Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-01 / 1. szám
2 Textil, ruházat Textiliparunk nyersanyagellátása siralmas volt, amíg a magyar-szovjet árucsere forgalmi szerződés értelmében meg nem indultak a Szovjetunióból a 71’ters gyapot, szállítmányok. Eszerint 1945—46-ban 30 millió kiló nyersgyapotot kapunk, míg legnagyobb békebeli behozatalunk 26 millió volt. Fonó- és szövőgyáraink már dolgoznak a szovjetgyapottal. A nyersanyag fejében annak egyharmadát feldolgozva visszaküldjük a Szovjetuniónak. A textiltermelés 60%-a közhasznú célra megy, 40% a szabad piacon kerül forgalomba- illetve kerülne, ha a gyárak és nagykereskedők nem tartanák vissza az árut. Ami forgalomba kerül túl drága. Bőriparunk helyzete az állatállomány pusztulása következtében igen súlyos. A termelés körülbelül egytizede a békebelinek. Nehézipar Nehéziparunk szén- és nyersanyaghiánnyal küzd. A Szovjetuniótól kapunk a Szerződés értelmében vasércet, kokszot, ólmot, horganyt, mangánt és egyéb fémeket. A nehézipar legfontosabb gépeit, felszereléseit a nyilasok nyugatra hurcolták. Az elhurcolt gépek, szerszámgépek, motorok és egyéb felszerelések 16000 tonnát tesznek ki. Ezenkívül 28.000 vagon kész- és félkészáru és nyersanyag van az amerikaiak által megszállott területen. Amíg ezeket vissza nem kapjuk, akadozik a termelés. Közlekedés A gazdasági élet, helyreállításának legfontosabb előfeltétele a közlekedés, különösképpen a vasutak újjáépítése. A Kommunista Párt elöljárt a munkában ezen a téren. A Gerő elvtárs által kitűzött programot jórészt megvalósítottuk. A háború előtt 2000 mozdonyból csak 400 volt használható. A vasút újjáépítése folyamán 873 mozdonyt javítottak ki, ebből 550-et az év második felében, tehát 50-el többet az előirányzottnál. Eu kirest az adatok. SZABAD HÍD KEDD: 1046 JANUÁR 1 HELYZETJELENTÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS FRONTJÁRÓL Nehéz és küzdelmes esztendő végeide járunk. A macik és nyilasok által okozott pusztulás anyagiakban és szellemiekben óriási volt. A munkáslétszám A háború előtt a gyáriparban és a bányászatban 330.000 ember dolgozott. Az újjáépítés megindulásakor mindössze 195.000 embert számolt a statisztika. De most - az év végén a munkáslétszám túlhaladja a negyedmilliót. Még mindig hiányzik 80 -90 ezer munkás. A munkáshiány oka a rossz ellátás, ennek következtében a batyuzás. Hiányzanak a nyugatra hurcolt Szakmunkások, a hatik foglyok és a deportáltak. A helyzet azonban — amint a számok mutatják — javult. Energiagazdálkodás Hazánk energiagazdálkodásának alapja a szén. A békebeli 100 millió métermázsa termelés a háború folyamán 125 millióra emelkedett. A termelés az összeomlás előtti 3300 vagon helyett májusban mindössze 1000 vagon volt naaponta. A csökkenés legfőbb oka a munkások rossz élelmezése. De nemcsak ez a baj. Az igazgatóság nem gondoskodik bányaiéról, robbanóanyagról, céltudatos vezetésről. Az államnak kellett közbelépnie, s azóta a helyzet javult. December közepén már több, mint 1700 vagon a napi átlag. Olaj lennelésünk a Vörös Hadsereg ellenőrzése mellett állami kezelésben van. Nehézségek itt is vannak. Tavaly havonta 63—68.000 tonna volt a termelés, idén májusban 15.000 tonna, most már 61.000. Az olajmunkások szintén nehéz helyzetben vannak. Nyersolajat és olajterméket már külföldre is tudunk szállítani, más fontos anyagokért cserébe. Az építés A szorosabb értelemben vett építőmunka egyelőre a tetőfedésre szorítkozik. Az előirányzott 40 millió cserép helyett csak 30 milliót termeltek a gyárak, így jövőre 40 millió•helyett 50 miliódarab cseréppel kell elkészülniük A 18.000 megjavítandó tetőből 16.000 elkészült, 4600 javítás alatt áll, a többi jövőre marad. A téglagyárak termelését a szénhiány gátolja Üveggyáraink nagy részét a németek leszerelték és elhurcolták, bár nem szerepelnek az úgynevezett futójavítások, csupán a teljesen újjáépített mozdonyok. Ma már több mint 1000 futóképes mozdonyunk vi.n. 40.000 teherkocsinkból csak egytized rész maradt meg. Az év második felében 8285 teherkocsit és ezenfelül még 571 személykocsit javítottak ki teljesen. Ez utóbbiból 431-et az elmúlt fél évben. Ma több mint 10.000 használható teherkocsink van. Felmérhetetlen jelentőségű az Ausztriában és Németor szállóan amerikai felügyelet alatt levő 25.000 vagon és 500 mozdony. Ha ezeket visszakapnák, egyszerre megváltozna a helyzet. A háború előtt 51.000 személyautónk, tehergépkocsink, autóbuszunk és motorkerékpárunk volt. Májusban mindössze 460, júliusban 5000 gépjármű volt üzemben. Ma kereken 20.000. Pontos adatok hiányában az Itt nyújtott kép hiányos. Nincsenek adatok, mert a gyárak vezetői nem hajlandók adatokat szolgáltatni. Úgy látszik, nem akarják kiadni titkaikat. Talán kiderülne, hogy kik és mit hurcoltak el, milyen árukészleteik vannak, stb. Pontos adatok nélkül azonban tervszerű termelő munka nem folyhat. Ha máskép nem megy, kényszeríteni kell a GyOSz-t arra, hogy jelentsék be adataikat, töltsék ki a kiküldött kérdőíveket. Gazdasági életünk igen lassan javul. Az inflációt csak akkor győzhetjük le, ha megindul a termelés. Mindmára, amely az üzemekből kikerül, fegyver az infláció ellen. Az állam a pénzlebélyegzés révén nyert légzőszünetet felhasználhatja új rendszabályok meghozatalára. A munkásság éhezve és fázva bár, de dolgozik, mert tudja, hogy csak a termelőmunka vezethet ki minket A MUNKÁSLÉTSZÁM ALAKULÁSA 1938 Minden alak 50 000 bányász/ v munkást jelent. 1945 XI. A SZÉNTERMELÉS Ta ij||| ÉMÉMÉK 1938 napi teljesítmény. 1945 Y. Minden csille 150 ingón szenet jelent. ’■ -i, 1945 XII. A NYERSOLAJTERMELÉS 1944 Kart átlag. Minden fúrótorony 10.000 tonna termélést jelez. 1945 XI A PAMUTIPAR NYERSANYAGELLÁTÁSA A nekünk jutó textil készáru. Aj 1938. éri összbekn?»ial. A szovjet-magyar szerződés alapját fekötött mennyiség. Minden hala, illetve végy millió ig nyerspamutot vagy textilkészárut jelez. A VASUTAK ÚJJÁÉPÍTÉSE ^ ffift. tgfr., 1938 1945 V. ggj^-j______ 1945 XII. A GYÁRIPAR TELJESÍ IMÉNYE Mindenellep ISO mozdonyt jelez. 1938-ban 1945. Kb. így kamadmít a békebeli teljedítménynek. mai helyzetünkből. A háború, a légi bombázások, a nácik rablásai és pusztításai következtében iparunk termelőképessége alig 30%-a ,a békebelinek. Fontos gépek és gépalkatrészek vannak amerikai felügyelet alatt Németországban és Ausztriában. Ha ezeket visszakapjuk, az ottlévő nyersanyagokkal együtt, lényegesen emelkedhet a termelés. De nemcsak termelnünk kell, hanem gondoskodni arról is, hogy a termelt áru ne raktárakba heverjen spekulációs célokra, hanem valóban forgalomba is kerüljön. Markos György Naponta ezer magyar hadifogoly tér haza Németországból A londoni rádió jelentése szerint december 26-tól kezdve naponta ezer magyar hadifogoly tér haza különvonaton Németország nyugati megszállási övezeteiből. A szövetséges hatóságok, a magyar hadifoglyokat elhurcoltaknak tekintik és ehhez mért elbánásban röszpítik Ms** 75.004 magyar hadifogoly tartózkodik Németországban, aki haladéktalanul hazatér, amint a szállítási lehetőségek erre módot nyújtanak. MAGUNK ELLEN ssztrájltolfuidt? Komoly jelenség ütötte fel a fejét. A nélkülöző, nyomorgó munkásság elkeseredése hol az egyik, hol a másik üzemnél sztrájkokban tört ki. És hogy ezek a munkabeszüntetések csak rövid ideig tartanak, nem vágnak mélyebb nyomot az ország gazdasági életében, az elsősorban a munkásbizalmiaknak, a szakszervezeti vezetőknek, a munkáspártok vezetőinek köszönhető, akik minden befolyásukat latbavetve, gyakran testükkel tartják vissza, a munkásságot a szrájkoktól. A munkásság elégedetlensége sok tekintetben kétségkívül jogos. Bár az általános helyzet, rendkívül súlyos, mégis nagyon sok olyan intézkedést lehet tenni, amellyel a legnehezebb munkát végző és legnehezebb életet élő munkásság helyzetén javítanának. Jogos az elkeseredés azért is, mert ha születtek is rendeletek a dolgozók érdekében, ezek végrehajtása nagyon gyakran elsikkad valahol a közhivatalokban, minisztériumokban. A munkások képviselői ott vannak a kormányban, a közigazgatásban. De ez nem jelenti, hogy a munkásságnak most tétlenül kell várnia, hogy majd ez a kormány mindent megtesz érdekében. A munkáspárti miniszterek, államtitkárok, képviselők, városatyák súlyát éppen az adja meg, hogy mögöttük a munkáson, a dolgozók ereje van. Éppen akkor végezhetnek a kommunista és szociáldemokrata miniszterek, államtitkárok és városatyák jó munkát, ha a munkásság támogatja őket. Kérdés azonnali: hogyan támogassák őket, melyik harci forma felel meg ma legjobban a munkásság érdekeinek? ★ A sztrájk ? Ma Magyarországon sokfajta ..sztrájk" folyik. „Sztrájkol" a zsíros paraszt, amikor elrejti gabonáját, „sztrájkol" a reakciós főispán, főjegyző, amikor megakadályozza, hogy a felhalmozott burgonyakészlet eljusson a városi dolgozókhoz. ..Sztrájkol a reakciós köztisztviselő, amikor halogatja, akadályozza az üzemek ellátását, szolgáló beszerzési engedélyek kiutalását, vagy amikor a nyersanyagot és szenet nem oda irányítja, ahová azt a termelés, az ország érdeke megkívánja. „Sztrájkol" -a nagytőkés is, amikor ok nélkül csökkenti termelését, nem viszi piacra áruját, elhanyagolja a nyersanyagbeszerzést. Mindezek: a magyar nép, a magyar demokrácia esküdt ellenségei sztrájkolnak, szabotálnak, mert nagyon jól tudják, hogy Magyarország megerősödése a demokrácia erősödését, a magyar munkásság helyzetének javulását jelenti. Az ország további gyengülése pedig a demokrácia gyengülését, a reakciósoknak, a magyar nép elnyomóinak erősödésétjelentené. De amit világosan lát a reláció, amit láttak a munkásság ellenségei azt még sokkal világosabban kell látnia a munkásságnak. Nem szabad csatlakoznia a gabonarejtegetőknek, az aktasüllyesztőknek, az üzemvezetés szabotálóinak soraihoz. Nem szabad meggondolatlanul élnie a sztrafegyverével. A sztrájk a múltban, a reakció terroruralma idején is véresen komoly harci eszköz volt. A munkásság csak végső esetben szánta el magát a sztrájkharcra, mert ez kiéheztetéssel, gyakran állásvesztéssel, habörtönzéssel, vagy fegyveres beavatkozással is járt. Ma nem fenyegeti állásvesztés, börtön, sortűz a sztrájkoló munkást, de méltatlan és rendkívül káros v°lna, ha visszaélnének ezzel. A sztrájkokat ma is véresen komoly eszköznek kell tekinteni ma is csak végszükség esetén szabad ehhez az eszközhöz nyúlni. 46 Mert vannak más" harci eszközök. És különösen ma, amikor a munkáság részese az államhatalomnak és így a felelősségben is részes,maddig a legmegfelelőbb és legfelelősebb harci eszközöket kell keresnie. A munkásságnak nemcsak az a feladata, hogy benyújtsa követeléseit, hanem meg kell vizsgálni a teljes felelősségérzettel: hogyanhéz ezeket a követeléseket teljesíteni? Az is segíti a harcot, ha a munkásság maga kidolgozza a követelések teljesítésének módjait. Az így kidolgozott, részletezett, jogos és teljesíthető követelésekért kell harcolni a küldöttségek útján, a munkáspárti és szakszervezeti vezetők közbenjárása útján, esetleg ankétok rendezésével, amelyre az illetékes minisztériumok képviselőit is meghívják, ha kell tiltakozó üzemgyűlésekkel, stb. Nem helyes tehát — ahogy egyes üzemekben történt —, hogy a munkásság összeállította követeléseit, sztrájkba lépett és csak azután kezdett tárgyalni a követelések teljesítéséről. Nem helyes az sem, ahogy az egyik nagyüzemben történt —, hogy a munkásság egynapos hetéridőt szab követelései teljesítésére, amelyek megtárgyalása hosszabb időt igényel és másnap sztrájkot kezd. Az ilyen eljárás két irányban gyengíti a munkásságot. Gyengíti, mert a termelés csökkentése — méghozzá oktalan csökkentése — a reakciót segíti. Gyengíti azért is, mert ezzel kompromittálja a sztrájk fegyverét. A munkásság öntudatos része, amely az elmúlt esztendők szervezett harcaiban részt vett, ma világosan látja ezt a kérdést és igyekszik minden körülmények között biztosítani a termelés zavartalan menetét. Ebben gyakran összeütközésbe kerül a kevésbé öntudatos, kevésbé tapasztalt munkásokkal, akiket nagyon gyakran a reakció befurakodott ügynökei szítanak meggondolatlan munkabeszüntetésekre. Az öntudatos munkásság feladata, hogy fáradhatatlan felvilágosító munkával győzze meg tapasztalatlanabb társait, és kiűzzea munkásság soraiból azokat, az egyéneket, akik a reakció szolgáivá szegődtek el. B. O Felemelik a villamosjegy árét A Gazdasági Főtanács hétfői ülésén a napirendre került többek között a BSzKRT tarifaemelési javaslatának felülbírálása. A BSzKRT az átszállójegyet 600 pengőre akarja emelni. Értesülésünk szerint a Gazdasági Főtanács elvben elfogadta a tarifamódosítást, az emelés mértékét azonban még nem határozták meg. IID /f/ö^l' 1IJ4*4'f* t f,‘ | l’(l II r,/kifeleinek 6a harcainak KOBOZ MATER óra, ékszerkereskedőt, VI., ^Y^vmező-u. 16 Telefon, 120-120 B. U. E. K Jtbe túr íft. H