Szabad Nép, 1948. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

4 ul újra. Hattyúdalaiban ismétlődő gondolat és a kiábrándult elfordulás a honpolgári kötelességektől a természet, a szerelem, a költészet felé, de magába fordulva is az új világ felé fordul, azt akarja visszhangozni: „A szólj erősen lántom, hogyha --Már az utósó a dalod — Hirtelen ne haljon ő meg — Zengjék viszsza az időnek — Bércei, a századok“. Liberalizmus és demokrácia elválása 1848-ben csak Magyarországon ment végbe a forradalmi népi demokratizmus formájában. Franciaországban, Németországban, Angliában a liberális megalkuvással már nem a forradalmi polgári demokrácia, hanem a munkásosztály állt szemben. Ezért nem adott a világnak 1848-ban egyetlen nyugateurópai ország sem aPetőfi Sándorhoz fogható forradalmi költőt. A nyugateurópai országok fejlettebb és bonyolultabb osztályharcai közepette a kapitalista liberalizmussal való szembeszállás nem demo-ocratiiscus-népi forradalmárokat, hanem romantikus lázadókat termett ki, nem a néppel együtt küzdő demokratikus költők optimizmusát eredményezte, hanem a néptől elszigetelődő, magukban lázongó költők pesszimizmusát. Petőfinél még a kiábrándulás érteime is előremutat, nyugateurópiai társainál még a lázongó forradalmiságé is visszafelé. Ezért alig hasonlítható Petőfi Sándor akár Shelleyhez, akár Byronhoz, de még Heinéhez sent, ezért oly meddőek a magyar irodalomtörténet kutatásai a nyugati „hatások“ után Petőfi költészetében. Csak egy ország volt Európában, ahol liberalizmus és demokrácia távlrára nem a burzsoázia és a munkásság osztályellentétének talaján ment végbe, hanem annak a forradalmi demokratizmusnak a formájában, amely már nem volt polgári, de még nem volt szocialista sem: Oroszországban. Petőfi Sándorral lényegében nem Shelley vagy Béranger, Byron vagy, Heine igazán rokon, hanem az orosz forradalmi demokrácia nagy költője, Csemisevszkyék kor- és küzdő társa, Nekraeszov. A társadalmi háttér rokonságából kinövő e lelki rokonság Petőfi és Nekrasszov között erősebb és mélyebb, mint a társadalmi háttér eltérését figyelmen kívül hagyó, filológiai „hatás“-kutatás sejthetné. Petőfi szovjetunió-beli népszerűsége és fokozódó ismerete épp a múlt század orosz és magyar népi demokratizmusa, a Nekpasszov és Petőfi közötti mély lelki és társadalmi rokonság megértésén és megértésén épült Petőfi Sándor a 48-as polgáridemokratikus forradalom költője, de népi demokratizmusával, a liberális megalkuvással való szembeszállásával túlmutat rajta a teljes emberi felszabadulás felé. Ezért nem olyan klasszikus fő, aki már elmondta mondanivalóját és a jelen számára nem adhat már semmit. Adhat és ad, csak olvasni kell tudni és érteni kell a jelen feladatait. Még a mi sorainkban is vannak, akit; nagy, de holt irodalomnak tartják költészetét, amiből eleven hatások a mai ember teendői és érzelmei számára nem fakadhatnak. De akik ezt állítják, elfelejtik, hogy a népi demokratizmus a múltban is, Petőfinél is túlmutatott polgári keretein és a jelen szocialista teendői is a polgári-demokratikus feladatok megoldása közben végzendők el. Az igazi demokratikus költészet nem merev ellentéte, holt előzménye a szocialista költészetnek, hanem élő táplálója. József Attila és Petőfi Sándor közt nincs kínai fal. A nagy, demokratikus költészet is szocialista csírákat, sejtéseket tartalmaz, a szocialista költészet is a demokratikus költészet folytatása, nemcsak a munkásság, hanem az egész nemzet számára szól, lelkéből fakad. Petőfi Sándor 48 költője, de a máé is, mert a polgári-demokratikus forradalom radikális, népi végrehajtásáért szállt síkra és eközben megnyitotta a láthatárt, a kunyhók teljes győzelmére a paloták fölött. Ezért küzdünk mi is. A 43-as munkát folytatjuk és befejezzük a népi demokrácia útján a szocializmus felé haladva, amikor majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. De hogy ezt az utat, mint történelmi magyar utat járhatjuk, nem kiszakadva nemzeti életünk folytonosságából, hanem beteljesítve népünk legjobbjainak évszázados vágyait, azt Petőfinek köszönhetjük. A magyar népi demokrácia és nemzetünk nagy, haladó múltja közt ő a legelevenebb összekötőként xKJfL x jr/_ £. IC. HMHSMGSHI autóvillamossági műhetje, ugyanolyan szerelemmel várja nb. vevőit és barátait új helyiségében RÚZSA F. U. SO* MlQoliflS • • • Az MKP Központi Hadifogoly Irodájának számadása az 1947. évről A Magyar Kommunista Párt Központ Hadifogoly Irodája óriási miunkát végzett az elmúlt esztendőben, különösen attól a naptól kezdve, amikor Kol kosicsvtdig és Sztálin generalisszimusz levélváltása követteezrepen az elsző nagy hadifogoly-szerelvény megérkezett Debrecenbe. Ennek a munkának az adatait az Iroda most foglalta össze és közölte a nyilvánossággal. 240.000 válasz és levelezőlapot küldött a Hadifogoly Iroda a különböző táborokból és ezekből a táborokból 30.000 levelezőlap érkezett. A „Hadifogoly Híradó” igen nagy szolgálatot tett az itthon maradt hozzátartozóknak, lehetetlenné tette a rémhíreket. Többezer olyan hadifoglyot kutattak fel, akik eddig nem adtak életjelt magukról. 85.000hazatért hadifoglyot és hozzátartozót juttatott, ruhasegélyhez, 25 ezret pénzsegélyhez az Iroda, 12.000 hadifoglyot helyezett el munkába, több ezret segített földhöz, többszázat utalt üdülőbe, fürdőhelyre. 1947-ben 100.595 hadifogoly érkezett haza Magyarországra és 3000 magyar hadifogoly Erdélybe. Ők közül csak 340-et kellett kórrá,*. ápolásban részesíteni. A munkabonyolítása annál nehezebb volt, mer ez a százezernyi fogoly öt hónap alatt, júniustól októberig érkezett ■Taksámból éa Máramaro-szigetről. Toksániból 4, Máramaroeszigetről 3 mga szerelvény közlekedett, állandóan hazatérő foglyokkal. A Központi iroda részéről több mint 200 állandó munkaerő, az MNDSz és a Nemzeti Segély részéről mintegy 1.000 önkéntes asszony dolgozott Debrecenben az átvevő állomáson. Hatalmas levélforgalmat is bonyotott le a Hadifogoly Iroda. Foksáriból és Máramarosszigetről repülő postán továbbították a hozzátartoóknak az úton levő hadifoglyok evelezőlapjait. A NAGYBUDAPESTI MaDISzLÁNYCSOPORTOK 120 babát és gyermekek között a Ganz Vagongyár napközi otthonában. Belelős, új evet István i. t. vevőinek Fekete György „U NIVE R S A L" tűzoltókészülékek és műszaki vállalata Telefon: 124-394 Budapest* Fi . Sásár u 14. üzletfeletek barátainak B* u. h. Araió Pál hirdetiroda. Erzébet-körut 14. B. u. é. k. hirdetőinek Balogh HIRDETŐIRODA SZT. ISTVÁN-KÖRÚT 9 Telefon: 122—200. A B. u. é. k. tisztelt hirdetőjeleinek. B mi HIRDETŐIRODA VI., Hegedűs Sándor utca 18. Boldog új évet kiván ügyfeleinek BLÜCKNER J. hirdetőirodája. IV. Városház u 10 T: 188.1., 186-oig VI. B. Zsilinszky .fű 33. T.: 123—424 Boros HIRDETŐIRODA BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-CT 54 Telefon: 120—200. B. u. é. K. T. ÜGYFELEINEK. A Boldog újévet kíván kedves ügyfeleinek Erdős Jelenit HIRDETŐIRODA Akáczfa-utca 10. B. U. K. kedves hirdető feleinek Oáros hírdetőiroda Csáky-utca 3. B.U E.K. kedves hirdetőfeleinek Harsány Miklós hirdetőiroda, Zsitvay Leó utca 16. 123 625. B. u. é. k. Karczag HIRDETŐIRODA VI., Podmaniczky utca 13. Telefon: 131—612. B. u. é. k. tisztelt hirdető feleinek Leopold Cornél HIRDETŐIRODA VI., Teréz-körút 3 Tel.: 425__129. Alapítva: 1916. T. ügyfeleinek és barátainak B. u. é. k. Leopold Oyula HIRDETŐVÁLLALAT Erzsébet-körút 39. Telefon: 422—308. Alapítva: 1896. B. I. É. K. MIHELYI hirdető iroda IV. Veres Pálné utca 8. B. u. É. K. kedves hirdetőjeleinek New-York hirdető iroda Erzsébet-körút 9/11. 220 033. Az evangélikus püppöki kar pásztorlevel © 1848 megünnepléséről Az evangélikus püspöki kar újévi párizorlevelet intézett az evangélikus egyház híveihez, amelyben — mint azt a református püspöki kar megtette — megemlékezik 1848 századik évfordulójáról. — A namzs-i megújulás szolgálatában ünnepeljük a reánk köszöntő újásztendőben a magyar szabadságharc századik évfordulóját ■—• mondja a pásztorlévél. B. u. é. k. ügyfeleinek és ismerőseinek Patak HIRDETŐIRODA Bajcsy-Zsilinszky út 29. Telefon: 120—069. B. U. É. K. kedves hirdetőjeleinek Poppar foirdetőireda Csáky.u. 37. 220—425. B. u. é. k. hirdetőinek FropiOsida (Vándor) HIRDETŐIRODA VI., Teréz-körút 50 Telefon: 120—620 120—630. B. u. é. k. kedves hirdetőjeleinek és jóbarátainek Robicsek PROPAGANDAIRODA VII., Nagyatádi Szabó utca 29. Telefon: 422—033. Boldog újévet kíván kedves ügyfeleinek Les*es ints re HIRDETŐIRODA V., Pannonia utca 3 5 Telefon: 329—213. Boldog ízével kívánt. ügyfeleinek és ismerőseinek Singer Mária HIRDETŐIRODA VII., Wesselényi.utca 35 Telefon: 327—027 TENZER hirdetőiroda, IV, Szervita .tér 8 Telefon: 382—395 terén tiszt edit ügyfeleinek boldog új évet kíván SZALAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1913 JANUÁR 1 ■ Vérrel és könnyel írt riport .Görögországból, A szabad Görögországban, 1947 december végén. Tavasz előtt nem valószínű, hogy visszatérhetek Franciaországba. Több mint 12 napja már, hogy megrekedtem ennek a hatalmas hegynek a lébánat, ahol faágakból összeérsz kihalt kis kunyhóban élek rzsaötödmagammal. Valószínű, hogy az egész telet itt kell töltenem. A folyó, amelyen át kellene mennem, annyira megáradt a viharoktól és az első nagy havazásoktól, hogy képtelenség rajta valahogy átgázolni. Demosthenes a drévekerccsel Szerencsére ma már asztalom is van, amelyen írhatok. Mihalis készítette tegnap számomra, a hegyekből lozott négy fiatal fatönköt. De mindnyájan segítségemre voltak. Demos, thenes vagdosta darabontra a dróttekercset, hogy szöget csináljon belőle az asztal számára, a kis Caramelles hegyezte ki, Stephan kerített egy öreg ládát és végül Milwtlis, az ezermester — aki a háború előtt egyszemélyben cipésze, kőműves és molnára volt a falujának — öszementerkedte ezeket az alkatrészeket és íme, itt az asztal. Szókratész énekel Soha még asztal nem adott ilyen biztonságot számomra, mint ez, durva lábaival, kérges felületével. Nem, ez a riport nem haonlíthat azokra, amelyeket szépen elkészített politúrozott asztalokon írok. Tintás, üvegem kömlött a toalettzacskómba, hűséges töltőtollam is eltörött. Négy óraikor besötétedik és nincs semilyen világításunk. Gondolataimat sem könnyű összeszedni, arkonban Piros leváló cipőtalpát kalapálja. Szókratész énekel, a többiek pedig beszélgetnek és nevetgélnek, fia halljuk azoknak a horkolását, akik egész éjszaka meneteltek és harcoltak a csikorgó hidegben és most jóízűen alusznak váll-váll mellett, egészen felöltözve, nedves sipkájukkal a fejükön, ócska cipőjükkel a lábukon. De nem akarok az esőről beszélni, amely minden pillanatban a fejünkre csöpög az alázott tetőn keresztül. Nem. Ez a riport a valóságban nem tollal íródik, sem udvariasra csiszolt, szavakkal, hanem könnyel és vérrel, a partizánok hétoraágával, a görög népnek a fájdalmával és hősiességével. Lecke és példa Lassan két hónapja már, hogy átkeltem a szabad Görögországba és osztozom az andarterek, a demokratikus görög hadsereg katonáinak nehéz életében. És most még jobban megértem, miért akadályozta meg Truman az újságírókat, hogy idejöjjenek. Ha az igazság a görög kérdésben ismeretes lenne, az egész világon a méltatlankodásnak olyan vihara seperne végig, amely visszalökné a dollárok emberevő óriását. Micsoda lecke Görögország, számunkra, Franciaország számára és minden európai nép számára, amelyet gyarmatosítani akar az amerikai imperializmus. Milyen lecke és milyen példa. Mit készít elő az amerikai párt? Itt, ebben a tiszta és világos tükörben még a legelvakultabb is kénytelen lenne átlátni, mit jelent a valóságban az amerikai segítség és megismerné Marshall-terv mögé rejtőző ocsmány arculatát. Görögországban láttam, hogy mit készít elő az amerikai párt Franciaország számára: a szerencsétlenség legsötétebb esztendeinek visszatérését, minden szabadság elfojtását, éhséget, nyomort ... háborút, az ellenséges megszállást... börtönt, koncentrációs táborokat, kínzásokat, halál, osztagokat, gyilkosságokat, megy át és lepárről-lépésre meghódítja a haza területét, mint a nácik idején tette.. És Truman minden dollárjával, katonáival, repülőgépekttel, ágyúival és tankjaival, amelyeket az athéni amerikai kormány rendelkezésére bocsátott, kénytelen meghátrálni. Uj Leonidas Nemcsak Görögország sorsa forog kockán itt a hegyekben és a síkságokon, a harc közepatt, hanem mindnyájunk sorsa, Európa sorsai a szabadság sorsa. Ebben a thermopüléi ütközetben egy másik Leoni,das maroknyi hadával megállítja az új barbarizmus áradatát- Emlékezzünk! A münchenisták sorsára hagyták Spanyolországot. Utána sor került ránk, többiekre. Jól gondoljuk meg, fga mi hagyjuk, hogy az Amerikai imperalizmus összezúzza. Görögországot, holnap mi következünkk. De a népek megértették a leckét, a nagy tanulságot: mindnyájunknak össze kell tartania, egyikünk harca mindnyájunk küzdelme. Simone Terry ahol Európa és a szabadság sorsa forog kockán Truman hátrálni kényszerül De láttam Görögországban márt is. Láttam elszántságát egy olyan népnek, amely életéért, szabadságáért, becsületéért harcol. Ez a kis nép, amelyet tönkretett a háború és a megszállás, nem habozott újra harcba szállni egyedül, fegyverek és kenyér nélkül az amerikai kolosszus ellen. Nemcsak ellenállt, hanem támadásba