Szabad Nép, 1946. november (4. évfolyam, 248-272. szám)
1946-11-01 / 248. szám
4 Hatósági áron üveget kapnak a kisemberek Javaslat a kislakások bérének 20 százalékos leszállítására a főváros közgyűlésén A főváros szerdai közgyűlésén Brokasits Árpád elnöki megnyitójában megemlékezett az 1918-i októberi forradalom jelentőségéről. A közgyűlés végérvényesen jóváhagyta az elektromos áram árának 10 százalékos csökkentését az első fogyasztási tömbben, így tehát november 1-től a kisfogyasztók lényegesen kevesebbet költenek villanyáramra. Vámos Sándorn (SzDP) a kislakások bérének 20 százalékos csökkentését kérte. A közgyűlés a sürgősséget elfogadta s a tárgyalások ebben az értelemben megkezdődtek az illetékes állami szervekkel. Széll Jenő (MKP) hatósági ablaküvegakciót követelt. Fazekas István tanácsnok nyomban jelentette, hogy a kommunista javaslat értelmében az előkészítő munkálatok megkezdődtek és gyors ütemben folynak. Az akcióhoz a pénzügyminisztérium már hozzá is járult. A hazai üveggyárak mintegy 10.000 négyzetméter üveget állítanak elő naponta. Ehhez járul legalább 200.000 négyzetméter külföldi üvegbehozatal. A kisemberek tehát hamarosan, üveghez jutnak hatósági áron, Gara Dezső (MKP) a burgonyakérdés megoldását sürgette. Konkrét javaslatot tett a burgonyafelhozatal meggyorsítására, az árurejtegetés megszüntetésére és téli tárolására. Gámenczi Béla tanácsnok bejelentette, hogy a kommunista indítvány kézhezvétele után azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a burgonyahiány hamarosan megszűnjék. Megkezdődött a burgonyaspekuláció könyörtelen letörése is. Mindkét indítvány sürgős tárgyalását a közgyűlés kimondta és végrehajtotta. Hidas Ferenc (MKP) a Baszkárt-forgalom és racionális üzemvezetés fejlesztése érdekében, Pongrácz Kálmán (MKP) a gépkocsiadó ügyében, Hegedűs András (MKP) pedig egy forradalmi múzeum szervezése kérdésében szólalt fel. A közgyűlés igen nagy érdeklődéssel hallgatta meg Trócsányi Zoltán (MKP) felszólalását az 1848—49. évi szabadságesztendők jelentőségéről. Kotzián Emil (MKP) és Kálmán József (SzDP) a munkanélküliség elleni küzdelem fokozását követelték. Vincze István (kisgazda) általános meglepetésre állást foglalt a népi demokrácia mellett. Korbacsics Pál (MKP) a pestkörnyéki áramuzsora ellen, Sárfi Rózsi (MKP) a fővárosi státusrendezés mellett szólalt fel. Ladányi Ármin (SzDP) a szegénységi bizonyítványok kiadásának a megkönnyítését kérte. Napirend előtt pedig T. Szerémi Boriska (MKP) azt köttetette, hogy a kommunisták által renderő én vezett gyermekcipőakcióhoz sürgősen szervezzenek gyermekruhaakciót is- KISEK A budapesti nyomdák bizalmijai hétfőn dé 3 órakor értekezletet tartanak a Szakszervezetben. A Typográfia jövő hét végén jelenik meg. Hétfő délelőtt 10: Vegyipari Szakszervezet országos ttb. ülése Andtássy út 23. sz. Hétfő fél 4: Vas- és Fémipari gyárak, üzemek, műhelyek, stb. elnökeinek, alelnökinek, főbizalmiainak és a vasipari szakmaszervezőbizotts. tagjainak együttes ülése Magdolna u. 5. az. Tisztségi igazolását mindenki hozza magával. Felhívás Hidegségiek—bona-majoriak Felkérjük a fenti helységekben eltemetett mártírok hozzátartozóit, valamint e helyekről hazakerült bajtársakat, hogy az exhumálás végleges elintézése céljából november 5-én, kedden d. u. 6 órakor a TERMINUS" kávéházban, Terézkörút 52. sz., feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. 10-ES BIZOTTSÁG. CHARLES BOYER Bűn és szerelem SÁGÉ Ám férfias! A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. főműhelyei részére különféle szerszám- gépek és 3 drb motoros tűzoltófecskendő szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdet. A részletes feltételek Budapest, VII. Akácfa utca 15, IV. em. 439. szám alatt vehetők át. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1946 december 17-én 9 órakor. SZABAD NAJ, PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 1 A MÉCSES KIGYÚL Este volt. Hűvös, tiszta, őszi este. A tér közepén kőtalapzaton az örökmécses tüze égett egy államférfi emlékére, aki a független szabad Magyarország első miniszterelnöke volt és akit később ezért félholtan, vérezve löktek a kiégző osztagok puskacsövei elé, az elnyomók irgalmatlan szolgái. Csend volt. Sötéten hallgattak a tér körül emelkedő paloták, de bent a térre torkolló utcák mélyén, a falhoz húzódva kicsiny csoportok várakoztak. A város már éjszakára készülődött. Százezernyi közömbös sietett haza. Százezrek agyában szürkélett a hétköznap, de a homályban meghúzódó munkások, diákok kicsiny Csoportjában láthatatlan fénynyel megcsillan valami: egy számdék, egy gondolat, az örökmécses egy olthatatlan évszázadon át izzó szikrája. Vártak. Hallgattak. Egyszerre mindnyájan indultak az örökmécses elé. Ismét megálltak és ismét hallgattak: sötét volt, ősz volt és a hatalom zsoldosainak árnyéka talán már ott settenkedett, nyomukban. Mozdulatlanul nézték a mécses apró lángját és csak a koszorún lebbenti piros csallagok zörrentek az őszi szélben. Egy ifjúmunkás tette le a koszorút az örökmécses tövébe, jeléül annak, hogy a munkásság száll sikm elsőnek a szabadság eszméjéért. A többiek munkás, diák, parasztifjú három percnyi némasággal adózott mindazok emlékének, akik a szabadságért haltak meg ezen a földön, azután szétválunk és siető alakjuk szétfoszlott az őszi este homályában. Milyen mélyen kellett süllyedni egy népnek, ha csak titokban, csak homályban, lopva zarándokolhat ifjúsága szabadságának vértaunaihoz? És mégis ott, azon az őszi estén először állottak egymás mellett a függelenségi mozgalom későbbi harcosai: munkások, diákok és paraszt, ifjak. Ez a pirosszalagos koszorú volt az első jele annak, hogy a nemzet egységesen lép fel a német elnyomással és csatlósaival szemben. Az egész akciót az illegális Kommunista Párt vezetőségének utasítására, a Szociáldemokrata Párt keretében működő Országos Ifjúsági Bizottság kezdeményezte Ságvári Endrével az élén. Az első pillanatban sokan nem ismerték fel annak jelentőségét, mi is történt tulajdonképpen ott a mécses előtt, azon az őszi estén. de később, Halottak napján megmozdultak a szakszervezetek, a Györffy Kollégium, a Haladó értelmiség és a Kerepesi temetőben gyűltek össze, hogy megkoszorúzzák Táncsics és Kossuth sírját. Akkor már ezrek és ezrek lépkedtek a sírok között, az enyhén tűző őszi nap fényében a koszorút vivők mögött. A föld alá szorított és mégis lassan éledő függetlenségi mozgalom első nagyszabású megmozdulása volt ez a nap. Sokan jelentek meg azok közül, akik később mindenkorraharcosai lettek a független demokratikus Magyarország gondolatának. De ott voltak a régi harcosok is. Az illegális Kommunista Párt vezetőségének több tagja, a legharcosabb szakszervezet, az építőmunkások vezérkara. A Györffy Kollégium hallgatói között Fehér Lajos, a partizáncsoportok budapesti szervezője, Ságvári Endre minden akció közvetlen szervezője és sokan-sokan mások. A munkásegység ünnepe volt ez a nap. A két munkáspárt hosszú idők óta első közös nagy akciója. Táncsics sírjánál Kéthly Anna beszélt, a Kossuth mauzóleum előtt pedig, ahol már a temetőben a halottak napjára összegyűlt közönség közül több ezren jelentek meg, a haladó értelmiség nevében Sípos János tette le a koszorút, hitet téve a független, demokratikus Magyarország mellett. A temetőből, a kivégzettek sírjai mellől indult el a függetlenségi mozgalom, hogy megvédje az országot a háború örvényétől, a pusztulástól, hogy visszatartson száz és százezernyi munkást, parasztot az értelmetlen hálóitól a német érdekekért. A harc megindult, szaporodtak a vértanúink sírjai. Az illegális Kommunista Párt az élen haladt és magával sodorta a habozók tömegeit is. A függetlenségi mozglom első nyílvános szereplése után rémülten felsziszszent a reakció. Százféle hazaáruló labanc, aki ravasz mesterkedéssel ferdítette el a szabadsághősök emlékét, aki imperialista háború propagandájára akarta felhasználni a magyar szabadságharcok vezéreinek tiszta nevét, aki élősködött dicsőségükön, most riadtan hívta poroszlóit. De a küzdelem már megindult. A harcos egység első körvonalai már kibontakoztak. A mécses kigyult és nem hunyt ki többé. A Halottak napja a feltáma,dás kezdete volt. Kovár Lőrinc Tízezres tömegek ünnepelték az októberi forradalom évfordulóját Csütörtökön délután ünnepelték a Szociáldemokrata Párt tízezres tömegei az októberi forradalom 28-ik évfordulóját. A Parlament lépcsőjén felállított emelvényen a két munkáspárt vezetői és a forradalmi kormány már életben lévő Magyarországon tartózkodó tagjai foglalnak helyet, Jusztusa Pál elvtárs nyitja meg a gyűlést. Felolvassa a távollevő Szakósits Árpád, Böhm Vilmos, elvtársak és Károlyi Mihály üdvözlő sürgönyeit, majd Várnai Zseni szavalja el a forradalom idején írt Karom fiamhoz című versét. Utána Buchinger Manó elvára emelkedett szólásra. Beszéde elején a forradalom történetét ismertettte. Kijelentette, hogy a forradalom bukásának egyik oka az volt, hogy a nyugati hatalmak ellenségesen állottak szemben a fiatal magyar köztársasággal és nem volt egy hatalmas Szovjetúnió, amely megvédhette volna. (A tömeg percekig éljenzi a Szovjetúniót.) Belpolitikai viszonylatban pedig azért bukott el, mert sikerült éket verni a munkástömegek közé. — A tanulság tehát az — fejezte be beszédét —, hogy a mai demokráciánkat is csak a dolgozók egységfrontjával, a két munkáspárt szoros együttműködésével lehet megvédeni. (Munkásegység! Munkásegység!) A következő szónok Károlyi Mihályné volt. Rámutatott arra, hogy az első világháború elvesztésének oka nem a forradalom volt, mint ahogy azt a reakció történetbről igyekeztek beállítani, hanem fordítva, a vesztes háború eredménye volt a forradalom. 1919. augusztustól, amely Horthyék uralmát hozta, egyenes út vezetett a harmadik világháború által felidézett nemzeti katasztrófáig, mert az ellenforradalommal hatalomra került úri osztály és legfőbb kiszolgálójuk, Horthy, annyira irtózott a magyar néptől, a demokráciától, hogy inkább a német bunkerekkel szövetkezett. Le kell vonni a tanulságokat a múltból. Nem elég politikai demokráciát építeni, hanem a gazdasági demokráciát is biztosítani kell. Ne a külföldtől várjunk segítséget, hanem magunk erejéből építsük felaz országot. A munkásság megmutatta az utat hogyan és most az a feladata, hogy az eredményeket megvédje. A küszöbön álló békéről beszélve hangsúlyozta : — Láttam már olyat a történelemben, hogy a jó békét elvesztették és a rossz békét megnyerték. Minden azon múlik, hogy milyen mértékben számolnak le a múlttal és biztosítják a nép szabadságát, szabad fejlődését. A magyar nép jó úton indult el, de az elért eredményeket csak akkor tudja megőrizni és továbbfejleszteni, ha továbbra is kitart a szervezett munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség szövetsége mellett. A hallgatóság lelkes éljenzése közben lép az emelvényre Bán Antal elvtárs, a következő szónok. — Ma is hajlandók vagyunk október szellemében cselekedni —, kezdi beszédét Bán elvtárs. — A magyar történelem legdicsőségesebb lapjai a forradalmak ideje. A magyar történelemnek 1848 és 1945 közötti állandó harca a szabadságért nem volt hiábavaló küzdelem. A forradalmi szellem, a magyar népben élő szabadságszeretet minden elnyomás ellenére győzedelmeskedett- Ez bizonyosodott be most, amikor végre szabad tere nyílt a népi erőknek. Bán elvtárs azután felsorolta a magyar demokráciának a felszabadulás óta elért eredményeit, majd így folytatta: — Nincs többé üt visszafelé. Lehet, hogy előttünk álló néhány hónap nem lesz könnyű, de a múlt nehezebb volt. A magyar nép bízzék saját magában, bízzék a munkásegységben és akkor megoldja az előtte álló feladatokat. A Szakszervezetek nevében Halász Artúr elvtárs szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az 1919-es forradalom ismertetéséről szólva elmondotta — talán az volt a baj, hogy túlságosan vértelenül zajlott le és a nép nem lépett fel akkoriban kellő erélylyel a reakció ellen. Plorthy a külföldi reakciós körök támogatásával orvul hátulról támadta meg a második magyar köztársaságot. A demokratikus erők azonban tanultak a múltból és ma kellő elszántsággal védik meg a demokráciát, ha arra sor kerül — fejezte be beszédét Halász elvtárs. A gyűlést Jusztusz elvtárs zárószavai fejezték be. Vadonatúj repülőgépbenzintankok 75, 170, 215 literes nagyságben GÁSPÁR, VILMOS, Almássy tér 16. —JUWIUIINKWIIW— Egy „nagyszerűen" működő minisztérium szembeszökő „eredményei" Mistéth Endre építésügyi és közmunkaügyi miniszter szerdán délután sajtófogadás keretében „tanulságos“ tájékoztatót adott minisztériumának, eddigi ,nagyszabású“ munkájáról és még nagyobbszabású terveiről. Bevezetésül közölte a miniszter, hogy amikor hivatalát átvette, a napi ügyforgalom 20—30 akta volt s ma is a szám 350—1100-ra emelkedett. (Aktagyártásban tehát emelkedés van...) A miniszter beszámolójából megtudtuk, hogy „óriási“ építkezés folyik az országban: Budapesten mintegy 130, vidéken 30 középületen folyik helyreállító munka. Ezeken a munkákon mintegy 3.000 munkás dolgozik. Nagyobb mérvű munkáknak a miniszter szerint a pénzhiány az akadálya. Az 1946—47-es költségvetési évre 39 milliót, vagyis havonta 3,2 millió forintot irányoztak elő minisztériuma számára. Ez alacsony összeg ellenére gavallérosan elvállalta minisztériuma, hogy hozzájárul egyes templomok, egyházi épületek újjáépítési költségeihez. Ennek értelmében augusztus 1. óta: kórházak farétdsora 102.700, lakóházak helyreállítására 295.773, templomok, egyházi épületek újjáépítésére 315.700 forint segélyt folyósított a minisztérium. A templomok és középületek mellett a minisztérium nem feledkezik meg a kislakásokról sem: a magdolnavárosi telepen 11 új lakáson folyik a munka. A III. kerületben ö1 (huszonnégy) új lakás készül, a I., II. és III. kerületben már meg is kezdték 7 (heti) középület lebontását. Végül még egy meggyőző szám: Budapesten romeltakarításon és helyreállításon összesen, mondd és írd 4000 (négyezer) ember dolgozik. Vidéken az egész országban 15.000 embert foglalkoztatnak közmunkán. Bejelentette a miniszter, hogy minden munkára jelentkezőt el tudnak helyezni közmunkán. November 1-től kezdve új órabérrendszert vezetnek be, a kollektív szerződések szerint fogják a közmunkásokat fizetni. A miniszter egyébként kétségbe vonta, hogy munkanélküliek vannak, mert hiszen csodálatos módon kevés a közmunkára jelentkező. (Az 56 filléres órabérért! — ezt a tényezőt a miniszter nem vette, figyelembe.) Ezzel kapcsolatban azt is megállapította, hogy Svédország ma a világ egyetlen ellorádója, mert ott nincs munkanélküli, hála a közmunkák racionális megszervezésének. (A Szovjetunióról és Jugoszláviáról nyilván még soha nem hallott a miniszter úr.) Olcsóbb lett a cukor A cukor új ára november 1-től a kristálycukor kilónként 7.60 forint, a nyerscukor 7.30 forint. Figyelem,lit null 81 a textilárak, melynél nem szobad fzá A teextilfeketezők dolgát igen nagymértékben megkönnyítette hogy eddig minden gyár csak egy kalkulációs sémát kapott meg, de ha ennek formáját betartotta, lényegében úgy kalkulált, ahogy akart Egészen más áron adta a kartont és a flanellt a Goldberger és más — jóval drágább — áron a Pamut ipar. Ezekhez a gyári árakhoz azután még hozzájött a közvetítő haszon és a tágon a vevő nem ismerhetteki magát, hogy valamit törvényes áron ve-sz-e, vagy feketén. Ennek a helyzetnek vetett véget a Gazdasági Tanács rendelete, amelynek értelmében az egész országban egységes típusáru kerül forgalomba a következő egységes árakon: Ezeket az árakat az egész országban közhírré teszik: naponta kétszer bemondja a rádió, közük az újságok, plakátokon kiragasztják, falukban ki is dobolják. Karton 80 cm-nél keskenyebb Katton 80 cm-nél síé-7.— forint lesebb Ruhaflanell 80 cm-nél 8.40n keskenyebb Ruhaflanell 80 cm-nél 9.70 ff szélesebb 11.10 ff Tennifizflanell 8.10 ff Pamutvászon 8.50 Kanavász 8.80M Zefir 12.19* Fresko 8.10 ff Inlet 8.20 % Lepedő 16.20 ff PUSKIN NEVE nemcsak az orosz, de a világirodalom legragyogóbbjai közé tartozik Sehol sincs olyan tisztelete az írónak, mint a Szovjetunióban. Sehol sem nagyobb bűn, ha egy nagy író regényéből olyan filmváltozat készül, amely szellemében és nívójában elmarad az eredeti mögött. Puskin regényét tehát az eredetihez méltó felfogásban, méltó rendező és színészgárda dolgozta fel; a DUBROVSZKY-t, amelynek magyar címe „DUBROVSZKY. A BETYÁROK KAPITÁNYA”, témában leginkább Jókai ..Futia Negrá“-jához hasonlítható romantikus történet, amelyben azonban több van az egyszerű történetnél: a múlt század társadalmi osztályai ütköznek össze benne. Perzselővé fokozódott emberi indulatok és a szerelem puskáni mélysége teszik felejthetetlenné a DUBROVSZKY, A BETYÁROK KAPITÁNYA című filmet A BETYÁRROMANTIKA egyik leghíresebb alakját elevenítette meg Puskin a Dubrovszky című regényében. Oroszországnak éppúgy, mint Európa minden országának megvoltak az úgynevezett ..úri betyárjai, akik köré a nép képzelete gazdag, regényes legendákat szőtt. A feudalizmus és reakció korszakában a betyárkodás lázadás volt a fennálló társadalmi rend ellen. EzértTeszi ajkára a nép a híres betyárokat, gyönyörű népdalok keletkeznek amelyek nemzedékről nemzedékre hirdetik a „sőregények védelmezőjének”, a „nép barátainak“ dicsőségét DUBROVSZKY, A BETYÁROK KAPITÁNYA a cári hadsere hadnagya volt, apja földbirtokos, akit a szomszéd hatalmasabb és gazdagabb földbirtokos megfosztott földjétől. Az apa belehal a csapásba, fia pedig felgyújtja az ősi kúriát és jobbágyaival az erdőbe vonul betyárnak. Dubrovszky sorra fosztogatja a nemesi kastélyokat, amikor azonban koldusbotra juttatójára kerülne a sor, Dubrovszky megtorpan, mert beleszeret ellenfelének leányába. Ezen bukik el a hős. A romantikus történet egymaga nem mondana sokat Itt nem csak az „ami“-n, hanem az „ahogyan”-on van a hangsúly. A multszázadi Oroszország művészi rajza, az alakok tökéletes játéka, a mesteri rendezés nagy élménnyé emelik ezt a filmet FATIA NEGRA alakja közismert a magyar közönség előtt. Jókai hallhatatlan regényhőse megtestesítője azs úri betyárénak Kevesen tudják, hogy Jókai Puskin gyönyörű regényének, a Dubrovszkynak főalakját mintázta át magyar környezetbe. A „Dubrovszky“ sem költött alak. A múlt század első felében az orosz nemesi kastélyokat rettegésben tartotta egy egykori cári dragonyos hadnagy, akinek betyárpályafutása azonban egészen váratlanul megtorpant. A volt tisztet átlőtt szívvel találták meg szerelmese kasttlyának parkjában Puskin aztán gyönyörű, romantikus történetet szőtt a legendás betyár alakja köré. A könyv egyik legnépszerűbb olvasmánya nemcsak a nagy szovjetbirodalom, de a világ kultúrképeinek is. Nem véletlen, hogy a szovjetfilmó Dubrovszky felé fordult: a romantikus történeten túl alkalma nyílik, hogy remekbeszabott körképet adjon a múlt század Oroszországéról. A nagy orosz realisták fenséges erejű társadalmi rajza tolong a film minden jelenetében Ami pedig a romantikát illeti, annak a gazdag és színes festőisége, izgalma teljes mértékben kibontakozik a filmben. De távolról sem olcsó romantikáról van szó, hanem arról a klasszikus szélévről, amely romantika még éltető eleme volt az európai irodalomnak Puskin rommji'.M Mia a Dubrovszkyban a legnagyobb írókéval áll egy nívón: Walter Scott Victor Hugo legnagyobb regényeivel egyenrangú. Dubrovszky, a betyárok kapitánya raékiilmváltozata a remek regénynek.