Szabad Nép, 1946. március (4. évfolyam, 50-74. szám)
1946-03-15 / 62. szám
6 A belügyminiszter megkezdte az önkormányzatok megtisztítását Állásfelfüggesztés azonnali hatállyal • Repülőbizottságok indulnak a népellenes elemek felkutatására Az önkormányzatok — vármegyék, városok, járások és községek — fölött a belügyminiszter gyakorolja a felügyeletet. Ezért a közigazgatás e területeinek a reakciós elemektől való megtisztítása és a közigazgatási ágak demokratikussá való tétele a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Kétségtelen: az elmúlt hetek és napok nagy tömegmegmozdulásai jelentősen hozzásegítettek ahhoz, hogy e feladatainkat gyorsan, a széles néprétegek kívánsága szerint és eredményesen végezzük el. A belügyminiszter megtette az előkészítő lépéseket, hogy ez meg is történjék. Elhatározta, hogy azokat az elemeket, akik február 25-én vagy ezt követően népellenes vagy antidemokratikus magatartásuk miatt rendőri felügyelet, internálást vagy népbírósági eljárás alatt állanak, azonnali hatállyal fegyelmi eljárás alá vonja és állásuktól felfüggeszti. Ugyanakkor úgy intézkedett, hogy mindazokat, akiket akár azért, mert szolgálati helyükről eltávoztak, akár azért, mert előző népellenes magatartásuk miatt régi beosztásukban meg nem választottak, illetményeik és jogállásuk szempontjából úgy kell kezelni, mint akik ellen fegyelmi eljárás indult. Ugyanakkor a miniszter intézkedett az iránt is, hogy az önkormányzatok szüntessék meg e személyeknek más állásokba való behelyettesítését. A belügyminiszternek ugyanis az az álláspontja, hogy a vármegye, a város és a község elhagyása súlyosabban ítélendő meg az önkormányzati tisztviselőknél, akiknek az önkormányzati közület szolgálata hivatásuk és akik semmiképpen sem lehettek abban a hitben, hogy velük együtt a vármegye, a város, vagy a község is nyugatra távozik. A belügyminiszter elhatározta, hogy a legsürgősebben megvizsgálja azok ügyét, akikkel szemben a nép hangulataAz elmúlt napokban megnyilvánult. Repülőbizottságokat szervezett e kérdés megvizsgálására és a közigazgatásba visszaszivárgott népellenes elemek felkutatására. Az első repülőbizottság már a hét elején Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagy, Kun-Szolnok vármegyében és Debrecen törvényhatósági jogú városba ment és munkáját már folytatja. A második bizottság egy-két nap múlva indul Baranya és Somogy megyébe, továbbá Pécs, Kaposvár törvényhatósági jogú városokba. A harmadik bizottság szintén rövidesen Győr, Moson és Sopron vármegyékbe és Győr, Sopron törvényhatósági jogú városokba indul el. A további bizottságok megszervezése megkezdődött. A belügyminiszter fontosnak tartja, hogy e hivatali vizsgálatokon kívül is figyelembe vegye a széles néprétegek helyes kezdeményezését, ugyanakkor a túlzásokat és kilengéseket lefaragj®. A belügyminiszter szándéka az, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok bevonásával szerezze meg azokat az információkat és adatokat, amelyek a közigazgatás megtisztítására alakítandó bizottság országos munkájának alapját jelentik. Elfogadta a minisztertanács a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot Nemzeti ünnepségek április 4-én — Nyári időszámítás március 31-től — 10 milliárd adópengő hitel a földművesszövetkezeteknek A csütörtöki rendes heti minisztertanácson napirend előtt Nagy Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánított április 11-ét, az ország felszabadításának napját, az egész országban méltó módon akarják megünnepelni és ezért előterjesztést tett, hogy Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt és az Országos Nemzeti Bizottságot bízzák meg az ünnepségek előkészítésével. Balogh államtitkár rendelettervezetet ismertetett a zsidókra, hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok és a baloldali magatartás folytán elvesztett üzlethelyiségek, berendezési tárgyak, áru és anyagkészletek visszaadására vonatkozó rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. A népjóléti miniszter a lakásügyi eljárás szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló rendelettervezetét imertette. Gerő elvtárs előterjesztésére a minisztertanács 3 milliárd 750 millió pengő hitelt szavazott meg a posta részére beszerzendő 6 drb 15 kw-os rádió- és táviróadó, 1 drb 8 kw-os műsorszóró beszerzési költségeire, valamint a Lakihegyen épülő 314 méteres antennatorony építésénél felmerülő kiadások fedezésére. Ugyancsak elfogadta a minisztertanács a közlekedésügyi miniszter előterjesztését a nyári időszámítás bevezetéséről. A nyári időszámítás március 11-én éjjel 2 órakor lép életbe. Ekkor tehát az órákat 1 órával előre kell igazítani. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz, hogy a külügyminiszter előterjesztést tehessen a köztársasági elnöknek dr. Auer Pál nemzetgyűlési képviselő rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré való kinevezése és a párisi magyar követség vezetésével való megbízatása iránt. A minisztertanács elfogadta a földművelési miniszter előterjesztését a földműves szövetkezeteknek megszavazandó 10 milliárd adóperre hitelről. A telepítési törvényjavaslatot a földművelési miniszter a Nemzetgyűlés elé terjeszti. Elfogadta a minisztertanács a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot és hozzájárult ahhoz, hogy az iparügyi miniszter a javaslatot a törvényhozás elé terjessze. Végül a kereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács elfogadta az önhibájukon kívül iskolai képzettségben nem részesült felnőtt dolgozók középfokú iskolai és középiskolai tanulmányi kedvezményét megállapító rendelettervezetet. ARANYAT, BRILIÁNST, EZÜSTÖT veszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert készítek. javítások megvárható« AS I Schwar, aranyműves, Dohány-u. **■* •« ^ Ozv Asffalvi Károlyné, sz. Löwinger Róza mind a saját, mind Zsuzsika és Rózsi leánya nevében mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett férj és édesapjuk, Agfalvi Károly IBUSZ-fitisztvisz. osztályvezérihelyettes , tragikus körülmények között f. hó 3-án elhúnyt Temetése f. hó 18-án, hétfőn d. u. fél 3 órakor lesz az óbudai temetőben. a színházak pénteki műsora : Operaház: Hunyadi László (6). — Nemzeti: Márciusi ünnepély. _ Nemzeti Kamara: Veszélyes forduló (6). — Vígszínház: Mozart (6). — Pesti: Takáts Alice (6). — Belvárosi: Rab lélek (6). — Művész: Meztelen lány (6). _ Magyar: Részeg éjszaka (6). — Madách: Ludas Matyi (3, 6). — Fővárosi Operett: Sybill (11). — Pódium: Le az álarccal (6). — Medgyavzay; Francia pezsgófi Kamara Varieté: Rőzselovag (6). — új Színház; Toto (6). — Royal: Kacagó tavasz (6). CSILLÁROK ÉS VILÁGÍTÁS RT. Erzsébet körút 41 SZABAD NÉP PÉNTEK, 1941. MÁRCIUS 15 Miért kell ellenőrizni ? A bankok kezében van a nagyvállalatok részvényeinek 50 százaléka, ha pedig hitelérdekeltségeiket is számba vesszük, gyakorlatilag egybefonódtak a magyar gyáripar több mint 70 százalékával. Az olyan vállalatok, mint a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek, a Salgótarjáni Kaszénbánya Rt., az Egyesült Izzó, a Dreher-Haggenmacher, a Hungária Vegyiés Kohóművek, a Gschwindt és úgy irányítják a Kereskedelmi Bankot, mint a bank őket — és ennek megfelelően az igazgatóságban is tagsággal rendelkeznek. Hasonló a helyzet a Hitelbank és a Ganz, Hoffher-Schrantz meg a Pamutipar között —, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Láng Gépgyár és a Magyar Cukoripar Rt. pedig a bank részvényeinek egy részét is kezükben tartják. De így van ez a többi nagybank és vállalat viszonyában is. Ha tehát a bankoknak a magyar demokráciával való szembenállását vizsgáljuk, a nagytőke tekintélyes részének magatartásáról van szó. Ennek a magatartásnak jellemzői pedig: a demokratikus Magyarország gazdasági törekvéseinek elgáncsolása, az áruhiányban és a pénzromlásban lévő nyerészkedési lehetőségek gátlástalan kihasználása. Kik irányítják a bankokat? Miért ellensége a nagytőke tekintélyes része a demokráciának? Állapítsuk meg, hogy a magyar demokrácia támogatta és segítségül hívta az újjáépítéshez a tőkét is. Az állam a lerombolt iparvállalatoknak júliustól kezdve, — mikor az még nagy érték volt — 200 millió iparindítási hitelt adott, minden termelő vállalatott kölcsönnel támogatott, a jóvátétel terheit magára vállalta. A bankókat a csődtől mentette meg, amikor 3 és félmilliárd aranypergőnyi bankbetétet addig zárolt, amíg tízezredrészére esett a pengő értéke. A kincstári jegyek, közvetítéséért fél, majd negyed százalékos ingyen jövedelemhez segítette a bankokat. Biztosította tisztességes kereseti lehetőségüket azzal, hogy rájuk bízta valamennyi állami, hitel továbbítását. Ezekért 3 százalék kamatot fizetnek és 3—36 százalék kamatot szednek. A bankok viszont egyetlen fillérrel sem segítették a demokratikus államot, sőt manővereikkel keresztülhúzták minden gazdasági számítását. És ez egyáltalán nem csodálatos, ha megnézzük, kiknek kezében van ma is a bankok irányítása. Négy banknak, Kereskedelmi Bank, Hitelbank, Leszámítoló Bank, Angol Magyar Bank igazgatóságában iS földbirtokos képviseli azt a réteget, amelynek lába alól a földosztás kirántotta a talajt. Az igazgatósági tagok közül másik 15 miniszter, államtitkár, törzstiszt vagy egyéb magasrangú államhivatalnok volt, azaz Horthynak és népellenes rendszerének hű kiszolgálója. Elég ha olyan neveket sorolunk fel, mint: gróf Eszterházy Móric, az ország harmadik legnagyobb hitbizományának, 54.000 holdnak vét ura, őrgróf Pallavicos Alfonz, az ország negyedik legnagyobb hitbizományának, 50.000 holdnak, herceg Batthyányi László 18.000 holdas hitbizománynak volt birtokosa, dr. Purgly Emil, volt miniszter, Horthy sógora, dr. Lázár Andor, Gömbös igazságügyminisztere, dr. Walkó Lajos és dr. Scitovszky Tibor volt külügyminiszterek. A feudális-dzsentri urakkal szemben kisebbségben van az ipart képviselő 15 és a bankszakmát képviselő 5 személy. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ezek nagyobb barátai a demokráciának. Elég felemlítenünk, hogy közülük többen jobban érzik magukat külföldön, mint a demokratikus Magyarországon: Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezére, dr. Chorpi Ferenc, a Salgó elnöke és báró Weiss Alfonz, a WM. egyik tulajdonosa, akit maga a Gestapo mentett meg a deportálástól. Van köztük olyan, mint dr. Szalkó Lóránt, akit mint vezető állásra alkalmatlant nyugdíjaztak és olyan, mint dr. Gyraneus Dezső, aki ellen eljárás folyik a Népügyészségen. Van az igazgatóságokban 5 egyéb foglalkozású egyén. Ezek közül három egyházi ember: dr. Baranyai Jusztin áldozópap, a fasiszta könyvek kiadójának, a Központi Sajtóvaldiainak egyik alapítója, Hagyó-Kovács Gyula, a zirci apátság jószágkormányzója és a zsidó Hitközség mindenható elnöke, Stern Samu. Hasonló a helyzet, ha a felügyelőbizottságokat nézzük meg. Például a Hitelbank 6 felügyelőbizottsági tagja közül 2 gróf, 2 báró-főispán, 1 báróminiszteri tanácsos és 1 közremes Csoda.e, ha ezeknek a grófoknak báróknak, volt földbirtokosoknak, külföldön tartózkodó takiseknek nem tetszik a demokrácia? És ezek képviselik azt a magatartást, amit mi úgy hívunk: a nagytőke szabotázsa Hogyan folyik a szabotázs ? A bankoknak a náluk összegyűlt tőkével a vállalatokat kellene támogatniok, hogy gyárépületek emelkedjenek és megszaporodjon, megújulon a magyar géppark. A helyzet azonban fordított. Az iparvállalatok állami kölcsönnel dolgoznak és építkeznek. Az ipar igyekszik minél kevesebbért „beleölni” a részint ellenőrzött és nem eleget jövedelmező termelésbe — és az az állami hitellel lebonyolított termelő folyamat végén mutatkozó hasznot nem fordítja újra termelésre. Sőt, magukat az állami hiteleket, köztük az igen jelentős jóvátételi előlegeket is, mielőtt még a termelésbe kerülnek, előbb a bankok útján néhányszor megforgatják, megszaporítják, gyakran megsokszorozzák és míg a termelő folyamatba megint csak az eredeti összeg kerül bele, a nagy hasznok a bankokba tódulnak. Jellemző erre a magatartásra az a tény, hogy a bankokban elhelyezett betétek négyötödrésze — mintegy 350 milliárd pengő — úgynevezett „sima pengőben“, azaz valorizálatlanul van elhelyezve — holott a betevőknek módjukban volna a pénzromlás arányában emelkedő adópengőben elhelyezni pénzüket. A hatalmas sima pengő betéteknek csak egy részét kénytelenek azért így elhelyezni a vállalatok, mert tíz nap alatt van szükségük a pénzre. Nagyobbrészt az az okoskodás vezeti a nagytőkét,hogy az azonos érdekeltségű bank úgyis többet keres a sima pengőn, mint a pénzromlás aránya és nem baj, ha a gyárak veszteséget mutatnak ki, legalább többet kapnak az államtól. Általában azt mondhatjuk: a nagytőke tekintélyes része nem a termelésen, hanem a bankügyleteken akar keresni. Miből él 293 bank? Magyarország nemzeti jövedelme a háború előttinek egyharmadára esett. A bankok azonban nem építettek le. Angliában 1936-ban mindössze 26 részvénytársasági bank volt, a mai szegény Magyarország 293 bankot tart el. És természetes, hogy ennyi bank nem tud a termelés és a tisztességes kereskedelem finanszírozásából megélni. Pedig a bankok olyan jól élnek, hogy még a Hazai Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a MOKTAR és a Leszámítoló Bank fúziójára vonatkozó tárgyalások is félbemaradtak. A magyar nép életszínvonalának, még jóval az egyharmadai alá esésével fizeti meg az elnökök, vezér- és közigazgatók tömegeit, a bankok gazdagodását. De beszéljünk ennek a gazdagodásnak módjairól is. Sokat ilyen rövid idő alatt feldolgozni nem lehet, gépeket nem lehet hasznosítani. De a tisztességes kereskedelem sem tud ilyen gyorsan árut forgatni. Csakis a spekuláció képes pár nap alatt árut felvásárolni és továbbláncolni olyan nyereséggel, hogy a kamatterhen kívül még magat is keres. A kesztüzleteket a teljesen ellenőrizhetetlen kisebb bankok igazgatói , tisztviselői „zsebből” bonyolítják le — azaz köny veletlen pénzt kölcsönöznek és vesznek be, míg a fedezetül szolgáló árut bankon kívüli megbízottak őrzik. A nagybankok érdekeltségében levő középbankok — a Kereskedelmi Banknak, a Nemzeti Takarék, a Hitelbanknak, a Hermen — pedig az egész ügyletet „rövidlejáratú hitelezésnek” nevezik és könyvelik. Mindezeket a hatalmas arányú hasznokat nem lehet azzal magyarázni, hogy a pénzromlást kell ellensúlyozniuk, mert a bankok nagyobbrészt nem az adópengő letétekből folytatják ezeket az üzleteket, hanem a valorizálatlan „sima pengő” letétektől. Áruüzletek Másik üzleti forma, amikor a berak maga spekulál az áruval. Ez úgy történik, hogy saját áruforgalmi vállalatát — a Kereskedelmi Bank a Középeurópai Kereskedelmi Rt.-t, a Leszámítoló Bank a Nemzetközi Aucsereforgalmi Rt.-t stb. — ellátja olcsó hitellel. Ezek a vállalatok aztán összevásárolják az előreláthatóan nagy hasznot kínáló árukat, a jóvátételre, külkereskedelemre, állami sztintásokra szükséges nyers és kész árukat Jellemző a termelés-ellenes ési spekulációt elősegítő bankpolitikára, hogy az áruvállalatok a saját érdekeltséghez tartozó gyáraknak is busás hasznot számítanak fel az árukért. Mogy magyarázható meg az is, hogy ma a gyárak csak magas kamatra kapnak kölcsönt, addig például a Középeurópai Kereskedelmi és Áruforgalmi Rt. három milliárd sima, —a valorizálatlan és tehernélküli — hitelt kapott a Kereskedelmi Banktól. Igaz, hogy ez a vállalat ném termel, hanem a cseh és jugoszláv jóvátételre szállítandó árukat vásárolja össze, azaz drágítja meg az állam számára. Az áruüzletek másik formája az, hogy áruk fedezete mellett nyújtanak hitelt kereskedelmi vagy ipari vállalatoknak. Az ilyen hitelnyújtás bűnrészesség az áruelvonásban, hiszen azt teszi lehetővé, hogy a pénzszűkébe lévő vállalat ne legyen kénytelen áruját piacra dobni, hanem tovább spekulálhasson vele.★ A bankok nem segítenek az országot építeni, hányan szinte téglánként hordják le azt, amit a munkáskezek építenek és haszonlesésükben elősegítik a pénzromlást, mit sem törődve a nemzeti vagyon legértékesebb részének, a munkaerőnek sorvadásával. Ezért van szükség a vízfejű bankrendszer egyszerűsítésére és a bankok folyamatos ellenőrzésére. Nem tessék-lássék álellenőrzésről van szó, hanem erélyesen irányítani kell a bankodat, hogy a termelést támogassák, ne pedig a spekulációt. Úgy, ahogy a Kommunista Párt, a dolgozó tömegek legharcosabb pártja követeli. Gombé Pál Baranya vármegye imoybicsérdi faiskolája kis és nagy tételben napi áron gyümölcsfacsemetéket Dr. GOSTEN SÁNDOR ügyvéd elvtárs. X. Orczy-ut 39. — ill telefonja: József 11—10. Mentőládák FTSCEKK PF.TKB KÖTSZERE. T4B, au el.___ kertész rsoreno ad Ks.-;gllU asi ’1 vbicsérden. R&gybicséi is, Posta.) Varmegyi (Telefon: Budapest, V., Bajcsy Zsilinszky út 53. Kosztüzlet, láncolás Mindenekelőtt aranyat és valutát vásárolnak. Hatalmas bejelentett készleteik vannak a nagybankoknak és még hatalmasabb bejelentetlen készleteik a kisebbeknek, köztük a nagybankok érdekeltségeinek. Elég megemlíteni, hogy még olyan bank is, mint az Angol-Magyar Bank törvénytelenül titkos könyvelést vezetett valutavásárlásairól. De vannak üzletek, amelyeken még dollárban is keresni lehet. Ilyen a kosázpénzkölcsönzés. Ez annyit jelent, hogy napi 3—4—5 százalék kamatra 5—6—10 napos hiteleket adnak. Nyilvánvaló, hogy ilyen rövidlejáratú hiteleik a termelést nem szolgálják — nyersanya- A RADIO PÉNTEKI MC SORA: 6.30: Cseh-szlovák adás. 843: Hír...03: Lem. 8: Katonázer.e. 9: R:f. istentisi.t. 10: Hír. 10.10: Cseh-szlovák adás. 10.23: Lem. 11: „Március Idusa.“ 12: Hír 12.20: Kórus. IS: A szabadság versei. 13.13: Öneret:rész.kied. 14: Hír 14.10: Lem. 15: Kévéssi Mihály elöa. 13.20: Palló Imre énekel. IC: Hír. 16.10: Az. .önrégus KB márciusi ünnepsége. 18: Hír. 18.05: Vörösker. 18.13: Kavics Imre eca. 18.35: Művészegyüttes. 19: Előadás hanglemezekkel. 19.43: t’ március. Révay József elöa 20: Hír. 20.20: „Bánk bán” Kézben. 20.50: Hírek prosem, angolul franciául. 23: HTO’Szafogi. 23.10: Szegedi Erna zongorázik. 23.40: Műsor. 23.45: Verítéke:. Utána: Lem. A RÁDIÓ SZOMBATI MŰSORA: 8.30: Cseh-szlovák adás. 8.40: Hír. 3.05 Lem. 8: Nagy László elöa. 8.15: Lem. 9: Cigányzene 10: Hír. 10.10: Lem. 10 30: Hí.dióhr. 12: Hír. 12.15: Orvosi elöa. 13.30: Lem. 12.45: Pados Pál előa. 18: Darsy György hegedül, Petri Kr.die z.ing.v.márk.. 13.30: Az NS tejkonyhájáról.. 13.43: Európa f‘'---abáinitői. Flöa. 14: Hír. 14.10: VöriMcev. 14.20: Lem. 15.13: Rádiósért. 13.55: M'sor. 16: Hír. 16.10: Népdr'negyedóra . 16.15: Gyermekn'dió. 18 40: Envá és Korozs Ír zongorázik. 17: Világhíradó. 17 15: A lí.r-' !:••-kultúrs-5 vetég műsora. 18. Hír. 18.05: Cseh-szlovák adás. 18.20: Tla’.v-ték. K' ben 20: Hír. 20 30: H'-’k oroszul 21. Műsor. 21.05: Vfivöaker. 2115: Lem.' 81 ?*: Hír ungolul. 22: Hí-. Után: T.f ” 2-U: Hír franciául. 23: BiröeszefoS'l. 23.18: Bier-eoS- hírszolg. '