Szabad Nép, 1948. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! SZABAD NE ?• oldog újévet kívánunk a SZABAD NÉP minden olvasójának! A R K O M M U N I S T A. P Ä R T K Ö Z ,P: O N T I LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 40 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1948 JANUAR I RÁKOSI ELVTÁRS ÚJÉVI NYILATKOZATA A Szabad Nép szerkesztősége, mint a megelőző években, Szilveszter na;-, ján, az idén is felkereste Ráké ii Mátyás elvtársat, Pártunk vezérét, hogy áttekintést kérjen tőle az c’. múlt esztendő politikai és gazdasági kérdéseiről, a magyar demokráeia helyzetéről, és jövőévi k'látásairól. Első kérdésünk így hangzott: — Mit t.irt legfontosabbnak a magyar demokrácia gazda, sági fejlődésében az 191/7-cs es~t;ndö során? ■— Gazdasági életünk minden terén egészséges fejlődés tapasztalható. Vonatkozik ez ä mezőgazdaságra is, amely — jól’ehet olyan száraz­ság sújtotta, amire 120 év óta nem volt példa, — mégis többet ter­melt, mint a megelőző évben s job­ban biztosította a közellátást is. A szárazság okozta nehézségek el­lenére az őszi gabonával bevetett és a tavasziak a'á szántott terület nagyobb, mint tavaly. S ha már a mezőgazdaságnál tartunk, meg le­het említeni, hogy a földreform első, döntő része befejeződött: az újgazdák több, mint CO százaléka az év végéig megkapta földjéről a ■ telekkönyvi kivonatot. — A magyar ipar fejlődése még biztatóbb képet mutat. Tudvalevő, hogy az esztendő utolsó negyedé­ben a szénbányászat, a vas és acélgyártás már túlhaladta a 38-as év termelését. Ami ennél ta­lán még fontosabb: az ipari ter­melésben lassan kint elmúlt a rög­tönzések, a kapkodások, az egyik napról a másikra való élés ideje. A termelés ritmusa egyenletesen fejlődővé vált, az iparok tartalé­kokat gyűjtöttek, amelyek terv­szerű termelést tettek lehetővé. A hároméves terv megindítása természetesen elősegítette és meg­gyorsította ezt a folyamatot. Az újjáépítés is tervszerűbbé vált. A befektetések most egyre inkább oda kerülnek, ahova azt a ma­gyar demokrácia érdeke legjob­ban megkívánja. Meggyorsul en- enk nyomán az újjáépítés irama is. Gazdasági életünk már nor­mális mederben folyik és ennek útmutatója, hogy decemberben elmaradt a megszokott karácso­nyi drágulás és áruinség. Az idei majdnem békebeli karácsony a gazdasági életben nem jártas em­ber előtt is érzékeltette, hogy e téren a magyar demokrácia mennyire megerősödött. — Az esztendő legfontosabb gazdasági eseményének azonban a bankok államosítását és aé nagy­üzemek államosításának gyakor­lati megvalósítását tartom. Az ál­lamosítások következtében a ma­gyar ipar és közlekedés dolgozói­nak kétharmada ma már olyan üzemekben dolgozik, amelyéknek vezetés-ben a döntő nem a profit, a haszon hajhászása, ha­nem a közösség, a dolgozo nép érdekeinek szemelőtt tartása. Ez a döntő strukturális változás még nem, vagy nem eléggé érezteti ha­tását mindennapi életünkben. De jelentőrége hosszú távlatban, a népi demokrácia gazdasági alap­jainak megszilárdításában fel­mérhetetlen. Ennek a gazdasági változásnak politikai kihatásai vannak s eraek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyé m i: egyre inkább csökken a régi úri rend­hez húzó tőkések befolyása de­mokráciánk gazdasági és politikai életében. —- Történt Politikai téren is a magyar domofcrácián belül olyan alapvető változás, mint a'-ni gazdasági téren az álla- mosdás következtében elö- ál'ottf — Kétségkívül. Elég szembeállí­tani 1947 január elsejét 1948 ja­nuár elsejével. 1947 elején az or­szág vezetésében döntő befolyást gyakorolt az a Kisgazdapárt, ame­lyet Nagy Ferencek és a magyar nép egyéb hasonló ellenségei ve­zettek. Ez a párt egyedül abszolút többséggel rendelkezett és szaka­datlanul fenyegette a magyar de­mokrácia fejlődését. Most az ország legnagyobb pártja a Magyar Kommunista Párt, a demokrácia legkövetkeze­tesebb védője. A demokrácia-elle­nes, a régi reakciós úri rendszert visszakívánók 1947-ben egy sor sú­lyos vereséget szenvedtek. Kezdó’- dött ez a vereség az összeesküvők felszámolásával, folytatódott a fa­siszta Sulyok-párt feloszlásával, a demokratikus koalíció választási győzelmével és a Pfeiffer-féle re­akciós párt felszámolásával. Cső­döt mondott a régi úri rend poli­tikusainak az a reménye, hogy a Kisgazdapárt megnyergslésév-.-l vagy földalatti összeesküvéssel újra visszajussanak a hatalomba. — Azokban a politikai harcok­ban, amelyek ez évben lezajlottak, ■a magyar demokrácia és benne a Kommunista Párt olyan politikai erélyt, tudást és éberséget muta­tott, amely lehetővé tette a válsá­gok gyors é3 megrázkódtatás nél­küli elintézését. Ezekben a har­cokban megnőtt a magyar demo­krácia öntudata, önbizalma é3 ereje. Viszont a reakció olyan ve­reségeket szenvedett, amelyek hely­zetét egyre reménytelenebbé teszik. A küzdelem természetesen tovább folyik, de a magyar demokrácia állásai az év folyamán annyira megerősödtek, hogy a régi rend hívei között teljes a zavar, a ta­nácstalanság és a reménytelenség. — A magyar demokrácia sikerei és megerősödése tér. mészetesen hatással vannak . hazánk külpolitikai helyzetére is. Hogy látja Rákosi elv társ ezzel kapcsolatban a magyar demokrácia külpolitikai hely­zetét r — Azok a csapások, amelyeket a magyar demokrácia ellenségeire mért, gyökeresen megváltoztatták hazánk nemzetközi jelentőségét is. Amíg a legnagyob magyar párt élén olyan áruló politikusok állot­tak, akiknek működését joggal figyelték gyanakodva a szomszéd demokráciák vezetői, addig nehéz volt megteremteni szomszédaink­kal az egészséges baráti viszonyt. Csak amikor a magyar demokrá­cia itthon rendet teremtett a maga portáján és megmutatta, hogy le tud számolni azokkal, akik a bél­és külpolitikában a reakciót képvi­selik, akkor teremtődtek meg a szomszéd népekkel való jóviszony feltételei. — A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsapásra meg­szűnt nemzetközi elszigeteltségünk. Először ford’d '"uT' JRodern ma­gyar történelemben, hogy nem a gyanakvás, ellenségeskedés és aesarkodás, hanem a kölcsönös megbecsülés és barátság köti össze a magyar népet a megujhódott hősi Jugoszláviával, a demokra­tikus Romániával. Azok a kultu­rális és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket Jugoszlá­viával, Romániával kötünk — s amelyekhez hasonlókat többi szom­szédainkkal is szeretnénk létre­hozni — nem egyszerű diplomáciai vagy kormányaktusok, hanem egy- másratalált, egymásrautalt sors­közös népek új útjai. A népi demo­kráciák Európa ezen a részén köl­csönösen segítik egymást, a béke és az egészséges fejlődés, megőrzé­sében. Ha a múltban a Duname- dence tűzfészek volt, úgy a népi demokráciák korában a béke bás­tyájává válik. —1 A magyar demokárcia belső megerősödése ezért olyan új 1 je­lenség, mely határaiban messze túlnő a Dunamedence határain. — Bizonyosak vagyunk, hogy a magyar demokrácia megerősödése hatással lesz a szlovákiai magyar­ság sorsára is. Megnyugtatja azokat a csehszlovák patriótákat, akik a szlovákiai magyarsággal szemben eddig azért foglaltak cl ellenséges magatartást, mert at­tól tartottak, hogy hazánkban re­akciós revizionizmus üti fel a fe­jét. Most láthatják, hogy ez a félelmük nem volt eléggé megala­pozott és ebből következően meg fogják változtatni eddigi állás­pontjukat, amellyel annyira meg­nehezítették a csehszlovák-ma­gyar jóviszony kialakulását. — A magyar demokráciával párhuzamosan megerősödött az európai demokrácia is. A világura­lomra törő amerikai imperializmus mindenütt a reakciós, népellenes erőkre támaszkodik. Vele szemben áll a Szovjetunióval az élén az a tábor, amely a népek szabadságát és függetlenségét és a demokráciát védelmezi. Ebben a táborban min­denütt a kommunisták állnak az élen, mint népeik legönfeláldozóbb, legöntudatosabb demokratái. A kilenc nagy európai kommunista párt összefogása, működésük ösz- szeegyeztetésé hatalmas új erőfor­rást jelent abban a harcban, amely világszerte folyik az amerikai im­perialisták és csatlósaik ellen. A görög nép szabadságharca, a kínai népfelszabadító hadsereg sikerei, az olasz, a francia munkásosztály hősi küzdelmei, a román köztársa­ság létrejötte mutatják a demokra­tikus erők növekedését. — Ebben a kétrészre váló világ­ban a magyar demokrácia helye nem az imperialisták, nem az új háborúra spekuláló reakciósok ol­dalán van, hanem ott, ahol a bé­kéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzdenek. — Hogyan látja Rákosi elvtárs a demokrácia megerő­södésével kapcsolatban a mun. kásegység kérdését? — A munkásegység az elmúlt két hónapben örvendetesen meg­erősödött. A magyar munkásosz­tályra mély hatást gyakoroltak a francia eseményeik, valamint az olasz és a görög tapasztalatok. Látják, hogy a reakció főcélja az, hogy mindenekelőtt a munkásosz­tályt megossza és ebben a szándé­kában a szakszervezetek széttöré­sétől sem riad vissza, mint ahogy ezt. most Franciaországban megkí­sérlik. Erősítette a munkásegyse­get az a sikersorozat, amelyet a demokrácia hazánkban a reakció elleni harcban elért. Peyer és tár­sainak szégyenletes szerepe is sok munkásnak felnyitotta a szemét. Erősítette az egységfrontot az a tény is, hogy szeptemberben, a vá­lasztások után a szociáldemokrata jobbszárny az ismeretes „memo- randum“-ban bepillantást engedeti kártyáiba és megmutatta, hogy vannak a munkásmozgalmon berni is olyan erők, amelyek veszélyez­tetik a demokráciát és amelyekkel szemben szorosabbra kell fogni a munkásegységet. Mindezek követ­keztében nyugodtan el lehet mon­dani, hogy a munkásegység hívei­nek tábori ma nagyobb és széle­sebb, mint bármikor az utolsó két esztendőben. A magyar munkásság tanult a hazai és a nemzetközi ta­pasztalatokból és azt a tanulságot szűrte le, hogy minél egységeseb­bek a dolgozók, annál biztosabban áll a demokrácia, annál gyorsab­ban gyűrjük le a nehézségeket, & bajokat. — Hozzájárult a munkásegység megerősödéséhez a két munkáspárt egyesülésének kérdése körül lezaj­lott vita is. Ma már minden öntu­datos munkás — a Kommunista Pártban csakúgy, mint a szociálde­mokrata testvérpártban — meg­éri i, hogy a demokrácia erőinek felmérhetetlen növekedését jelen­tené, ha a munkásságnak nem két, egymással versenyző, hanem egyetlen, egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az egy­séges párt felé visz. Ez a felisme­rés természetesen erősíti a mun­kásegységet. — Miben látja Rákot elv­társ az 1948-as esztendő leg­fontosabb gazdasági teendőitr — Tennivaló esőstől van. Lendü­letbe kell hozni a hároméves terv végrehajtását. Ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni a termelési ver­senyt, amely meg fogja erősíteni a munkafegyelmet is. Az államosí­tást végre kell hajtani és gondos­kodni kell róla, hogy megszűnjék az államosított üzemek deficitje. A 48-as évben a szövetkezetek fej­lesztésének kérdése előtérbe kerül. Különösen a földmíves-szövetkeze- tek fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. Ha a tavaszi vetések V sikerülnek, akkor nincs semmi aka­dálya annak, hogy jövőre gazda­sági életünk elérje a békeszínvona­lat és a legközelebbi karácsony már mint ..békebeli ünnep“,jelezze a magyar demokrácia fejlődését. — Mit vár politikailag az 1948-as esztendőtőlT — A jövő év első felére méh, benyomást fog gyakorolni az 1848-as forradalom centenáriumá­nak megünneplése. A magyar üép az elmúlt száz esztendő alatt most van először abban a helyzetben hogy valóra váltsa azokat az esz­méket, amelyeket az 1848-as for­radalom zászlóira tűzött. Ennek a felismerésnek kétségkívül meg lesz egész demokráciánkat erő­sítő, hatása. — Bizonyos, hogy erősödni fog a munkásegység is. És ezen túl- menőleg szorosabb lesz a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front koalíciós pártjainak együttműkö­désé. A demokrácia győzelmei a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front minden pártjában azoaat igazolták, akik megalkuvás nélkül hirdették a demokratikus népi erők Összefogását. Ezt az egész­ég es fejlődést a jövő évben még fokozni kell, ■ mert a demokrácia erősödött ugyan, de ellenségei még nem adták fel a harcot: a belső fronton vereséget szenved­tek, de a nemzetközi reakciótól segítséget remélnek és ezért to­vább szövik ellenséges terveiket. — Milyennek látja a ma­gyar demokrácia külpolitikai fatálisait a küszöbönálló esz­tendőben? A magyar külpolitika kétség­kívül következetesen folytatni fog­ja azt az utat, amely a szomszé­dokkal való mcgbékr’é« és egész­séges jóviszony elmélyüléséhez vezet- Élni fog azzal az alkalom­mal, amely először adódik az utolsó száz esztendőben, hogy ba­rátságos és jóindulatú szomszéd­népekkel karöltve munkálkodjék a béke megőrzésén és saját fel- virágozásán. A magyar külpolitika terén most kezdenek kirajzolódni azoknak a lehetőségeknek körvo­nalai, amelyekről népünk legjobb­jai, Kossuth, Ady, József Attila írtak: a Dunamedence sokatszen- vndett, egymásrautalt népeinek szabad, demokratikus összefogása és fejlődése. — Refejezésül megkérdez­zük, hogy látja, Rákosi elvtárs a Magyar kommunista Párt helyzetét és feladatait az 19 j8-as év küszöbén? — Ha a magyar demokrácia ha­sonlíthatatlanul erősebb most, mint egy évvel ezelőtt, úgy fokozottan érvényes ez a megállapítás a mi pártunkra. Az elmúlt esztendőben megnőtt pártunk tekintélye, súlya, ereje, befolyása és önbizalma. Minden téren bebizonyítottuk, hogy érdemesek vagyunk arra a biza­lomra, amellyel a magyar nép megajándékozott bennünket s mely­nek eredményeképpen az ország első pártjává lettünk. Megnőtt pártunk nemzetközi jelentősége is; ezt mutatja az, hogy ott voltunk a kilenc nagy kommunista párt konferenciáján. Mindez arra köte­lez bennünket, hogy még többet dolgozzunk a nemzet javára, még több áldozattal, fegyelemmel, ön­kritikával építsük és erősítsük a magyar demokráciát és benne pár­tunkat. Még többet kell tanulnunk, ipég tpbbet kell szolgálnunk a ma­gyar népet. Es még következete­sebben, szívósabban kell harcol­nunk a reakció, a régi úri rend maradványaival szemben. Az 1848- as centenáriumot pedig használjuk fel arra, hogy tettekkel igazoljuk, hogy a magyar demokrácián belül ni vagyunk azok, akik legkövet­kezetesebben és legeredményeseb- ’”'n váltjuk valóra Kossuth, Petőfi, Táncsics eszményeit és vágva it: a szabad, erős, virágzó, népi Ma­gyarország megteremtését!-á

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék