Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-27 / 120. szám

s 4 Komlós Aladár: rérettségi tételek Egy kitűnő pedagógus barátomtól kölcsönkaptam a Horthy. kor magyar irodalmi érettségi tételeit- amelyeket ért eliőkből. Tanáregyesületi Közlönyöktől írt ki valaha, jobb sorsra méltó buzgalommal. Tudnunk kell, hogy az érettségi tétel nem egy tétel a többi között- A tanár irodalmi-társadalmi gondolkozásának kijegeccsedése, tanítómunkájának célpontja ez. A tanítás az iskola utolsó hónapjában „arccal a tótól ” folyik, s így semmiből úgy le nem olvashatjuk középske- fáink szellemi erőfeszítésének irányát, mint az efajta téliekből. Nos, lúdbörzög a hátam, mikor átnéztem a hatalmas jegyzéket. Mintha maga a Horthy-kor támadt volna föl előttem. Megdöbbenve láttam, hogy e kor szelleme — a „vitéz” Fraknóy-féle valóban reakciós főigazgatók segítségével — mennyire átjárta az egész egykorú magyar életet. Ebben az időben véletlenül egy nagy tudós, Horváth János tanított a budapesti egyetemen. Tanításának, új szempontjainak nyomát sem találjuk a tételekben. Milotaynak, Horthynak, a „szegedi gondolatinak annál inkább! Ha semmit sem tudnék is e korról, ebből a puszta jegyzékből felépíthetném a „világ, nézetét." Lakáji bokacsattogtatását, képmutatását és nagyzoló tébolyát, ahogy egy füst alatt hirdetett kereszténységét és „vitézi” imperializmust, s a trianoni borsón is a szomszéd népek elnyomásáról vagy ahogy akkor mondták: „vezetői küldetésről” álmodd. Az átolvasott jegyzékben persze különböző geológiai rétegek fedezhetők fel. Vannak itt ártalmatlan tételek, amelyek szakszerűek kívánnak lenni, de, sajnos, többnyire csak elavultak és unalmasak. Ilyen például: A magyar dráma Kisfaludy Károlytól Szigligetiig. Vannak kőkorszakbeli leletek, melyeket a tanár úr Boethyt vagy éppen Gyulait hallgató ifjúságából hozott magával. Ezek többnyire a nemzeti eposz és a Bach-korszak hazafias lilájának kérdését fizatják Annak bizonyságai, hogy némely tanár semmit sem tanul az egyetem óta; még a Horthy-kort sem tanulta meg. Némely tétel felületes pillantásra kifogástalan sőt hasznos lehetne, mint: Magyar hibák nagy írónk szemével és Szivével Ebben a korban ez is csak toroköblögető retorikára nevett. S vannak tagadhatatlanul jólesően okos, szép tételek is, amelyek a magyar társadalmi és irodalmi fejlődés lényegére világítanak be. (Ilyeneket találunk például a szegedi gyakorló gimnázium tételei közé mint A szociális gondolat a magyar Úréiban Vörösmarty és Adyig. A magyar népi mozgalmak története.) A legtöbből azonban csakúgy bőg a Horthy—Frakney. kor lelke. Többnyire meg lehet állapítani, hogy a tanár, aki a tételt átlht, az ellenforradalom melyik démoninak hatása alatt áll. Vannak a három nemzedékre, Prohászkára, Milotayra, a Vitézi Székre valló tételek. Mindegyik annak a,keresztény-nemzeti,’ székemnek valamely oldalát világítja meg, melyben a kereszténység érdekszövetkezetet, a nemzet pedig osztályt jelentett. A tétel néha nyílt támadásra szólit fel a nemtetsző világnézet ellen, mint: A demokrácia csődje Az ember parédiájában, vagy A liberális kor tanulságai. (Esztergomi bencések.) Némely tétel mögött a „vitéz”, némelyik mögött a nagyra törő kispap tanár alakja rémlik fel. A „sors” szó majdnem mindenben előfordul, különböző összetételeiben, mint: magyar sors, sorskérdés, sőt sorshordozó. Jellemző, a méltóságteljesen archaikus „országos” szó is; Horthy működésével kapcsolatban tiszteletlenség lett volna ugyanis holmi hétköznapi modern szót használni. Ez az a kor, melyben az irredenta jelszavai oly verkliszerűen jártak vissza az emberek agyában, hogy egy budapesti leánygimnázium egyik növendéke a dolgozatát, mely „Az én női eszményképem” címet viselte, így fejezte be: „Legyünk műveitek és csinosak, hogy visszaszerezzük a régi Nagy-Magyarországot Sok tételből harsog az irredenta, a kultúrfölény és az uram hivatás nagyzoló álmainak kísérő zenéjével,, mint például A magyar nemzet világtörténelmi hivatása, Mi biztos nemzetünknek a vezető szerepet a Közép-Duna mentén, Melyik népfaj hivatott a Kárpát-medence vezetésére, A magyar krekt, költészet föképv é celei. Közvetlenül kapcsolódnak ezekhez a vitézi szellenű tételek, mint Kard és toll, Vitézi szellem a magyar költészetben. Zrínyi Ilona, mint a magyar leány eszményképe, Lant ét kard egykézben. Az irredenta szemléletnek természetesen következése volt, hogy a második világháború kitörésekor feltűnnek a német kapcsolatokat és a Hitlernek köszönt ,,területgyarapodást'' ünneplő tételek, mint: Magyar—német kapcsolatokat a történelemben, A magyarság helye a mai világháborúiban, Küzdelem a magyar feltámadásért Trianon után, Trianon huszadik évében. Hazánk területi gyarapodása, Trianontól máig. Elpattant trianoni láncszemek. A Felvidék hazatérésének jelentősége és tanulságai. A katolikus egyházi iskolák tételei olykor külön színnel gyarapítják a palettát. Nem az olyan Prohászkát utánzó, kacéran lírai elmékre gondolok, mint „Az én Petőfim". Inkább azokra, amelyek az iskolákba is beviszik a felekezeti irodalom szempontját, mint például: Pázmány és Prohászka, a magyarság elhivatott apostolai, A magyar világ századunk , katolikus irodalmában, Prohászka Ottokár magyar küldetése, A manihodott katolikus líra. ( Csak természetes, hogy a Horthy-iskola kedvenc hősei a megfelelően átfestett Zrínyi és Széchenyi, akiket a kor publicisztikája a „keresztény,nemzed" szellem őseivé alakított át, a jelenből pedig Horthy. Az utóbbi felé bókolnak: iller Mgyarország kormányzói. Horthy Miklós húszéves országlása, Magyarország kormányzóinak történelmi jelentősége, Kossuth — ezen a viszonylaton kívül — jóformán sosem fordul elő. Petőfi neve elég gyakran tér vissza, de vagy mint a ,,kard hőse", vagy mint acsaládi otthon melegének“ költője. Az élő írók közül egyedül Herczeg Ferenc szerepel, majdnem olyan gyakran mint a közelmúlt egyik írója, a megnyugtató Gárdonyi Géza, aki a tételekben Petőfinél és Aranynál is népszerűbb. Magától értetődik, hogy Móricz, sőt Szabó Dezső nevével sem találkozunk. Az utóbbi ugyan a kurzus megalapítói közé tartozott, de veszélyes ember volt, őszinte forradalmi temperamentuma hamarosan szembeállította őt híveivel. (Egyszer meglepő szeszéllyel — a jó Komáromi János is tétellé magasztosul, a csurgói gimnáziumban). A prohászkás alanyiság, a gondolattalan szónokiasság és az agresszív jobboldaliság együtt harsog a következő pelben: Nemzeti irodal munk(!) hatása világnézetem kialakulására. Ekkoriban persze a „nemzeti irodalom" a vitézkötéses irodalmat jelentik, s ebbe egy Ady vagy Móricz semmiesetre sem tartozott. Aki e tételt jól megoldotta, azonnal elszegődhetett a MagyarSág belső munkatársának. Mindenki ismeri Karinthy pompás paródiáit, a háromnegyedes és egykettedes magyar dolgozatot, az első világháború előtti magyar dolgozatok tükrözéseit. Milyen kár, hogy senki sem írta meg a Horthy kor magyar dolgozatainak paródiáit! Várjon mi a mai helyzet iskoláinkban? Irodalmunk, múltúnk új tudományos felfogása még nem alakult ki teljesen s a már megszerzett új felismerések sem járták át kellőképpen tanárainkat. Ezért félek, hogy középiskoláinkban a magyar irodalmi tételek (s most már természetesen nemcsak az érettségire gondolok) s egyúttal a magyar irodalomtanítás még nem frissült fel eléggé. Segítségére kell menni a tanároknak, el kell látni őket új tételekkel és új szempontokkal. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1998 MÁJUS 37 olcsó- Ady, József Attila, Arany, Mikszáth, Móricz Zsigmondi A könyvnap klasszikusai A Magyar Kommunista Pártnak és a Szabad Népnek a magyar klaszetikusok kiadása érdekében indított hadjárata eredményre vezetett. Az ősidei könyvnap 86 könyve közül 14 számítható klasszikus kiadványnak és ezek közül 10 a magyar klasszikus szépirodalom terméke, a klaszszikusok leveleiből vagy tanulmányaiból készült kiadvány. Az is a kampánynak eredményeként tekint, futó, hogy a nagy fontosságú klaszszikusok egynémelyike dicséretesen olcsó áron jelenik meg. Ady Endre összes versei A magyar költészet nagy megújítójának versei aligha szorulnak ismertetésre A magyar feudál-kapitalizmus elmaradt világába és az ezt kiszolgáló gyermeteg, akadémikus költészetbe a forradalmat megelőző forradalomként robbant be■ If 1910 körül Ady Endre költészete. Verseiben nem egy forradalmi szekta szólal meg: a grófi földön szántó magyar parazzt, az újpesti nyomortanyán álmodó munkás 63 a vergődő magyar tanító, az értelmiség egyaránt hangot nyernek ebben a hatalmas skálájú költészetben. Verseit 43 eddig kötetben meg nem jelent verssel megoldva, most valóban nagyon olcsón jutatja el a dolgozókhoz az Alisnaeum. Ára a könyvnapon 20 forint, a könyvnap után 27 forint. Arany Júzion balladái Petőfi, Ady és József Attila sokat emlegetett nevei mellett minden bársonnyal nem szabad megfeledkeznünk Arany János költészetéről sem. A ballada tömör és nehéz műfaját talán senki a világirodalomban — a népballadán kívül — nem bírta jobban, mint éppen Arany János. Az eviták önkényuralom -politikai légkörének nyomása bizonyára sokban megindokolja ezeknek a költeményeknek sötétséget, de egyszersmind megindokolja azt is, miért kényszerült Arany a ballada szimbolikus nyelvének használatára, éppen az önkényuralom ellen, mint A walesi bárdok című költeményében. A gyűjteményhez előszót Bóka László írt. A könyvet 10, illetve könyvnap után 15 forintos árban hozza ki a Népszava könyvkiadó. Babits Mihály 1 Amor Sanctus Valószínű, hogy Babits Mihálynak érdekesebb, fontosabb és jellemzőbb művét is ki lehetett volna hozni a centenáriumi könyvnapokra, mintek a középkori egyházi himnuszfordrás-gyűjteményt, de Babits Mihály formaművészete. Vörös nyelvesen , a kevésbé vonzó anyagon is diadaltarat. Officina- Könyvnapi ára 32. könyvnap után 42 forint. Fazekas Mihály : Ludas Matyi Csokonai kortársának ez az azóta fogalommá vált, remekművű humoros elbeszélő költeménye a jobbágylázadás és a paraszti igazságérzet örökbecsű dokumentuma. A pár héttel, ezelőtt megjelent olcsó kiadás után a, könyvnapra képes amatőr kiadásban hozza ki a Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézete, de így is csak 3.10 0 forintért, a könyvnap után ISO forintért. Fazekas Mihály összes költői művei A Ludas Matyi költője művészetét és politikai állásfoglalását nemcsak híres elbeszélő költeményében muatta meg, hanem kevésbé ismert lírai verseiben is, amelyeket a költő műfordításaival megtoldva mos ad ki először filológiailag teljes kiadásában a Fehér Holló Könyvkiadó. Bizonyára nem kevéssé meglepő lesz a dolgozó közönség számára Petri hangját több mint félszázaddal korábban megszólalni hallani Fazekas Esti dalában, a modern üzleti kizsákmányolás első megbélyegzését olvasni a Korán jött esőhöz című kis remekműben. Ára 14 forint, a könyvnap uán 20 forint Gárdonyi Géza : Az én falum Gárdonyinak legjobb műve ez a gyöngéd emberi részvéttel, melegséggel tili Kövelle,gyüjterkény: egy tanító emlékei falujáról és tanítványairól. Parasztjai nem opereltfigurák, mint a divatos népszínműben, nem is a tempós, kedélyes hibák különböző formái, mint magának Gárdonyinak lentibb munkájában, hanem élő, dolgozó, szenvedő és felszabadulást vágyó emberek. Dante, könyvnapi ára its Bányvaajj után 22 forint... József Attila összes versei és műfordításai A magyar munkásmozgalom halhatatlan költőjének működése ma már utat talált a dolgozók szívéhez Ünnepi örömmel vesszük tudomásul, hogy ezúttal valóban olcsó áron jutunk a nagy magyar költő műveihez, kiegészítve azokkal a versekkel is, amelyeket az elmúlt rezsim cenzúrája nem engedélyezett. A Cserépfalvi Könyvkiadó könyvnapi ajándékának ára 16 forint, utána 24 forint. Mikszáth Kálmán : Beszterce ostroma A filmen éppen most népszerűsített mit Mikszáth, legjobb regényeinek egyike. A bolond Pongrácz gróf, a sivár és üzleties kapitalizmus korában középkori lovagot játszó figura a maga groteszk romantikájával egyszerre leplezi le valóságos korának és a megjátszott feudalizmusnak ember istenségét. Révai-kiadó, könyv, napi ára 15. könyvnap utáni ára 24 forint. Móricz Zsigmond : A boldog ember A 20. század nagy magyar realistájának egyik legkiválóbb műve ez a hősében, Joó Györgyben a magyar kisparaszt reálus.* értelemben vettípusát megrajzoló, őt minden erényével és hibájával hűségesen érzékeltő, kissé fanyar idill. Athenaeum, könyvnapi ára 1150 forint, a könyvnap után 15 forint. „A MI KIS TERVÜNK." Készülnek az új magyar kisfilmek Rohammunkával készülnek az új magyar kisfilmek. A Filmipari igazgatóság június közepén szándékozik leforgattatni az elfogadott hét forgatókönyvet. A „Kutyából rém lesz szilonna” bibrleszk formájában foglalkozó egy feketéző lebukásával. ,,A mi kis tervünk" vígjáték formájáiban mutatja be, menyivel helyesebb tervszerűen dolgozni, mint csodára várni, különösen, ha a csodának Amerikátó kellene jönnie. A két kis játékfilmen kívül öt kultúrfilm kerül leforgatásra. A „Kerámia” című kisfiún Kovács Marginak, a Kossuth-díjas keramikusnőnek műhelyébe visz el. Elkészítik a magyar „Szépség ünnepét”, amelyet a június elején megtartandó ifjúsági sportnapokon forgatnak le. A ,,Miska” egy földhöz jut Mit, párosét fiú sorsán keresztül foglalkozik a magyar parasztság problémájával. Ezenkívül művészi kulturfilm készül Szentendréről, a magyar képzőművészek városáról és egy dokument-film az iskolák államosításáról. I KULTÚRHÍRADÓ EÖTVÖS ILLJES AZ EGYES LÓSÉCI című vitajátékát mutatják be ti Színművészeti Főiskola hallgatói Sojrlay Artúr rendezésében szombaton a Madách Színházban. Az előadást négy napon át a Madách Színházban megismétlik, utána pedig a társulat a nagyüzemeket látogatja meg. Két SZABADTÉRI IFJÚSÁGI HANGVERSENY lesz Egerben a Uccum udvarán a május 20-tól június 3-ig tartó ,Duna- Völgyi Gyermek- és Ifjúsági Téi keretében. Lesznek ezenkívül pedagógiai- és lélektani ankétok és a helybeli Városi Színházban az érseki tanárképző növendékei bemutatják Darvas József „Szakadék“ című drámáját. KUTATÓ ÁLLOMÁST LÉTESÍTENEK Budapesten a kozmikus zavarok vizsgálatára. Erre a célra 13,50 forintot folyósított a Tervhivatal. A felállítandó állomás a világon az ötödik, hasonló intézet eddig csak Amerikában, Angliéban, Franciaországban és Svájcban működik. GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁST rendez Gyenes Gitta és Követi Albin festőművész a Képzőművészek Szakszervezetének kiállítóhelyiségében (Andrássi~úl 60*. Ünnepélyes megnyílása Űrnapján Ti órakor• ■ Bevezetőt mond Goda Gábor elvtárs, tanácsnok• A KÉPZŐMŰVÉSZEK BARÁTI KÖRÉNEK előadássorozatában legutóbb a Székesfővárosi Zenekar kamaraegyüttese Mozart Klarinét amulettjét és Schubert a-moll vonósnégyesét szólaltatta meg. A hangverseny után tárlatvezetés volt a Mártírművészek kiállításán. Legközelebb, szombaton az orosz képzőművészetről tart vetített képei, előadást Scheuber Mária dr. Vendégeket szívesen, látnak. ÉVADZÁRÓ HANGVERSENYÉT tartja hétfőn a Székesfővárosi Zenekar. Második zenekari sorozatának VI. hangversenyén Starokadomsky „Concerto”-ja. Haydn Gordon kaver£eny-e. Sztravinszkij Tűzma dérszvitje é.3 újdonságként Farkas Ferenc „Szent János kútja** című kantaája. Közreműködik Banda Ede gordonkaművész és a Liszt Ferenc Kórus. Vezényel Somogyi László. Amin Paris egy napig nevetett Paris mutat. Ha nem is állandóan, mert Paris már régóta nem a fény és a vidámság fővárosa, de ma egész Párig nevet. Nevet azon a kalandon, amelynek akaratlan hőse nem más, mint Sacha Ghitry, ez a valamikor híres vígjátékíró, színész és író, aki annak idején olyan szoros barátságot tartott a német megszállókkal, hogy még tréning ebéd meghívását is elfogadta. Sacha Gurry tegnap Lyonba utazott, ahol egy filmjének bemutatóján kellett megjelennie. Lyon Franciaország harmadik városa és a felszabadulás után méltán nevezték az ellenállás fővárosának. A lyoni ellenállók bár a pályaudvaron méltó módon, fülsiketítő füttykoncerttel fogadták ,Jan Urat'', ahogy a francia Sajtó általában Sacha Gortryt, a. szerep,lési viszketegség nagy betegét nevezi. Ez azonban nem minden. A fam bemutatója után éjfélkor bankettre volt hivatalos „Én úr”. A díszvacsorarendezői teljes egy órát voltak kénytelenek várakozni öfelsége megjelenésére. A késedelmet az okozta, hogy Sacha, Guitry autója találkozott három gyalogossal, akik megállították a gépkocsit, kiszállásra, kényszerítették a vén komédiást és megsétáltat ás egészen a város közepéig, ahol már készen áll és csak a leleplezésre vár az ellenállás hősi halottainak emlékműve. Az autó utasai — Sacha Guitry, egy lyoni színész és egy párisi színésznő — parancsszóra vigyázzállásban egy teljes percig szótlanul tisztelegtek az emlékmű előtt, amíg egy fényképész magnéziumfénynél egy néhány felvételt nem készített róluk. Azután szélnek eresztetik őket. Hadd menjenek a bankettre. Még csak egy pofont sem kapott ..Ért úr". Sokkal nagyobb szenvedés lehetett neki egy teljes percig hallgatni, és ezen mulat Páris legjobban. A Magyar Spanyol Társaság Münnich Ferenc , elvtárs, rez.dőraltábornagy elnöklésével szerdán tartotta első rendes közgyűlését. András László, ügyvezető titkár ismertet fe a t'matikar névsorát, díszelnökük lettek: Alvaro Guargiola és Rétik László elvtárs, elnök: Münich Ferenc, főtitkár: Ráth Károly, ügyvezető titkár: András László. Majd Kovács István beszélt a társaság céljairól és Ráth Károly vázolta a társaság munkatervit. A magyar népi demokrácia erkölcsi kötelessége, hogy a hősies spanyol nép kultúrája iránt, fokozottabban érdeklődjék — mondotta Ráth elvtárs. Diener Dénes Rudolf kiállítása A Népművelési Központ (Rákócziut 50) kiállító helyiségében az utolsó évek termékéből mutat be javarészt kisebb méretű pasztelleket és olajfestményeket Diener Dénes Rudolf. Festményein kerüli a határozott rajzs formát, előadásmódja oldott festői,ségű. Mélyredopigolt, fojtott, tört színei sok festői értéket tartalmaznak. Diener Dénes nem tartozik a spekulatív természetű művészek közé, ösztönös festőisége irányítja, s ez megóvja őt a kisiklásoktól, de az új kezdaményesésektől is. Művészete így egyenletes értékű, kiegyensúlyozott. Korábban a francia Bonnard, volt eseményképe, anélkül, hogy annak szemléletén kívül valami rokonságot tartana vele, inkább a magyar festészet zsírosabb, földhözkötöttebb hagyományait fedezhetjük fel művein. Az itt kiállított képei közül az olajfestményei képviselik a komoly színvonalat, csendéleten, dunai tájképe, lámpás interiiurje a legszebbek. Pastilljei közül néhány finom színhangulatú, levegős tájkép emelkedik ki. F. A. E.