Szabad Nép, 1946. november (4. évfolyam, 248-272. szám)

1946-11-01 / 248. szám

4 Hatósági áron üveget kapnak a kisemberek Javaslat a kislakások bérének 20 százalékos leszállítására a főváros közgyűlésén A főváros szerdai közgyűlésén Brokasits Árpád elnöki megnyitójá­ban megemlékezett az 1918-i októ­beri forradalom jelentőségéről. A közgyűlés végérvényesen jóváhagyta az elektromos áram árának 10 szá­­zalékos csökkentését az első fogyasz­tási tömbben, így tehát november 1-től a kisfogyasztók lényegesen ke­vesebbet költenek villanyáramra. Vámos Sándorn­ (SzDP) a kis­lakások bérének 20 százalékos csök­­kentését kérte. A közgyűlés a sür­gősséget elfogadta s a tárgyalások ebben az értelemben megkezdődtek az illetékes állami szervekkel. Széll Jenő (MKP) hatósági ablaküvegak­­ciót követelt. Fazekas István tanács­nok nyomban jelentette, hogy a kommunista javaslat értelmében az előkészítő munkálatok megkezdőd­tek és gyors ütemben folynak. Az akcióhoz a pénzügyminisztérium már hozzá is járult. A hazai üveggyárak mintegy 10.000 négyzetméter üveget állítanak elő naponta. Ehhez járul legalább 200.000 négyzetméter kül­földi üvegbehozatal. A kisemberek tehát hamarosan, üveghez jutnak ha­­tósági áron,­­ Gara Dezső (MKP) a burgonyakér­dés megoldását sürgette. Konkrét ja­vaslatot tett a burgonyafelhozata­l meggyorsítására, az árurejtegetés megszüntetésére és téli tárolására. Gámenczi Béla tanácsnok bejelen­tette, hogy a kommunista indítvány kézhezvétele után azonnal megtette a szükséges intézkedéseket,­ amelyek alkalmasak arra, hogy a burgonya­hiány hamarosan megszűnjék. Meg­kezdődött a burgonyaspekuláció kö­nyörtelen letörése is. Mindkét indít­vány sürgős tárgyalását a közgyűlés kimondta és végrehajtotta. Hidas Ferenc (MKP) a Baszkárt-forgalom és racionális üzemvezetés fejlesztése érdekében, Pongrácz Kálmán (MKP) a gépkocsiadó ügyében, Hegedűs An­drás (MKP) pedig egy forradalmi múzeum szervezése kérdésében szó­lalt fel. A közgyűlés igen nagy érdeklő­déssel hallgatta meg Trócsányi Zol­­tán (MKP) felszólalását az 1848—49. évi szabadságesztendők jelentőségé­ről. Kotzián Emil (MKP) és Kálmán József (SzDP) a munkanélküliség el­leni küzdelem fokozását követelték. Vincze István (kisgazda) általános meglepetésre állást foglalt a népi demokrácia mellett. Korbacsics Pál (MKP) a pestkörnyéki áramuzsora ellen, Sárfi Rózsi (MKP) a fővárosi státusrendezés mellett szólalt fel. Ladányi Ármin (SzDP) a szegénységi bizonyítványok kiadásának a meg­könnyítését kérte. Napirend előtt pedig T. Szerémi Boriska (MKP) azt köttetette, hogy a kommunisták által ren­­d­erő én vezett gyermek­cipőakcióhoz sürgősen szervezzenek gyermekruha­­akciót is- KISEK A budapesti nyomdák bizalmijai hétfőn dé­­ 3 órakor értekezletet tartanak a Szakszervezetben. A Typográfia jövő hét végén jelenik meg. Hétfő délelőtt 10: Vegyipari Szakszerve­zet országos ttb. ülése Andtássy­ út 23. sz. Hétfő fél 4: Vas- és Fémipari gyárak, üzemek, műhelyek, stb. elnökeinek, alel­nökinek, főbizalmiainak és a vasipari szakma­szervez­őbizotts. tagjainak együt­tes ülése Magdolna­ u. 5. az. Tisztségi igazolását mindenki hozza magával. Felhívás Hidegségiek—b­ona-majoriak Felkérjük a fenti helységekben eltemetett mártírok hozzátartozóit, valamint e helyekről hazakerült bajtársakat, hogy az exhumálás végleges elintézése céljából novem­­ber 5-én, kedden d. u. 6 órakor a TERMINUS" kávéházban, Teréz­­körút 52. sz., feltétlenül megje­lenni szíveskedjenek. 10-ES BIZOTTSÁG. CHARLES BOYER Bűn és szerelem SÁGÉ Ám férfias! A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. főműhelyei részére különféle szerszám- gépek és 3 drb motoros tű­zoltófecskendő szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdet. A részletes feltételek Budapest, VII. Akácfa­ utca 15, IV. em. 439. szám alatt vehetők át. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1946 december 17-én 9 órakor. SZABAD NAJ, PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 1 A MÉCSES KIGYÚL Este volt. Hűvös, tiszta, őszi este. A tér közepén kőtalapzaton az örök­mécses tüze égett egy államférfi em­­lékére, aki a független szabad Ma­­gyarország első miniszterelnöke volt és akit később ezért félholtan, vérezve löktek a kiégző osztagok puskacsö­vei elé, az elnyomók irgalmatlan szolgái. Csend volt. Sötéten hallgattak a tér k­örül emelkedő paloták, de bent a térre torkolló utcák mélyén, a fal­hoz húzódva kicsiny csoportok vára­­koztak. A város már éjszakára ké­szülődött. Százezernyi közömbös sie­tett haza. Százezrek agyában szür­­kélett a hétköznap, de a homályban meghúzódó munkások, diákok ki­csiny Csoportjában láthatatlan fény­nyel megcsillan valami: egy szám­dék, egy gondolat, az örökmécses egy olthatatlan évszázadon át izzó szik­rája. Vártak. Hallgattak. Egyszerre mindnyájan indultak az örökmécses elé. Ism­ét megálltak és ismét hall­gattak: sötét volt, ősz volt és a ha­talom zsoldosainak árnyéka talán már ott settenkedett, nyomukban. Mozdulatlanul nézték a mécses apró lángját és csak a koszorún leb­benti piros csallagok zörrentek az őszi szélben. Egy ifjúmunkás tette le a koszorút az örökmécses tövébe, jeléül annak, hogy a­­ munkásság száll sikm elsőnek a szabadság esz­méjéért. A többiek munkás, diák, parasztifjú három percnyi némaság­gal adózott mindazok emlékének, akik a szabadságért haltak meg ezen a földön, azután szétválunk és siető alakjuk szétfoszlott az őszi este homályában. Milyen mélyen kellett süllyedni egy népnek, ha csak titokban, csak homályban, lopva zarándokolhat ifjú­­sága szabadságának vértaunaihoz? És mégis ott, azon az őszi estén először állottak egymás mellett a függelenségi mozgalom későbbi har­cosai: munkások, diákok és paraszt, ifjak. Ez a pirosszalagos koszorú volt az első jele annak, hogy a nem­zet egységesen lép fel a német el­nyomással és csatlósaival szemben. Az egész akciót az illegális Kom­munista Párt vezetőségének utasí­­tására, a Szociáldemokrata Párt ke­retében működő Országos Ifjúsági Bizottság kezdeményezte Ságvári Endrével az élén. Az első pillanatban sokan nem is­merték fel annak jelentőségét, mi is történt tulajdonképpen ott a mécses előtt, azon az őszi estén. de később, Halottak napján megmozdultak a szakszervezetek, a Györffy Kollé­gium, a Haladó értelmiség és a Ke­repesi temetőben gyűltek össze, hogy megkoszorúzzák Táncsics és Kos­suth sírját. Akkor már ezrek és ez­rek lépkedtek a sírok között, az eny­hén tűző őszi nap fényében a koszo­rút vivők mögött. A föld alá szorí­tott és mégis lassan éledő független­ségi mozgalom első nagyszabású megmozdulása volt ez a nap. Sokan jelentek meg azok közül, akik ké­sőbb mindenkorra­­harcosai lettek a független demokratikus Magyaror­­szág gondolatának. De ott voltak a régi harcosok is. Az illegális Kom­munista Párt vezetőségének több tagja, a legharcosabb szakszervezet, az építőmunkások vezérkara. A Györffy Kollégium hallgatói között Fehér Lajos, a partizáncsoportok bu­dapesti szervezője, Ságvári Endre minden akció közvetlen szervezője és sokan-sokan mások. A munkásegy­ség ünnepe volt ez a nap. A két munkáspárt hosszú idők óta első kö­zös nagy akciója. Táncsics sírjánál Kéthly Anna beszélt, a Kossuth mauzóleum előtt pedig, ahol már a temetőben a halottak napjára össze­gyűlt közönség közül több ezren je­lentek meg, a haladó értelmiség ne­vében Sípos János tette le a koszo­rút, hitet téve a független, demokra­tikus Magyarország mellett. A temetőből, a kivégzettek sírjai mellől indult el a függetlenségi moz­galom, hogy megvédje az országot a háború örvényétől, a pusztulástól, hogy visszatartson száz és százezer­­nyi munkást, parasztot az értelmet­len hálóitól a német érdekekért. A harc megindult, szaporodtak a vér­tanúink sírjai. Az illegális Kommu­nista Párt az élen haladt és magával sodorta a habozók tömegeit is. A függetlenségi mozglom első nyílvá­­nos szereplése után rémülten felszisz­­szent a reakció. Százféle hazaáruló labanc, aki ravasz mesterkedéssel ferdítette el a szabadsághősök emlé­két, aki imperialista háború propa­gandájára akarta felhasználni a ma­­gyar szabadságharcok vezéreinek tiszta nevét, aki él­ősködött dicsősé­gükön, most riadtan hívta poroszlóit. De a küzdelem már megindult. A harcos egység első körvonalai már kibontakoztak. A mécses kigyult és nem hunyt ki többé. A Halottak napja a feltám­a,­dás kezdete volt. Kovár Lőrinc Tízezres tömegek ünnepelték az októberi forradalom évfordulóját Csütörtökön délután ünnepelték a Szociáldemokrata Párt tízezres tö­megei az októberi forradalom 28-ik évfordulóját. A Parlament lépcsőjén felállított emelvényen a két munkás­párt vezetői és a forradalmi kormány már életben lévő Magyarországon tartózkodó tagjai foglalnak helyet, Jus­ztusa Pál elvtárs nyitja meg a gyűlést. Felolvassa a távollevő Sza­kó­sits Árpád, Böhm Vilmos, elvtár­sak és Károlyi Mihály üdvözlő sür­gönyeit, majd Várnai Zseni szavalja el a forradalom idején írt Karom fiamhoz című versét. Utána Buchin­­ger Manó elvára emelkedett szólásra. Beszéde elején a forradalom törté­netét ismertettte. Kijelentette, hogy a forradalom bukásának egyik oka az volt, hogy a nyugati hatalmak ellenségesen állottak szemben a fia­tal magyar köztársasággal és nem volt egy hatalmas Szovjetúnió, amely megvédhette volna. (A tömeg per­cekig éljenzi a Szovjetúniót.) Bel­politikai viszonylatban pedig azért bukott­­ el, mert sikerült éket verni a munkástömegek közé. — A tanul­ság tehát az — fejezte be beszédét —, hogy a mai demokráciánkat is csak a dolgozók egységfrontjával, a két munkáspárt szoros együttműkö­désével lehet megvédeni. (Munkás­egység! Munkásegység!) A következő szónok Károlyi Mi­­hályné volt. Rámutatott arra, hogy az első világháború elvesztésének oka nem a forradalom volt, mint ahogy azt a reakció történetbről igyekeztek beállítani, hanem fordítva, a vesztes háború eredménye volt a forradalom. 1919. augusztustól, amely Horthyék uralmát hozta, egyenes út vezetett a harmadik világháború által felidézett nemzeti katasztrófáig, mert az ellen­­forradalommal hatalomra került úri osztály és legfőbb kiszolgálójuk, Horthy, annyira irtózott a magyar néptől, a demokráciától, hogy inkább a német bunkerekkel szövetkezett. Le kell vonni a tanulságokat a múlt­ból. Nem elég politikai demokráciát építeni, hanem a gazdasági demo­kráciát is biztosítani kell. Ne a kül­földtől várjunk segítséget, hanem magunk erejéből építsük fel­­az orszá­got. A munkásság megmutatta az utat hogyan és most az a feladata, hogy az eredményeket megvédje. A küszöbön álló békéről beszélve hang­súlyozta : — Láttam már olyat a történelem­ben, hogy a jó békét elvesztették és a rossz békét megnyerték. Minden azon múlik, hogy milyen mértékben számolnak le a múlttal és biztosítják a nép szabadságát, szabad fejlődését. A magyar nép jó úton indult el, de az elért eredményeket csak akkor tudja megőrizni és továbbfejleszteni, ha továbbra is kitart a szervezett munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség szövetsége mellett. A hallgatóság lelkes éljenzése közben lép az emelvényre Bán Antal elvtárs, a következő szónok. — Ma is hajlandók vagyunk október szel­lemében cselekedni —, kezdi beszédét Bán elvtárs. — A magyar történe­lem legdicsőségesebb lapjai a forra­dalmak ideje. A magyar történelem­nek 1848 és 1945 közötti állandó harca a szabadságért nem volt hiábavaló küzdelem. A forradalmi szellem, a magyar népben élő sza­badságszeretet minden elnyomás el­lenére győzedelmeskedett- Ez bizo­nyosodott be most, amikor végre szabad tere nyílt a népi erőknek. Bán elvtárs azután felsorolta a ma­gyar demokráciának a felszabadulás óta elért eredményeit, majd így foly­tatta: — Nincs többé üt visszafelé. Lehet, hogy előttünk álló néhány hó­nap nem lesz könnyű, de a múlt ne­hezebb volt. A magyar nép bízzék saját magában, bízzék a munkásegy­ségben és akkor megoldja az előtte álló feladatokat. A Szakszervezetek nevében Halász Artúr elvtárs szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az 1919-es forrada­lom ismertetéséről szólva elmondotta — talán az volt a baj, hogy túlsá­gosan vértelenül zajlott le és a nép nem lépett fel akkoriban kellő erély­­lyel a reakció ellen. Plorthy a külföldi reakciós körök támogatásával orvul hátulról támadta meg a második magyar köztársaságot. A demokra­tikus erők azonban tanultak a­ múlt­ból és ma kellő elszántsággal védik meg a demokráciát, ha arra sor ke­rül — fejezte be beszédét Halász elvtárs.­­ A gyűlést Jusztusz elvtárs záró­szavai fejezték be. Vadonatúj repülőgép­benzintankok 75, 170, 215 literes nagyságben GÁSPÁR, VILMOS, Almássy­ tér 16. —JUWIUIIN­KWIIW— Egy „nagyszerűen" működő minisztérium szembeszökő „eredményei" Mistéth Endre építésügyi­ és köz­­munkaügyi miniszter szerdán dél­után sajtófogadás keretében „tanul­ságos“ tájékoztatót adott miniszté­riumának, eddigi ,­­nagyszabású“ munkájáról és még nagyobbszabású terveiről. Bevezetésül közölte a miniszter, hogy amikor hivatalát átvette, a napi ügyforgalom 20—30 akta volt s ma is a szám 350—1100-ra emel­­kedett. (Aktagyártásban tehát emel­kedés van...) A miniszter beszámolójából meg­tudtuk, hogy „óriási“ építkezés fo­lyik az országban: Budapesten mint­egy 130, vidéken 30 középületen fo­­lyik­ helyreállító munka. Ezeken a munkákon mintegy 3.000 munkás dolgozik. Nagyobb mérvű munkák­nak a miniszter szerint a pénzhiány az akadálya. Az 1946—47-es költ­ségvetési évre 39 milliót, vagyis ha­vonta 3,2 millió forintot irányoztak elő minisztériuma számára. Ez ala­csony összeg ellenére gavallérosan elvállalta minisztériuma, hogy hozzá­járul egyes templomok, egyházi épü­­letek újjáépítési költségeihez. Ennek értelmében augusztus 1. óta: kórhá­zak farétdsora 102.700, lakóházak helyreállítására 295.773, templomok, egyházi épületek újjáépítésére 315.700 forint segélyt folyósított a miniszté­­rium. A templomok és középületek mel­lett a minisztérium nem feledkezik meg a kislakásokról sem: a mag­­dolnavárosi telepen 11­­ új lakáson folyik a munka. A III. kerületben ö1 (huszonnégy) új lakás készül, a I., II. és III. kerületben már meg is kezdték 7 (heti) középület lebon­tását. Végül még egy meggyőző szám: Budapesten romeltakarításon és helyreállításon összesen, mondd és írd 4000 (négyezer) ember dolgozik. Vidéken az egész országban 15.000 embert foglalkoztatnak közmunkán. Bejelentette a miniszter, hogy minden munkára jelentkezőt el tud­nak helyezni közmunkán. November 1-től kezdve új órabérrendszert ve­zetnek be, a kollektív szerződések szerint fogják a közmunkásokat fi­zetni. A­ miniszter egyébként két­ségbe vonta, hogy munkanélküliek vannak, mert hiszen csodálatos mó­don kevés a közmunkára jelentkező. (Az 56 filléres órabérért! — ezt a tényezőt a miniszter nem vette, fi­gyelembe.) Ezzel kapcsolatban azt is megállapította, hogy Svédország ma a világ egyetlen ellorádója, mert ott nincs munkanélküli, hála a közmunkák racionális megszervezé­sének. (A Szovjetunióról és Jugo­szláviáról nyilván még soha nem hallott a miniszter úr.) Olcsóbb lett a cukor A cukor új ára november 1-től a kristálycukor kilónként 7.60 forint, a nyerscukor 7.30 forint. Figyelem,­­lit null 81 a textilárak, melynél nem szobad fzá A teextilfeketezők dolgát igen n­agy­mértékben megkönnyítette hogy eddig minden gyár csak egy kalku­lációs sémát kapott meg, de ha en­nek formáját betartotta, lényegében úgy kalkulált, ahogy akart Egészen más áron adta a kartont és a flanellt a Goldberger és más — jóval drá­gább — áron a Pamut ipar. Ezekhez a gyári árakhoz azután még hozzá­jött a közvetítő haszon és a tágon a vevő nem ismerhette­­ki magát, hogy valamit törvényes áron ve-sz-e, vagy feketén. Ennek a helyzetnek vetett véget a Gazdasági T­­anács rendelete, amelynek értelmében az egész országban egységes típusáru kerül forgalomba a követ­kező egy­séges árakon: Ezeket az árakat az egész ország­ban közhírré teszik: naponta kétszer bemondja a rádió, közük az újságok, plakátokon kiragasztják, falukban ki is dobolják. Karton 80 cm-nél kes­kenyebb Katton 80 cm-nél síé-7.— forint lesebb Ruhaflanell 80 cm-nél 8.40n keskenyebb Ruhaflanell 80 cm-nél 9.70 ff szélesebb 11.10 ff Tennifizflanell 8.10 ff Pamutvászon 8.50 Kanavász 8.80M Zefir 12.1­9* Fresko 8.10 ff Inlet 8.20 %­ Lepedő 16.20 ff PUSKIN NEVE nemcsak az orosz, de a világirodalom leg­­ragyogóbbjai közé tartozik Sehol sincs olyan tisztelete az írónak, mint a Szovjetunióban. Sehol sem nagyobb bűn, ha egy nagy író regényéből olyan filmváltozat készül, amely szellemében és nívójában elmarad az eredeti mögött. Puskin regényét tehát az eredetihez méltó felfogásban, méltó rendező és színészgárda dolgozta fel; a DUBROVSZKY-t, amelynek magyar címe „DUBROVSZKY. A BETYÁROK KAPITÁNYA”, témában leginkább Jókai ..Futia Negrá“-jához hasonlítható romantikus történet, amelyben azonban több van az egyszerű történetnél: a múlt század társa­dalmi osztályai ütköznek össze benne. Per­­zselővé fokozódott emberi indulatok és a szerelem puskáni mélysége teszik felejthetet­lenné a DUBROVSZKY, A BETYÁROK KAPITÁNYA című filmet A BETYÁRROMANTIKA egyik leghíresebb alakját elevenítette meg Puskin a Dubrovszky című regényében. Orosz­országnak éppúgy, mint Európa minden or­szágának megvoltak az úgynevezett ..úri be­tyárjai, akik köré a nép képzelete gazdag, regényes legendákat szőtt. A feudalizmus és reakció korszakában a betyárkodás lázadás volt a fennálló társa­dalmi rend ellen. Ezért­­Teszi ajkára a nép a híres betyárokat, gyönyörű népdalok ke­letkeznek amelyek nemzedékről nemzedékre hirdetik a „sőregények védelmezőjének”, a „nép barátainak“ dicsőségét DUBROVSZKY, A BETYÁROK KAPITÁNYA a cári hadsere hadnagya volt, apja föld­birtokos, akit a szomszéd hatalmasabb és gazdagabb földbirtokos megfosztott földjétől. Az apa belehal a csapásba, fia pedig fel­­gyújtja az ősi kúriát és jobbágyaival az erdőbe vonul betyárnak. Dubrovszky sorra fosztogatja a nemesi kas­télyokat, amikor azonban koldusbotra jutta­tójára kerülne a sor, Dubrovszky megtorpan, mert beleszeret ellenfelének leányába. Ezen bukik el a hős. A romantikus történet egymaga nem mon­dana sokat Itt nem csak az „ami“-n, hanem az „ahogyan”-on van a hangsúly. A mult­­századi Oroszország művészi rajza, az ala­kok tökéletes játéka, a mesteri rendezés nagy élménnyé emelik ezt a filmet FATIA NEGRA alakja közismert a magyar közönség előtt. Jókai hallhatatlan regényhőse megtestesítője az­s úri betyárénak Kevesen tudják, hogy Jókai Puskin gyönyörű regényének, a Dub­­rovszkynak főalakját mintázta át magyar környezetbe. A „Dubrovszky“ sem költött alak. A múlt század első felében az orosz nemesi kasté­lyokat rettegésben tartotta egy egykori cári dragonyos hadnagy, akinek betyár­­pálya­futása azonban egészen váratlanul megtor­pant. A volt tisztet átlőtt szívvel találták meg szerelmese kasttlyának parkjában Pus­kin aztán gyönyörű, romantikus történetet szőtt a legendás betyár alakja köré. A könyv egyik legnépszerűbb olvasmánya nemcsak a nagy szovjetbirodalom, de a világ kultúr­­képeinek is. Nem véletlen, hogy a szovjetfilmó Dub­­rovszky felé fordult: a romantikus történe­ten túl alkalma nyílik, hogy remekbe­szabott körképet adjon a múlt század Orosz­országéról. A nagy orosz realisták fenséges erejű társadalmi rajza tolong a film minden jelenetében Ami pedig a romantikát illeti, annak a gazdag és színes festőisége, izgalma teljes mértékben kibontakozik a filmben. De távol­ról sem olcsó romantikáról van szó, hanem arról a klasszikus szélévről, amely roman­tika még éltető eleme volt az európai iroda­lomnak Puskin rom­mji'.M Mia a Dubrovszky­­ban a legnagyobb írókéval áll egy nívón: Walter Scott Victor Hugo legnagyobb regé­nyeivel egyenrangú. Dubrovszky, a betyárok kapitánya raék­i­ilmváltozata a remek regénynek.

Next