Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
SZERDA, 1917 JANUÁR 1 Hegegyszer Mauthausen nimbuszáról Ismét felvetjük a kérdést: érdemes-e bizonyítgatni, hogy Stem mi, kommunisták, vagyunk reakciósok? Mert Parragi György vasárnapi cikkünkre írt válaszában ismét ezt állítja. Ismét arról beszél, hogy a piros párttagsági igazolványok mögött húzódnak meg a nácibarátok, volt keretlegények, fasiszták. Érdemes-e beszélni arról, hogy nem a Kommunista Párt küldte a demokrácia parlamentjébe az ellenforradalom fehérterrorista gyilkosát, Vértessyt és ennek cinkostársát, Vidovitsot ? Érdemes-e beszélni arról, hogy nem a Kommunista Párt vitette államtitkári székbe a partizánvadászt? Érdemes-e beszélni arról hogy nem a Kommunista Párt soraiban vannak azok, akik ma is, mint a múltban, a Szovjetunió ellen, a magyarság békéje és szabadsága ellen uszítanak? Nem, nem érdemes. Nem lehet komoly vita tárgya, hogy a reakció nem a Kommunida Pártban, hanem Parragi pártjában húzódik meg. Erről írtunk vasárnapi cikkünkben. Arról hogy a demokratákat nem az jellemzi, hogy Mauthausenben voltak, hanem az, hogy új Mauthausenek ellen harcolnak. p.v Tagi György a Magyar Nemzet keddi számában erre a következőket írja: „A Szabad Nép munkatársai közül egy sem volt Mauthausenben. Emberileg érthető, hogy fáj nekik a mauthauseni nimbusz... mert a Szabad Nép és körei nem tűrik a mauthauseni, auschwitzi, stb nimbusz kialakítását, részben azért, mert nem voltak odakinn__“ Ismételjük, amit vasárnap hangoztattunk: nem szoktunk dicsekedni azzal, hogy börtönt, táborokat jártunk, a fasizmus üldözöttjei voltunk. Ez természetes. De ha Parragi így veti fel a kérdést, akkor sincs okunk hallgatni erről. incs okunk hallgatni arról, hogy a Szabad Nép ,,körei“, a kommunisták akkor kerültek börtönbe, bitófa alá, amikor Parragi lapja még megnyugvással írt a magyar fasizmus terrorítéleteiről. Ebben az időben ült Rákosi Mátyás 15 évet és a Kommunista Párt többi vezetői, így Rajk, Vas, Farkas, Gerő, Kádár, Apró, Kovács István, Kiss Károly soksok esztendőt. Eben az időben kerültek hóhérkézre Sallai, Fürst, Sígvári, Schönherz és a kommunista mártírok további tucatjai. Nincs okunk hallgatni arról sem, hogy magának a Szabad Népnek munkatársai is nagyon jól ismerik a fasizmus fogságát. A Szabad Nép főszerkesztője sok esztendőt töltött ott. Felelős szerkesztője hétéves börtönbüntetését csak azért nem folytatta Mauthausenban, mert menetközben leugrott a rabszállító vonatról, megszökött, hogy folytathassa kommunista munkájét. Börtönöket és táborokat járt már,,ntársaink között az egyik — történetesen Mauthausenben volt S végül, legyen szabad magamról írni, akinek „fáj a mauthauseni nimbusz, mmn tűröm a mauthauserí, auschwitzi stb. nimbuszt“, mert nem voltam o de kinn. Csak hat évet voltam. A német bevonulás 1939 elején Prágában ért. Két tétel később került a G'stapo kezére az első illggál's knrrmm'séa sz °rveríe'',és tbb'v rla. Én is. De'’honba vittek. Nem volt olyan szerencsém, mint Par’aginak, aki öt évvel ké őbb tábori fogságát fdő’ alatt, melegben, raktári beozzában kezdte. A dachaui kavicsbánatra dolgoztattak. Százhetvennyolcan érkeztünk 1939 tavaszán. Két év múlva én éltem egyedül. Dachauból Buchenwaldba, innen 1942-ben Auschwitzba vittek oda, ahol két évvel később 660.000 magyar deportáltat gyilkoltak le. De az én auscchti fogságom kezdetén ennek a tábornak neve Magyarországon még ismeretlen volt. Még nem tudták sokan, hogy az ország útja Auschwitzhoz és Budapest ostromához vezet. A kommunisták tudták. Úgy is küzdöttek, ilsmétlem: nem volt annyi szerencsém, mint Parraginak. De mégis végigéltem hat esztendőt Hitler gyűjtőtáboraiban. Életben maradtam, mert nemcsak az SS-ek kegyetlenségeivel, nemcsak napokig tartó böjtökkel, nemcsak hitvány fasiszta foglyok bántalmazásaival, nemcsak Schumachernak, Németország mai vezető politikusának bakancsorrával találkoztam. Kommunista elvtársaimmal is. ők hoztak egy darab kenyeret, amikor arra legnagyobb szükségünk volt, ők vettek le egy téglát vállunkról, amikor már-már összeroskadoztak. ők rántották vissza — és ha kellett — ők némították el örökre azokat a banditákat, akik százszámra öldösték le fogolytársaikat, ők mentek 1942. novemberében életük kockáztatásával Auschwitz főorvosához és a gázkamrába hurcolt betegek közül több tucatot kimentettek. Köztük engem is. És ami mindennél, kenyérnél, elviselhetőbb munkánál, s magánál az életnél többet jelentett: ők hozták a híreket. A szovjet hadsereg sikereiről, Tito partizánjairól, Hitler alkonyáról. Mauthausen és Auschwitz nimbusza fáj nekünk? Igen, a hamis nimbusz. De volt egy valódi is. Mi, kommunisták ezt is megismertük. Megismertük a másik Mauthausent, a másik Auschwitzot. Auschwitz nemcsak Mergele dr. volt, a szadista tömeggyilkos, hanem Mengele írnoka is, Hellmuth Langbein, a német kommunista fogoly, az auschwitzi illegális kommunista pártszervezet vezetője, aki ezrek és ezrek életét mentette meg. Auschwitz nemcsak Hess volt, a gyilkos táborparancsnok, hanem Ludwig Wörl is, az 1933. óta táborjáró bajor kommunista, aki élete kockáztatásával harcolt a tábori banditák ellen és ezreket hozott ki a gázkamra kapujából. Mi megismertük ezt a másik Auschwitzot, másik Buchenwaldot, másik Mauthausent is. Megismertük a brüsszeli egyetem vegyészprofesszorát, a francia maquis-k kommunista tagját, akik éijel az auschwitzi kórház laboratóriumában nitroglicerinbombákat kotyvasztottak össze abból az anyagból, amelyet az I. G. Farben ipartelepéről loptak be lengyel, orosz, görög, cseh és magyar kommunista rabok. Így készült Auschwitz, Dachau, Buchenwald, Mauthausen és minden más tábor illegális kommunista pártszervezete arra, hogy a döntő pillanatban felkelésükkel segítsék győzelemre a szövetségesek ügyét. Birkenauban, a női rabok táborában Vaillant-Couturiernek, a kommunista L'Humanité főszeksztője özvegyének részvételével két gépfegyvert szereztek és rejtettek el kommunista elvtársnőink, hogy a szükség pillanatában maguk is fegyveresen szolgálják a fasizmus bukását. Voltak táborok — így Rubimban —, ahol felfedezték ezt és legyilkolták a résztvevőket. Voltak táborok, ahol nem került sor erre a küzdelemre. És voltak táborok — közöttük Buchenwald ahol a kommunisták szervezett fegyveres felkelése a szövetséges csapatok bejövetele előtt szabadította fel a tábor foglyait. Nem írtunk erről eddig, nem írtunk a magunk viszontagságairól, nem kértünk elismerést, mert természetesnek találtuk és találtuk mindezt: az üldöztetést és a félelmet, akadályt nem ismerő harcot. Ezért vagyunk kommunisták. De annyit elvárhatunk, hogy valaki, aki akkor került a fasizmus fogságába, amikor mi ifjúságunk és egészségünk nagy részét nár otthagytuk — ne írja rólunk, hogy azért tiltakozunk a mauthauseni hamis politikai pecsenyesütések ellen, mert — nem voltunk odakinn. Beöes Oszkár SZABAD NÉP 3 SZILVESZTER ÉJSZAKÁN ötszáz ember biztosítja Budapest világvárosi vérkeringését Mit mondanak a mentők, tűzoltók, Elektromos Művek, telefonközpont Csak mintegy négy-ötszázan dolgoznak ma Budapesten. Alig néhány ember. De az ö vül.u.os nyugszik egy világváros szívverése. Ha egy percre megállnának, sötétség borulna a városra, megsük tülnének a telefonok, elapadna a víz és felborulna a közbiztonság. A föld alatt Az Országház-téren vékony lépcső vezet le a szivattyútelepre. Fenn éneklő párok sétálnak, lenn a Víz művek emberei kezelik a szivattyúkat. Csendesen, nyugodtan ülnek, de egy pillaatra sem hagyhatják el helyüket. Bármelyik Percben történhet hiba. A gépnek pedig egy percre sem szabad megállnia. Egy városrész vízellátása bénulna meg. Az Országház téren négyen dolgoznak. De a város különböző pontjain, a Krisztinában, Káposszásmagyeren és másutt még soksor négy ember figyeli ugyanolyan komolyan a génket. öszesen 15n-en vannak szólgálásban. Nek k Hősnő b~tl valaki, hrjrv az éjszaka, amikor e ry kicsit rosszul van, a csap alá tarthatja a fejét. Halló Paris, halló Moszkva! Vi Ilort lámuák, drótlab rint", és előtte fülkaorülőval a fékén f’a'al lány — telefonkör iont. A küföldi h;vámokat kapcsolja: Stockholmot, Moszkvát, Neovyorkot. Az embereket ilyenkor telefonálási láz rohanja meg. Mindenki siet, hogy szeretteinek a messziből minden jót kívánjon. Perze vanak fontos hívások is: a hiWrók diktálják tudósításaikat követ énük tár-valnak. lMla’re a tor. "alom nvv’en képzeletet felülmúl. A "épek túl verni "k terhelve, a telefonos v5~arsznnyok pl!~ pyerik a munkát. E-vSz-rre «‘•’vilrík vá'-o’lar”1 f'mo<iO'yo.S',]<_ K/'i kanco^őg között a moszkvai telefonközpont boldog újévet kíván nekik. A negyvenharmadik eset Negyed 11-kor negyvenharmadszor búg fel a riadócsengő. Villamosszerencsétlenség a Váci úton. Indulás. Négy ember, ,az 5-ös kocsi személyzete felugrik az asztaltól. Másfél perc múlva már kikanyarodik a mentőautó a kapun. Mások éppen bejönnek a szobába és leülnek a rádió mellé. A többiektől megkérdik, mi volt a műsor, ameddig távol voltak. Sla’étában hallgatják a rádót. Ez a szilveszterük, összesen negyvenhatan vannak szolgálatban. Orvosok, ápolók, gépkocsivezetők vegyeSge. Egész évben ma van a legtöbb dolguk. Sokéves statisztika szerint Szilveszterkor háromszor annyi szerencsétlenség történik, mint máskor. .Az emberek isznak, könnyelműek és ... öngyilkosok lesznek. Ez is hozzátartozik a szilveszterhez. Ávós nad éban A tűzoltólaktanyában haláló* csend van A takarodó elmúlt, a legénység alszik. Nadrágban, ínyben fekszik az ágyon. Kabájukat és köpenyüket egyszerre veszik le, így ha szól a riadó, egy pillanat alatt készek. Si * pókjukat és a derékszíját már menet. heten az autóón vérzik fék Minden szobában csengő van. Ha tüzet jeleznek, az ügyeletes egyszerrel csengeti fel az egész házat és értesíti a többi kirendeltséget. Három-négy perc és a város különböző pontjairól elindulnak az autók. Most azonban csend van. Csak a nyolcadik kerületi laktanyában hatvanhatan alszanak. De ha csak egyikük is hiányozna, tűz lenne. A parancsnok Csnálná a „tüzet”. Leoltják a lámpákat Zúgva, dübörögve dolgozik a kelenföldi erőműtelep turbogenerátora. Csak ordítva lehet mellette a szót értesni. A kazán körül szaharai hőség, meztelen felsőteslfi munkások. Áramot gyártanak. A Váci úton a kapcsolótábla előtt nézik az eredményt. Hirtelen kileng a terhelésmutató. Hálózati rövidzárlat. A másik műszer mutatja, hol a hiba. Néhány szerelő kocsiba ül és indul. Alig múlik el nap enélkül. Ma meg különösen sok a munka. A hibabejelentőben percenkint szól a telefon: lakások, nyilvános helyek panaszkodnak, hogy elromlott a valamy. Éjfélkor lesz csak egy kis csend. Városszerte leoltják a lámpákat és a terhelés mutató kilengéséből ■ az Elektromos Művek munkásai is észreveszik, hogy Szilveszter van- Ha egy pillanatra lenn sziporkázó tisztaság, ragyogó gépek, lenn a város szennye. Hatalmas vadkarok nyúlnak a csatornalébe és szűrik az örvénylő áradatot, mielőtt beengednék a Dunába. A villogó rézikorlátok mögül félelmetes látvány a lenn dübörgő szennyfolyam. A levegő borzalmas. Kísérőm ma érti, hogy igen gyorsan távozom. Kifelé menet azonban megjegyzi: — Ha csak egy pillanatra megállnának a szivattyúk, a szennyvíz visszafolyna a város alacsonyan fekvő pontjaira, elöntené a pincéket és mindent beszennyezne- Szerencsekontákok is végül Itt vannak ők, akiknek Szakmájuk a Szilveszter: a kéményseprők. Ez az ő napjuk. Főleg idén, amikor egyetlen vetélytársukat, az újévi malacot betiltották. De mégsincsenek teljesen megelégedve: szidják a műkedvelőket. Azokat a „szemérmetlen“ kontárokat, akik újévre kéményseprőruhát bérelnek ruhakölcsönzőkben és egy éjszakára szakembereknek adják ki magukat — Ezek csak becsapják az embereket. Nem hoznak szerencsét — világosított fel egy valódi kéményseprő. (Megmutatta az írásait.) — A Szabad Nép olvasónak én kívánok boldog újévet. Meglátják, ez valóban szerencsét hoz. — Úgy legyen. Ezennel átadom az üzenetet: — Boldog újévi ünnepeket kíván egy kéményseprő. Gáti Röbért Háromnegyed évszázad a Sorban Üdvözlet a magyar munkásság régi harcosának, a Népszavának! A magyar munkásság és az egész dolgozó társadalom szeretettel fordul a mozgalom legrégibb legális napilapja, a Népszava felé. Hasábjain háromnegyed évszázad óta tükröződnek a munkásság állandó küzdelmének hétköznapja\ nagy diadalai, vagy vereségei, melyekből végül is győzelem fakad. A Horthy-korszak sötét esztendőiben a legális napilapok közül a legkövetkezetesebben küzdőt az úri bitangság ellen. Nevelte a dolgozókat, öntudatot és reményt keltett a százféle elnyomástól, hazugságtól bódult tömegekben. A lap különösen Szakosíts Árpád elvtárs szerkesztésében emelkedett igen magas színvonalra és indult el azon az úton, amely végül a munkásság összefogásához vezetett. Történelmi nevezetességű a Népszava 19)1. évi karácsonyi száma, amikor a lap hasábjain először vonulak el az újságolvasó közönség nyilvánossága elé a haladó magyarság szellemi vezetői, hitet téve a demokratikus egység, a fasizmu elleni harc, a független, szabad Magyarország mellett. A függetlenségért vívott harcban a Népszava újságírógárdája teljes erővel részt vett. A lap szerkesztőségében akkor a mai Kommunista Párt több szellemi vezetője foglalt helyet. Az 1942. évi lebukások úgy megtizedelték a lap szerkesztőségét, hogy hónapokon keresztül alig két,három ember végezte a szerkesztés munkáját, szinte percről-percre várva a kínt, a börtönt. Ezekben azdőkben Szakasity Árpád, a munkáság veterán vezetője igazi publicisztikai művészettel megírt cikkeiben hívta a munkásságot a további harcba. Amikor a németek meszállják az országot, az SS-hordák betörnek a Népszava sok vihart látott szerkesztőségébe, majd hajtóvadázatot indítanak a szocalista újsáírok ellen akik közül többen életükkel fizették meg törhetetlen ragaszkodásukat az ország függetlenségéhez. Ebben a szerkesztőségben már a háború első éveiben megvalósul a munkásegység gondolata. Kaszter András, a Népszava külpolitikai rovatának egyik vezetője, hősi halált halt szerkesztője vértanúja mind a két munkáspártnak. Kállai Gyula, Losonczy Géza, Földes Mihály, akik régebben a Népszava szerkesztőségében dolgoztak, ma a Szabad Nép szerksztőségének tagjai, Kovái Lőrinc írót Manus Eles és Szakasits Árpád fedezték fel. A mai Népszava éles fegyvere a mai munkásegységnek, a szabadságnak és a demokráciának. Hosszú történelmi múltjának legszebb hagyományait eleveníti fel ez a lap, akkor, amikor törhetetlenül szembeszáll a munkásmozgalom külső és belső ellenségeivel. A mai Nőszavát örökifjú gondolatok, örökké értékes eszmék vezetik a harcban. Mu.Im, társai Szakosíts Árpád, akinek a neve teljesen összeforr a lap felemelkedésével. Száva István, Erdély János nagyszerű publicisták, Szerdahelyi Sándor a finomtollú, magasképzettségű műkritikus, Várnai Dániel a szocialista újságírri ősz harcosa és sokan mások munkájának köszönhető, hogy „az öreg” Népszava ma ifjabb, harcosabb, félelmetesebb mint valaha. Üdvözlet testvérpáriunk harcos napilapjának, a Népszavának, Szabadság, elvtársak! Jda nem húzunk MaHU fébrdog újévet hív naaft _mMMH ISMÉT A RÉG! SZÁRAZ FOGKRÉM PORBAN SZAPPANMtNIES DÚSAN HABZÓ! Érzékeny megtakarítást jelent, mert 1 tubus tartaloma hónapokig elegendő Kapható minden szaküzletben Forgalomba hozza: MIHÁLY OTTO GYÓGYÁRU NAGYKERESKEDÉS, BUDAPEST VL