá­soktól pózoknak van okuk félni, kiknek nem tiszta a lelkiismeretük. Vannak ilyenek, szép számmal, a demokratikus pártokon kívül és a demokratikus pártokon belül. Vannak, akik ürügyet keresnek a választások meghiúsításaira és ezzel a magyar demokrácia belső és külső konszolidációjának, meg­salárdulá­sának elodázására. Ne szolgáltassunk nekik ürügyet. Hogy a választások ne legyenek tiszták és becsületesek, az a reak­ciónak, nem a demokráciának ér­deke. Ne járjunk a reakció ke­zére, ne engedjünk a reakció pro­vokációinak. Lesznek provokációs kísérletek, vigyázzunk! A reakció érdeke megzavarni a rendet a választá­sok alatt, összeütközéseket provo­kálni. Meg kell hiúsítani a reak­ció provokációs kísérleteit, demo­kratikus fegyelemmel, éberséggel. Nem szabad megengedni, hogy a reakció elérje célját: a választá­sok megzavarását, a választások kompromittálását a külföld sze­mében. A választásoknak példás rendben, fegyelemben kell lefoly­niuk, úgyhogy senkinek se juthas­son eszébe — se itthon, se külföl­dön — kétségbe vonni a válasz­tási eredmény igazságosságát és tisztaságát. A Kommunista Párt tiszta esz­közökkel akar győzni a választá­sokon. Ma is valljuk, amit a Nem­zetgyűlésen mondottunk: a vá­lasztásokból a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak megerő­södve kell kikerülnie, az új kor­mányzatnak a választások után is azokra az erőkre kell támaszkod­nia, amelyekre most támaszkodik. Mi, kommunisták, a reakció és tá­mogatói elleni harcunkban kemé­nyek és kérlelhetetlenek vagyunk. Ezzel a keménységgel és kérlelhe­­tetlenséggel küzdünk a demokra­tikus pártokba befurakodott reak­ciós elemek ellen, így például a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen is. De ez a harcunk sosem válik ön­céllá. Sose feledjük, hogy a demo­kratikus pártok egységének és együttműködésének megőrzése a nemzet legfőbb érdeke. Ezt az egységet és együttműködést meg akarjuk őrizni a választási harc, a reakció elleni küzdelem hevében is — éppen azért, mert a reakció érdeke a nemzeti egység megbon­tása. E­mu­m­üiüszi, fSSritói-filszaifi nemzeti isssáneti emteura Borkanyuk elvtárs tetemé­­nek felravatalozása és a kár­pát-ukrán küldöttségnek való ünnepélyes átadása szerdán 5 órakor lesz a Kerepesi-temető­­ben. A búcsúztatót Rákosi Mátyás elvtárs mondja. A magya fasiszta 'pribékek 19'$ október 3-án felakasztották Borkanyuk Oleksza elvtársat, Kár­­pátuk­ránja nemzeti hősét. Miért? Azért, mert mint a kárpátaljai kommunisták hosszú éveken át kipróbált vezetője, mint a kárpát­ukrán nép nemzeti szabadsághar­­cának hőse tántoríthatatlanul har­colt a magyar fasizmus megszállta Kárpátukrajna felszabadításáért, népének szebb és jobb jövőjéért. Borkanyuk Oleksza elvtárs, mint szegény verhovinai föld­műves-család gyermeke Jaszinán született 1901-ben■ kora ifjúságá­ban bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. Diák­éveiben a cseh­szlovákiai kommunista ifjúmun. Teás-szövetség tagja lett, majd an­nak hamarosan kárpátaljai kerü­leti titkára. Éveken át a Kárpát­­szkaja Pravda, a csehszlovákiai kommunista párt kerületi lapjá­nak szerkesztője volt, majd később a CsKP kerületi titkára lett Mun­kácson, illetve Ung­váron. 1935-ben a csehszlovák parlamentbe válasz­tották be. 1939-ben, amikor a magyar fasizmus Hitlerek támogatásával megszánta Kárpátalját, Borka­­nyuk elvtárs emigrált a Szovjet­unióba. Innen a Szovjetunió elleni háború megkezdése után hazatért szülőföldjére, Kárpátaljára, hogy szervezze és vezesse népének har­cát a magyar-német fasiszta meg­szállók ellen, népének felszabadí­tásáért . ISIB-ben a magyar fasiszta pribékek kezére került, akik Budapesten 1918 október 3-án felakasztották. Fogsága alatt, akár csak az akasztófa­ alatt, mint igazi nemzeti hős viselkedett. Bá­tor, hősies magatartásáról leg­szebben tanúskodik az akasztás előtti percekben megírt utolsó levele feleségéhez és kisleányához. A mi drága jó elvtársunk és harcostársunk nem érte meg népe felszabadulását. A győzelmes Vö­rös Hadsereg 1911­­ októberében egyszers mindenkorra felszabadí­totta Kárpátukrajna népét, amely rögtön felszabadulása után, régi vágyának megfelelően, történelmi nevezetességű Kárpátalja népbi­zottságai kiküldöttjeinek első kon­gresszusán, Mukácsevón, 19­16 no­vember 26-án kimondotta a cseh­szlovák köztársaságból való kivá­lását és a Szovjetukrajnához, a Szovjetunióhoz való csatlakozását. Ma, amikor Budapest dolgozó népe megadja Borkanyuk Oleksza elvtársnak az őt jogosan megillető utolsó kegyeletét, amikor a napok­ban hamvait hazaszállítják szülő­földjére, hogy ott népe osztatlan szeretőtével övezve helyezzék el az örök földbe, búcsúzunk tőle. Emlékét Kárpátalja és Magyaror­szág dolgozói meg fogják őrizni. ■#*r­YN­ÍC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! T­öbbkik­ ék sa, a,fe k jsí e z 5 k tpMIkjb zott é! e!­mí­­szert )pttátbt't;p':ga­ z|léT^^%időrség a dől* t*. gozóka cukoradorc! :nakJ& án munkásság Mintegy hat és fél millió pengő pártunk választási alapjára — Titokzatos gyilkosság Óbudán II. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ARA 4 PENGŐ, KÉPES SZABAD NÉP­PEL EGYÜTT 8 PENGŐ VASÁRNAP, 1915 SZEPTEMBER 18 „Meg akarjuk ismerni a magyar munkásság életviszonyait** Megérkezett a szovjet szakszervezeti küldöttség Szombaton este megérkezett Moszkvából repülőgépen a Szov­jetunió szakszervezeteinek há­romtagú küldöttsége. A küldött­ség tagjai: Vesnikov, Popov és Szidonov elvtársak egyhuzamban tették meg repülőgépen az utat Moszkvától Budapestig­ A repülő­téren Fás Zoltán elvtárs, Buda­pest polgármestere és a magyar Szakszervezeti Tanács képviselői fogadták az orosz vendégeket. A Szabad Nép munkatársa kér­dést intézett a szovjet szakszerve­­zetek kiküldötteihez, akik a kö­vetkezőket mondották: 1­ A magyar Szakszervezeti Ta­nács meghívására érkeztünk Buda­pestre, hogy megismerkedjünk a magyar szakszervezetek munkájával és kapcsolatot teremtsünk a Szov­jetunió és Magyarország szakszer­vezetei között. A szovjet szakszer­­vezetek nagy figyelemmel kísérik a magyar szakszervezeti mozgalom újjá­születését és azt a munkát, amely a demokratikus Magyarország kiépítéséért folyik. Az eddigi terveit szerint két-három hétig meredünk Magyarországon. Meg akarjuk te­kinteni az üzemeket, meg akarjuk ismerni a magyar munkásság élet­viszonyán. AZ OLASZ BESCE a külügyminiszterek tanácsa előtt Jugoszlávia jóvátételt követel Olaszországtól — Befejeződött az angol szakszervezeti kongresszus — Amerikai lap elítéli a csehszlovákiai üldö­zéseket — A moszkvai rádió a balkáni államokról A külügyminiszterek tanácsa pén­teken az Olaszországgal kötendő béke feltételeiről tárgyalt. A tanács felszólítja az Olaszországgal hadi­­állapotban állott nemzeteket, hogy észrevételeiket írásban nyújtsák be. A jugoszláv miniszterelnökség vezértitkára, Mitra Baltics, közölte a Tanjug.'­ 'du m­­unkatársával hogy Jugoszlávia nemcsak hat árkiig­azitást követel Olaszország felé, hanem jóvátételre is igényt tart. A „Krasznaja Zvjezda" a londoni árgy­alásokkal kapcsolatban megál­lapítja, hogy nehézségek ugyan van­nak, de az akadályok legyőzhetik, mert a bajok nem érdekellentéteket tárnak fel, hanem egyes kérdéseik különböző megítéléséből származnak. A De Gaulle által felvetett nyugati tömböt a francia tömegek ellenzik. A nyugati tömb terve egyes angol konzervatív körök kedvenc gondo­­lata s célja az, hogy éles határvona­lat húzzon a nyugati és keleteurópai államok között. Sajnos, -­- írja a „Krasznaja Zvjezda" — a francia szociáldemokrata párt egyes körei is támogatják a nyugati tömb gon­dolatát. Az Egyesült Nemzetek alapokmá­nya nem osztja övezetekre a világot és nem szakíthatunk az alapelvekkel, bizonyos hatalmi elméletek kedvéért. A külügyminiszterek tanácsa meg­kapta a török kormány állásfoglalá­sát, a Dardanellák kérdésében. A tö­rök kormány hajlandó arra, hogy az Egyesült Nemzetek a Dardanellák­nál közös támaszpontokat állítsanak fel, de ellenzi a közös szovjet-török támaszpont gondolatát.­­ Az angol szakszervezetek kon­gresszusa véget ért. A szovjet szak­­szervezetek képviselője, Taraszov, megjegyezte, hogy az amerikai ja­vaslat nem csupán a szovjet szak­­szervezetek ellen irányult, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egysé­gét akarja, megbontani. Valamennyi nemzet munkásai tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy szolgálato­kat tett az emberiségnek a Szovjet­unió munkásosztálya a német táma­dók legyőzésével és a világbéke meg­szilárdításával. Taraszov ■ tiltakozó iratot adott át ez ügyben a kongresz­­szus vezetőségének. ★ A Washington Post — az ameri­kai külügyminisztériumhoz közelálló lap — egy­ cikkében kijelenti, hogy a Csehszlovákiából érkező híreket i­s nehéz összeegyeztetni ,J­ones elnök demokratikus és szabadelvű állás­­foglalásával”. Nemcsak a 3,5 millió szudétanémet kiutasítása és vagyo­nának elkobzása ad okot panaszra, hanem a Szlovákiában tomboló em- Massaryk­ emlékünnepen kijelentette, csehek és szlovákok által alkalma­zott módszereket barbárnak nevez Úgy látszik, Szlovákiában még nem vették tudomásul, hogy a háború véget ért. Tekintve, hogy Szlovákia része a csehszlovák államnak, a­ kül­­ügyminiszterek értekezletének hala­déktalanul fel kellene hívnia Benes elnököt, hogy vessen véget a szeme­­láttára történő üzelmeknek — fejezi be a Washington Post. Mintegy feleletül a Washington Post állásfoglalására, Benes elnök a slíc-3sík­y/í.e­mlékünnepem kijelentette, hogy „megőrizzük tiszta lelkiisme­retünket és hitünket a demokráciá­ban és az emberiességben. A néme­tekkel való együttélés lehetetlennek bizonyult, ezért távozniok kell az országból." A szlovákiai magyarok kiutasításáról Benes hallgatott.­­ A moszkvai rádió megállapítja, hogy az utóbbi napokban a balkáni országokban fontos politikai és gaz­dasági újításokat valósítottak meg, amelyek hozzájárulnak ezeknek az államoknak a megerősítéséhez. Jugoszláviában november 11-ére tűzték ki a választásokat. Bulgáriá­ban a választási törvény most már megengedi az összes pártoknak, hogy szabadon lépjenek fel a válasz­tásokon. Ezáltal a nép szabadon fejezheti ki akaratát. A romániai helyzettel kapcsolat­ban a moszkvai rádió idézi a román lapokat, hogy a fegyverszüneti szer­ződés megmentette Romániát a pusztulástól. A Szovjetunióval kötött újabb egyezmények az ország to­­vább­i fejlődésére nyújtanak lehető­séget. A világ közvéleménye nagy figye­lemmel kíséri a balkáni államok demokratikus átalakulását. A lon­doni értekezleten is előtérbe került ez a kérdés. A reakciós külföldi la­pok azonban, különösképen a svéd és török sajtó, azt álítja, hogy itt nincs demokrácia és esért támadjá"k a balkáni kormányokat. A jaltai egyezmény értelmében azonban min­den népnek jogában áll a maga sor­sát meghatározni. A balkáni álla­mok a szabadság útját választották és hajlandók együttműködni az ösz­­szes demokrata államokkal. A reak­ció kísérlete ezekben az álla­maló­ban vereséget fog szenvedni, — fe­­jezi be a moszkvai rádió. Spanyolországban tömegesen tar­­tóztatják le a Franco-ellenes pártok — köztársaságiak, szocialisták és a Kommunista Párt — tagjait. —. Franciaországban megalakult a me­nekült katalán kormány. MacArthur és Mountbatten tábor­nokok kijelentették, hogy a fegyver­szüneti feltételeket nem fogják kesztyűs kézzel végrehajtani. A megszállók igazságosak lesznek, de minden szavuk parancs lesz. — To­­zso kormányának­­ további tagját tartóztatták le a megszálló hatósá­gok. Togo volt közoktatásügyi mi­niszter megmérgezte magát. Lengyelország és Románia felvet­ték egymással a diplomáciai kapcso­­latot. A kínai kommunisták vezére, Mao Cse Tung kijelentette, hogy a nem­zeti kormánnyal folytatott tárgya­lások kedvezően folynak. Az ausztriai szovjet megszálló­pa­­rancsnokság, mint ideiglenes kor­mány, megállapodott, hogy a Bécs közelében fekvő olajműveket, melyek termelése évi 1 millió tonna, 50—50 százalékos arányban helyezik üzem­be és aknázzák ki. Rákosi elvtárs a MaDISz országos kongresszusán A MaDISz országos kongresszu­sának harmadik napján, szombaton délelőtt Rákosi Mátyás is megje­lent. Rövid beszédet mondott. — A mai helyzetben, — mondta — amikor a magyar ifjúság nagy­részében még benne él a fasizmus mérge, fontosnak tartom, hogy az ifjúság előbb tanulja meg, mi a demokrácia, mielőtt az egyes pár­tokhoz csatlakoznék. Helytelen, hogy ma 15—20 éves fiatalemberek minden átmenet nélkül belépnek a demokratikus pártokba. Ezért fel­tétlenül szükséges egy olyan egy­ségszer­vezet, mint a MaDISz, ame­lyet éppen azok támadnak, akik félnek demokratikus erejétől. Az ifjúság lelkesen ünnepelte Rá­kosi Mátyást, majd tudomásul vette, hogy a MaDISz, SZIM, Független Kisgazdapárti Ifjúság és a Szak­­­szervezeti Ifjúsági Tanács meg­egyeztek a fasiszta könyvek össze­gyűjtésének módozataiban. A kon­gresszus vasárnap délelőtt a Sport­­csarnokban tartandó nagygyűléssel ér véget, amelyen felszólalnak a szomszédos országok ifjúsági kikül­­­döttei is.

Next