Szabad Nép, 1946. december (4. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-01 / 273. szám
21 SZABI&S* NÉP VASÁRNAP, miB DFCTFCMBET! ! A békeszerződések aláírására még az idén jár A világ számított rá, hogy a novemberi európai választások döntően fognak kihatni a nemzetközi helyzet alakulására. De a legderűlátóbb körökben sem remélték, hogy ez a változás olyan rövid idő alatt következzék be, mint ahogyan ez most New yorkban, az UNO gyűlésein és a külügyminisszterek tanácsában megtörtént. Sok olyan kérdésben sikerült megegyezésre jutni, vagy legalább is jó irányba terelni a további megbeszéléseket, amelyek, mint például a trieszti kérdés, hat esztendeig megoldható,dánoknak látszottak. A trieszti szabadkikötő határában és alkotmányiban megegyeztek a külügyminiszterek. Számos nagyjelentőségű európai gazdasági kérdésben ugyanez történt. A dunai hajózás rendezésére az érdekelt parti államokból és a nagyhatalmakból álló külön értekezletet hívnak össze. A leszerelés kérdésében pedig elfogadták a Szovjetunió javaslatát, amely a csapatok bejelentésével, az első gyakorlati lépést jelenti. A nagyjelentőségű döntéseket a külügyminiszterek hozazú, négyszemközti megbeszélései előzték meg és Indokoltnak látszik a világsajtó nagy részének az a feltevése, amely szerint ezeken a megbeszéléseken nemcsak a megoldásra váró konkrét kérdések merültek fel. „Az utóbbi időben különösen az angolszász nagyhatalmak diplomáciája, nem volt jóindulatú, sőt sok esetben egyenesen ellenséges irányzata a Délkelet-Európában létrejött új demokratikus országokkal szemben. Ez nem vezethet jóra. A történnelem kerekét nem lehet visszafordítani. Az ilyen politikának kudarcot kell vallania. A demokrácia, a béke, a biztonság és a nőnek együttműködésének elvei diadalmaskodni fognak” — mondotta a moszkvai rádió hírmagyarázója. Szuronyokkal nem lehet bányászni Az angolszász nagyhatalmaknál a piacok megszerzése, a támaszpontok biztosítása vagy a gyarmatbirodalom fenntartása sokszor háttérbe szorította a béke gondolatát. A Szovjetunió sikerének titka elsősorban abban rejlik, hogy békepolitikáját nemcsak saját népe támogatta egyöntetűen, hanem a világ minden részén lakó békeszerető emberek milliói is, míg a többi nagyhatalmaknak még saját országuk közvéleményét sem sikerült egységesen megnyerniük. A legnagyobb sikert a Szovjetunió leszerelési indítványával érte el. Gazdasági és politikai okok miatt Angliában és Amerikában a széles dolgozó tömegek erélyesen követelik a gyors leszerelést. Amerikában, különösen az asszonyok, nap-nap után rendeznek tüntetéseket ennek érdekében. Angliában pedig éppen legutóbb írt vezércikket a New Statesman and Nation. „Anglia — írja a lap — csak úgy lehet újból teljesértékű nagyhatalommá, ha megnöveli termelését és felszabadul az USA gazdasági gyámsága alól. A termelés növelése elsősorban munkaerő kérdése. Célunkat nem érhetjük el, amíg az angol dolgozók milliói fegyverben állanak, ahelyett, hogy termelnének, mert Szuronyokkal nem lehet szenet bányászni.’* A tömegek fokozódó nyomása miatt az angol munkáspárt mind nehezebb helyzetbe jut. A párton belül a válság nem ült el. A Monde tudósítója szerint Bavin és a balszárny között csak fegyverszünetről, de nem megegyezésről van szó. Ziracus munkáspárti képviselő az amerikai és európai választások eredményét értékelve, szovjet, francia, brit együttműködést sürgetett Anglia és a világbéke érdekében. Sir Shawernss: Anfria nem kövtys ”■"„» regunlót a leszerelésben Az UNO politikai bizottságának szombat esti ülésén az első szónok a francia kiküldött volt, aki kormánya nevében annak a reményének adott kifejezést, hogy a bizottság elfogadja teljes egészében és eredeti formájában a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot. Parrodi franc a követ hangoztatta, hogy a közvélemény nagyon megütközne azon, ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül (tehát a nagyhatalmak közül) valamelyik a leszerelés kérdésével kapcsolatban vétójogát használná. Kína és Lengyelország is támogatta a szovjet javaslatot. Nagybritannia képviselője örömének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány ugyanarra, törekszik, mint Nagybritannia. De a brit kormány egyelőre nem követheti a megvalósítás útján a szovjet küldöttséget. Sir Hertley Shawcross „délibábos álomnak” minősítette a szovjet elgondolásokat. Tito tábornagy parancsára november 30-ig leszerelték az 1923-ban született legénységi, altiszti és tiszti állományú katonákat, akiknek tényleges szolgálata 2 évig tart és 1914 második felében beálltak a népi felszabadító hadseregbe. A Politika ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az utóbbi két hónapban ez már a második leszerelés, ami bizonyítja, hogy Jugoszlávia békeszerető politikát folytat és állami fejlődésének mai szakaszában összes erőit a gazdasági újjáépítésre fordítja. Közeli békekötés, utána Németov. ■■ A Times olyan kedvezőnek látja a nemzetközi helyzetet, hogy véleménye szerint néhány héten belül sor kerülhet a párisi békekonferencián letárgyalt békeszerződések aláírására. Ezzel a második világháború utáni béke felépítésének első fejezete véget ér és következik a második lépés: a német béke megtárgyalása. Ennek tulajdonítható az a fokozott érdeklődés, amellyel a világ Németország felé fordul. Az ország ma négy övezetre van felosztva, amelyeknek fejlődése lényegesen különbözik egymástól. A szovjet zónában végrehajtották a földbirtokreformot és államosították a nagyipart Most a francia zónában is elhatározták a földreform végrehajtását. Az angol alsóház múlt heti vitájából kiderült, hogy a brit megszállási övezetben gazdaságilag és politikailag teljes anarchia uralkodik. Az amerikai zónában pedig semmiféle társadalmi változás nem történt, a demokratizálódási folyamat meg sem indult és az amerikai lapok is felháborodva írnak a gazdasági és politikai vezető állásokban ülő nácikról. Ezek után érthető, hogy az egységes Németország megteremtése és a német béke megszerkeztése újabb komoly erőpróbát jelent a béke számára. Vásárhelyi Miklós Németország megszállási övezetei Párisi tudósítónk szombat esti telefonjelentése: Új népfrontkormány alakulhat kommunista vezetés alatt Minden egyéb kérdést túlszárnyal az az érdeklődés, amelyet angol és amerikai vezető körök tanúsítanak a francia kormányválság befolyása iránt; ez az érdeklődés ifjúsági, egy Thorez-kormány alakulásának rendkívüli nemzetközi jelentőségére. Nemcsak arról van szó, hogy Franciaország újabb hatalmas lépéssel jusson közelebb az ellenállási mozgalmak céljához: a „demokratikus, szociális és hiskun köztácsasághoz“, amely a francia politikai szóhasználatban egyértelmű a népi demokráciával. Nemcsak az a kérdés, hogy sikerülté a legutóbbi választásokon kifejezett népakarathoz hű kormányt alakítani s végre megvalósítani a belső reformokat, amelyeket sikerült elodázni a felszabadulás óta, hanem arról van szó, hogy egy kommunista vezetés alatt álló demokratikus kormány alakulásával Franciaország lazítson azokon a szűk határokon, amelyek közé nemzetközi politikai tekintetben a nyugati hatalmak zártak, így értelmezik az angolszász sajtóhangok is a francia kormányalakítás , nemzetközi következményeit. Reakciós amerikai körök ezekben a döntő pillanatokban minden rendelkezésükre álló gazdasági eszközzel akarják az események alakulását befolyásolni, így például Wherry, republikánus szenátor, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik, a „Newsyork Herald Tribunic”-nak adott nyilatkozatában kijelentette: Amerikának ugyan, közömbös, hogy Franciországban baloldali kormány alakul-e, de Franciaország csak abban az esetben számíthat Amerika gazdasági támogatására, ha nem kedvetlenül él a kapitalistákat is visszatér a gazdasági liberalizmus rendszerére. Ugyancsak nyilvánvaló az összefüggés a jelenlegi francia helyzet és ama tény között, hogy az angol hatóságok éppen e napokban ismét lényegesen csökkentettek a raihrvidéki szénből Franciaország számára szállítandó szénmennyiséget. Emiatt Párisi villanyszolgáltatása nehézségekkel küzd és minden városnegyedben hetenkint kat napon át nincsen áram. A villanykérdés már a legutóbbi választások sorsán is a jobboldal legfőbb demagóg érve volt a baloldali pártok ellen. A külső és belső reakciós intrikák ellenére a kezdeményezés a kormányválság lefolyásában szilárdan a Kommunista Párt kezeiben van. Mint ismeretes, a KP pontos, részletekben kidolgozott programot küldött a szocialista és a readikál-szocialista pártok vezetőségéhez és azt kí-vánja, hogy a program alapján „demokratikus, szociális és klerikális befolyástól mentes egységkormány alakuljon kommunista vezetés alatt“. Ez az ajánlat, amelyet a francia néptömegek nagy lelkesedéssel üdvözöltek, áll jelenleg a tárgyalások középpontjában. Az egység ellenségei a szocialista párton belül nem találtak más érvet a kommunista vezetés alatt álló kormányalakítás ellen, mint azt, hogy egy ily kormánynak a parlamentben nem volna többsége. Kommunista oldalról viszont hangsúlyozzák — és ezt a legutóbbi nap eseményei igazolják —, hogy ez a többség igenis megteremthető, annál is inkább, mert a Radikálszocialista Párt balszárnyának vezetői, Harriot és Dalbos hajlandóságot mutatnak egy népfront-kormányra, emlékeztető tiszta baloldali kormány. Hiányban való részvételre. A szocialista párt végérvényes álláspontját csak kedden közli. Szombat délután tárgyalások folytak a kommunista és a szocialista pártok között. Erről az esti párisi lapok azt írják, hogy a szocialista párton belül három árnyalat mutatkozik: a jobboldal, amelynek vezetője a keresztényszocialista André Philip, hallani sem akar a kommunista vezetés alatt álló kormányról. Philip azzal fenyegetődzik, hogy ilyen kormány esetében lemond mandátumáról. Egy második árnyalat hajlandó a kormányban való részvételre, míg egy harmadik árnyalat azt szeretné, ha a szocialista párt az ellenzékben maradna. Ami a katolikus köztársasági pártot illeti, e párt a konzervatív „Monde“ szerint is válságban van. Már a legutóbbi választásokon is a párt jobbszárnyának vezetői a reakciós tömörülés középpontjába akarták helyezni a pártot. Ez a relidencia jelenleg abban is megmutatkozik, hogy a MRP parlamenti központjának pénteki ülésén, midőn a képvislőház alelnökének jelöléséről volt szó, a Bidault-féle demokratikus Szárny kisebbségben maradt. A MRP pozitív program híján szert elymódonelodázni egy kommunista vezetés alatt álló baloldali kormány megalakítását, hogy egy pusztán átmeneti kormány alakítását javasolja, vagy pedig az előző kormánynak változás nélküli hivatalban maradását. A kormányválság végleges megoldása csak a jövő héten várható. Szekeres György A lengyel demokratikus blokk választási felhívása Varsóban közzétették a demokratikus pártok tömbjének választási felhívását. „Nincs az az erő, amely el tudná törölni történelmi reformjainkat, a nagyipar államosítását és a nagybirtok felosztását” — mondja a kiáltvány. A két munkáspárt együttműködéséről a lengyel szocialista párt hivatalos lapja így ír: „A kommunisták és a szocialisták nemcsak a választáson indulnak közös listán, hanem utána is folytatják együttes művük felépítését”. * • A VILÁGPOLITIKA HIHET — A most benyújtott angol közlekedés államosítási törvényjavaslatban öt nagy és ötven kisebb vasúti társaság államosítását terjesztik elő. — Hétfőn kezdődik meg Tiso volt szlovák államelnök pere a pozsonyi néptörvényszék előtt. — Quaroni olasz kiküldött pénteken Newyorkban harmadízben tárgyalt Becler jugoszláv külügyminiszterhelyettessel. A közvetlen tárgyalások kedvező légkörben folynak — jelentette ki szombaton az olasz külügyminisztérium szóvivője. OÁ? LENEMTOR a POP Vidékre, a rendelések beérkezésének GUTMANN-SAROKV OO APAD kizárólag utánvéttel szállítunk♦ - RÁKÓCZI ÚT 12.