Szabad Nép, 1948. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

Vásárlási könyvre szabadon Lehet textilt vásárolni - de feketézni nem lehet A Gazdasági Főtanács keddi ülés­sén döntött a textilelosztás új rend­­szerének alapelveiről. A típusának december 1. előtti árát változatlanul hagyják, a mai ,,szabad áruk“ és a kötszövött áruk­ árát pedig a jelen­­legihez képest 30—40 százalékkal Varga István textilelosztási rend­szerében a dolgozók kaptak egy textiljegyet, amelyért 4 méter olcsó pamutszövetet vásárolhattak. Ha a jegy tulajdonosának nincs se fele­­sége, se gyereke, akkor is megveheti a 4 métert,­­ ha öt gyereke van, akkor se jut több. Ha nincs is ép­­pen szüksége pamutszövetre, akkor is megveszi, mert csak nem hagyja kárbaveszni a jegyet. Vásárlási könyvre szabadon lehet vásárolni Az új rendszer előnye: nincs me­reven megkötött fejadag, mindenki annyit vásárolhat, amennyire szü­k­­sége van. Persze, nem volna helyes, ha most már mindenki nyakló nél­kül kezdene vásárolni — valóságos szükséglete felett is. Ezért rendsze­csökkentik. A döntésnek ez a része mindenkit megnyugtat. Azt azonban már nem mindenki érti, milyest vál­tozást jelent az eddigi jegy­rendszer­rel szemben a vásárlási könyv be­­vezetése.­rősítik a vásárlási könyvet. Ha pa­­mutszövetet vásárlunk, a megvett áru mennyiségét 63 órát be kell íratni a kereskedővel a vásárlási könyvbe. A mennyiség nincs meg­­szabva , de ellenőrizni fogják a könyvek alapján, nem vásárolt-­ a könyv tulajdonosa megokolatlanul sokat. A gazdagok is meggondolják, mennyit vásárolnak, hiszen a köny­­vecske sokkal többet mond majd az igazi életmódról, mint a „legőszin­­tébb“ adóvallomás. Lehetetlen a feketézés A rendszer nagy előnye, hogy minden merev kötöttség nélkül is le­­hetetlenné teszi a csalást, a feketé­­zést. Eddig a leggyakoribb­ módszer ez volt: a feketéző ügynöke végig­­járta a kiskereskedőket, mindenütt vett 5—10 méter olcsó árut­ Az így összegyűlt sokszáz méter olcsó tex­tilt azután feketén adták tovább Most beírják a könyvbe a vásárlást — a feketéző egy -két ügynökkel leg­­feljebb néhány métert vásárolhat össze. Amikor a vevő vásárol, nemcsak a könyvbe írják be a vételt, hanem kitöltenek egy úgynevezett fogynasz­tói utalványt is. Az utalványra, ame­lyet a kereskedőnél minden további nélkül meg lehet kapni, ráírják a vevő nevét, a vásárlási könyv szá­mát és a vételösszeget. A kereskedő összegyűjti ezeket a fogyasztói utal­ványokat, mert utánpótlást, újabb árukiutalást csak olyan m­értékben ,­kaphat, amilyen értékű utalványt beadott. A hatóság az utalványokat — amelyek levelezőlap-alakúak lesznek —­ egyszerűen postára-­­adja és el­küldi a vevőnek. Ha a kereskedő ki­talált nevet írt az utalványra — a címzett ismeretlen — a posta vissza­hozza a hatóságnak az utalványt, a feketéző kereskedő „lebukott’­ De lebukott akkor is, ha a valódi vevő nevére írt be nagyobb vásárlást, mint amennyi a valóságban volt hiszen akkor a vevő jön reklamálni. A Wir bezárult , csalni, feketézni nem lehet. A jegyrendszer hibája A művészeti főiskolák vezetői Rákosi elvtársnál A művészek ,,egyenrangúságának“ fontos fejezetére tett pontot az a ren­­delet, amelynek értelmében a művé­szeti főiskolák 1918 január elsejétől egyetemi rangot nyernek és tanáraik, a vezető tudósokkal egyenrangú hiva­­talos besorolásban részesülnek. Ezt a Magyar Kommunista­ Párt kezde­ményezésére elért eredményt köszönte meg művészeti érzetünk az a négy ki­válósága, Hont Ferenc, a Színművé­­szeti Akadémia igazgatója, Pátzay Pál, a Képzőművészeti Főiskola rek­tora, Zathureczky Ede, a Zeneművé­szeti Főiskola főigazgatója és az Iparművészeti Főiskola vezetősége nevében Schubert Ernő, akik szerdán délelőtt megjelentek Rákosi elvtárs­nál. A beszélgetés során Páltzay Pál, mint a legöregebb művészeti főis­kola vezetője, köszönte meg Rákosi elvtárs. mak, hogy a művészek ez ősi sérelmét orvosolta. Ha a demokrácia a művészekre szá­mít, úgy nem fog csalódni bennünk — jelenítette ki nyomatukkal. — Nem lá­tok benne érdemet — mondotta Rákosi elvtárs —, hogy azt csináltuk, amivel a demo­krácia úgy is tartozik a művé­szeknek. Nemi véletlen, hogy már a három­éves tévé első félévében is volt időnk ezt az első és hangsúlyozom, hogy kezdő lépést megtenni. Majd Hont Ferenc elvtárshoz, a Színművészeti Akadémia igazgatójá­­hoz fordult Rákosi elvtárs. — Külön öröm — hangsúlyoztam—­, hogy a szí­nészek, akik oly hosszú időn át mer­­to­hagyermekei voltak, még a mosto­hán kezelt művészeteknek is, végre elérték azt a­ társadalmi rangot, amely megillette őket. Marosán György: Nem lehet akké kompromisszum a baloldal és jobboldal között Marosán György elvtárs, a Szo­ciáldemokrata Párt főtitkárhelyet­tese kedd este a VIII. kerületi párt­­szervezet összvezetőségi ülésén mon­­dott beszédet. A csütörtöki Világos­ság a következőkben számol be a beszédről: 1­4 külföldi szocialista konfe­­renciák és kongresszusok, kü­lönö­­sen a lengyel testvérpárt pártgyöz­té­se alátámasztották és igazolták a magyarországi Szociáldemokrata Párt balszárnyának politikai vonal, vezetését. Ha a párt meg akarja tartani önállóságát, ezt a baloldali politikai irányt kell kihangsúlyoz­nia a legközelebbi kongresszuson, amelyen nem szabad megismételni a XXXV. kongresszus kompromisz­sszumait. Az év elején megtartandó XXXVI. kongresszuson nem lehet és nem is lesz kompromisszum a baloldal és jobboldal között.­­ Az elmúlt esztendőben a bal­oldal vállalta a felelősséget és a munka oroszlánrészét és a válasz­tások után azok követelték a fele­­lősségrevonását akik eddig a hát­térbe húzódva szinte tétlenül néz­ték a baloldali szocialisták poli­tikáját- A Szociáldemokrata Párt politikáját egyértelművé kell tenni, mert a párt csak így tud hatéko­nyan résztvenni az ország kor­mányzásában, a munkásosztály ér­dekeinek képviseletében. Az osztrák vasút kocsi­­kiegyenlítési íielyzete Egyes osztrák lapokban cikkek je­­lentek meg arról, hogy az osztrák vasút azért nem tud szállítási felada­tainak eleget tenni, mert a MÁV 13 ezer kocsit nem ad vissza az osztrák vasútnak.­ A két vasút képviselői még szeptember 17-én értekezleten rendez­ték ezt a kérdést. Az értekezleten a MÁV képviselői kimutatták, hogy az osztrák vasút által szeptember 15-én megállapított 14.510 MÁV-ot terhelő kocsitartozásból a valóságban mind­össze 2.015 teherkocsi tartozás áll fenn. Azóta ebből annyit leszállítot­tak, hogy ma mindössze 750 kocsival tartozik a MÁV az osztrák vasútnak. SZABAB RÉSZ CSÜTÖRTÖK, 19 IS JANITÁÉ ! Ünnepi üdvözleteit Rákosi elvtár­sillik Rákosi elvtárshoz az alább felső­­rolt szervezetek küldtek az ünnepre üdvözletet: Ózdi Vas­ és Acélgyár üzemei bizottsága; Tűzoltók szak­­szervezete; MKP VII. kerületi­ vég­rehajtó bizottsága; MKP Csongrád megyei bizottsága; MKP Központi Pártiskolájának tanárai és hallgatói; Magyarországi Munkásdaleg­yletek Szövetsége; MKP pesterzsébeti szer­­vezetének végrehajtó bizottsága; MKP csepeli szervezetének­ végre­hajtó bizottsága; MKP tatabányai szervezete; Heves megyei újgazdák; Somogy megyei pártbizottság; MKP Tolna megyei pártbizottsága; Sajó­­szentpéteri járási titkárság és a helyi szervezet; MKP VI. kerületi 22. karzat; Kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete; Bélapátfalvi MKP üzemi és helyi szervezete; MKP ka­­bbi szervezetének tagsága és veze­­tősége; Diósgyőri Martin-atcélműhely dolgozói; MKP X. ker. szervezete. Új útlevél január 1 -től Új formájú útlevelek bevezetését rendelte el a belügyminiszter január 1-től kezdve. Január 12-től az érvé­nyes útlevéllel rendelkező csak ak­kor hagyhat­ja el az országot, ha ez­zel a határt először lépi át. Egyéb­ként minden kiutazás előtt, ha van is érvényes útlevele, köteles azt a­ budapesti főkapitányság útlevélosz­­tályán bemutatni és záradékoltatni. Enélkül nem lépheti át az ország­határt. A záradékolást díjmentesen I4 óra­­alatt érvényesítik. Az új út­levél színe egyébként sötétk­ék c® is­sebb formájú a réginél: fedéllap, jár. köztársasági címer van. Egyévi börtönre ítélték Érdi Sándor volt gfeifferista képviselőt Az uzsorabíróság, december 30-án hozott ítéletet Érdi Sándor, a Magyar Külkereskedelmi Rt. igazgatója, volt pfeiffer­ista képviselő valutaü­gyében. Érdi dollárrejtegetést, majd forint, kiajánlást követett el, ü­zelmeiben részt vett Acsay László, Pfeiffernek azóta megszökött alvezére is. A bíró­ság Érdi Sándort forintkiajánlás bűn­tettében és külföldi fizetési eszköz gondatlen be nem jelentésével elkö­vetett vétségben mondotta ki bűnös­­nek és ezért egyévi börtönre, tízezer forint pénzbüntetésre és tízezer forint vagyoni elégtételre ítélte. Elrendelte a lefoglalt 35 dollár­ elkobzását. Üdvözlet a Román Népköztársaságnak! Mihály román király lemondá­­sára felfigyelt az egész demokra­tikus magyar közvélemény. Ér­­deklődésünk elsősorban annak a demokratikus Romániának szól, amelyhez a felszabadulás óta ha­zánkat mind több és több baráti szál fűzi. Mihály király 1944 nyarán fel­­ismerte azt a tényt, hogy a há­­borút Hitler elveszítette és ko­moly segítséget nyújtott azoknak a román demokratikus erőknek, amelyek azon fáradoztak, hogy Romániát leszakítsák Hitler olda­láról s a demokratikus hatalmak oldalára állítsák. Mihály király ez­zel a lépésével kétségtelenül szol­­gálatot tett hazájának s hozzá­járult a fasiszta hatalmak vere­­ségének és ezzel a háború befe­­jezésének meggyorsításához. A­ felszabadulás után Románia megindult a demokratikus átalakítá­lás útján. Egymást követték az átfogó gazdasági és politikai re­formok , a román nép mind erő­­teljesebben vette kezébe az állam irányítását. Az elmúlt három esz­tendő alatt Románia a Dunánné,­c­ence demokratikus népeinél­ kö­­zösségében előkelő helyre jutott s birtokában van mindazoknak a lehetőségeknek, amelyek szüksé­gesek a további demokratikus fej­­lődés meggyorsításához. Mihály király érezte azt, hogy a király­­ság intézménye mindinkább össze­­férhetetlenné válik a demokratikus fejlődéssel s amikor lemondott, másodszor adta tém­jelét annak, hogy megérti hazája szükségleteit és a kor követelményeit. Ezt fe­­jezte ki lemondó levelében ak­­kor, amikor arról írt, hogy „a monarchia nem felel meg többé a je­­lenlegi államrendszernek, sőt ko­­moly akadályt jelent az ország de­­mokratikus fejlődésének útjában... A román népnek jogában áll, hogy államformáját szabadon, maga vá­lassza meg“. A királyság megszüntetése és Románia átalakulása demokratikus népköztársasággá mindinkább meg­­könnyíti belpolitikai viszonylatban a román demokrácia további előre­­haladását, külpolitikai viszonylatá­ban pedig a dunamedencei népek kapcsolatainak elmélyítését Romá­­ni­ával. Bennünket, magyarokat érthető okokból különösen érdekel mindaz, ami Románia polit­i­­kai életében lejátszódik s ezért a monarchia megszüntetését, a ro­­mán demokráciának ezt az újabb hatalmas sikerét szívből jövő örömmel üdvözöljük. Erről a fontos és izgalmas témá­ról lesz szó a Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiájának ja­nuár 2-án, pénteken délután 5 óra­kor a MKP Csengeri­ u. 68. ,sz. alatti helyiségében. Magyarországon még nem hangzott el ilyen komoly előadás az atomenergia politikai je­lentőségéről, val­óságos szerepéről­ Ezt az előadást három nagytudású szakember: Pálffy György altábor­nagy, a hadászat mestere, Bay Zol­tán dr. a legnagyobb magyar atom­­tudós, világszerte elismert szak­­tekintély és Sólyom László altábor­nagy tartja. Az atomkérdés első tudományos megvilágítását igen nagy érdeklődés előzi meg. I­II ..................... ■—■UM— M­iomstratégia — alomdiiplomácia A Lánchíd-bizottság felhívása Budapest és a vidék népéhez A Lánchíd-bizottság 1947 utolsó napján kérelemmel fordult azokhoz, akik vidám Szilveszter e esten köszön­tik az újesztendőt. Arra kéri őket, ezen az estén ne feledkezzenek meg az ország első hídjáról, Széchenyi Lánchídjáról A nyilvános helyeken a főpincérek, színházakban és mozik­ban a pénztárosok közvetítik a Lánchíd-bizottság kérését. Kérelem, mert fordul azokhoz is, akik magán­­társaságokban, vagy testületi Szil­­veszter- széken várják az új eszten­­dőt, adjanak ők is tehetségük szerint a Lánchíd újjáépítésére és az ös­­­szegyűjtött adományokat juttassák el az újjáépítési alap 159.130. számú postatakarékpénztári csekkszámlára. Az 1948. év kultúrpolitikai tervei Ortutay Gyula közoktatásügyi mi­niszter a minisztérium államtitká­rival és ügyosztályvezetőivel három­, napos értekezletet tartott Debrecen­­ben, amelyen a jövő évi kultúrpoli­tika fontosabb tennivalóit beszélték meg A közoktatásügyi miniszter most nyilatkozott a megbeszélés eredményeiről. Mint mondotta, Debrecenben elsősorban a VIII. osztályú általános iskolai tan­könyv, továbbá a gimnáziumok és az egyetemi tankönyvek kér­­désével foglalkoztak. Ezzel­­kapcsolatban szóba került állami könyvkiadó vállalat létesítése. Az általános iskolák problémáin kí­vül­­megbeszélték a szünetelő isko­lák működésének megindítását és a tanítói lakások kérdésének megoldá­sát. Az általános iskolai nevelés to­vábbképzésével kapcsolatban elhatá­rozták a neveléstudományi intézet szer­­vezési munkáinak m­eggyorsítá­­sát-Kiépítik a vidéki gyermeklélektani állomások hálózatát. A következő évben végre akar­­ják hajtani a tanügyi igazgatás­­ reformját. A nevelőképző főiskoláik számát hatra emelik. A tudományos színvo­nal javítása érdekében megszigorítják a doktori és a magántanári képesítéseket. Felvetődött egy Tudományszervezési Tanács létesítésének kérdése is. A Köztársasági Érdemérem arany, fokozatával tüntette ki a köztársa­ság elnöke Szam­ek Zsigmondot, az Ecetgyárosok Egyesületének elnö­két. Ez alkalommal Dinnyés Lajos miniszterelnök kihallgatáson fogadta Szam­ek Zsigmondot. Az egyesület­­ben lefolyt fogadás keretében dr. Kiss Sándor Mihály szeszegyedárusági osztályfőnök adta át a kitüntetést meleg szavak kíséretében. (x) SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR: jan. 8-án, csütörtök este 8. zeneak. SOMOGYI — BÉCSI ESTJE. Mozart: Táncok, Schubert H-moll­­szimf., Brahms Liebeslieder, walz­er, a Budapesti Kórussal. J. Strauss: Mesél? a bécsi erdőből, Fizzikato­­polka, *Kék Duna keringő, Denevér nyitány. Január 15-én, csill. este 8. Zeneak. SOLTI GYÖRGY ZENEKARI estje, Beethoven, Brahms, stb. BACH B-MOLL MISE január 22-én, vez.: Ferencsik. Á­­m Harcos és eredményes új esztendőt kíván minden dolgozónak a DOLGOZÓK SZÖVETKEZETE Textil és Cipőáruhász Budapest, Vil.9 Rákócsi­ út 4.­­ Munkaközössége

Next