Szabad Nép, 1946. március (4. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-15 / 62. szám

6 A belügyminiszter megkezdte az önkormányzatok megtisztítását Állásfelfü­ggesztés azonnali hatállyal • Repü­lőbizottságok indulnak a népellenes elemek felkutatására Az önkormányzatok — várme­gyék, városok, járások és községek — fölött a belügyminiszter gyako­rolja a felügyeletet. Ezért a köz­­igazgatás e területeinek a reakciós elemektől való megtisztítása és a közigazgatási ágak demokratikussá való tétele a belügyminiszter hatás­körébe tartozik. Kétségtelen: az el­múlt hetek és napok nagy tömeg­­megmozdulásai jelentősen hozzásegí­tettek ahhoz, hogy e feladatainkat gyorsan, a széles néprétegek kíván­sága szerint és eredményesen végez­zük el. A belügyminiszter megtette az előkészítő lépéseket, hogy ez meg is történjék. Elhatározta, hogy azokat az ele­­meket, akik február 25-én vagy ezt követően népellenes vagy antidemo­kratikus magatartásuk miatt rendőri felügyelet, internálást vagy népbíró­sági eljárás alatt állanak, azonnali hatállyal fegyelmi eljárás alá vonja és állásuktól felfüggeszti. Ugyan­akkor úgy intézkedett, hogy mind­azokat, akiket akár azért, mert szol­gálati helyükről eltávoztak, akár azért, mert előző népellenes maga­tartásuk miatt régi beosztásukban meg nem választottak, illetményeik és jogállásuk szempontjából úgy kell kezelni, mint akik ellen fegyelmi el­járás indult. Ugyanakkor a minisz­ter intézkedett az iránt is, hogy az önkormányzatok szüntessék meg e személyeknek más állásokba való be­helyettesítését. A belügyminiszternek ugyanis az az álláspontja, hogy a vármegye, a város és a község elha­gyása súlyosabban ítélendő meg az önkormányzati tisztviselőknél, akik­nek az önkormányzati közület szol­gálata hivatásuk és akik semmikép­pen sem lehettek abban a hitben, hogy velük együtt a vármegye, a város, vagy a község is nyugatra távozik. A belügyminiszter elhatározta, hogy a legsürgősebben megvizsgálja azok ügyét, akikkel szemben a nép hangulata­­Az elmúlt napokban meg­nyilvánult. Repülőbizottságokat szervezett e kérdés megvizsgálására és a köz­­igazgatásba visszaszivárgott népelle­nes elemek felkutatására. Az első repülőbizottság már a hét elején Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagy, Kun-Szolnok vármegyében és Deb­recen törvény­hatósági jogú városba ment és munkáját már folytatja. A második bizottság egy-két nap múlva indul Baranya és Somogy megyébe, továbbá Pécs, Kaposvár törvényhatósági jogú városokba. A harmadik bizottság szintén rövide­sen Győr, Mos­on és Sopron várme­gyékbe és Győr, Sopron törvényha­tósági jogú városokba indul el. A további bizottságok megszervezése megkezdődött. A belügyminiszter fontosnak tartja, hogy e hivatali vizsgálatokon kívül is figyelembe vegye a széles néprétegek helyes kezdeményezését, ugyan­a­kkor a túl­zásokat és kilengéseket lefaragj®. A belügyminiszter szándéka az, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok bevo­násával szerezze meg azokat az in­formációkat és adatokat, amelyek a közigazgatás megtisztítására alakí­tandó bizottság országos munkájá­nak alapját jelentik. Elfogadta a minisztertanács a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslatot Nemzeti ünnepségek április 4-én — Nyári időszámítás március 31-től — 10 milliárd adópengő hitel a föld­­művesszövetkezeteknek A csütörtöki rendes heti minisz­tertanácson napirend előtt Nagy Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánított április 11-ét, az ország felszabadítá­sának napját, az egész országban méltó módon akarják megünnepelni és ezért előterjesztést tett, hogy Balogh István miniszterelnökségi ál­lamtitkárt és az Országos Nemzeti Bizottságot bízzák meg az ünnepsé­gek előkészítésével. Balogh állam­titkár rendelettervezetet ismerte­tett a zsidókra, hátrányos megkülön­böztetést tartalmazó jogszabályok és a baloldali magatartás folytán el­vesztett üzlethelyiségek, berendezési tárgyak, áru­ és anyagkészletek visszaadására vonatkozó rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. A népjóléti miniszter a lakásügyi el­járás szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló rendeletterveze­tét imertette. Gerő elvtárs előter­jesztésére a minisztertanács 3 mil­liárd 750 millió pengő hitelt szava­zott meg a posta részére beszerzendő 6 drb 15 kw-os rádió- és táviróadó, 1 drb 8 kw-os műsorszóró beszer­zési költségeire, valamint a Laki­hegyen épülő 314 méteres antenna­­torony építésénél felmerülő kiadá­sok fedezésére. Ugyancsak elfogadta a miniszter­­tanács a közlekedésügyi miniszter előterjesztését a nyári időszámítás bevezetéséről. A nyári időszámítás március 11-én éjjel 2 órakor lép életbe. Ekkor tehát az órákat 1 órá­val előre kell igazítani. Hozzájárult a minisztertanács ah­hoz, hogy a külügyminiszter előter­jesztést tehessen a köztársasági el­nöknek dr. Auer Pál nemzetgyűlési képviselő rendkívüli követté és meg­hatalmazott miniszterré való kineve­zése és a párisi magyar k­övetség vezetésével való megbízatása iránt. A minisztertanács elfogadta a föld­művelési miniszter előterjesztését a földműves szövetkezeteknek megsza­vazandó 10 milliárd adóperre hitel­ről. A telepítési törvényjavaslatot a földművelési miniszter a Nemzet­gyűlés elé terjeszti. Elfogadta a minisztertanács a szén­bányászat államosításáról szóló tör­vényjavaslatot és hozzájárult ahhoz, hogy az ipar­ügyi miniszter a javas­latot a törvényhozás elé terjessze. Végül a kereskedelmi miniszter elő­terjesztésére a minisztertanács elfo­gadta az önhibájukon kívül iskolai képzettségben nem részesült felnőtt dolgozók középfokú iskolai és közép­iskolai tanulmányi kedvezményét megállapító rendelettervezetet. ARANYAT, BRILIÁNST, EZÜSTÖT veszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert ké­szítek. javítások megvárható« AS I­­ Sch­war, aranyműves, Dohány-u. **■* •« ^ Ozv Asffalvi Károlyné, sz. Löwin­­ger Róza mind a saját, mind Zsuzsika és Rózsi leánya nevében mély fájda­lommal tudatják, hogy szeretett férj és édesapjuk, Agfalvi Károly IBUSZ-fitisztvisz. osztályvezéri­­helyettes , tragikus körülmények között f. hó 3-án elhúnyt Temetése f. hó 18-án, hétfőn d. u. fél 3 órakor lesz az óbudai temetőben. a színházak pénteki műsora : Operaház: Hunyadi László (6). — Nem­zeti: Márciusi ünnepély. _ Nemzeti Ka­mara: Veszélyes forduló (6). — Vígszínház: Mozart (6). — Pesti: Takáts Alice (6). — Belvárosi: Rab lélek (6). — Művész: Mez­telen lány (6). _ Magyar: Részeg éjszaka (6). — Madách: Ludas Matyi (3, 6). — Fő­városi Operett: Sybill (11). — Pódium: Le az álarccal (6). — Medgyavzay; Francia pezsgó­­fi Kamara Varieté: Rőzselovag (6). — új Színház; Toto (6). — Royal: Kacagó tavasz (6). CSILLÁROK ÉS VILÁGÍTÁS RT. Erzsébet­ körút 41 SZABAD NÉP PÉNTEK, 1941. MÁRCIUS 15 Miért kell ellenőrizni ? A bankok kezében van a nagyvál­lalatok részvényeinek 50 százaléka, ha pedig hitelérdekeltségeiket is számba vesszük, gyakorlatilag egy­befonódtak a magyar gyáripar több mint 70 százalékával. Az olyan vál­lalatok, mint a Rimamurány-Salgó­­tarjáni Vasművek, a Salgótarjáni Kaszénbánya Rt., az Egyesült Izzó, a Dreher-Haggenmacher, a Hungá­ria Vegyi­­és Kohóművek, a Gschwindt és úgy irányítják a Ke­reskedelmi Bankot, mint a bank őket­­ — és ennek megfelelően az igazgatóságban is tagsággal rendel­keznek. Hasonló a helyzet a Hitel­bank és a Ganz, Hoffher-Schrantz meg a Pamutipar között —, a Ma­gyar Általános Kőszénbánya Rt., a Láng Gépgyár és a Magyar Cukor­ipar Rt. pedig a bank részvényei­nek egy részét is kezükben tartják. De így van ez a többi nagybank és vállalat viszonyában is. Ha tehát a bankoknak a magyar demokráciá­val való szembenállását vizsgáljuk, a nagytőke tekintélyes részének ma­gatartásáról van szó. Ennek a maga­tartásnak jellemzői pedig: a demo­kratikus Magyarország gazdasági tö­rekvéseinek elgáncsolása, az áru­hiányban és a pénzromlásban lévő nyerészkedési lehetőségek gátlásta­lan kihasználása. Kik irányítják a bankokat? Miért ellensége a nagytőke tekin­télyes része a demokráciának? Álla­pítsuk meg, hogy a magyar demo­krácia támogatta és segítségül hívta az újjáépítéshez a tőkét is. Az állam a lerombolt iparvállalatoknak július­tól kezdve, — mikor az még nagy érték volt — 200 millió iparindítási hitelt adott, minden termelő vállala­­tott kölcsönnel támogatott, a jóvá­tétel terheit magára vállalta. A ban­kókat a csődtől mentette meg, ami­kor 3 és félmilliárd aranypergőnyi bankbetétet addig zárolt, amíg tíz­­ezredrészére esett a pengő értéke. A kincstári jegyek, közvetítéséért fél, majd negyed százalékos ingyen jöve­delemhez segítette a bankokat. Biz­tosította tisztességes kereseti lehető­ségüket azzal, hogy rájuk bízta va­lamennyi állami, hitel továbbítását. Ezekért 3 százalék­ kamatot fizetnek és 3—36 százalék kamatot szednek. A bankok viszont egyetlen fillér­rel sem segítették a demokratikus államot, sőt manővereikkel keresz­tülhúzták minden gazdasági számí­tását. És ez egyáltalán nem csodá­­latos, ha megnézzük, kiknek kezé­ben van ma is a bankok irányítása. Négy banknak, Kereskedelmi Bank, Hitelbank, Leszámítoló Bank, Angol Magyar Bank igazgatóságában iS földbirtokos képviseli azt a réteget, amelynek lába alól a földosztás ki­rántotta a talajt. Az igazgatósági tagok közül másik 15 miniszter, ál­lamtitkár, törzstiszt vagy egyéb ma­gasrangú államhivatalnok volt, azaz Horthynak és népellenes rendszeré­nek hű kiszolgálója. Elég ha olyan neveket sorolunk fel, mint: gróf Eszterházy Móric, az ország har­madik legnagyobb hitbizományának, 54.000 holdnak vét ura, őrgróf Pallavicos Alfonz, az ország negye­dik legnagyobb hitbizományának, 50.000 holdnak, herceg Batthyányi László 18.000 holdas hitbizománynak volt birtokosa, dr. Purgly Emil, volt miniszter, Horthy sógora, dr. Lázár Andor, Gömbös igazságügy­­minisztere, dr. Walkó Lajos és dr. Scitovszky Tibor volt külügyminisz­terek. A feudális-dzsentri urakkal szemben kisebbségben van az ipart képviselő 15 és a bankszakmát kép­viselő 5 személy. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ezek na­­gyobb barátai a demokráciának. Elég felemlítenünk, hogy közülük többen jobban érzik magukat kül­földön, mint a demokratikus Ma­gyarországon: Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezére, dr. Chorpi Ferenc, a Salgó elnöke és báró Weis­s Alfonz, a WM. egyik tulajdo­nosa, akit maga a Gestapo mentett meg a deportálástól. Van köztük olyan, mint dr. Szalkó Lóránt, akit mint vezető állásra alkalmatlant nyugdíjaztak és olyan, mint dr. Gyraneus Dezső, aki ellen eljárás folyik a Népügyészségen. Van az igazgatóságokban 5 egyéb foglalko­zású egyén. Ezek közül három egy­házi ember: dr. Baranyai Jusztin ál­dozópap, a fasiszta könyvek kiadó­jának, a Központi Sajtóval­diainak egyik alapítója, Hagyó-Kovács Gyula, a zirci apátság jószágkor­­mányzója és a zsidó Hitközség min­­denható elnöke, Stern Samu. Hasonló a helyzet, ha a felügyelő­­bizottságokat nézzük meg. Például a Hitelbank 6 felügyelőbizottsági tagja közül 2 gróf, 2 báró-főispán, 1 báró­­miniszteri tanácsos és 1 közr­emes Csoda.e, ha ezeknek a grófoknak báróknak, volt földbirtokosoknak, külföldön tartózkodó takiseknek nem­ tetszik a demokrácia? És ezek kép­viselik azt a magatartást, amit mi úgy hívunk: a nagytőke szabotázsa Hogyan folyik a szabotázs ? A bankoknak a náluk összegyűlt tő­kével a vállalatokat kellene támogat­­niok, hogy gyárépületek emelkedje­nek és megszaporodjon, megúju­lon a magyar géppark. A helyzet azon­­ban fordított. Az iparvállalatok álla­­mi kölcsönnel dolgoznak és építkez­nek. Az ipar igyekszik minél keve­sebbért „beleölni” a részint ellen­­őrzött és nem eleget jövedelmező termelésbe — és az az állami hitel­­lel lebonyolított termelő folyamat végén mutatkozó hasznot nem for­­dítja újra termelésre. Sőt, magukat az állami hiteleket, köztük az igen jelentős jóvátételi előlegeket is, mi­előtt még a termelésbe kerülnek, előbb a bankok útján néhányszor megforgatják, megszaporítják, gyak­ran megsokszorozzák és m­íg a ter­melő folyamatba megint csak az eredeti összeg kerül bele, a nagy hasznok a bankokba tódulnak. Jellemző erre a magatartásra az a tény, hogy a bankokban elhelyezett betétek négyötödrésze — mintegy 350 milliárd pengő — úgynevezett „sima­ pengőben“, azaz valorizálat­­lanul van elhelyezve — holott a be­tevőknek módjukban volna a pénz­romlás arányában emelkedő adópen­gőben elhelyezni pénzüket. A hatal­mas sima­ pengő betéteknek csak egy részét kénytelenek azért így el­helyezni a vállalatok, mert tíz nap alatt van szükségük a pénzre. Na­gyobbrészt az az okoskodás vezeti a nagytőkét,­­hogy az azonos érdekelt­ségű bank úgyis többet keres a sima pengőn, mint a pénzromlás aránya és nem baj, ha a gyárak veszteséget mutatnak ki, legalább többet kapnak az államtól. Általában azt mondhatjuk: a nagy­tőke tekintélyes része nem a ter­melésen, hanem a bankügyleteken akar keresni. Miből él 293 bank? Magyarország nemzeti jövedelme a háború előttinek egyharmadára esett. A bankok azonban nem építet­tek le. Angliában 1936-ban mind­össze 26 részvénytársasági bank volt, a mai szegény Magyarország 293 bankot tart el. És­ természetes, hogy ennyi bank nem tud a terme­lés és a tisztességes kereskedelem finanszírozásából megélni. Pedig a bankok olyan jól élnek, hogy még a Hazai Bank­, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a MOKTAR és a Leszámítoló Bank fúziójára vonat­kozó tárgyalások is félbemaradtak. A magyar nép életszínvonalának, még jóval az egyharmadai alá esésé­vel fizeti meg az elnök­ök, vezér- és közigazgatók tömegeit, a bankok gazdagodását. De beszéljünk ennek a gazdagodásnak módjairól is. Sokat ilyen rövid idő alatt feldol­gozni nem lehet, gépeket nem lehet hasznosítani. De a tisztességes keres­kedelem sem tud ilyen gyorsan árut forgatni. Csakis a spekuláció képes pár nap alatt árut felvásárolni és to­vábbláncolni olyan nyereséggel, hogy a kamatterhen kívül még magat is keres. A kesztüzleteket a teljesen ellen­őrizhetetlen kisebb bankok igazgatói , tisztviselői „zsebből” bonyolítják le — azaz köny veletlen pénzt köl­csönöznek és vesznek be, míg a fede­zetül szolgáló árut bankon kívüli megbízottak őrzik. A nagybankok érdekeltségében levő középbankok — a­ Kereskedelmi Banknak, a Nemzeti Takarék, a Hitelbanknak, a Hermen — pedig az egész ügyletet „rövidlejá­ratú hitelezésnek” nevezik és köny­velik. Mindezeket a hatalmas arányú hasznokat nem lehet azzal magya­rázni, hogy a pénzromlást kell ellen­súlyozniuk, mert a bankok nagyobb­részt nem az adópengő letétekből folytatják ezeket az üzleteket, hanem a valorizálatlan „sima­­ pengő” le­tétektől. Áruüzletek Másik üzleti forma, amikor a berak maga spekulál az áruval. Ez úgy tör­ténik, hogy saját áruforgalmi vállala­tát — a Kereskedelmi Bank a Kö­zépeurópai Kereskedelmi Rt.-t, a Le­számítoló Bank a Nemzetközi Au­­csereforgalmi Rt.-t stb. — ellátja olcsó hitellel. Ezek a vállalatok aztán összevásárolják az előreláthatóan nagy hasznot kínáló árukat, a jóvá­tételre, külkereskedelemre, állami s­ztintásokra szükséges nyers és kész árukat Jellemző a termelés-ellenes ési spekulációt elősegítő bank­politikára, hogy az áruvállalatok a saját érde­keltséghez tartozó gyáraknak is bu­sás hasznot számítanak fel az áruk­ért. Mo­gy magyarázható meg az is, hogy ma a gyárak csak magas ka­matra kapnak kölcsönt, addig pél­dául a Középeurópai Kereskedelmi és Áruforgalmi Rt. három milliárd­­ sima, —a valorizálatlan és tehern­élküli — hitelt kapott a Kereskedelmi Bank­tól. Igaz, hogy ez a vállalat ném ter­mel, hanem a cseh és jugoszláv jóvá­tételre szállítandó árukat vásárolja össze, azaz drágítja meg az állam számára. Az áruüzletek másik formája az, hogy áruk fedezete mellett nyújta­nak hitelt kereskedelmi vagy ipari vállalatoknak. Az ilyen hitelnyújtás bűnrészesség az áruelvonásban, hi­szen azt teszi lehetővé, hogy a pénzszűkébe lévő vállalat ne legyen kénytelen áruját piacra dobni, ha­nem tovább spekulálhasson vele.­­★ A bankok nem segítenek az orszá­got építeni, hányan szinte téglánként hordják le azt, amit a munkáskezek építenek és haszonlesésükben előse­gítik a pénzromlást, mit sem­ törődve a­ nemzeti vagyon legértékesebb ré­szének, a munkaerőnek sorvadásával. Ezért van szükség a vízfejű bank­­rendszer egyszerűsítésére és a ban­kok folyamatos ellenőrzésére. Nem tessék-lássék álellenőrzésről van szó, hanem erélyesen irányítani kell a bankodat, hogy a termelést támogas­sák, ne pedig a spekulációt. Úgy, ahogy a Kommunista Párt, a dol­gozó tömegek legharcosabb pártja követeli. Gombé Pál Baranya vármegye imoybicsérdi faiskolája kis és nagy tételben napi áron gyümölcsfa­csemetéket Dr. GOSTEN SÁNDOR ügyvéd elvtárs. X. Orczy-u­t 39. — ill telefonja: József 11—10. Mentőládák FTSCEKK PF.TKB KÖTSZERE. T4B, au el.___ kertész rsoreno­­ ad Ks.-;gllU asi ’1 vbicsérden. R&gybicséi­ is, Posta.) Varmegy­i (Telefon:­ Budapest, V­., Bajcsy Zsilinszky­ út 53. Kosztüzlet, láncolás Mindenekelőtt aranyat és valutát vásárolnak. Hatalmas bejelentett készleteik vannak a nagybankoknak és még hatalmasabb bejelentetlen készleteik a kisebbeknek, köztük a nagybankok érdekeltségeinek. Elég megemlíteni, hogy még olyan bank is, mint az Angol-Magyar Bank tör­vénytelenül titkos könyvelést vezetett valutavásárlásairól. De vannak üzle­tek, amelyeken még dollárban is keresni lehet. Ilyen a kosázpénzköl­­csönzés. Ez annyit jelent, hogy napi 3—4—5 százalék kamatra 5—6—10 napos hiteleket adnak. Nyilvánvaló, hogy ilyen rövidlejáratú hiteleik a ter­melést nem szolgálják — nyersanya- A RADIO PÉNTEKI MC SORA: 6.30: Cseh-szlovák adás. 843: Hír.­­..03: Lem. 8: Katonázer.e. 9: R­:f. istentisi.t. 10: Hír. 10.10: Cseh-szlovák adás. 10.23: Lem. 11: „Március Idusa.“ 12: Hír­ 12.20: Kórus. IS: A szabadság versei. 13.13: Öneret:­­rész.kied. 14: Hír 14.10: Lem. 15: Kévéssi Mihály elöa. 13.20: Palló Imre énekel. IC: Hír. 16.10: Az. .önrégus KB márciusi ünnep­sége. 18: Hír. 18.05: Vörösker. 18.13: Ka­vics Im­re eca. 18.35: Művésze­gyüttes. 19: Előadás hanglemezekkel. 19.43: t’­ már­cius. Révay József elöa 20: Hír. 20.20: „Bánk bán” Kézben. 20.50: Hírek prosem, angolul franciául. 23: HTO’Szafogi. 23.10: Szegedi Erna zongorázik. 23.40: Műsor. 23.45: Verítéke:. Utána: Lem. A RÁDIÓ SZOMBATI MŰSORA: 8.30: Cseh-szlovák adás. 8.40: Hír. 3.05 Lem. 8: Nagy László elöa. 8.15: Lem. 9: Cigányzene 10: Hír.­ 10.10: Lem. 10 30: Hí.dióh­­r. 12: Hír. 12.15: Orvosi elöa. 13.30: Lem. 12.45: Pados Pál elő­a. 18: Darsy György hegedül, Petri Kr.di­e z.ing.v.márk­.. 13.30: Az NS tejkonyhájáról.. 13.43: Európa f‘'---abáinitői. Flöa. 14: Hír. 14.10: VöriMcev. 14.20: Lem. 15.13: Rádiósért. 13.55: M'sor. 16: Hír. 16.10: Népdr'negyedóra . 16.15: Gyermekn'dió. 18 40: Envá és Korozs Í­r zon­gorázik. 17: Vilá­ghíradó. 17 15: A lí.r-' !:•­•-­­kultúrs-5 vet­ég műsora. 18. Hír. 18.05: Cseh-szlovák adás. 18.20: Tla’.v-ték. K' ben 20: Hír. 20 30: H'-’k oroszul 21. Műsor. 21.05: Vfivöaker. 2115: Lem.' 81 ?*: Hír un­golul. 22: Hí-. Után­: T.f ” 2-U: Hír franciául. 23: BiröeszefoS'l. 23.18: Bier-eoS- hírszolg. '

Next