Szabad Nép, 1947. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-31 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI V. ÉVFOLYAM* 173. SZÁM A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetségének nyilatkozata A Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt, amelyek az or­szág felszabadítása, a magyar demokrácia megszületése óta együtt viselték a kormányzati felelősséget — önállóságuk fenntartásával és külön lajstrom felállításával — választási szövetséget kötöttek a kü­szöbön álló országgyűlési választásokra. Eddig is együtt dolgoztunk hazánk­ talpraállításán, ezután is közösen akarjuk elvégezni az előttünk álló torly, országépítő fel­adatokat. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült koalíciós pártok szövetségén azonban rést ütöttek a demokrácia soraiba befu­rakodó, a régi rend visszaállítására törekvő reakciósok, az összees­küvők, akiknek aknamunkája veszélyeztette a demokrácia vívmányait, megbénította a nemzetgyűlés és a kormányzat­ működését. A Kis­­gazdapárt összeesküvő és az országból elmenekült régi vezetőinek tevékenysége válságok sorozatát idézte elő a Kisgazdapártban és a koalíciós együttműködésben. El vagyunk szánva, hogy az összeeskü­vés tapasztalatait hiánytalanul levonjuk és nem engedjük, hogy a nép ellenségei újra éket verjenek a városi és falusi dolgozók túl­nyomó többségét képviselő demokratikus pártok közé. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választási szövetségét alkotó demokratikus pártok közös programja: 1. Kérlelhetetlen harc a régi rend, a nagybirtok és nagytőke uralmának visszaállítására törekvő reakció el­len, bármilyen köntösben jelentkez­zék is a politikai életben. A magyar nép felvilágosítása az összeesküvők népellenes, galád terveiről, az össze­esküvés maradványainak teljes bűn­ügyi és politikai felszámolása. 2. A magyar demokrácia nagy vívmányainak közös védelme. Közö­sen fejezzük be, védjük és szilárdít­juk meg a földreformot. Közösen védjük és fejlesztjük tovább az üze­­mi bizottságok intézményét, amely biztosította a munkásság számára az ipari­­ termelés igazgatásában való részvétel jogát. § 3. A közösség érdekében szüksé­ges államosítás és állami kezelésbe­­vétel (a szénbányák, az energia­telepek, a föld mélyében rejlő kin­csek, nehézpari üzemek) közös vé­delme. A nagybankok államosításai­­nak közös és sürgős végrehajtása. 4. A hároméves terv közös végre­hajtása. A magyar gazdasági élet fellendítése, a dolgozók életszínvona­lának, kultúrájának, anyagi és szel­lemi jólétének emelése érdekében. 5. A közigazgatás demokratikus reformja, az önkormányzatok­ erő­teljes kifejlődésének biztosítása a demokrácia elveinek és szellemének megfelelően 6. A mezőgazdasági érdekképvise­let megvalósítása a demokratikus alapelvek, a parasztság dolgozó többségének érdekei alapján és érvé­nyesítésével. A Magyar Nemzeti Független­ségi Front választási szövetségét alkotó pártok ünnepélyesen­­ kije­lentik, hogy közösen biztosítják a magy® r nép természetes és, elidegeníthetet­len állampolgári jogát, vallásos hi­tének és meggyőződésének szabad gyakorlását; hogy közösen őrködnek a magyar nemzeti és állami függetlenség csor­­bítatlansága felett, közösen utasíta­nak vissza minden idegen beavatko­zást Magyarország belügyeibe, hogy közösen vallják a gazdasági életben való magánkezdeményezés szabadságának, a munkából eredő magántulajdon érintetlenségének e­l­­vét, a kisemberek tulajdonának vé­delmét; hogy a mezőgazdaság fejlődését a paraszti magángazdaság kereteiben és alapján a paraszti­­magántulajdon megerősítésével kell előmozdítani. Ezért megengedhetetlen, hogy bár­melyik párt a vallás, a nemzeti füg­­getlenség és magántulajdon védel­mét a választási agitáció közben ön­maga számára igyekezzék kisajátí­tani és a többi demokratikus pártot nyíltan vagy burkolt célzásokkal az­zal vádolja, hogy törekvéseik a val­lást, a magántulajdont, a nemzeti függetlenséget veszélyeztetik. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választási szövetségébe tömö­rült pártok a választási agitációban a fent­ közös programban foglalt elveket hangsúlyozzák, gondosan ügyelve arra, hogy külön pártállás­­pontjuk kifejtése közben se intézze­nek egymás ellen nyílt vagy bur­kolt támadást. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választási szövetségébe tömö­rült pártok mindent elkövetnek a választás szabadsága és tisztasága érdekében, hogy a magyar nép sza­badon gyakorolhassa alkotmányos jogait és fejezhesse ki akaratát. A magyar demokrácia fejlődésé­­nek, megszilárdulásának, a demokra­tikus kormányzatnak alapja, a pa­rasztság, a munkásság és a haladó értelmiség együttműködése, szoros szövetsége. Ezért kijelentjük, hogy a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség szövetsége, a demokra­tikus nemzeti egység szellemében a választás­ után is fenntartjuk a kor­mányzati koalíciót, együtt vállaljuk a magyar nép nyugodt fejlődése, jó­létének emelése, az ország boldogu­lása érdekében a kormányzati fele­lősséget. Budapest, 1947 Július 10. Magyar Komtunista Párt Szisváldemokrata Pán Rákózi Mátyás a. k. ” Sznk­asits Árpád s. k. Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Robi­tsstván a. k. t«re» Péter a. k. Tizenegy párt indul a választásokon Az Országos Nemzeti Bi­zottság szerdai ülésén tizenegy párt indulását engedélyezte. In­dul tehát a Magyar Kommu­nista Párt,­ a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda­­párt és a Nemzeti Paraszt­párt, a választási szövetség stárg­ya. A szövetségen kívül indul a Polgári Demokratapárt, a Magyar Radikális Párt, a Demokrata Nép­párt (Barankovics), a Független Magyar Demokrata Párt (Balogh István), a Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer Zoltán), a Ke­resz­­tény Női Tábor (Schlachta) és a Katolikus Néppárt (dr. Varga Endre). AttA 48 FILLÉR E iiSil©»!, illliallsl is mm Hnbizalommal iliiii a i iia«tis®i éli HíTitkom elvtárs beszéde a nagybudapesti pártaktíván Szerdán délután zsúfolásig megtelt a Sportcsarnok. A Magyar­­ Kommunista Párt nagybudapesti szervezetének aktívájára meghívták a­­ főváros legjobb, legaktívabb kommunistáinak ezreit, hogy meghallgassák Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, öt óra körül egymás után érkeznek az MKP vezetőségi tagjai. Hatalmas tapsvihar fogadja Gerő, Rajk, Révai és Farkas elvtársakat és kirobbanó, lelkes lapból csak úgy visszhar­ozik a Sportcsarnok hatalmas épülete, amikor megérkezik Rákosi Mátyás. Az emelvényen Rákosi elvtárs, az MKP Központi Vezetősége és Nagy­­budapesti Végrehajtóbizottsága mellett ott ülnek az egyéni felvilágosító munkában legjobb eredményt elért elvtársak is. Tizenketten vannak Gáspár Sándorné Kispestről, Mogyoróssy Győző Újpestről, Ruska Ferenc Kőbányáról, Borvendég Mihályné a XIII. kerületből, Tábori Oszkárné a VHL kerületből, Kocsis Kálmánná a XXV. kerületből, László Kásárét a VII. kerületből, Sáska Elekné a Goldberger-gyárból, Patkó Ferenc­­az Elektromos Művek­­től, Gaál Károly a WM-ből, Kaltenecker János Pest­erzsébetről, Vonák József­né Rákospalotáról. Megnőtt az erőnk és a befolyásunk Kádár János elvtárs, a. nagybud­a­­pesti pártszervezet titkára, nyitja meg az ülést. p®# különösen nagy jelentősége van a na­gybudapesti aktívának — mondta. — Választá­­sok előtt állunk. A Magyar Kommu­nista Párt jó munkát végzett eddig. Magyarországért, a magyar nép ér­dekeiért harcolt mindig, nincs szük­­sége rá, hogy idegen tollakkal ékes­kedjék. De a múltban végzett jó munka egymagában m­ég nem elég. Ebben a történelmi jelentőségű vá­­lasztási küzdelemben mu­jdhoz­áálló áldozatkészséggel és„ lelkes-­­­élésen vegyen részt a nagybudapesti pártszervezet”­Percekig zúgó tapsvihar, fogadj-1 Bárcosi elvtársat, amikor a mikrofon elé­ lép. Beszéde elején összehasonlí­totta a mai magyarországi állapota Irat az 1945-ös választások előtti hely­­zetre. Megállapította, hogy bár még igen sok a javítani való, a magyar nemzet ma sokkal kedvezőbb politi­kai és­ gazdasági helyzetben r készít !* Választásokra, mint két esztendővel ezelőtt. Részleted* beszámolót adott a politikai helyzetről, különösen hang­súlyozta a munkásegység megvédé­sének és megszilárdításának fontos­­ságát, majd a választásokkal kapcso­latban rátért a Magyar­­Kommu­­nista Párt jelenlegi helyzetének is­mertetésére. . . Az MIKP ereje, tömegbefo­lyása jelentősen megnövekedett a múlt választások óta. Folyto­nos és egészséges volt ez a nö­vekedés az ipari munkásság kö­rében, amely szervezettségénél, öntudatánál, politikai műveltsé­génél és a termelésben elfoglalt helyzeténél fogva olyan fontos szerepet tölt be a nemzet életé­ben. Ezt bizonyítják többek között a leg­utóbb megtartott szakszervezeti és üzembizottsági választások Csepelen, Győrött, Péten s a Malomipari Mun­kások Szak­szer­vezet­ében. Nagyon jelentősen megnöveke­dett pártunk befolyása az új gaz­dáknál is, aki­ik látják, hogy a Kommunista Párt milyen következetesen és áldo­zatkészen harcol érdekeikért. — Megállapítottuk azt is — mon­dotta Rákosi elvtárs —, hogy az értelmiségi dolgozók körében legalább is megkétszereztük szervezeti befolyásunkat. Különösen sok tanár és tanító lépett be pártunkba, az orvosoknak 21 szá­zaléka, a bányákban dolgozó ér­telmiségiek töúk mintegy 60 százaléka kommunista párttag. De megnövekedett befolyásunk a dolgozó kispolgárság töme­geiben, a kolsiparosok és kisk­ereskedők kö­zött is, akik tapasztalták, hogy vé­delmet találnak nálunk a nagytőke ellenük irányuló nyomásával szem­ben. A kisiparosok körében történt megerősödésünkre jellemző, hogy olyan fontos szakmák, mint a m­ők szabók, bőrösük, asztalosok szerveze­teiben kommunista főtitkárt válasz­tottak. Ezeket a szakszervezeti veze­tőket éppen ezért pártunk­­ esélyes helyeken fogja jelölni a választáso­kon.­ ­ . ’ A tol­­ félmillió magyar családot érint . Különösen örvendetes pártunk térhódítása a nők, az asszonyok soraiban. B­'b'-tívunk ezen a téren való meg­növekedésének nagyszerű bizonyíté­kát látjuk, ha szétnézünk ebben a teremben. Itt, a négy budapesti párt­­aktíván ma lényegesen nagyobb szám­ban — de még mindig nem elég nagy számban — vesznek részt a nők. — Nagy örömmel tölt el bennün­ket az a tény, hogy a hadifoglyok hazahozatala érdekében végzett jó munkánk eredményeképpen olyan tömegek között is sikerült megérde­melt rokonszenvet keltenünk pártunk iránt, amelyek eddig elzárkóztak előlünk. 5—600 ezer magyar családot érint a hadifogolykérdés és ne­künk örömünkre szolgál, hogy orvosolhatjuk vagy enyhíthetjük ennyi magyar család keserűsé­gét. Az elvtársak érezzék kötelességük­nek, hogy továbbra is gondot fordít­sanak a hadifoglyok és hozzátarto­zóik sorsának megjavítására és se­gítsék őket, ahol csak lehet.­­ Megn­övelte pártunk tekintélyét a magyar nép egy jelentős rétegében, a telepesek soraiban, az a körülmény, hogy a Szovjetunió jóvoltából sike­rült elérnünk a svábkérdés megoldá­sát. ötvenezer, svábot telepítünk ki Németország szovjet övezetébe, ter­­mőföldek százezer holdjai, szabadul­nak így fel és nemcsak telepeseket tudunk a helyükbe ültetni, hanem re­mény van arra is, hogy a föld nélkül maradt nincstelen mezőgazdasági munkásság jogos földigettyét is rész­ben vagy­ egészben kielégíthetjük. A Kommunista Párt választási­ sikeré­től függ, hogy ezeknek a rétegeknek a sorsán mennyit tudunk a jövőben is lendíteni . Pártunk vezetőinek tekintélye — és végűl, de nem utolsó sorban a magyar nép ismeri a múltban elért nagy eredményeinket, a földreform­ért, a jó forint megteremtéséért és a hároméves terv megalkotásáért vég­­zett jó munkánkat. De megnőtt az elmúlt két esz­tendő során országszerte a Kom­munista Párt vezetőinek tekin­télye is. Örvendetes jelenség ,hogy éppen a mi pártunk vezetői tettek szert a dol­gozó tömegek között a legnagyobb népszerűségre Barát éa ’ ellenség­eisor '"ár­t csak a legnagyobb elisme­réssel szól Ge­rő elvtársról, a hídépítő miniszterről. (Iíjén Gerő! Percekig tartó tapsviharral ünnepli a nagy­­budapesti aktíva Gerő elvtársat.) Alig van a dolgozók közt népszerűbb ember, mint Rajk­ elv­társ, belügymi­niszter, aki olyan jó szolgálatot tett­­a magyar demokráciának az össze­esküvés felszámolásával, a rend és a nyugalom biztosításával. (Éljen Rajk! — zúg fel ismét az ünneplés, a taps­vihar.) A Kommunista Pártvezetés fö­lényét ma mindenki elismeri. (Kirobbanó lelkesedéssel kiáltják közbe a nagy aktíva résztvevői: „Él­jen Rákosi!“ Rákosi elvtárs percekig nem tudja folytatni beszédét a tap­sok és éljenzések miatt.) Rákosi elvtárs ezután összefoglalta az elmondottakat. — A magyar nép széles rétegeiben köztudomású múlt, hogy mi úgy él­tünk a magyar politik­ai élet viharos tengerében, mint a szilárd kőszikla. Egybekovácsoltan, öntudattal és telve önbizalommal nézünk a választások elé. Az elkövetkező hetekben tovább kell folytatni az elvtársaknak a vá­lasztási küzdelmet. Most■ k«l learat­nunk harminc hónapi áldozatos, meg­­feszített munkánk eredményét. A nemzet pártja — Egyetlen kommunista se tévesz­­sze szem­­,e! — folytatta Rákosi elv­­társ, — hogy a Magyar Kommunista Párt az egész magyar nemzet pártja, s mert azok vagyunk, büszkén lobogtatjuk azt a nan­­ze.dlSBínfi zászlót, amely alatt a Petőf­, Kossuth és Táncsics,har­colt és amelyet most mi diadalra akarunk vinni, mint a magyar demokrácia győzelmi lobogóját. Meg kell magyaráznunk különö­sen a régi szervezett munkások­nak, hogy csak akkor volt ér­telme a háromszínű zászlótól való viszolygásnak, amikor Horthyr és Gömbös sajátították ki azt a maguk népelnyomó uralma számára. De a nemzetiszínű zászló öt évvel ezelőtt a Horthy-reakció jelképe volt, ma pedig a magyar demokráciáé. (Ho­sz­­szantartó, lelkes taps.) — Van egy dolog — folytatta be­szédét Rákosi elvtárs, — amiben kommunistának nem szabad enged­nie. Abban, hogy mi a dolgozó nép pártja vagyunk, a nemzet nagy több­­ségét jelentő munkások, parasztok, haladó értelmiségiek, dolgozó kisipa­rosok és kiskereskedők pártja. Nem vadászunk olyan szavazatokra, ame­lyek a dolgozó osztályokon kívül­állóktól jöhetnének. Nincs az a vá­lasztási eredmény, amiért hajlandók volnánk ettől eltérni — mondta Rá­kosi elvtárs a hallgatóság lelkes tap­sai közben . Rákosi elvtárs ezután meleg sza­­vakkal emlékezett meg a nagybuda­­pesti pártszervezetről, amely az or­szág egyik legdöntőbb fontosságú pártszervezete. ,J Ez a szervezet adta a legtöbb harcost és a legtöbb már­tírt az illegalitás éveiben. Most azt várjuk tőle, hogy ebben­ a döntő harc­ban is elöljárjon és példát mutasson az egész országnak. Gondoljuk meg, hogy nemcsak Magyarországon, ha­nem az egész világon a dolgozók re­ménykedéssel és lelkesedéssel várják a magyar választások eredményét. Rajta leszünk, hogy ne csalat­kozzanak reményeikben és a Magyar Kommunista Párt győz­tesen kerüljön ki a választási küzdelemből. — fejezte, be a hallgatóság tomboló tapsai közben beszédét"--Rákosi elv­­társ , Konder János elvtárs befejező sza­­vai után a gyűlés az Internacionálé hangjaival ér­t véget. A Magyar Kom­munista Párt ha­talmas és legyezhetetlen szervezetei­nek választási riadója volt ez a fe­­le­jth­etet­len gyűlés. Kommunisták Százezrei indulnak a választási harc­ba szerte az országban, hogy Pár­­tunk győzelmén keresztül a magyar demokráciát­ segítsék diadalra! t 'GF le’'emelte a béreket és fizetéseket CSÜTÖRTÖK, 1947 JULIUS 94

Next